My Blog

Címke: Eaton

  • Így válhatnak tökéletessé az adatközpontok!

    A hatékony rendszertervezés és rendszerintegráció hat alapelve

     

    A „Power of Six” hat alapelvet takar, amely az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat adatközpontok tervezése során alkalmazott szisztematikus megközelítése. Holisztikus szemlélete úgy teremt hozzáadott értéket, hogy összehangolja a vállalat megoldásait a felhasználók energiainfrastruktúra-igényeivel, miközben támogatja őket a tökéletes, öntudatos és önmagát optimalizáló adatközpont megvalósítása felé vezető úton. Az Eaton szakértői azt a kérdést járták körül, hogy miként csökkenthető a tervezési kockázat és a rendszer komplexitása, illetve hogyan optimalizálható az adatközpont teljesítménye az alábbi rendszertechnikai elvek alkalmazásával.

     

    A „Power of Six” lényege egy olyan módszertani, több tudományágat átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi a rendszer egyes elemeit és azok kölcsönhatásait a teljes életciklus során, hogy valóban végponttól végpontig tartó műszaki megoldások születhessenek. Ráadásul ez kereskedelmi és műszaki előnyöket is hordoz magában. Ennek alapvető eleme egy olyan digitális felület, amely segít az informatikai (IT) és üzemeltetési technológiai (OT) eszközök egyre összetettebb környezetének hatékony kezelésében, miközben teljes körű rendszeráttekintést biztosít a fehér és szürke térben.

     

    Íme a hat alapelv, amely segít megérteni a rendszer jelentőségét:

     

    1. Kritikus energiaellátó rendszerelemek tervezése: Fő lényege, hogy megismerjük az energiaellátó rendszerek kritikus összetevőinek jellemzőit, viselkedését és hatásait. Ha megértjük ezeket az apró részleteket, optimalizálhatjuk a teljesítményt, növelhetjük az energiahatékonyságot, és hatékonyan eleget tehetünk az informatikai elvárásoknak. Ezt úgy tehetjük meg, ha elemezzük az egyes komponenseket, hogy megismerjük azok célját, jellemzőit és a rendszeren belüli kölcsönhatásaikat. A berendezések elhelyezése, kezelése és integrálása optimalizálható egy digitális szoftverplatform segítségével. A cél a teljesítmény növelése, a meghibásodások előrejelzése és a használat optimalizálása a komponensek egyenkénti megtervezésével és kölcsönhatásaik részletekbe menő megértésével, a hálózattól a chipig. Ez segít megérteni a komponensek jellemzőit és az elektromos tulajdonságaira, a feszültségre, a kapacitásra és az impedanciára gyakorolt hatását. A hatékonyság növelése érdekében fontos a komponensveszteség csökkentése, a teljesítménytényező javítása és a terhelések kiegyensúlyozása.

     

    „A rendszereket úgy kell tervezni, hogy képesek legyenek redundanciát és megbízhatóságot biztosítani, redundáns kritikus komponensekkel és prediktív karbantartással a komponensek szintjén. Végül, ha figyelembe vesszük a kritikus összetevőket, akkor az üzemeltetési fázisban felhasználhatjuk az adatelemzést a hatékonyság javítására, a kihasználtság maximalizálására és a problémák előrejelzésére, melyek döntő jelentőségűvé válnak a megvalósításában és eszközgazdálkodásban” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

     

    2. Eszközgazdálkodás és feltételalapú felügyelet: Kiemeli a digitális felület energiagazdálkodási rendszerbe történő beépítésének fontosságát. Ez lehetővé teszi az eszközök felügyeletét és kezelését, így megnyitja az utat a proaktív intézkedések végrehajtása, az élettartam növelése és a teljesítmény optimalizálása érdekében. A folyamatos felügyelet és karbantartás biztosítja, hogy minden komponens a lehető legnagyobb hatékonysággal működjön, egyúttal azonosítja a rendszerben esetlegesen felmerülő potenciális kockázatokat. Ez az elv biztosítja, hogy tervet dolgozzunk ki a teljesítmény optimalizálására, az élettartam meghosszabbítására, a meghibásodások előrejelzésére, valamint a hardver cseréjére és korszerűsítésére, még azelőtt, hogy annak állapota problémát okozna.

    A digitális ikertechnológia létrehozására képes digitális felület felhasználásával, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulási funkciókkal együtt már a tervezési szakaszban optimalizálhatjuk a teljesítményt azáltal, hogy azonosítja azokat a területeket, ahol a berendezések nem az előre jelzett módon működnek. Az energiahatékonyság is nyomon követhető a terhelésfigyelés, valamint a teljes rendszer használatának és teljesítményének optimalizálása révén. Az energiaelosztás területén belül például – különösen a transzformátorok tekercselései esetében – fontos a fogyasztás és a hőmérséklet felügyelete, valamint a kapcsolóberendezések érintkező-kopásának nyomon követése. Ez a fajta feltételalapú felügyelet lehetővé teszi a rendszertervezést.

     

    3. A rendszertervezés elve: Mivel a rendszeren túlmutató kölcsönhatásokat is figyelembe kell vennünk, ez az elv a rendszertervezés tágabb megközelítésére biztat, ahelyett, hogy azt funkcióblokkok sorozataként fognánk fel. A megfelelően integrált komponensek minimalizálják az energiapazarlást, és biztosítják a nagy teljesítményű fogyasztók, például a hűtés hatékony felhasználását, hogy csökkentsék a rendszer működésére nehezedő terheket. Egy jól megtervezett, integrált rendszerrel csökkenthetjük a komponensek meghibásodását, optimalizálhatjuk a felhasználásukat és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat, ezzel pedig könnyebben elérhetjük működési és fenntarthatósági céljainkat. A rendszerelemek közötti jobb kommunikáció és kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a rendszer teljesítményének optimalizálása és fenntartása érdekében a szolgáltatott adatok várakozási idejének csökkentéséhez és a nagyobb energiahatékonysághoz.

     

    4. Energiahatékonyság: Ha a tervezési szakaszban alkalmazzuk a rendszertechnikai megközelítést, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az energiaveszteségeket és optimalizáljuk a rendszer hatékonyságát, akkor ezzel elősegíthetjük a fenntarthatósági célok elérését és az üzemeltetési költségek csökkentését. A megfelelő berendezések megfontolt kiválasztása lehetővé teszi az általános hatékonyság javítását. Ha például kisfeszültségű rendszerekben réz gyűjtősíneket használunk, azzal mintegy 25%-kal csökkenthetjük az energiaveszteséget az alumíniumból készült változatokhoz képest. Ezzel együtt egy digitális szoftverplatform gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével figyeli és menedzseli az energiahatékonyságot, hogy jobban megérthessük, az energiaelosztás melyik pontján fordulhatnak elő veszteségek és hogyan lehet azokat megelőzni. Más intézkedésekkel, például a kábelhosszak optimalizálásával és az alacsony energiaveszteségű transzformátorok használatával kombinálva mindez energiamegtakarítást biztosít és segít a megújuló energia hatékony integrációjában.

     

    5. A megújuló energiák integrációja: A megújuló energiaforrások egyre fontosabb szerepet játszanak az energiaellátás ökoszisztémájában. Éppen ezért alapvető annak megértése, hogy milyen hatással van a megújuló energiaforrások és az alternatív energiaforrások integrálása a rendszer teljesítményére és a tápellátás minőségére. Ezzel hozzájárulhatunk a rugalmas és megbízható áramellátás biztosításához, és csökkenthetjük az áramkimaradások valószínűségét. Az egyik ilyen hatás, amelyet meg kell értenünk, az az, hogy a megújuló energiaforrásokban kisebb a forgó tömeg és a tehetetlenség, ami viszont befolyásolja a villamosenergia-áramlás minőségét a villamosenergia-rendszerben a kisebb frekvenciaszabályozás és a nagyobb ingadozás miatt.

     

    „Fel kell ismerni a felharmonikusokra és a feszültségingadozásokra gyakorolt hatásokat is, amelyek a több inverteralapú áramforrás bevezetéséből erednek. A digitális felület lehetővé teszi, hogy megértsük a helyszíni és a nem helyszíni megújuló energiatermelés keverékét, figyelemmel kísérve a felhasznált energiát és annak forrását. Az energiaellátás változékonyságának kezeléséhez és a hálózati stabilitás biztosításához rugalmas és dinamikus tervezés szükséges” – tette hozzá Fehér Tamás.

     

    6. Rugalmas és dinamikus tervezés: A változó igényekhez és az olyan újonnan megjelenő technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (AI), rugalmas és dinamikus tervezési szemlélet szükséges. Ha alkalmazkodunk, azzal biztosítjuk, hogy megoldásaink a gyorsan változó környezetben is relevánsak és hatékonyak legyenek. Egy digitális szoftverplatform integrálásával azonosítani lehet a tervezésben szükséges változtatásokat és az esetleges kiigazítások lehetőségét, miközben megérthetjük azok hatását és optimalizálhatjuk a rendszer rugalmasságát.

     

    „Ha a végső cél egy olyan adatközpont létrehozása, amely képes önmagát kezelni és optimalizálni, akkor iparági szinten kell elmozdulnunk a rendszeralapú tervezés irányába. Ennek érdekében közösen kell magunkévá tennünk egy sor alapelvet és a rendszerszemléletű megközelítést. Ebben segít a fenti hat alapelv. El kell kezdenünk már a tervezés korai szakaszában és az adatközpont teljes életciklusa során használni az integrált digitális szoftverplatformokat, nem csupán az üzemeltetés során. Ez megkönnyíti a működési érték növelését az adataiból származó intelligens, hasznosítható információk felhasználásával. Ezekben a bizonytalan időkben, a változó energia- és környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében mindenképpen szükséges újragondolni a jelenlegi gyakorlatot” – tette hozzá a szakértő.

     

    Az Eaton rendszertervezési megközelítéséről vagy az xIntegra megoldásáról további információ az alábbi weboldalon található: https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/systems-engineering-data-centre/xintegra.html

  • Már a rendszergazdák is tehetnek a tudatos energiafelhasználásért!

    Az Eaton szoftverének új, kíméletes leállítás funkciója segíti a szakembereket

    Az Eaton Intelligent Power Manager szoftver legújabb verziójának kíméletes leállítás funkciójával a vállalatok innovatív módon csökkenthetik az energiafogyasztásukat a csúcsidőn kívüli órákban. Ezzel a gyártó a rendszergazdák kezébe adja a megoldást, amellyel nagyban hozzájárulhatnak az energiafogyasztás csökkentéséhez, ha a szerverek és a virtuális infrastruktúra kíméletes leállítását az üzemen kívüli órákra, például éjszakára és hétvégére ütemezik, és a rendszereket csak akkor indítják újra, amikor arra szükség van.

    Az Eaton Intelligent Power Manager szoftvere olyan ellenőrzött és szervezett leállítási folyamatot biztosít, amely automatikus és ütemezett újraindítással védi az adatokat és a rendszereket. Ennek eredményeként növeli az adatok integritását, minimalizálja a rendszerhibák vagy adatvesztés kockázatát és gondoskodik a rendszergazdák nyugalmáról. Ez azt jelenti, hogy az energiamegtakarítás finomhangolása az alapvető szolgáltatások veszélyeztetése nélkül is lehetséges.

    „A szerverek, illetve alkalmazások használaton kívüli kikapcsolása csökkenti a kritikus IT-infrastruktúra elhasználódását, ami meghosszabbítja a berendezések élettartamát, csökkenti a karbantartási költségeket, és növeli az IT-üzemeltetés általános költséghatékonyságát. Az Intelligent Power Manager szoftverrel a vállalatok pénzt takaríthatnak meg és csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat, ami fontos szempont, már csak azért is, mert az energiamegtakarítást egyre több országban a szabályozás is sürgeti” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

     

    Az Eaton Intelligent Power Manager szoftverével kapcsolatos további információk a https://www.eaton.com/gb/en-gb/markets/data-centers/it-channel/lower-costs.html weboldalon találhatók.

  • Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra

    Továbbra is meghatározó tényező a fenntarthatóság és energiahatékonyság

    Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság javításától kezdve – a kereslet gyors növekedésének kezelésével egyidejűleg – egészen a szabályozási változásoknak való hatékony megfelelésig elmondható, hogy a 2024-es események messze nem a szokásos módon zajlanak majd a szektorban. A lehetséges kihívásokat Fehér Tamás, az Eaton Magyaroszág szakértője foglalta össze.

    Ahogyan a világ a mindennapi élet szinte minden területén alkalmazkodik a digitális átalakulásához, úgy a digitalizációban kulcsszerepet játszó adatközponti szektor is folyamatosan lép előre. A gyors fejlődés, valamint azok architektúrájában és kialakításában bekövetkezett változások azt jelentik, hogy idén az iparág a kihívások és lehetőségek összetett útvesztőjében navigál majd, amelyek mind ígéretesnek bizonyulhatnak az ágazat jövőjére nézve.

    A növekedést befolyásoló tényezők

    A piacot befolyásoló tényező közé tartozik az adatintenzív iparágak folyamatos fejlődése, amelyhez az is hozzájárul, hogy a szervezetek világszerte széles körben és folyamatosan használják a felhőt. Az innovatív „Dolgok internete” (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI) technológiák pedig szintén kiemelt jelentőségűek. Az AI és más digitális megoldások ugyanis egyre fontosabb szerepet játszanak az adatközpontok életciklus-menedzsmentjében. Ezek a funkciók nemcsak az adatközpont aktuális állapotát figyelik, hanem annak működésébe is betekintést is nyújtanak. Emellett előrejelző elemzést is végeznek, ami a teljesítmény megfelelő kezelését teszi lehetővé az üzemeltetők számára. Ez újabb kihívást is jelent, hiszen a mesterségesintelligencia-szoftverek nagy részét hatalmas mennyiségű adaton keresztül fejlesztik, így az ilyen technológiák megjelenése a IT-igények robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Egy felmérés szerint a generatív AI-alkalmazások – például a ChatGPT – adatigénye 2028-ra világszerte a feldolgozott munkamennyiségek 50-szeresét eredményezheti. Az üzemeltetőknek éppen ezért sürgősen több adatközpont-területet és nagyobb racksűrűséget igényelnek, hogy a meglévő beruházásaikat maximalizálják vagy bővítsék, amelyre gyorsan és hatékonyan kezelhető eszközöket kell találni.

    „Az előregyártás a rendelkezésre állás gyors növelése érdekében máris a kihívásra adott egyik válaszként jelenik meg. A moduláris adatközpont az adatközpont-kapacitás telepítésének hordozható módszere, amely bárhol könnyen elhelyezhető. A moduláris adatközpontok jellemzően szabványosított komponensekből állnak, amelyek integrálhatóak, utólagosan beépíthetőek, egy már meglévő adatközponthoz kapcsolhatóak, vagy éppen modulokból álló rendszerré kombinálhatóak” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

    Teljesítménykorlátozások

    Már számos országban korlátozták a nagyobb új terhelések hálózatba kapcsolását. Az építési vagy bővítési engedélyek megszerzése egyre nehezebbé válik, ez pedig az adatközpont-klaszterek elhelyezkedésével kapcsolatban is felvet bizonyos kérdéseket. Eddig az adatközpontok hagyományos centrumai olyan nagyvárosok voltak, mint Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin. Ez a vállalati központok jelenlétének, vagy az erős távközlési összeköttetésből és az ideális ügyféldemográfiából eredő természetes gazdasági előnyöknek köszönhető. A változás azonban egyre inkább arra irányul, hogy eltávolodjunk ezektől a hagyományos központoktól. Ezért olyan másodvonalbeli országok kisebb városaiban érdemes adatközpontokat létesíteni, ahol az energiahiány kevésbé jelenthet problémát és az igények könnyebben teljesíthetőek. Ennek köszönhetően olyan, az adatközpont-klaszterekről kevésbé ismert városok is megjelennek a radaron, mint például Varsó, Bécs, Isztambul, Nairobi, Lagos, vagy éppen Dubai.

    A fenntarthatóság kihívásai

    Mivel szinte minden tevékenységünk középpontjában az adatközpontok állnak, így elkerülhetetlen, hogy a társadalom tudomásul vegye azok jelenlétét és energiaigényét, amivel pedig kéz a kézben jár a környezetvédelmi felelősségvállalás is. Az adatközpontok jelentik a digitális világ legfőbb támaszát, és emellett arra is hatással vannak, hogy a társadalom hogyan csökkenti a kibocsátást az éghajlatváltozás elleni küzdelem során.

    „Ez a fokozott tudatosság jelentős mértékben ösztönzi az ágazatot a környezetbarát gyakorlatok bevezetésére. Várhatóan a dízelgenerátorok kiváltása, az akkumulátoros energiatároló rendszerek, a helyszíni energiatermelés, a fejlett hűtés és egyéb további technológiák kerülnek majd a középpontba. Ennek részét képezi a megújuló energiaforrások felkutatása a meglévő források helyettesítésére vagy megerősítésére, valamint a helyszíni energiatermelés bevezetésének vagy növelésének lehetőségei, például a napelemek és szélturbinák segítségével. Ugyanígy előtérbe kerül az is, hogy az adatközpontok hogyan működhetnek a hálózatban megfelelően. Nagy valószínűséggel 2024-ben a hálózati interaktív adatközpontról is többet hallunk majd, és azok üzemeltetői kétségtelenül többet akarnak majd erről a lehetőségről megtudni, amely nemcsak a hálózat szén-dioxid-mentesítésének előnyeivel jár, hanem saját fenntarthatósági céljaikhoz is hozzájárul” – tette hozzá Fehér Tamás.

    Szabályozási nyomás

    Nem meglepő, hogy az iparág felkeltette az ENSZ 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegességi céljának megvalósításával megbízott szabályozó szervek figyelmét. Kontinensünkön ebben az EU jár az élen, és az adatközpontokról szóló narratívát néhány alapvető irányelvének – köztük az átdolgozott energiahatékonysági irányelvnek – gyökeres és átfogó felülvizsgálata révén gyorsan újraformálja. Ez kötelezi az uniós tagállamokat az adatközpontok energiateljesítményének nyomon követésére, és kimondja, hogy egy uniós szintű adatbázis gyűjti és közli majd az adatközpontok energiateljesítményére, valamint vízlábnyomára vonatkozó adatokat. Így ez sokkal több lesz egy felületes szabályozásnál. Ezért ez alapján azt az üzenetet kell közvetíteni az ágazat felé, hogy jobb előre gondolkodni és felkészülni szigorodó szabályokra, mintsem késve reagálni. A felelősségvállalás jó hatással van a szektorra a megítélés miatt és valószínűleg pénzügyi szempontból is, mivel a csökkentett energia- és vízfelhasználás hosszú távon jelentős anyagi megtakarítással jár.

    Egy fényes jövő

    Egy robusztus digitális stratégia kialakítása ijesztőnek tűnhet, de ez ma már elengedhetetlen az adatközpontok számára ahhoz, hogy a trendekkel együtt tudjanak fejlődni. Mivel a IT iránti megnövekedett kereslet a műveletek gyorsaságának és optimalizálásának igényével jár, emiatt kulcsfontosságúvá vált az adattömeg hatékony kezelése. A digitális átállás az élet valamennyi területére és az üzleti környezetre is egyaránt hatással van. A digitalizáció egyértelműen jót tesz az adatközpontokra nézve, a mesterséges intelligencia pedig abban segíthet az ágazatnak, hogy ne csak reaktívan, hanem jóval előrelátóbban reagáljon.

    „Ezek alapján úgy tűnik, hogy 2024-ben fényes jövő vár az adatközponti szektorra. A kövekező időszakot a technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti igény, és a működési kiválóságra való dinamikus törekvés jellemzi majd. Ez lehetőséget nyújt az adatközpontoknak a felelősségteljes és fenntartható növekedésre, hogy a digitális innováció valódi mozgatórugójává válhatnak. Ez egy új és izgalmas lehetőség mindannyiunk számára” – összegezte a szakértő.

  • Egyre népszerűbbek a hálózatinteraktív UPS-ek az adatközpontokban

    Fokozatosan terjed el a megújuló energia használata

    Egy legutóbbi iparági jelentés szerint az adatközpontok piaca készen áll a hálózatinteraktív szünetmentes tápegységek (UPS) bevezetésére, hogy ezzel is hozzájáruljon a globális megújuló energia- és fenntarthatósági kezdeményezésekhez. Bár az UPS-eket és az akkumulátorokat egyelőre áramkimaradások esetén használják, további technológiai fejlesztésekkel együttműködhetnek az intelligens villamos hálózattal, hogy ezzel is hozzájárulhassanak a hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontok kialakításához.

     

    A megújuló energiaforrások azonban rendkívül változékonyak, ezért egy dinamikusabb villamos hálózatba való integrálásuk számos új kihívással párosul és új műszaki követelményeket is támaszt. Szerencsére az adatközpontoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy növeljék a hálózat megbízhatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak tartalék energiaellátó rendszereik egy részéhez. Az adatközpontokban az UPS rendszerek fő feladata a megbízhatóság javítása annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak az energiaellátási zavarok ellen.

     

    Bevezetésre készen

    Az Eaton és az Omdia „UPS Interacting with the Electric Grid can do more for Data Centres” (A villamos hálózattal együttműködő UPS többet tehet az adatközpontokért) című tanulmány egy olyan felmérés eredményein alapul, amelyet 380 olyan szakképzett informatikai döntéshozó körében végeztek, akik Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Írországban, Nyugat-Európában, a skandináv országokban és Ausztráliában dolgoznak. A kutatás célja elsősorban a hálózattal kölcsönhatásban lévő UPS-rendszerek alkalmazásának alaposabb megismerése volt.

    A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc válaszadó számol azzal, hogy a következő négy éven belül hálózatinteraktív UPS-t telepít, és a válaszadók több mint fele (54%) már a következő két éven belül számít erre. Ami pedig az adatközpontok üzemeltetőit és a végfelhasználókat illeti, 12%-uk már egy éven belül, 43%-uk pedig egy-két éven belül várja a hálózattal való együttműködést.

     

    „Úgy látjuk, hogy ennek hátterében leginkább a megújuló energiaforrásokat és energiagazdálkodási stratégiákat magában foglaló politikai intézkedések és projektek számának várható növekedése áll” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    Mozgatórugók és akadályok

    A tanulmány szerint a fenntarthatóság a fő mozgatórugója a hálózatinteraktív UPS-ek bevezetésének. Ez azt jelzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi és üzleti aggodalmak, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb súlya miatt a legtöbb szervezet napirendjében éppen ez a kérdés áll az első helyen jelen pillanatban. Valójában a fenntarthatóságot sok vállalkozás tekinti versenyelőnynek. Ez a bevezetés más kulcsfontosságú mozgatórugóiban is megmutatkozik. A szervezetek például egyre inkább törekszenek arra, hogy a technológiai innováció úttörőjeként tekintsenek rájuk, ezzel is növelve a jó hírnevüket. Érdekesség, hogy a válaszadók nem említették a gazdasági lehetőségeket, mint a bevezetés legfőbb mozgatórugóját.

     

    A bevezetés akadályai között az akkumulátorok teljesítményének csökkenése állt az első helyen, ezt követte az üzletmenet folytonosságával kapcsolatos tőkeköltségek és a kiberbiztonsági aggályok. Az akkumulátorok elhasználódása azonban nem feltétlenül jelent akadályt, ha a szervezetek az akkumulátor teljesítménye alapján választanak UPS-megoldást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a válaszadók egyértelműen a jobb teljesítményükről ismert lítium-alapú akkumulátorokat részesítették előnyben a hálózatinteraktív UPS rendszerek kialakítása kapcsán.

     

    Fokozódó kereslet

    A hálózatinteraktív UPS rendszereket alkalmazó projektekre jelenleg Nyugat-Európában mutatkozik a legnagyobb kereslet (53%), ezt követi Észak-Amerika (48%), Kelet-Európa (33%), valamint az Egyesült Királyság (24%). Ez azonban a közeljövőben várhatóan megváltozik, és Észak-Amerika válik a legnagyobb piaccá, hacsak nem vonjuk össze Kelet- és Nyugat-Európát, a sikeres esetek, a szabályozás és a politikai ösztönzők növekedésének köszönhetően.

     

    „Nyilvánvaló, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek piaca egyre gyorsabb ütemben növekszik. Nem csupán az látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban készek bevezetni a technológiát, hanem a funkciók idővel egyre fejlettebbek lesznek, ami viszont a UPS készülékek átlagos egységárának növekedéséhez vezethet” – tette hozzá Szontág Balázs.

     

    Ennek alapján, valamint az olyan kulcsfontosságú tényezők, mint a piac fenntarthatóságra való összpontosítása, a jobb politikák, a megújuló energia nagyobb kapacitása és a sikeres telepítések alapján az Omdia azt prognosztizálja, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek bevételei éves szinten 44%-kal növekednek majd. Várhatóan 2026-ra elérik a 376 millió USD-t, ami a globális UPS piac 2,6%-át teszi majd ki. A felmérés optimista a piac jövőjét és annak az adatközponti iparágra és az azt támogató hálózatra gyakorolt hatását illetően.

     

    „Az adatközpontok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hálózat megbízhatóságához, stabilitásához és rugalmasságához. Ezért biztató látni, hogy az adatközpontok piaca – főként a nagyobb fenntarthatóság iránti igény hatására – készen áll a hálózattal kétirányúan együttműködő UPS-rendszerek bevezetésére, amelyek hozzájárulhatnak a még hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontokhoz” – összegezte a szakértő.

  • Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása

    A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet. 

    „Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

    Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:

    • Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
    • Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
    • A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.

    „A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.

     

    További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.

  • Így maradhat zavartalan a játékélmény

    Négy tanács az áramkimaradások és a túlfeszültségek kiküszöbölésére

     

    Számos felmérés bizonyítja, hogy mára minden eddiginél népszerűbbé váltak a videojátékok. Amíg 2020-ban 2,69 milliárd gamer volt a világon, addig ez a szám az idei év végére várhatóan több mint hárommilliárdra emelkedik, a videojáték-ipar értéke pedig 2026-ra várhatóan meghaladja a 323 milliárd eurót. Éppen ezért a számítógépes- és videójátékok szempontjából is rendkívül fontos a berendezések és rendszerek megfelelő védelme, hogy semmi se szakítsa meg a játékot. Az Eaton Magyarország szakértője összegyűjtötte a négy legfontosabb tanácsot, amit érdemes megfogadni a zavartalan játékélmény biztosításáért.

     

    Bár a videojáték-piac legnagyobb részét manapság már a mobileszközök teszik ki, továbbra is sokan futtatnak játékalkalmazásokat számítógépeken és játékkonzolokon. Ezeknek az együttes részesedése a globális játékiparban 2015 és 2022 között 5,8 százalékkal nőtt az átlagos éves növekedési ütemet tekintve. Az emelkedés nagy része az egyre népszerűbb e-sport jelenségnek tulajdonítható, amelyben a játékosok az akár 910 millió dolláros nyereményalapból való részesedésért versenyeznek. Az Egyesült Királyság kormánya például eddig már 1 millió fontot fektetett a Brit Esports Szövetségbe. Az új sport- és iparág annyira népszerű, hogy értéke 2026-ra várhatóan eléri a 2,4 milliárd dollárt.

     

    Az e-sport és általában a gaming tartós sikere azonban nagymértékben függ a folyamatos rendelkezésre állástól. Az áramellátásban bekövetkező – akár néhány perces, akár több órás – fennakadások miatti kimaradás jelentős hatással lehet a játékélményre. Az áramkimaradások következtében nemcsak a konzolok, számítógépek és monitorok állnak le, hanem a WiFi hálózatok is lekapcsolódhatnak. Ez pedig végzetes lehet a legtöbb mai játék – és nem utolsósorban az e-sport – esetében.

     

    „Sajnos egyre nagyobb az esélye az áramkimaradásoknak. Az energia iránti kereslet folyamatosan nő, és az energetikai átállás is tovább bonyolítja a helyzetet. A nagy gáz-, szén- és atomerőművekről át kell térnünk megújuló energiaforrásokra, például a szél- és napenergiára, azonban ezek kapacitása még nem biztos, hogy elégséges a hagyományos energiaforrások kiváltására. Emellett a túlfeszültségek szintén okozhatnak energiaellátási zavarokat és bizonyos esetekben tönkre is tehetik az elektromos berendezéseket – függetlenül attól, hogy villámcsapás, hibás kábelezés vagy az áramkör túlterhelése okozta azt” – mondta Farkas Gábor, az Eaton Magyarország munkatársa.

     

    Négy hasznos tanács, amit érdemes megfontolni a folyamatos játékélmény biztosításáért:

     

    1. A berendezés és a hálózati kapcsolat védelme

    Annak érdekében, hogy a játékhardverek folyamatosan kapcsolódjanak a hálózathoz, gamerként is érdemes lehet beruházni egy szünetmentes tápegységbe (UPS), túlfeszültség-védelembe, valamint a megfelelő kábelekbe és adapterekbe. Ezek az eszközök megvédik az áramkimaradások és feszültségingadozások hatásaitól a teljes gamingfelszerelést. Áramkimaradás esetén például az UPS hálózatról akkumulátoros működésre vált át, így valamennyi elektronikus eszköz hálózati csatlakozása biztosított néhány percig. A tapasztalatok szerint ennyi idő elég arra, hogy elmentsék a játékmenetet a hálózati ellátás helyreállásáig. Ha pedig az áramkimaradás ennél hosszabb ideig tart, az UPS biztosítja a játékhardverek kíméletes leállítását a kritikus adatok elvesztése nélkül.

     

    A UPS-ek különböző típusokban és műszaki jellemzőkkel kaphatók. Mindegyiket úgy tervezték, hogy kiváló minőségű, megbízható tartalék áramot biztosítsanak, függetlenül a játékhoz szükséges berendezéstől és az energiafelhasználástól. Van köztük olyan, amelyik asztali számítógépek, konzolok és egyéb elektronikus háztartási eszközök számára biztosít megfizethető tápellátás- és túlfeszültségvédelmet, míg más típusok a kapcsolók, routerek és modemek számára nyújtanak fejlettebb védelmet. A legkomolyabb játékosok számára pedig léteznek olyan UPS-megoldások is, amelyeket kifejezetten olyan nagy teljesítményű számítógépek védelmére fejlesztettek ki.

     

    1. Túlfeszültségvédelem

    Az áramkimaradások kockázatának csökkentése érdekében a túlfeszültségvédők óvják az elektromos berendezéseket a túlfeszültség és a feszültséglökések ellen. A közvetlenül vagy kábelen keresztül a fali csatlakozókba csatlakoztatva ezek a kis eszközök általában fémoxid-varisztorokat (MOV) használnak a felesleges váltakozóáramú feszültség elnyelésére, hogy kizárólag elfogadható feszültségszinteket engedjenek a táplált eszközökhöz. Az érzékeny elektronikus áramköröket és memóriafunkciókat tartalmazó berendezések különösen érzékenyek a túlfeszültségre, ezért a személyi számítógépek, konzolok és a kapcsolódó perifériák, például monitorok és routerek esetében elengedhetetlen a megfelelő védelem.

     

    1. Mindig maradj kapcsolatban!

    A játékélmény végső soron attól függ, hogy a játékrendszerek és tartozékok a lehető leggyorsabban csatlakoztathatók és működőképesek maradnak-e. Ezért létfontosságúak a lehető legjobb játékélmény biztosításához a megbízható csatlakozási megoldások – mint például az USB, HDMI, A/V és egyéb kábelek – amelyek megfelelnek a legújabb technológiai szabványoknak.

     

    1. A kockázatok minimálisra csökkentése

    „A videojátékok csak most kezdenek egyre népszerűbbé válni. Ahogy a videojátékok egyre kifinomultabbá és az egyre gyorsabb szélessávú sebességek miatt egyre versenyképesebbé válnak, a hálózati kapcsolat fenntartása soha nem volt még ilyen fontos. Képzeljünk csak el egy eSport-játékost, aki sokéves gyakorlás után eljutott a döntőbe. Már csak az utolsó ellenfelet kell kiejtenie, és övé a győzelem. Egy áramszünet ebben a helyzetben a rendszer lefagyását és a WiFi-kapcsolat megszakadását okozná, és a rengeteg befektetett munka mind kárba veszne” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

     

    A megfelelő védelembe való befektetés minimálisra csökkentheti a kockázatokat és megvédheti a játékberendezéseket az áramkimaradások, illetve a túlfeszültségek hatásaitól. Mivel az áramkimaradások kockázata egyre nő, egy ilyen beruházás valóban megmentheti mindenki játékát.