Címke: Einstein

  • A gravitációs hullámok Nobel-díjat értek

    Nagyjából 100 évvel ezelőtt, Albert Einstein megjósolta a gravitációs hullámok létezését az általános relativitáselméletében, viszont még ő sem hitte, hogy az emberiség valaha is képes lesz detektálni őket. Azonban egy csapat fizikus szentül hitte, hogy ez megvalósítható és megállíthatatlanul kutatták a lehetséges kimutatási módokat.

    A Kaliforniai Műszaki Egyetem és az Massachusetts-i Műszaki Egyetem közös projektjébe fektetett kitartó munka 2015 szeptemberében meg is térült, mikor legelőször sikerült detektálni a gravitációs hullámokat, ezzel igazolni Einstein sejtéseit. Ezen kívül október 3.-án, a projekt három vezető fizikusa, a német Rainer Weiss, valamint Kip S. Thorne és Barry C. Barish amerikai kutatók, megkapták a 2017-es fizikai Nobel-díjat a LIGO projektjükért.

    A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) a műszer, úgynevezett lézer-interferométer, amely képes detektálni a gravitációs hullámok által keltett apró változásokat a téridőben. Ezek olyan apró változások, hogy egy átlagos műszer képtelen lenne az észlelésükre, azonban a LIGO-nak két 4 km hosszú karja van és a bennük pattogó lézernyalábok segítségével a kutatók képesek észrevenni a protonnál tízezerszer kisebb változásokat is. Ebből a műszerből kettő van az Egyesült Államokban, egymástól 400 km-re, ezzel egymás méréseit is ellenőrzik.

    A gravitációs hullámok (Einstein relativitáselmélete alapján) fénysebességgel terjednek, és kitöltik az egész univerzumot. Ilyen hullámok akkor jönnek létre, ha egy tömeggel rendelkező test gyorsul például két fekete lyuk egymás körül köröznek. Ez volt a helyzet, mikor két fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre a Földtől összeolvadt és itt is érzékelhető hullámokat keltett a téridőben. Azonban ezt az eredményt csak a pontos kiértékelés után, 2016. februárjában publikálták.

    Ez a projekt valóban Nobel-díj értékű teljesítmény, mivel nem csak hogy bizonyítékul szolgál a téridő hullámszerű elváltozásaira, de az univerzum további vizsgálatának szempontjából egy teljesen új fejezetet nyit meg.

  • Rendhagyó megemlékezés: Einstein gondolatai

    135 éve született Albert Einstein. Tudományos jelentőségét tekintve Newtonhoz szokták hasonlítani, de az egész társadalomra is óriási hatással volt. Számtalan olyan idézet kering tőle az interneten, amelyek jelentős részét valójában nem ő mondta. De embersége, humora, bölcsessége, pacifizmusa olyan mély benyomást tett az emberekre, hogy az ilyen gondolatok nagy részét neki tulajdonítják. (tovább…)

  • Kutatók éjszakája – Tudomány fesztiválköntösben

    Einstein magát nem tartotta tehetségesnek, hanem pusztán kíváncsinak. Sajnos a kíváncsiság és a tudásvágy még nem teszi az ember lángésszé, de az is bizonyos, hogy emberi kíváncsiság nélkül nem sokat haladt volna előre a világ. Szeptember negyedik péntekének éjszakáján a szenvedélyesen tudni vágyó kicsiket és nagyokat várják a legkülönbözőbb tudományágak képviselői, akik közérthetően és szórakoztató formában avatnak be a szakterületük titkaiba az ország egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó eseménysorozatán.

    Idén is megrendezésre kerül az egyik legkülönlegesebb éjszaka, a Kutatók Éjszakája. Szeptemberben első kézből megismerhetjük, kik állnak a komoly felkészültséget és kreativitást igénylő fejlesztések, kutatások mögött. Az eseményt egész Európában egy napon, 2012. szeptember 28-án tartják. A lelkes kutatók és a kapcsolódó intézmények száma továbbra is egyre nő. 2011-ben 26 város 55 intézménye nyitotta meg kapuit, s a becslések szerint több, mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a programokra. Idén ennél is több, közel hatvan látogatható helyszín készül izgalmas programokkal országszerte. Jövőkutatás, fényorgona, plágium kutató szoftver, sebészeti boncolás, hipnózis– csak néhány a legkedveltebb programok közül.

    A Kutatók Éjszakája központi programjának 2012-ben a Műjégpálya ad otthont. Természettudományok, orvostudomány, műszaki tudományok, társadalomtudomány és a bölcsészettudományok is mind a jégen lesznek – garantáltan úgy, ahogy általában nem találkozhatunk velük. Szeptember 28-án a tudomány fesztiválköntösbe öltözik, a Műjég pedig egy éjszakára a tudományos ismeretterjesztés helyszínévé válik. Izgalmas és meghökkentő programok mutatják be a kutatókat, tudományos módszereket és eredményeket – érthető, élvezhető, szórakoztató formában. A programok már délután három órától elkezdődnek, és tartanak másnap hajnalig. Az izgalmas előadások mellett számos workshop és interaktív műhely várja majd a látogatókat. Találkozhatunk például Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékével, az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék Vulkanológia csoportjával, és az Erasmus program 25. születésnapja alkalmából indított Erasmus Szabadegyetem évadnyitó előadása is itt kap helyet.
    Hogy mely felsőoktatási vagy kutatóintézetbe érdemes ellátogatnod, s hogy pontosan mi lesz az a kísérlet, előadás, workshop, amin részt veszel, keresd az esemény honlapján!
    A Műjégpályán pedig a Galaktika is sok szeretettel várja majd az érdeklődőket programján!