My Blog

Címke: életkor

  • Kutyaélet – Mint az emberek

    A Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át. A kutyák öregedését vizsgálják az ELTE kutatói, az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát.  Az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események.

    Az ELTE Etológia Tanszékén végzett kutatás szerint bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor.

    A kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

    Do as I do – kutyakiképzés a Galaktikabolt.hu-n

    A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.

    Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája a Galaktikabolt.hu-n

     A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul.

    (via)

  • Az emberi élettartam határa

    Az elmúlt 150 évben ugrásszerűen megnőtt az emberek várható életkora. A szabadságharc idején az átlag életkor még csak 33 év volt, de napjainkban a nők 79 évvel, a férfiak 72 évvel számolhatnak. De vajon mennyi az emberi élettartam határa?

    A legújabb kutatások a lapján a demográfusok véleménye szerint még nem értük el az emberi élettartam határát. Olasz és amerikai tudósok adatai szerint 105 év fölött az elhalálozás kockázata minden évben ugyanakkora.

    Régóta kérdés, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott, hogy az elhalálozás kockázata nő a korral, így nagyobb az esély arra, hogy egy 70 éves meghal, mint egy 30 éves. Azóta ezt az elméletet a kutatók finomították, és úgy vélték, az öregedéssel valóban növekszik az elhalálozás kockázata, de egy bizonyos kor után ez a növekedés lelassul. Például a halálozás valószínűsége különbözik 45 éves és 35 éves korban, de hasonló a százévesek vagy a 110 évesek esetében.

    A tudósok ezt a kiegyenlítődést még fenntartással kezelik.  Még nem lehet eldönteni,  hogy ez a kiegyenlítődés rossz adatok eredménye, vagy egy valódi halálozási jelenség.  De most már sokkal jobb adatbázissal tudnak dolgozni. Az amerikai és a római Sapienza Egyetem kutatói 2009 és 2015 közötti adatokat tanulmányoztak 3836 olyan olasz emberről, akik több mint 105 évesek voltak. Hogy bizonyosak legyenek az adatok pontosságában, a kutatócsoport begyűjtötte minden egyes elhunyt ember halotti anyakönyvi kivonatát, csakúgy mint a száz éven felüliek születési anyakönyvi kivonatát.


    A megfigyelések szerint az emberek 80 éves koráig a halálozás kockázata minden életkorban hatványozottan nő, majd elkezd lelassulni és 105 éves kor után a változási görbe vízszintesbe megy át. Ennél a pontnál ugyanakkora a halálozás kockázata a 105, a 110 vagy a 112 éves esetében. 105 éven túl, az hogy valaki túléli vagy sem a következő évet, olyan mintha pénzt dobnánk fel. 50-50 százalék az esély.

    A kutatás eredményét torzíthatja, hogy az adataik többsége nőktől származott, a kutatásba bevontak közül csupán 463 volt férfi. A nők azonban a statisztikák szerint tovább élnek a férfiaknál. De az eredmények azt sugallják, hogy az élettartam idővel folyamatosan növekszik, és ha van is maximális határa, azt még nem értük el.