Címke: életrajz

  • A világ leggonoszabb embere

    Nem akármilyen életet kell ahhoz élni, hogy valakit a világ leggonoszabb emberének nevezzenek. Aleister Crowley már életében kiharcolta magának ezt a címet, amelyet ellentmondásos személyisége, életmódja és munkássága miatt ragasztottak rá. Hamarosan megjelenő Holdgyermek című kötet alkalmából bemutatjuk a szerző egyáltalán nem hétköznapi életét.

    Edward Alexander Crowley néven született 1875. október 12-én  az angliai Leamington Spában. Gyerekkora viktoriánus módon ellentmondásos volt. A családi sörgyár jómódú gyerekkort biztosított, de bigottan vallásos szülei a Plymouth Brethren nevű keresztény szekta híve voltak. A vagyon megengedhette apjának, hogy visszavonuljon, prédikátorként járta az országot és vallásos röpiratokat készített. Egy elszigetelt közösségben nőtt fel szigorú és puritán keresztény életet éltek, fanatikus szülei csak hasonló hitű szülők gyerekeivel engedték játszani.

    Nem csoda, hogy ezek után nemcsak elfordult a kereszténységtől, de később heves bírálója is lett. Romlottnak és képmutatónak nevezi a keresztény etikát, mert bár a jóságot hirdeti, mindenre kiterjedő dogmatikája rabszolgává teszi az embert.

    Mindössze 12 éves volt, amikor szeretett apja meghalt, nem csak a vallástól, anyjától is eltávolodott. Viszonyukra jellemző, hogy anyja csak vadállatnak nevezte, amit később szívesen használta magára.

    Húsz éves korában beiratkozott a cambridge-i Trinity College-be. Eredetileg etikát tanult volna a filozófia karon, ám személyi tanítója ajánlására az angol irodalmat választotta. Apjától örökölt jelentős vagyon a miatt aranyifjúként élt.

    Ekkor fordult el az Anglikán egyháztól, és az okkultizmus és miszticizmus felé fordult. A következő évben kezdett el olvasni alkimistákról, mágusokról, az okkultizmusról és mágiáról. A szexuális mágia gyakori részévé vált későbbi okkult tevékenységének, férfiakkal és nőkkel egyaránt végzett ilyen rítusokat.

    Egész életére jellemző volt a szélsőségesség, Élete egyik részét a szabadosság, másik részét az okkultizmus és mágia, harmadik részét a művészet tette ki. Kicsapongó nemi életet élt, főleg prostituáltakkal és a helyi kocsmákban felszedett lányokkal, de néha férfiakkal is folytatott kapcsolatot. Magánéleti botrányaira maga is rájátszott. Élete során gyakran használt drogokat. Ugyanakkor remek sakkozó volt és a hegymászás megszállottja. Fiatal felnőttként került az Arany Hajnal hermetikus rendjébe, itt kezdett komolyabban foglalkozni okkultizmussal.   Elmerült a buddhizmusban, majd a nyugati mágiában. Emellett tudományos módszerrel tanulmányozta  a spiritzmust és az okkultizmust. Megalapította az Argenteum Astrum titkos társaságot, majd létrehozta Thelema Kolostorát. a keresztény kolostorok ellenpéldájaként szerepel, ahol a lakók nem szabályok és törvények szerint élnek, hanem saját szabad akaratuk és kedvtelésük szerint. Ez az utópisztikus kis közösség részben az általa elképzelt tökéletes társadalom modellje volt, másrészt mágikus iskola.

    Emellett az írásban teljesedett ki, könyvek, novellák, versek alkotják életművét. Sokak szerint jó költő és író volt, a Himnusz Pánhoz az egyik legismertebb verse; színpadi darabjai közül három lett komoly siker.

    Holdgyermek

    Életmódjához képest meglepően sokáig élt, 72 éves órában a hastingsi Netherwood szállóban érte utol a halál. Pont olyan bizarr módon távozott, mint ahogy élt. Halálát állítólag légúti megbetegedés okozta, de a történet ennél bonyolultabb. Még évekkel korábban orvosa morfiumot írt fel neki heveny asztmájára és hörghurutjára, amitől drogfüggővé vált. A sors különös fintora, hogy 24 órával később orvosa is távozott az élők világából.

    Ez természetesen csak hozzájárult legendáriumához. Több újság szerint is Crowley megátkozta az orvost, mert az megtagadta tőle a további morfiumadagokat. Az már csak hab a tortán, hogy elterjedt a pletyka, halálának pillanatában erős szél kerekedett és mennydörgés rázta meg az eget.

    Brightoni temetése is botrányt kavart. Elhamvasztották, utána eltemették. A szertartás alatt a  Himnusz Pánhoz című saját művét is felolvasták, amit az újságok  „fekete miseként” értelmeztek, és ez még hetekig témát adott a sajtónak.

     

     

     

  • Itt a Mary Shelley film trailere

    Nem teljesen sci-fi vagy fantasy film a következő alkotás trailere, azonban szó nélkül nem mehetünk el mellette. Május 25-én láthatja az amerikai nagyközönség is Haifaa al-Mansou filmjét, ami a Frankenstein szerzőjének, Mary Shelley életét dolgozza fel.

    A produkcióról korábban is írtunk: az életrajzi film főleg az írónő fiatalkorára fog koncentrálni, hogy ennek vonatkoztatásában jobban megértsük a zsánerteremtő (sokan a Frankensteint tartják a legelső sci-finek) mű bizonyos aspektusait.

    A Mary Shelleyt először 2017. szeptember 9-én mutatták be a torontói filmfesztiválon, idén májusban azonban mi is láthatjuk. A főszerepben Elle Fanning, aki fiatal lányként ismerkedik meg szerelmével, Percy Bysshe Shelleyvel (Douglas Booth), az angol romantikus irodalom ismert költőjével. Fanningen kívül még számos ismerős színész felbukkan, többek között a Trónok harcával befutott Maisie Williams Isabel Baxter szerepében, vagy a szintén GOT-ból ismert Stephen Dillane (ott Stannist játszotta), aki most Mary Shelley apját alakítja. A fiatal férfi oldalán Mary nem csak a szerelmet, hanem korának irodalmi világába is elmélyed, és szembe megy a kor akkori előítéleteinek és szabályainak. Például – ahogy arra a trailer is utal – Mary egy írói verseny keretén belül írja meg a Frankensteint, és írja be magát ezzel végérvényesen a világirodalomba, de másik fontos momentum Mary életében, amikor családja akarata ellenére elszökik Shelleyvel.

    Egy olyan erős nőt akartunk bemutatni, akiben megvan az akarat, hogy kilépjen a sorból és megtalálja a hangját

    – nyilatkozta a The Hollywood Reporternek Haifaa al-Mansou, Szaud-Arábia első rendezőnője.

    Végül a filmplakát:

  • Genius: Albert Einstein egy igazi vén kujon volt

    A National Geographic egy különleges szkriptelt, valós eseményeken alapuló sorozattal kíván betörni az olyan produkciók közé, mint a drogkartellekkel foglalkozó Narcos, vagy a Harley és a Davidson fiúk. A Genius egy antológiaszéria, azaz évadonként más-más karakterekkel foglalkozik majd a műsor, a nemrég bemutatott első szezonban nem kisebb név kerül terítékre, mint Albert Einstein. A tudósok világát nagyon könnyű unalmasan ábrázolni, hiszen ülnek az asztal előtt, egyenleteket oldanak, vakarják a fejüket és közben a mindenség problémáit igyekeznek megfejteni. Szerencsére a Genius már a pilot epizódban sokat foglalkozik Einstein emberi oldalával, a románcaival és az akkori brutális politikával.

    genius-kritika2

    Sokszor ismételgetett vélekedés, hogy Einstein megbukott fiatal korában matematikából, ezt a tévhitet szerencsére a NatGeo sorozata már itt, a sorozat elején megcáfolja. A fiatal géniusz ugyanis igazi lázadó volt, nem csupán az iskolarendszerrel voltak komoly problémái, de Németországgal is. Jó, mondjuk a tudósnak meg kellett élnie Adolf Hitler és a nácik felemelkedését, mivel pedig Albert Einstein zsidó származású volt, ezért okozott neki néhány kellemetlen percet a fasiszta irányultságú párt. Érdekes látni, ahogy maguk a németek se vették komolyan a szélsőségeseket az elején, de aztán sajnos eléggé megváltozott a korkép az országban.

    genius-kritika3

    A sorozat két idősíkon játszódik, azaz kapunk egy képet az öregebb Einsteinről, aki már az egyetemen oktat – őt Geoffrey Rush játssza és a fiatalabb verziójáról, akit Johnny Flynn alakít. Mindketten korrekt munkát végeznek, Rush ráadásul egészen megdöbbentően hasonlít a tudósra. Láthatjuk, hogy milyen rebellis volt fiatalon Einstein és hogyan érett komolyabb férfivá. A két idősík a tudomány szeretetén kívül egy motívumban mutat közös pontot, mégpedig abban, hogy a címszereplő mind fiatalon, mind öreg korában iszonyúan szerette hajtani a nőket. Odáig is elment, hogy a neje mellett simán tartott volna szeretőt, Einstein szerint a két kapcsolat megfért volna egymás mellett, az embert meg amúgy se monogámiára tervezték.

    A Genius elég komolyan szembeállítja a reál és humán tudományokat, Einstein személyében nem meglepő módon egy olyan embert ismerünk meg, aki az irodalommal, nyelvekkel, politikával nem igazán foglalkozik. Számára csak a matematika, fizika, az univerzum megismerése számít. Mivel másgondolkozású, ezért a pilot egyórás játékideje alatt is vannak a karakternek komoly összetűzései, ezek javára elgondolkodtatóak.

    genius-kritika4

    Manapság olyan világot élünk, hogy a tudósok között is előfordulnak szupersztárok, akiknek minden megmozdulását figyeli a sajtó. Ott van a komoly betegséggel küszködő Stephen Hawking, vagy éppen Neil deGrasse Tyson, akik igazi ismeretterjesztő személyiségek. Einstein megelőzte a korát, hiszen munkásságával már a XX. század emberét is le tudta nyűgözni, közelebb tudta hozni a közvéleményhez a tudományokat. Nyilván a hírneve meg hozta magával a női rajongókat. Érdekesség, hogy köztük is voltak nagy koponyák azért, hiszen a sorozatban feltűnik Mileva Maric, Einstein egyik volt felesége, aki a zürichi Polytechnik matematika és fizika szakán sorrendben a második olyan női hallgató volt, aki végezni tudott.

    A NatGeo sorozata egyébként abszolút korhű, a jelmezek és a díszlet teljesen magával ragadja az ember, olyan, mintha tényleg ott lennénk a szereplőkkel, Németországot, Svájcot és Olaszországot bebarangolva. A történet eddig gyengébb, habár Einstein fiatalkorát elég szórakoztatóan mutatja be a produkció. Hiányzik viszont a műsorból egy tényleg megrázó konfrontáció, ami beindítja az eseményeket és igazán izgalmassá teszi a Geniust. Mindemellett a rendezés abszolút elsőosztályú, ami főleg Ron Howardnak köszönhető, a készítő ugyanis olyan filmeken dolgozott korábban, mint az Egy csodálatos elme, az Apollo 13 és a Da Vinci kód.

    genius-kritika5

    A Genius már azzal újat mutatott a nézőknek, hogy Einsteint nőcsábászként mutatta be, a politikai korkép, a helyenkénti keménykedés, és az életrajzos hangulat pedig abszolút kötelezővé teszi a NatGeo sorozatának követését. Főleg az olyan nézőknek, akik szeretik a tudományokat. A Genius az „Einstein, His Life and Universe” című könyvet dolgozza fel, melyet Walter Isaacson írt, az első évad 10 részes lesz, a másodikat pedig már berendelte a csatorna szerencsére. Értékelés: 7/10

    (Disclaimer: A készítők elmondása szerint nem fognak minket a sötétben tartani azzal kapcsolatban, hogy ki lesz a 2. évadban a Genius főszereplője, már az évadzáróban lerántják erről a leplet, szóval nem kell izgulni.)