Mi van a túlvilágon? Isten egy személy vagy több? Mi a neme? Lehet, hogy az ő testrészeiként működünk? Elképzelhető, hogy Mary Shelly Frankensteinje a kedvenc könyve? Egyáltalán Istentől származunk? Vagy valaki/valami mástól? Nálunk primitívebb lényektől, akik azért teremtettek minket, hogy rájöjjünk mi az élet értelme, és még csak sejtésük sincs róla, hogy nekünk sincs erről semmilyen elképzelésünk? Vagy talán hatalmas lények teremtményei vagyunk? Tízdimenziós lények kivetülései, akik nyaralni jöttek a Föld bolygóra? És egyáltalán: hova kerülünk a halál után? Lesz-e ott dőzsölés? Ott lesznek a szeretteink? Csak azok lesznek ott, akikkel életünk során találkoztunk, vagy mindenki aki valaha meghalt? Van-e átmenet élet és halál között? Ha igen, mennyi ideig tart és mi a feltétele a továbblépésnek? Van-e körforgás? Ha igen, mi választunk? S tudnánk-e okosan választani?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel David Eagleman Így múlik el… című kötetében, amely 40 egypercest foglal magában. A negyven rövidke filozofálást a halál témája köti össze, hogy mi is történik földi életünket követően, ám olykor a haláltól eltérő, ám valamilyen szinten hozz kapcsolódó kérdéskörök is felmerülnek, mint például a világ és az emberek teremtése, létrejötte, célja.
Valóban egypercesekről van szó. Egy-egy elmélet még ebben a kisméretű könyvben sem foglal el 3-4 oldalnál többet, vagyis, bár egy-két soros műre nincs példa a könyvben, terjedelmük hasonló, mint ahogy azt Örkény egyperceseitől megszoktuk. Vagyis mindössze néhány mondatban fejti ki az író az egyes felvetéseket, amelyeket saját magunk fogunk továbbszőni. Néhány elképzelés után ugyanis önkéntelenül is meg kell állnunk és elgondolkodnunk a leírtakon. A negyven lehetőség közül ugyanis biztosan lesz olyan, ami megragad minket: vagy mert tetszetősnek tartjuk az adott halál utáni végkimenetelt, vagy mert szörnyűnek, megbotránkoztatónak, vagy egyszerűen csak nevetségesnek.
Neked melyik teória tetszene a legjobban? Esetleg van saját ötleted?
