My Blog

Címke: ELTE

  • Kutya vs. törpemalac kommunikáció

    Mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során erre keresték a választ.

     

     Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak.

    Nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek meghatározóak.

    A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában.

    Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be. A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára.

    A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettek, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak.

    Azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.

    A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Kutyák és a szótanulás

    A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.  A Genius Dog Challengeben hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken.

    A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.

    A tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.

    Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.

    Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.

    A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Tudja a kutyád, hogy mit akarsz?

    Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

    Az állati elme működésével foglalkozó kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét.

    Rengeteg anekdota szól a kutyák elmeolvasó képességéről, de a kutatások nehezen haladnak előre. Eddig egyetlen tanulmány sem volt elég meggyőző, így az évek alatt a nagy kérdést kisebb, kézzelfogható célokra bontották. E célok egyike annak megvizsgálása volt, hogy mennyit érzékel egy kutya a gazdája szándékaiból és külön tudja-e választani a saját és a gazdája vágyakozását például egy tárgy iránt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Vizsgálatuk eredményei szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek „szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Bár a kutyák észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, csak a saját kedvencüket viszik oda hozzá.

    Az etológusok egy régi, a gyerekpszichológiában jól ismert kísérletet ismételtek meg kutyákon. A pszichológusok a 14 és 18 hónapos korú gyerekek elé két tálat tettek, az egyikben keksz, a másikban brokkoli volt. „A kisgyerekek nem szeretik a brokkolit, de a kekszet igen. A kísérletvezető viszont hangosan örvendezett, milyen finom a brokkoli és jóízűen eszegette. A keksztől pedig undorodott. Miután eljátszotta, melyik ételt szereti, a kisgyerek elé tolta a tálakat és megkérdezte, kaphat-e valamit enni.

    A 14 hónaposok a kekszet nyújtották felé, mert nekik az ízlett. A 18 hónaposok viszont megértették, hogy a nő nem a kekszet, hanem a brokkolit szereti, ezért azzal kínálták. „Szaknyelven szólva, megértik a vágy szubjektivitását, tehát azt, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják és képesek az érzelemkifejezésekből következtetni mások preferenciáira. De vajon képesek erre a kutyák is?

    A kutatók nem tartották kizártnak, hogy a kutyák elmeolvasó, „szándéktulajdonító” képessége egy szinten van a 18 hónapos gyerekekével. Lényegében ugyanazt a tesztet végezték el a kutyákkal, mint a pszichológusok a kisgyerekekkel, csak az élelmet tárgyakra cserélték.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kísérletben egy játékot és egy karkötőt használtak a keksz és a brokkoli helyettesítésére. A kutyák a várakozásoknak megfelelően a játék iránt érdeklődtek jobban. Ezután a gazda a karkötőt a kezében tartva hangokkal, mosollyal, a rajongás minden lehetséges jelével eljátszotta a kutyának, hogy a karkötő nagyon-nagyon tetszik neki. A játékkal szemben pedig undort mutatott.

    Ha ugyanezt eljátsszuk egy másfél éves gyereknek és utána megkérjük, hogy adja oda nekünk az egyik tárgyat, akkor valószínűleg a karkötőt hozza oda hozzánk, akkor is, ha ő a játékkal szeretne játszani. A kutyák azonban nem így tettek. Mindegyik a játékot vitte oda a gazdájának.

    Mivel a közvetlen kontaktus lehetősége a játékkal „túlságosan felvillanyozta” a kutyákat, a kutatók elhatározták, hogy elérhetetlen helyre teszik a tárgyakat. Újabb 51 kutyát teszteltek két csoportba sorolva. Az egyik csoport gazdái a karkötő iránt „rajongtak”, a másik csoporté viszont a játékért, ugyanúgy, mint a kutyák. Az érzelmek eljátszása után a tárgyak a vizsgálati szoba ablakpárkányára kerültek, így a kutya látta a tárgyakat, de nem érte el őket. Ez az elrendezés működött, mert a csoportok különböztek abban, hogy mennyit nézték a tárgyakat. Ha a gazda a játékot „kedvelte”, a kutyák is főként a játékot nézegették, ám a másik csoportban ugyanannyit nézték a korábban érdektelen karkötőt is. Vagyis, ha fizikailag nem fértek hozzá a kutyák az általuk vágyott játékhoz, akkor kiderült, hogy valójában hatott rájuk a gazda érzelemkifejezése.

    Úgy tűnik, hogy a kutyák észreveszik, melyik tárgyat kedveli a gazdájuk, mégsem azt viszik neki oda. Talán nem tudják hatékonyan gátolni a késztetéseiket, esetleg nem tárgyválasztási feladatnak, hanem játéknak fogják fel a helyzetet vagy pedig, hasonlóan a másfél évesnél kisebb gyerekekhez, nem teljesen értik, hogy a társuk vágyhat másra is, mint ők.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Kordylewski-porhold – Magyar csapat bizonyította létezését

    Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor, az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését.  Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel találták az új, polarizációs bizonyítékot. A porhold a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra, a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontjában található.

    A Lagrange-pont  a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. Az ebben a pontban elhelyezett test helyzete fix marad a másik kettőhöz képest, ebből a szempontból hasonló a geostacionárius pályához. A Lagrange-pontokat Joseph Louis Lagrange olasz-francia matematikus fedezte fel a 18. században. A Naprendszerben a stabil L4 és L5 Lagrange-pontokban lévő pályákon kering sok kisbolygó, a Nap-Jupiter rendszerben pedig a Trójai kisbolygók.

    A Föld-Hold rendszerben is találhatóak az L4, L5 pontokban az összegyűlt anyagok, ezek 60 fokra keringenek a Hold előtt és után. Ez a rendszer mérete miatt porfelhőre korlátozódik. A porfelhők jelenlétét Kazimierz Kordylewski vetette fel 1956-ban, majd 1966, 1973 és 1974-ben többszöri trópusi megfigyeléssel igazolta. Mivel a Hold fénye elnyomja a por derengését, a megfigyelést akkor lehetett elvégezni, amikor a Hold épp a horizont alatt volt. Sok csillagász azonban kétségbe vonta a porhold létét, mondván, hogy ha össze is gyűlne ott bolygóközi anyag, akkor a Nap, a napszél és a többi bolygó gravitációs hatása gyorsan kisöpörné onnan.

  • Kutyaélet – Mint az emberek

    A Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át. A kutyák öregedését vizsgálják az ELTE kutatói, az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát.  Az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események.

    Az ELTE Etológia Tanszékén végzett kutatás szerint bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor.

    A kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

    Do as I do – kutyakiképzés a Galaktikabolt.hu-n

    A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.

    Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája a Galaktikabolt.hu-n

     A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul.

    (via)

  • Középfölde problémáját a központosított hatalom oldhatná meg – A Gyűrűk Ura jogi és politikai kérdései

    A múlt hónapban indult „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat második állomása Középfölde volt. Ez alkalommal ismét Dr. Tóth Csaba politológus segített eligazodni a feudalizmus hagyományaira épült fantasy világ politikájában, Tolkien története során felmerülő jogi kérdésekben pedig Dr. Hoffman István közigazgatási jogász adott útmutatást.

    A Trónok harcás eseményhez hasonló menetrend szerint zajlott a Gyűrűk Urát körbejáró est is: néhány kiemelt jelenet során nyerhettünk rálátást Középfölde jogi és politikai kérdéseire. Számos olyan probléma felmerült, amelyek miatt szokták kritizálni a ma már klasszikusnak számító regényt. Egyik legérdekesebb kérdés az volt, miért rekedt meg a fejlődés a feudalizmus szintjén, hol vannak egy esetleges ipari forradalom jelei? Tóth és Hoffman is arra jut, a mágia jelenléte akadályozhatja meg egy ilyen mesebeli világban, mint amilyen Középfölde is vagy bármelyik más jól ismert fantasy birodalom a fejlődést (megjegyzés: azért jócskán akadnak olyan fantasyk, ahol jelen vannak a tűzfegyverek, mint például Brain McClellan Lőpormágus-trilógiája). Másik érvként felmerül az egyik népszerű Gyűrűk Ura-olvasat, miszerint a középföldiek és Szauron küzdelme értelmezhető a konzervatív világkép és az ipari forradalom ütköztetéseként is.

    4b9cb8628154cd8853b655e20a71de05-650-80

    Középfölde színes, de néhol problematikusnak mondható rendszerének mélyébe is lemerészkedtünk. Számos politikai kapcsolatnak, mint Gondor és Rohan szövetségének boncolása során jól ismert középkori minták tárulnak fel a mítoszi köntösbe bújtatott történet elemeiből. Így tárul fel például az önsegély és a kollektív védelem rendszere, és itt merül fel egy másik Gyűrűk Ura-olvasat is, ami a történetet a második világháború parafrázisaként láttatja. Továbbá szó esik Szauron okos stratégiájáról (egyenként támadja meg a rendszer egységeit) és annak kérdése, ez ellen hogyan is léphetnének fel a középföldei fajok. Hátráltató erőként felmerül a politikai rendszerek perszonalizációja, azaz annak problémája, hogy egyének, nem pedig hatalmi egységek irányítanak (gondoljunk csak Théoden királyra: amíg ő nem döntötte el, hogy segít Gondornak, addig más sem cselekedett).

    the-lord-of-the-rings-image-1

    Ennek megoldásához nem árt feltárni, melyik nép milyen politikai helyzetben is van. Ennél a pontnál olyan megállapítások kerültek kimondásra, amikre talán már magunk is gondoltunk a regény olvasása vagy a filmtrilógia nézése közben. Például górcső alá kerül Gandalf szerep. A varázsló, mint a megkérdőjelezhetetlen, mindenki felett álló hatalom, egy igazi manipulátor, aki jó szándéka által vezetve igyekszik az eseményeket a megfelelő sodorba terelni. Másik érdekesség, ami felmerült, az a a hobbitok politikai berendezkedése: gyakorlatilag ők az egyetlen demokratikus közösség Középföldén. Továbbá rövid ideig elidőztünk a tündék felsőbbrendű szerepén, és az emberekhez való viszonyuláson. Tóth Csaba megjegyzi, hogy a fajok helyzetét és a közeledő veszély mértékét mérlegelve, ő a központosítást javasolná megoldásként. Ez a gondolat mind a regényben, mind pedig a filmben is megjelenik: Elrond tanácsa, majd a Gyűrű szövetségének megalakulása. Ha Szauron távoztával ez az egység tovább tudna működni, sok probléma megoldódna Középföldén, és talán a hiányolt fejlődés is elindulna. Aki ismeri A szilmarilokat és más Tolkien-írásokat az tudhatja, hogy sajnos áldozatok árán jön el Középföldére a technikai haladás (saját elképzelése szerint a mitológiai világ vége Ábrahámmal jön el).

    council_of_elrond

    ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának előadássorozata egy újabb szeletét tárta fel a fantasy zsánerének folytatva saját kitűzött misszióját: kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát. Reméljük, hogy a következő, november 15-én tartandó előadás, ami a Harry Pottert fogja vizsgálni is hasonlóan magas színvonalú lesz.

  • Vérfertőzés, anarchia és a jó kormányzás problémája – A Trónok harca jogi és politikai kérdései

    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának köszönhetően egy fantasztikus előadássorozat indul az ELTE-n „Jog és politika a fantasyben” címmel. Azonban a cím ne tévesszen meg senkit, hisz nem csak a fantasy zsáner főbb műveit, de a sci-fi jelentős világaiba is elkalauzolnak minket a későbbiekben. Első alkalommal a Trónok harca koránt sem egyszerű jogi és politikai kérdéseiben mélyedhettünk el.

    Az első előadás alkalmával A sci-fi politológiája politológus és szociológus szerzője, Dr. Tóth Csaba és Dr. Kisteleki Károly jogtörténész mutatta meg az érdeklődőknek, miként is lehet egy fantasyt jogi és politikai szemmel nézni. Az idő végessége miatt (sajnos csak 2 óra jutott az előadásra) néhány kiemelt jeleneten keresztül ismerhettük meg Westeros törvényeit és szokásrendszerét.

    A mostani est egyik legerősebb sajátossága az volt, hogy mindig rádöbbentette a közönséget arra, hogy George R. R. Martin milyen mesterien is fűzte bele történetébe az ókori és a középkori mintákat, ezzel egy igazi működőképes fantasy világot létrehozva (korrekt középkori struktúrát, az előadókat idézve). Tóth Csaba és Kisteleki Károly is számos történelmi párhuzamot hozott kultúrából, jogból és politikából, melyek tökéletesen ráillettek Westerosra is. Tipikusan olyan áthallás van például az egyiptomi fáraók és a Targaryenek családon belüli házassága között, amire először nem is gondolnánk egyszerű olvasó vagy tévénézőként. De hasonló meglepetést okozott a Makulátlanok és a janicsárok közötti teljesen logikus hasonlóságok bemutatása is.

    51ccb7340bce5d33_frey

    Az ehhez hasonló ahaélményeket a tényleges jogi és politikai résznél is többször megtapasztaltuk. A Vörös Nász jelenet minden durvasága ellenére is tökéletes kezdet volt a vendégjog és a szerződéskötések- és szegések következményeinek vizsgálásához, miközben feltártuk Robb Stark és Lord Frey egyezségének részleteit is. Még górcső alá került Tywin Lannister tanítása a jó kormányzásról, ami csak arra világított rá, hogy a mai napig vitatott kérdés az ideális vezetés és az ahhoz szükséges tulajdonságok. Kisteleki és Tóth magyarázatából mindenképpen kiderült, hogy egy uralkodó dinasztiára épülő rendszerben szinte áthidalhatatlan probléma egy minden tekintetben stabil uralkodó kiállítása. A kormányzáshoz és a királysághoz kapcsolódott a tévésorozat talán egyik legerősebb jelenete, Kisujj és Varys párbeszéde a birodalom jelentéséről és az anarchiáról. A téma Westeroson igencsak aktuális, hisz a birodalom éppen szétesőben és hiányzik a központi hatalom. Azonban a rang és vagyon nélküli emberek, ahogyan Kisujj is teszi, csak üdvözlik ezt az állapotot: hiszen a káosz nem egy gödör, hanem egy létra.

    game-of-thrones-littlefinger-1024x576

    Jaime és Cersei Lannister vérfertőző kapcsolatára is kitekintettünk, főleg a családtagok közötti nemi aktus büntetőjogi aspektusainak kapcsán. Megtudtuk, hogy a jelenséget már Hammurabi törvénykönyvében is rögzítették, mint tiltandó dolgot, de a Targaryenekkel és Cerseiékkel párhuzamba kerültek a már említett egyiptomi fáraók és a Habsburgok unokatestvérekkel való házassága is. A továbbiakban még szó esett a fattyak jogi helyzetéről Westeroson és a középkori Európában, a rabszolgaság és a rabszolga felszabadításról, és természetesen mindkét professzor megosztotta velünk, kit is látna szívesen a Vastrónon.

    4b3371625c8b76de3e8ca972c794f434

    Mindenképpen egy értékelendő kezdeményezés a „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat, ami kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát, amelyek lehet, önmaguk valójában sok embert hidegen hagynának. Reméljük, a következő, Gyűrűk Urát feldolgozó előadás is hasonlóan szélesíti látókörünket és olyan dolgokra világít rá, amelyre nem gondoltunk azelőtt.

  • Kutatók éjszakája – Tudomány fesztiválköntösben

    Einstein magát nem tartotta tehetségesnek, hanem pusztán kíváncsinak. Sajnos a kíváncsiság és a tudásvágy még nem teszi az ember lángésszé, de az is bizonyos, hogy emberi kíváncsiság nélkül nem sokat haladt volna előre a világ. Szeptember negyedik péntekének éjszakáján a szenvedélyesen tudni vágyó kicsiket és nagyokat várják a legkülönbözőbb tudományágak képviselői, akik közérthetően és szórakoztató formában avatnak be a szakterületük titkaiba az ország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó eseménysorozatán.

    Idén is megrendezésre kerül az egyik legkülönlegesebb éjszaka, a Kutatók Éjszakája. Szeptemberben első kézből megismerhetjük, kik állnak a komoly felkészültséget és kreativitást igénylő fejlesztések, kutatások mögött. Az eseményt egész Európában egy napon, 2012. szeptember 28-án tartják. A lelkes kutatók és a kapcsolódó intézmények száma továbbra is egyre nő. 2011-ben 26 város 55 intézménye nyitotta meg kapuit, s a becslések szerint több, mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a programokra. Idén ennél is több, közel hatvan látogatható helyszín készül izgalmas programokkal országszerte. Jövőkutatás, fényorgona, plágium kutató szoftver, sebészeti boncolás, hipnózis– csak néhány a legkedveltebb programok közül.

    A Kutatók Éjszakája központi programjának 2012-ben a Műjégpálya ad otthont. Természettudományok, orvostudomány, műszaki tudományok, társadalomtudomány és a bölcsészettudományok is mind a jégen lesznek – garantáltan úgy, ahogy általában nem találkozhatunk velük. Szeptember 28-án a tudomány fesztiválköntösbe öltözik, a Műjég pedig egy éjszakára a tudományos ismeretterjesztés helyszínévé válik. Izgalmas és meghökkentő programok mutatják be a kutatókat, tudományos módszereket és eredményeket – érthető, élvezhető, szórakoztató formában. A programok már délután három órától elkezdődnek, és tartanak másnap hajnalig. Az izgalmas előadások mellett számos workshop és interaktív műhely várja majd a látogatókat. Találkozhatunk például Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékével, az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék Vulkanológia csoportjával, és az Erasmus program 25. születésnapja alkalmából indított Erasmus Szabadegyetem évadnyitó előadása is itt kap helyet.
    Hogy mely felsőoktatási vagy kutatóintézetbe érdemes ellátogatnod, s hogy pontosan mi lesz az a kísérlet, előadás, workshop, amin részt veszel, keresd az esemény honlapján!
    A Műjégpályán pedig a Galaktika is sok szeretettel várja majd az érdeklődőket programján!