My Blog

Címke: digitalizáció

  • Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Egyre égetőbbé válik az adatközpontok energiafogyasztásának optimalizálása

     

    Elemzések szerint a digitalizáció fejlődése eredményeként éves szinten 61 százalékos adatrobbanás várható, így a világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges villamos energia mennyisége 2030-ra pedig várhatóan a négyszeresével nő a jelenlegihez képest. E kihívások kezeléséhez és a növekvő kereslet kiszolgálásához egyre nagyobb mennyiségű megújuló energia szükséges. Mivel ez jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az adatközpontoknak a jövőben elengedhetetlen élen járniuk a megújuló energiaforrások bevezetésében. A lehetséges megoldásokba Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.

    Meglehetősen nyugtalanító adat, hogy az adatközpontok már most is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, ráadásul mindezt az energiaköltségek közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedése is tetézi. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani. A jó hír az, hogy az adatközpontok nemcsak a környezeti hatásukat csökkenthetik, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsák saját villamosenergia-hálózatuk rezilienciáját, és optimalizálják annak a hálózatnak a teljesítményét, amelyre az energiaellátásukban támaszkodnak.

     

    Már meglévő szolgáltatások

    Az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk az iparág kihívásaira. Az S&P Global Market Intelligence nemrégiben az Eaton megbízásából végzett egy felmérést. A kutatásban részt vevő válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége prioritás a számára, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztésének szükségességét is megemlítette, egyharmaduk (34 százalék) szerint pedig fontos, hogy energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át. Azonban tíz megkérdezettből négyen úgy vélik, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban (37 százalék) nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítése kapcsán is. Pedig az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt könnyen lehetővé teszik.

     

    Kézenfekvő megoldások

    A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók. Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.

     

    „A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    A lehetőségek kiaknázása

    A lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak. Ezeket a konkrét akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.

     

    „A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Ugyanis azzal, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, egyaránt jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szekértő.

    Az Eaton

    Az Eaton egy intelligens energiagazdálkodási vállalat, amely elkötelezett az emberek életminőségének javítása és a környezet védelme iránt. Elhivatottak vagyunk a tisztességes üzleti magatartás és a fenntartható működés mellett. Támogatjuk ügyfeleinket energiagazdálkodási problémáik megoldásában ma és a jövőben egyaránt. A villamosítás és a digitalizáció globális trendjeit kihasználva tevékenységünkkel hozzájárulunk a megújuló energiára való átálláshoz, segítünk megoldani a világ legsürgetőbb energiagazdálkodási kihívásait, és azt tesszük, ami a legjobb az érdekelt feleink és a társadalom számára.

     

    Az 1911-ben alapított Eaton a New York-i tőzsdére való bevezetésének 100. évfordulóját ünnepli. 2022-ben 20,8 milliárd dolláros árbevételt értünk el, és több mint 170 országban jelen vagyunk. További információkért látogasson el a www.eaton.com weboldalra. Kövessen minket a Twitteren és a LinkedInen.

  • CeBIT: digitalizáció és 5.0-ás társadalom

    Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

    A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfőtől látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvő cégek – startup vállalkozások – aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak.

    Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez. Így például az egyik csarnokban vezető nélküli kisbuszok – a svájci PostAuto AG gyártmányai – szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.

    Cebit_Snowden

    A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok „sztár” is fellép, nagy várakozás előzi meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója előadását – mondta egy berlini sajtóbeszélgetésen Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetője.

    A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig „virtuális autószalon” fejlesztésével érkezik a CeBIT-re.

    Cebit_VR

    Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AR) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely „lenyűgözően jól működik” – mondta Hartwig von Saß.
    Hozzátette: kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc – kapcsolódik rá az internetre.

    A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.

    Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, „termelő nemzet”, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

    Cebit_dron

    Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

    A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó („1.0-ás”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az „innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

    A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.
    Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.

    Forrás: MTI