My Blog

Címke: dinoszaurusz

  • Digitális dino-agy

    A Bristoli Egyetem kutatói digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát.

    A Thecodontosaurus agyát fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták a szakemberek, és meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően.

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy a Thecodontosaurus, amely méretét tekintve akkora volt, mint egy nagytestű kutya, két lábon járt és alkalomadtán zsákmányt is ejtett, noha fogainak alakja azt sugallja, hogy az étrendjét elsősorban növények alkották. A kutatók szerint lehetséges, hogy mindenevő életmódot folyatott.

    A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt.

    A kutatók az 1800-as években feltárt nagyméretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat.

    Sárkánylány

    A kutatók továbbá megállapították, hogy a Thecodontosaurus képes lehetett a más állatok keltette zajok felismerésére.

  • Az első magyarországi dinoszaurusztojás

    A Magyar Természettudományi Múzeumban mutatták be az első Magyarországon felfedezett dinoszaurusz tojást.

    Az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott. A lelet mindössze pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány.

     Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani. A lelet pár éve már ismert volt, de csak az idén sikerült igazolni véglegesen a maniraptora dinoszaurusz eredetét azokkal a kristályszerkezeti vizsgálatokkal, amelyeket egy dél-koreai kutató csoporttal együttműködésben végzett a tojáshéjtöredékeken.

    Fagyos Éden

    Az iharkúti gerinces lelőhelyen 20 éve folynak ásatások, amelynek során több mint 100 ezer leletet találtak. A sok ezer apró, néhány milliméteres tojáshéjszilánk az iszapolási munkák eredményeként kerültek elő. Ezeket vizsgálva tudták azonosítani később a megkövesedett, közel 3 centiméteres tojásmaradványt.

      A  késő kréta korú fosszilis tojáshéjtöredékek morfológiai, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatát 2015-ben kezdte el egy főként magyar kutatókból álló csoport, munkájuk eredményeit 2017-ben publikálták. A kutatók felvetették, hogy a tojáshéjleletek nagy többségét adó héjtípus kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származott.

    Ezzel a felvetéssel a tanulmány szembeszállt az akkoriban széles körben elfogadott nézettel, miszerint az ilyen típusú tojáshéjak kihalt gekkó-szerű gyíkokhoz tartoztak, mivel a mai gekkók tojáshéjához hasonló díszítettségűek és vastagságúak.

    Vissza az Édenbe

    Ezt követően egy dél-koreai kutatócsoport felkereste a magyar kutatókat, hogy további, kristályszerkezeti vizsgálatoknak vethessék alá az iharkúti tojáshéjakat azzal a meggyőződéssel, hogy azok nem a dinoszauruszok, hanem a mai gekkók tojáshéjának szerkezetével mutatnak majd hasonlóságot. Azonban már az első eredmények igazolták a magyar kutatók felvetését, miszerint az iharkúti tojáshéjak nem mások, mint raptortojások maradványai.

  • A dinók is szenvedtek a ráktól

    Bár sokszor hivatkozunk modern civilizációs betegségként rákra, már az ősi egyiptomi maradványok között is találtak daganatos beteget. Most azonban az elképzelhetetlenül távoli múlt szolgáltatott bizonyítékot. A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban.

    Új kutatások szerint agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett.

    https://galaktikabolt.hu/termek/edentol-nyugatra/

    Felfedezésekor még úgy vélték, hogy az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontja egy rosszul gyógyult törés következménye. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó.

    A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy hosszú szarva volt az orra felett, valamint több kisebb, amelyek a nyakfodor szegélyén helyezkedtek el. A szárkapocscsonton egy almánál nagyobb méretű daganatcsomó van – mondta el David Evans, a torontói Royal Ontario Museum paleontológusa, a Lancet Oncology című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

    Fagyos Éden

    Ezt a centrosaurust valószínűleg legyengítette és megbénította halála előtt a rák. A különleges lelet megmutatja, hogy nem számít, milyen hatalmasnak vagy erősnek tűnnek egyes dinoszauruszok, ugyanúgy ki voltak téve sok hasonló betegségnek, mint amilyenek az emberekben vagy más állatokban jelentkeznek, ilyen volt a rák is.

     

    Mivel a legtöbb tumor lágy szövetekben alakul ki, melyek nem könnyen fosszilizálódnak, alig van bizonyíték rákra a fosszíliák között.

    A felfedezés sokat elárul a rák biológiájáról. Ez nem valami új dolog, valószínűleg időtlen idők óta jelen volt és lehetséges komplikáció minden állatban.

    Vissza az Édenbe

  • Halálosztó, az új dinoszaurusz neve

    A Tyrannosaurus rex egy távoli rokonára bukkantak Kanadában. A Thanatotheristes degrootorum  a T-rex családjának eddig ismert legrégibb tagja.

    Az egyed maradványaira Jare Voris, az egyetem PhD-hallgatója bukkant rá. Ez az elmúlt ötven évben az első új tyrannosaurida, amelyet Kanadában felfedeztek. A nyolc méter magas őshüllő mintegy 80 millió évvel ezelőtt élhetett az észak-amerikai síkságon. Az óriási dinoszaurusz maradványait Kanadában találták 2010-ben, az álkapocs és a koponya részeiből a paleontológusok mostanra határozták meg, hogy egy teljesen új faj egyedéről van szó,

    Fagyos Éden

    A tyrannosauridák különböző fajai uralták Laurázsiát, a mai északi félteke szárazföldjeinek zömét tartalmazó szuperkontinenst 66-145 millió évvel ezelőtt.  A Jurassic Park című film sztárja, a T-rex  a kihalás előtti utolsó időszak rettegett ragadozója volt. Maradványai a nagy kihalás előtti utolsó időszakból, 68-65 millió évből maradtak fenn.  A Thanatos a kutatócsoport szerint legalább 79 millió évvel ezelőtt élt.

    A Thanatotheristes degrootorum – ami a halálosztó görög megfelelője – a Tyrannosaurus rex családjának eddig ismert legrégibb tagja. Azért kapta ezt a nevet, mert a maga korában ez a faj volt az egyetlen hatalmas testű csúcsragadozó. Valóságos halálosztó annak idején, ezért kapta a becenevét Thanatosról, aki a halál görög istene volt.

    A kutatók megállapították, hogy Thanatosnak olyan hosszúkás pofája volt, mint a mai Egyesült Államok déli részén egykor élt primitív tyrannosaurusoknak.  A tyrannosaurusok koponyájának alakja régiónként eltérhet egymástól táplálkozásuk és a korszakban rendelkezésre álló prédaállatok szerint.

    Vissza az Édenbe

    Viszonylag kevés faj tartozik a tyrannosauridák közé. Mivel ők álltak a tápláléklánc csúcsán, ezek az óriási testű ragadozók a növényevő dinoszauruszokhoz képest kevesen voltak.

     

  • Furcsa Szentpétervár

    Mit éreznél, ha a büfé ablakán a kávét egy polipkar nyújtaná ki? Vagy hirtelen megpillantanál egy lebegő villamost, vagy egy repülő vonatot? Mitől lepődnél meg jobban: egy robot buszsofőrtől vagy egy kiborg testrészekkel felszerelt áruházi pénztárostól.

     Vagyim Szolovjov, egy szentpétervári reklámügynökség művészeti igazgatója és mellesleg a világ egyik legjobb Photoshop varázslója. Új projektjében Szentpétervárt egy különleges hellyé varázsolja. A fantasztikus teremtmények beveszik Szentpétervárt. Egy párhuzamos univerzum robotokkal, óriás állatokkal, dinoszauruszokkal, furcsa technológiával.

    Fotósorozatát az instagramon osztotta meg követőivel.

    Káosz-Őrség

  • Hiányzó láncszem

    Denevérszárnyú dinoszauruszt fedeztek fel Kínában. A kövületre 2017-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományban bukkantak. A 163 millió éves kőzetben fellelt példány a dinoszauruszoknak egy különleges időszakát tárja elénk.

    Ez a különleges lelet egy eddig ismeretlen, mindössze harminckét centiméter hosszú, alig 30 dekagrammos hüllő maradványai. A maradványok különösen jó állapotban maradtak fenn.

    A galambnál alig nagyobb dinoszaurusz két lábon járt, medencéje hüllőszerű. Testét tollak borították, farka különösen hosszú volt.

    Gyomra a növényevőkre jellemző, de csontmaradványokat is találtak benne, a szakértők szerint ráfanyalodhatott a húsra.A tudósok opportunista mindenevőnek nevezték.

    Két szárnyán a denevérhez hasonlóan vékony hártya feszült.

     

    Ennek ellenére önállóan repülni nem tudott, erre utal, hogy hiányzik a repülő állatokra jellemző nagy mellcsont.

    A kutatók azt gyanítják, hogy a kis dinó fenn élt a fákon. Ott ugrándozott egyik fáról a másikra, időnként szárnyain az egyik fáról a másikra siklott. Életmódja a repülő mókuséra hasonlított.

     

    Az újonnan felfedezett faj az ambopteryx longibrachium nevet kapta, ezzel jelezve, hogy  a faj átmenet a dinoszauruszok és a repülő őshüllők, a pteroszauruszok között.

    Az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, mely család a nevét a példányokat jellemző „mászó szárnyakról” kapta.

    (via)

  • Dinoszaurusz bőrlenyomatot találtak

    A dél-koreai Csindzsu egyetem kutatója a város közelében tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkan.  Ez az első ilyen lelet a világon, amelyről  a felfedező,  Kim Kjong Szo Ph.D hallgató számolt be koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban.

    Alig egy százalékra tehető azoknak a dinoszaurusz lábnyomoknak a száma, amelyben bármilyen bőrlenyomat maradványt találtak.  Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg.  Ezek a valaha talált első lábnyomok, amelyeken a bőrlenyomat az összes lábnyom teljes felületét fedi.

    A nyomokat a legkisebb ismert theropoda, a minisauripus hagyta hátra  a kréta korban. A lábnyomok mindössze két és fél centiméter hosszúak. A lelőhely már ismert volt a szakértők előtt, korábban is találtak itt minisauripus nyomokat, de ez az első eset, hogy bőrlenyomatra bukkantak.

    A rigó nagyságú dinoszaurusz a lábnyomait finomszemcsés iszap nagyon vékony rétegében hagyta. Amikor rálépett a ragadós felületre, lába bőrének struktúrája tökéletesen megőrződött, gyakorlatilag lemásolódott.

    A pici dinoszaurusz bőrének lenyomata olyan, mint egy szöveté, és nagyon hasonló azokhoz a ritka mumifikálódott bőrmaradványokhoz, amelyek Kínában talált tollas madarak lábán láthatóak. De a kínai nyomok alakja különbözik a minisauripusétól.

    (via)

  • A Dino-pusztító becsapódás kövületeire bukkantak

    A dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt kipusztító meteorit okozta másodlagos károkozás ősmaradványait találták meg a Kansasi Egyetem kutatói.

    Az Észak-Dakotában feltárt kövületek a becsapódás utáni legfeljebb néhány óra történéseiről árulkodnak. A mai Mexikói-öbölnél egy kisbolygó a Földnek ütközött, több milliárd tonna olvadt és gőzzé vált kőzet lökődött minden irányban az égbe. Ennek túlnyomó többsége visszazuhant a talajra a becsapódástól akár több ezer kilométeres távolságban. A kréta-tercier kihalási eseménykor számos növény- és állatcsoport, köztük a dinoszauruszok is eltűntek a Földről.

    A leletekben az égből záporozó kőtörmeléket találták meg, azt a pillanatot őrzik, amikor a gyöngyszemnyi kődarabok visszazúdultak a talajra és útjukban mindent elpusztítottak. Az apró köveket azonban nemcsak elszórva, hanem hal- és fafosszíliákban is megtalálták. Geokémikusok a leletek korát 65,76 millió évesre tették.

    A tudósok elmélete szerint az üledékek arról árulkodnak, hogy a kitört fákra és az elpusztult halakra víz is zúdult. Az üledék elhelyezkedéséből a tudósok megállapították, hogy a területet sújtó hatalmas víztömeg a távolság miatt nem lehetett az a tengeri szökőár, amit a Chicxulub nevű, 12 kilométer széles aszteroida becsapódása keltett.

    A jelenséget egy másodlagos hatás, a földrengés, pontosabban jelen esetben a tórengés okozta. A tórengés vízárja minden útjába eső dolgot felkapott és összekavarva dobta vissza őket úgy, ahogy a kutatók most feltárták. Édesvízi halak, szárazföldi gerincesek, fák, ágak, tuskók, tengeri puhatestűek keverednek itt egymással egyetlen üledékrétegen belül.

    A megkövült halak kopoltyúiban megtalálták a becsapódás törmelékét, melyet a tó vizével együtt nyeltek le. A fák gyantájából megkövesedett borostyánkő is jól kivehetően őrzi a szemcséket. A becsapódás okozta cunaminak legalább 17 óra kellett volna, hogy a krátertől ideérjen, a rengés hullámainak azonban néhányszor tíz perc is elég volt.

    Ugyanezen helyszínen megtalálták egy Triceratops és egy hadrosaurus maradványait is. Egyikük halála sem köthető bizonyosan a tórengéshez. De a kutatók szerint más maradványok a hasonló korú sziklákban azt valószínűsíti, hogy a két dinoszaurusz az aszteroida becsapódásakor még életben volt.

    (via)

     

  • Dél-Amerika dinókirálya

    85 millió évvel ezelőtt sem volt túl jó dolog növényevő dinoszaurusznak lenni Dél-Amerikában.  A kréta kor egy mérsékelten száraz periódusában egy kilenc méteres húsevő uralta a mai Patagónia területét. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából 9 méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén.

    Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. A Tratayenia volt a legnagyobb ismert ragadozó a mai Patagónia területén nagyjából 85 millió évvel ezelőtt és lehet, hogy csoportjának egyik utolsó képviselője is volt egyben.

     

    Dinó-akció

    Az eddig feltárt megaraptor csontok alapján a kutatók úgy képzelik, hogy ezeknek a teremtményeknek hosszúkás koponyájuk volt, tömve apró, de éles, cakkos szélű fogakkal. A csontjaik néhol üregesek voltak, erős mellső lábbal rendelkeztek és a két legbelső ujjuk hatalmas, kampószerű karomban végződött. A Tratayenia esetében a szakembereknek a hátgerinc egy részét, a csípő egészét, néhány bordát és a medence egy töredékét sikerült feltárniuk, ám a koponya, a végtagok vagy a farok egyetlen darabját sem találták meg.

    A mai Patagónia igazi dinoparadicsom volt: ezen a területén tárták fel az eddig felfedezett legelképesztőbb dinoszauruszok egy részét, köztük a ragadozó Giganotosaurust, és a hosszú nyakú, növényevő Patagotitant, az Argentinosaurust, valamint a Dreadnoughtust.

    A ragadozó óriások csoportjának legismertebb képviselője egyébként a Megaraptor volt, amely kicsivel a Tratayenia előtt élt Patagónia területén és 40 centiméteres karmai voltak.

    (via)

  • A legnagyobb japán dinoszaurusz csontváz

    A japán Hobetsu Múzeum kutatói bemutatták a világnak az országban talált eddigi legnagyobb dinoszauruszt. A „Mukawa-dinoszaurusz” nevét a városról kapta, amelynek közelében felfedezték.

    Az ősmaradvány feltárását japán legészakibb prefektúrájában a Hokkaido Egyetemi Múzeum és a helyi Hobetsu Múzeum kutatói közösen végezték.

    A Mukawa dinoszaurusz egyfajta hadrosaurusz vagyis egy növényevő dinoszaurusz, életében körülbelül 8 méter hosszúságú volt.

    Dinó-akció

    A csontokat még 2013-ban fedezték fel a városban, egy 72 millió éves felső kréta kori rétegben. A csontváz kiváló állapotban maradt fenn, mert abban az időben ez a terület a tengerfenéken, mintegy 80-200 méter mélyen feküdt. A csapat a csontokról négy és fél év alatt mintegy 6 tonna kőzetet távolított el. Általában egy hadroszaurusz csontváz 255 csontból áll, a kutatók összesen 157 csontot – köztük a koponyát és a farokcsontokat – találták meg.

    A Japánban valaha talált legnagyobb fosszilis dinoszaurusz csontvázat mostanra sikerült teljesen kiszabadítani sziklás ágyából. Yoshitsugu Kobayashi, a Hokkaido Egyetem professzora szerint nagy az esély rá, hogy egy új fajjal van dolguk, mert a csontváznak olyan jellemzői vannak, amilyeneket más hadroszauruszoknál még nem láttak.

    (via)