Nem akármilyen életet kell ahhoz élni, hogy valakit a világ leggonoszabb emberének nevezzenek. Aleister Crowley már életében kiharcolta magának ezt a címet, amelyet ellentmondásos személyisége, életmódja és munkássága miatt ragasztottak rá. Hamarosan megjelenő Holdgyermek című kötet alkalmából bemutatjuk a szerző egyáltalán nem hétköznapi életét.
Edward Alexander Crowley néven született 1875. október 12-én az angliai Leamington Spában. Gyerekkora viktoriánus módon ellentmondásos volt. A családi sörgyár jómódú gyerekkort biztosított, de bigottan vallásos szülei a Plymouth Brethren nevű keresztény szekta híve voltak. A vagyon megengedhette apjának, hogy visszavonuljon, prédikátorként járta az országot és vallásos röpiratokat készített. Egy elszigetelt közösségben nőtt fel szigorú és puritán keresztény életet éltek, fanatikus szülei csak hasonló hitű szülők gyerekeivel engedték játszani.
Nem csoda, hogy ezek után nemcsak elfordult a kereszténységtől, de később heves bírálója is lett. Romlottnak és képmutatónak nevezi a keresztény etikát, mert bár a jóságot hirdeti, mindenre kiterjedő dogmatikája rabszolgává teszi az embert.
Mindössze 12 éves volt, amikor szeretett apja meghalt, nem csak a vallástól, anyjától is eltávolodott. Viszonyukra jellemző, hogy anyja csak vadállatnak nevezte, amit később szívesen használta magára.
Húsz éves korában beiratkozott a cambridge-i Trinity College-be. Eredetileg etikát tanult volna a filozófia karon, ám személyi tanítója ajánlására az angol irodalmat választotta. Apjától örökölt jelentős vagyon a miatt aranyifjúként élt.
Ekkor fordult el az Anglikán egyháztól, és az okkultizmus és miszticizmus felé fordult. A következő évben kezdett el olvasni alkimistákról, mágusokról, az okkultizmusról és mágiáról. A szexuális mágia gyakori részévé vált későbbi okkult tevékenységének, férfiakkal és nőkkel egyaránt végzett ilyen rítusokat.
Egész életére jellemző volt a szélsőségesség, Élete egyik részét a szabadosság, másik részét az okkultizmus és mágia, harmadik részét a művészet tette ki. Kicsapongó nemi életet élt, főleg prostituáltakkal és a helyi kocsmákban felszedett lányokkal, de néha férfiakkal is folytatott kapcsolatot. Magánéleti botrányaira maga is rájátszott. Élete során gyakran használt drogokat. Ugyanakkor remek sakkozó volt és a hegymászás megszállottja. Fiatal felnőttként került az Arany Hajnal hermetikus rendjébe, itt kezdett komolyabban foglalkozni okkultizmussal. Elmerült a buddhizmusban, majd a nyugati mágiában. Emellett tudományos módszerrel tanulmányozta a spiritzmust és az okkultizmust. Megalapította az Argenteum Astrum titkos társaságot, majd létrehozta Thelema Kolostorát. a keresztény kolostorok ellenpéldájaként szerepel, ahol a lakók nem szabályok és törvények szerint élnek, hanem saját szabad akaratuk és kedvtelésük szerint. Ez az utópisztikus kis közösség részben az általa elképzelt tökéletes társadalom modellje volt, másrészt mágikus iskola.
Emellett az írásban teljesedett ki, könyvek, novellák, versek alkotják életművét. Sokak szerint jó költő és író volt, a Himnusz Pánhoz az egyik legismertebb verse; színpadi darabjai közül három lett komoly siker.
Életmódjához képest meglepően sokáig élt, 72 éves órában a hastingsi Netherwood szállóban érte utol a halál. Pont olyan bizarr módon távozott, mint ahogy élt. Halálát állítólag légúti megbetegedés okozta, de a történet ennél bonyolultabb. Még évekkel korábban orvosa morfiumot írt fel neki heveny asztmájára és hörghurutjára, amitől drogfüggővé vált. A sors különös fintora, hogy 24 órával később orvosa is távozott az élők világából.
Ez természetesen csak hozzájárult legendáriumához. Több újság szerint is Crowley megátkozta az orvost, mert az megtagadta tőle a további morfiumadagokat. Az már csak hab a tortán, hogy elterjedt a pletyka, halálának pillanatában erős szél kerekedett és mennydörgés rázta meg az eget.
Brightoni temetése is botrányt kavart. Elhamvasztották, utána eltemették. A szertartás alatt a Himnusz Pánhoz című saját művét is felolvasták, amit az újságok „fekete miseként” értelmeztek, és ez még hetekig témát adott a sajtónak.
