My Blog

Címke: élet

  • Életre utaló jelek a Vénusz légkörében?

    Egy közös Amerikai és brit tudóscsoport bejelentette, hogy a Vénusz légkörében olyan molekulára bukkantak, amely akár az élet jelenlétre is utalhat.

    Rádióteleszkópos megfigyeléssel foszfin jelenlétét mutatták ki bolygószomszédunk légkörében. A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, szerkezete az ammóniához hasonló, egy foszfor és három hidrogén atomból áll. Színtelen, kellemetlen (fokhagymaszerű) szagú gáz. Bűze annyira erős, hogy  már a legcsekélyebb mennyiségben is jól érezhető.   Erős méreg. Legalábbis számunkra.

    A bíborszínű felhők bolygója

    A Földön is jól ismert a foszfin az élet egy különleges formájának mellékterméke. Oxigénmentes környezetben élő baktériumok állítják elő. A foszfinra a Vénusz légkörének felső részében bukkantak, ez akár arra is utalhat, hogy ebben a régióban élet lehetséges.

    A tudósok elismerik, hogy foszfin természetes körülmények között, élet jelenléte nélkül is kialakulhat. De a Vénusz esetében nem találtak ilyen folyamatokat.

    A felfedezés a Hawaii-n található JMCT, és a chilei ALMA  rádióteleszkópnak köszönhetjük.

    Végállomás: Amalthea

    Természetesen nagyon korai még felkiáltani, hogy földönkívüli élet nyomára bukkantunk. Ez csupán egy jó kezdet arra, hgy érdemes kiemelten foglalkozni ezzel a bolygóval.

     

  • Mesebeli mélység

    Ezek nem komputer animációk. Ez a valóság.

    Alekszander Szemenov tengerészbiológus gerinctelenekre szakosodott, és a Moszkvai Állami Egyetem Fehér-tengeri biológiai állomásán a búvárok csoportjának vezetője. Szemenov profi fotós, ez a két tulajdonság kombinációja lehetővé teszi számára olyan képek készítését, amelyeket egyszerű halandók nem láthatunk.

     

    Szemenovot leginkább a természetes környezet tudományos makrofotografálása érdekli. Ez lehetővé teszi olyan állatok megfigyelését, amelyeket laboratóriumi körülmények között nem lehet megfelelően megvizsgálni, mint amilyenek például a lágy testű plankton organizmusok vagy a tengerfenéken élő helyhez kötött életformák.

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

    Fagyott égbolt

    Fagyott égbolt 2

  • Mars 2020 – Az élet nyomában

    A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.  A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

    A tudósok abban is bíznak, hogy  a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is.  Ennek oka, hogy az eddigi ismereteink szerint a Marson  nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét.

    A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő. Paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek. Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön.

    A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

  • Nem minden vizes bolygón lehet élet

    Molnár László csillagászt a televízióban kérdezték a földön kívüli élet lehetőségéről, miután a Harward egyetem kutatói bejelentették, hogy a Földhöz hasonló. de annál  2-4-szer nagyobb exobolygókon jelentős mennyiségű víz lehet.

    A szakember elmondta, a legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet.

    Ezek a bolygók közel keringenek a csillagukhoz, a bolygók hőmérséklete néhány száz és nulla Celsius-fok között van, de a csillagokhoz legközelebb talált bolygókon akár több ezer fok is lehet.

    Nem érdemes lehetséges úticélként ábrándozni ezekről a helyekről, mert a jelenleg ismert vízbolygók néhány száztól több ezer fényévre vannak a Földtől. Jelentőségük leginkább az, hogy az új információk saját Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatban bővítik tudásunkat.

    Az első olyan exobolygó észlelést 1988-ban publikálta Bruce Campbell, de ezt még csak jóval később sikerült megerősíteni. Az első, a lakható övezetben felfedezett exobolygó a Gliese 581c, mely a tőlünk 20,5 fényévre található Gliese 581 csillag körül kering. Átmérője 50%-kal nagyobb a Földénél, tömege a Föld tömegének ötszöröse. Felszínén valószínűleg 0-40 °C közötti átlaghőmérséklet uralkodik, így elvileg megfelelő környezet lehet az élet számára.  Tejútrendszerünk Naphoz hasonló csillagainak 20-60%-a körül kering Föld típusú kőzetbolygó.

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • Már biztos: 3,5 milliárd éves a földi élet

    A Föld nagyjából 4,5 milliárd éves, de most már biztosnak látszik, hogy a földi élet sem sokkal fiatalabb. A legújabb felfedezés szerint ugyanis már 3,5 milliárd évvel ezelőtt is volt élet a bolygónkon, jóllehet akkoriban még csak mikroorganizmusok szintjén.

    A felfedezéshez vezető történet 1982-ben kezdődött, amikor az UCLA egyik kutatója, J. William Schopf Nyugat-Ausztráliában begyűjtött egy kőzetleletet, ezt követően pedig azt tanulmányozva először 1992-ben, majd később 2002-ben is megállapította, hogy a benne rejlő mikrofosszíliák 3,5 milliárd évesek. A két publikált tanulmány ellenére kollégái szkeptikusak maradtak. Úgy vélték, hogy Schopf mindössze megkövesedett élőlényekre emlékeztető ásványokra lelt.

    Ennek hatására Schopf és kollégája, a Wisconsin-Madison Egyetemen dolgozó John Valley professzor egy új módszer segítségével – aminek hála roncsolás nélkül tudták vizsgálni a mikrofosszíliákat – idén kémiai és morfológiai bizonyítékot is talált arra, hogy a leletben valóban a földi élet legkorábbi bizonyítékai lapulnak.

    A PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) által kiadott tanulmány szerint a kőben tizenegyféle hengeres és fonalszerű mikrobát azonosítottak. A kutatók a SIMS-szel (Secondary Ion Mass Spectrometer; magyarul: szekunder ion spektrométer) szétválasztották az ősmaradványokat alkotó izotópokat, majd megmérték a mikrofosszíliák szénizotóparányát.

    Az eredményekkel azonban ezúttal sem ért mindenki egyet. Dominic Papineau, az University College London kutatója bár elismeri, hogy Schopf és Valley jó munkát végzett, azt már vitatja, hogy ezek lennének a legrégebbi fosszíliák. Papineau ugyanis kollégájával, Matthew Dodd-dal a kanadai Labrador félsziget északi részén talált leletekben 3,77 milliárd éves fosszíliákat talált, és feltett szándéka, hogy újfent bizonyítsa: ez a földi életre utaló legrégebbi nyom.

    Az University of Western Australia’s Centre for Microscopy, Characterisation and Analysis kutatója, David Wacey is meglehetősen szkeptikus az eredményekkel kapcsolatban, és véleményét nem rejtette véka alá.

    „Szegényesnek vélem ezt a kéziratot, amely statisztikailag elhanyagolható, de túlértékelt adatokat tartalmaz. Emellett tudatlanságot vélek felfedezni, mivel a szerzők olyan technikához (Raman spektroszkópia) ragaszkodnak, amiről már bebizonyították, hogy alkalmatlan arra, amire használták.”

    Mint látható, az eredményeket nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, ugyanakkor az biztosnak látszik a tanulmány alapján, hogy az élet legalább 3,5 milliárd éves, és nem sokkal azután alakulhattak ki az első mikroorganizmusok, hogy a Föld megszületett. Persze ez az élet még más volt, mint a ma ismert, hiszen egy részük feltehetően a Nap által termelt energián, a másik részük pedig a bolygó légkörének nagy részét akkoriban alkotó metánon élt. Ugyanakkor Schopf és Valley arra is rámutatott, hogy az ausztráliai leletben azonosított mikrobák egy része ugyan mára kihalt, de a többi nagyon hasonlít ma élő mikroorganizmusokra.

  • Az Univerzum története

    Bár maga az ötlet, mely megkísérli bemutatni a világegyetem kialakulásnak folyamatát, majd fókuszba helyezni a Földet, nem teljesen új, viszont ilyen precizitással és részletességgel, mint a Voyage of Time (magyar forgalmazásban Az Univerzum története), még egy film sem próbálkozott.

    voyage-of-time-featured-2

    Korábban a National Geographic foglalkozott olyan ismeretterjesztő műsorok készítésével, mint az Earth – Making of a Planet (Föld születik), vagy az Journey to the Edge of the Universe (Utazás az Univerzum peremére). Hosszan lehetne még sorolni az emberi élet létrejöttével, sőt, az emberiség elképzelt eltűnése utáni lehetséges jövőképpel, vagy épp a földtörténeti korokkal foglalkozó műsorokat is.

    voyage-of-time-end-of-earth

    Terrence Malick ezúttal arra vállalkozott, hogy időutazásra hívja a nézőt, és ehhez az eddig látottaknál sokkal részletesebb, lebilincselőbb felvételekkel asszisztáljon. A rendező saját bevallása szerint már évtizedekkel korábban dédelgette a film gondolatát, de kénytelen volt kivárni addig, amíg a technikai eszközök fejlettségi foka lehetővé teszi azt a fajta látványosságot, amit megálmodott.

    0-l_WfUEj5GSJnEkRx

    Az utazás során a legnagyobb dolgoktól jutunk el a legapróbbakig, így helyezkedik el az ember a világmindenség végtelenségében, miközben nem csak tudományos eszközökkel, hanem spirituális kérdésekkel is ráhangolja a rendező a nézőt a létezés, mint fogalom, értelmezésére és analizálására.

    316634_1024_az_univerzum_tortenete__6_

    A filmhez kétféle előzetes is készült, női és férfi narrátorral, akik nem kevesebb hírességek, mint Cate Blanchett és Brad Pitt. Magyarországon a női narrációs változat tekinthető el, ahol a színésznő hangját Kovács Nóra kölcsönzi.

  • Részeges üstökös

    A Párizsi Csillagvizsgáló kutatói egy igazán figyelemreméltó üstököst tanulmányoztak, s mint kiderült nem is hiába. A Lovejoy üstökös remek példa rá, hogy talán a Földön kívül is lehet életre számítani. A most októberben közölt kutatási eredmények szerint a Lovejoy-on található cukor és alkohol is. Ez példátlan megfigyelés, hiszen eddig soha nem találtak még semmilyen űrbéli objektumon alkohol-molekulákat.

    Nicolas Biver, a Párizsi Csillagvizsgáló egyik vezető-kutatója elmondása szerint

    „a vizsgálataink szerint a Lovejoy üstökös a legaktívabb periódusában másodpercenként annyi alkoholt lövell ki magából, amennyi ötszáz üveg borban van”

    Ahogyan a legtöbb új megfigyelés, ez is számos újdonsággal gazdagíthatja a földi kutatók tudáshalmazát. A Lovejoy (mint megannyi üstökös) nagyjából egy időben született csillagokkal és a bolygókkal, ezért tanulmányozása rengeteg új információval szolgálhat a Földről, és annak történetéről is. Egyes teóriák szerint akár az életet is valamelyik üstökös hozhatta a Földre – amely nagy számú szerves anyagot hordozhatott magán.

    Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a Quartznak eképpen fogalmazott:

    „ Az eredmények határozottan mutatják, hogy az üstökösök nagyon komplex vegyületeket hordoznak. A Késői Nagy Bombázás alatt, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, mikor számos üstökös csapódott a Földbe – és megkaptuk első óceánjainkat – az életnek nem kellett egyszerű molekulákból kialakulnia, mint víz, szén-monoxid, vagy nitrogén. Ezeknél jóval összetettebb molekulák is a rendelkezésére álltak.”

    Mivel a Lovejoy egy távoli üstökös, ezért a kutatók szerint alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a Földön kívül akár másik bolygón is kialakulhatott az élet.

  • A földönkívüliek már a spájzban vannak

    Vezető kutatók és politikusok szerint hamarosan bizonyíték lesz a földönkívüli életre.

    Soha ennyire nyíltan nem beszéltek még kutatók és politikusok a földönkívüli életről, mint az elmúlt napokban. Míg a NASA vezető tudósai azt jelentették ki, hogy egy évtizeden belül bebizonyosodik, van élet a földön kívül, addig Bill Clinton egy tévé felvételen arról beszélt: nem vagyunk egyedül az univerzumban.

    Egy évtizeden belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli életre, 20-30 éven belül pedig bizonyítékaink is lesznek – mondta Ellen Stofan, a NASA vezető kutatója egy Washingtonban tartott panelbeszélgetésen. „Tudjuk, hogy hol keressük és tudjuk, hogy hogyan. A legtöbb esetben már birtokukban van a szükséges technológia, amit hamarosan alkalmazni is tudunk” – mesélte meglepő őszinteséggel az űrügynökség kutatója, és nem ő volt az egyetlen, aki ilyen nyíltsággal beszélt a földönkívüli életről.

    John Grunsfeld, korábbi űrhajós, a NASA jelenlegi kutatója is osztozott Stofan optimizmusában. Véleménye szerint egy generációra vagyunk attól, hogy életet találjunk a jeges Holdon, vagy a Marson, és egy generációra attól, hogy egy közeli csillag egyik bolygóján leljünk rá az életre. Az űrhajós szerint a legújabb felfedezések is azt sugallják, hogy az általunk ismert élet létrejöhet a Naprendszerben, tágabb értelemben pedig a Tejútrendszerben is. Példának hozta fel a Jupiter Európa és Ganümédész nevű holdjait, amelyek jeges felszíne alatt tengerek létezhetnek, valamint a Marsot, melyet a régmúltban óceánok boríthattak. (Sőt, a Marson a Curiosity széntartalmú szerves molekulákat is talált, ami a földi élet alapja.)

    Ellen Stofan elmondta, a NASA azt tervezi, 2022 előtt feltérképezi a Jupiter Európa holdját. A 2,1 milliárd dolláros küldetés fő célja az lesz, hogy megállapítsa: lakható-e az égitest és hogy megkeresse azon az élet nyomait.

    europaÉrdekesség, hogy hogy nem sokkal korábban Bill Clinton, volt amerikai elnök is a földönkívüliekről beszélt egy tévéshow-ban. Az ex-elnök azt mondta, valószínűleg nem vagyunk egyedül az univerzumban és nem lepődne meg, ha egy nap idegenek látogatnának meg minket. Azt még hozzátette, hogy csak reméli, hogy ez a látogatás nem úgy zajlik majd, mint a Függetlenség napjában.

    Mikrobák, vagy óriások

    Addig, amíg a NASA kutatói alapvetően mikrobákról beszélnek, Fergus Simpson, a Barcelonai Egyetem kozmológusa óriásokat emleget. A tudós azt írja, ha léteznek földönkívüli lények, akkor átlagosan legalább 300 kilósnak kell lenniük. Teóriáját arra alapozza, hogy a Földön élő nagyobb állatoknak több táplálékra van szükségük, ezért sokkal kevesebben vannak, mint a kisebb élőlények, vagyis a Földet a kisebb létformák uralják (ilyen az ember is). A bolygónkat benépesítő élőlények átlagos méreteit alapul véve kezdte el kiszámolni Simpson, hogy mekkorák lehetnek a földön kívüli organizmusok és arra a jutott, hogy valószínűleg hatalmasok.

    Seth Shostak SETI-igazgató szerint izgalmasak Simpson számításai, viszont a tudós sok fontos részletet – így például l a különböző bolygók gravitációját – hagyott figyelmen kívül elmélete kidolgozásakor, ami így erősen megkérdőjelezhető.

    Fox-y

  • Terraformáljuk a Marsot!

    Amilyen tempóban az emberiség szaporodik, és amilyen étvággyal fogyasztja anyabolygónk erőforrásait, bizony nem árt már ma elkezdeni kidolgozni azokat a technológiákat, amelyekkel más planétákat is lakhatóvá tehetünk. (tovább…)