Címke: D.J. Molles

  • Mini-interjú Tamás Dénessel, a Tisztogatás fordítójával

    A szemfüles Galaktika olvasók már értesülhettek blogunkról, hogy milyen újdonságokkal készülünk a 2017-es év második felében. Izgalmas új szerzők és régi kedves ismerősök is lesznek a megjelenések között. Egy-egy magyar kiadás mögött számtalan munka áll, és ennek az egyik legfontosabb szereplője a fordító. Az elkövetkezendő hetekben egy mini interjúsorozat keretében szeretnénk bemutatni fordítóinkat, akiknek mind mi, mind pedig az olvasók sokat köszönhetnek. Ezúttal Tamás Dénessel beszélgettünk, akinek fordítóként volt már dolga William Gibsonnal (Nyomtalanul), Robert Charles Wilsonnal (Örvény, Bioszfréa) és Joan Slonczewskivel (Elízium lánya).

    Miért lettél fordító? Mi volt az első munkád?

    Hamar beszippantott a nyelvi játék, a két nyelv közti közvetítés élvezete. Gimnáziumban az éves színjátszó fesztiválra fordított két rövid – és zajos siker mellett bemutatott – darab volt az első komolyabb munkám.

    Hogyan ismerkedtél meg a fantasztikummal?

    Édesapám Galaktika magazinjaival kezdtem, különösen a „Kedves ellenségem” (Barry B. Longyear írása, magyarul a Galaktika 107-ben olvasható. a szerk) című novella fogott meg annak idején. Aztán egy IX. kerületi Szabó Ervin könyvtár teljes scifi-polcán átrágtam magam Asimovtól Zsoldosig, és onnan már nem volt visszaút.

    Kedvenc könyv és film a zsánerben?

    Marsbéli krónikák és szinte bármi Bradburytől a soha nem lankadó humanizmusa miatt, illetve Zsoldos Péter ugyanezért. Újabban a Térség-sorozat (The Expanse) és a remekbe sikerült adaptációja, de film helyett is a Battlestar Galacticát mondanám, ami szerintem minden hibája ellenére remekmű.

    tamas_denes
    Tamás Dénes

    Fordítóként hogyan kerültél kapcsolatba a sci-fivel?

    A Galaktika és a British Council szervezett fordítói pályázatot, amivel akkoriban egy álmom vált valóra. Azóta dolgozom rendszeresen és lelkesen a Galaktikának.

    Beszélhetünk külön fordítási szabályokról a zsánernél?

    Talán csak annyiban, hogy a tudományos fantasztikum megköveteli a tudományos pontosságot a fordítótól is. Ezt a saját bőrömön tanultam meg, amikor Joan Slonczewski genetikusprofesszor Elízium lánya című regényét a Sejtbiológia I. és Genetika III. tankönyvek társaságában fordítottam, és még így sem stimmelt a végén minden.

    Mi volt a legnagyobb kihívás a jelenlegi regény (Tisztogatás) fordításánál?

    Egy “mezőgazdasági körzetben”, többnyire szűkszavú farmerek körében zajlik a regény, úgyhogy a párbeszédek szikárságát volt a legnehezebb reprodukálni. Az elnyomó, bürokratikus rendszer sajátosságai viszont sokban hasonlítanak a magyar viszonyokra, úgyhogy ott szinte minden adta magát.

    Olvasóként hogy tetszett a könyv?

    A főhős – a kezdeti benyomások ellenére – egy nagyon egyedi figura egy nagyon sajátos világban, ami izgalmas, és sokszor sokkoló kölcsönhatást eredményez. Tetszik, hogy szájbarágás helyett az élet kis részletein keresztül tudunk meg többet a világról, és nagyon tetszik a már-már vonatszerencsétlenségre emlékeztető sodró akció.

    A jövőben fordítanál még a szerzőtől?

    Mindenképp. Egyrészt D.J. Molles iszonyú szimpatikusan válaszolgat a kérdéseimre Messengeren, másrészt pihenésképpen már a sorozat következő részét olvasom, ahol még több titokra derül fény. 

  • Vérben és háborúban születik újra az emberiség – D. J. Molles művei

    Lassan, de biztosan közeledünk az év vége felé. Bejelentettük utolsó könyveinket 2017-re. Az elkövetkezendő időszakban alaposan körbejárjuk a szerzőket, korábbi és nálunk megjelent műveiket. A sort D. J. Mollesszal, a Tisztogatás szerzőjével kezdjük.

    Molles – barátoknak Dan – amerikai író, aki a mostanában felfutó indie írók táborát erősíti. Indie szerzőknek, azaz independentnek (független) azokat nevezik kint, akik nem függnek nagy kiadóktól, hanem saját belátásuk szerint írnak, és ha kell, műveiket magán úton adják ki.

    DJ_MollesMolles mindig is szeretett olvasni, és ehhez is köti az íróvá válását: szerette volna látni a sok történet közt a sajátjait is. Nagy hatással voltak rá Dean Koontz regényei, főleg pörgős cselekményük és őrült szereplőik miatt,  de kiemeli Stephen Kinget is komolyabb, sötétebb hangja miatt. Magát gyors írónak tartja, viszonylag hamar megírja történeteit. Rossz hatással a korlátok vannak rá, emiatt is részesíti előnyben a független írói státuszt: nem kell kiadóknak, szerkesztőknek megfelelnie, úgy írhat, ahogy szeretne. Ilyen indíttatásból kezdte el a Remaininget is: csak írni valamit különösebb kezdeti koncepció nélkül, annyi célkitűzéssel, hogy valami erőszakos és rémisztő kerekedjen ki a történetből. Habár Molles nem szereti, ha megmondják neki, mit hogyan csináljon, azért figyel az olvasók visszajelzéseire és véleményére. Ha megjelenik egy könyve, vár egy hónapot, majd a Goodreadsen és más olyan oldalakon, ahol az emberek írnak olvasmányélményeikről, elolvassa az értékeléseket. Egyaránt hasznosnak tartja a pozitív és negatív kritikákat is, szerinte íróként ezekből tanulhat a legtöbbet. Azonban egy új mű készülése közben nem szívesen olvas értékeléseket, mert úgy érezi, befolyásolnák a vélemények és már csak egy bizonyos csoportnak írna, nem pedig a szélesebb közönségnek.

    Szereti a horrort, azon belül is a zombikat, a posztapoklaiptikus és háborús történeteket – ezek keveréke egyaránt fellelhető a Remainingben és a Tisztogatásban. Sokszor kérdezik a háborús vonal kapcsán Mollestól, szolgált-e a seregben, de a válasza nem. A téma felé ismerősei fordították a figyelmét, ugyanis munkájából fakadóan (2015-ig rendőrként szolgált) olyan emberek közt forog főleg, akik vetáránok. Sok inspirációt tőlük kap, főleg testvérétől, aki szintén veterán.

    The-Remaining-Book-Five1

    Molles legelső regénye, a Remaining, amit 2012-ben magán úton adott ki. A zombi apokalipszist bemutató könyv akkora siker lett, hogy 2014-ben az Orbit, Amerika egyik legismertebb kiadója felkarolta és kiadta, ezzel szélesebb közönséghez eljuttatva a könyvet. Azóta az első részt másik hat követte. A történet szerint egy vírus következtében az emberiség 90%-ka vérszomjas predátorrá vált, a szerencsés 10% bunkerekbe és óvóhelyekre visszahúzódva várja, hátha jobbra fordulnak a dolgok. Köztük él Lee Harden is, az Egyesült Államok seregének katonája, aki az utolsó parancsra vár. Azonban a dolgok úgy alakulnak, idő előtt el kell hagynia a biztonságos övezetet.

     Az író második regénysorozata, a hamarosan megjelenő Tisztogatás kicsit maga mögött hagyja a háborús övezetet, azonban a hasonló hangulat itt is megtalálható. A történet főhőse a huszonhét éves Walter Baucom, aki az USA 89-es Agrárkörzetében éli mindennapjait. Az általa ismert Amerikát az amerikai-orosz-kínai hármas koalíció, a Tengely uralja. Walter igyekszik észrevétlen maradni a rendszerben, nehogy őt is úgy vigyék el, mint a bátyját. Óvatossága ellenére is rossz időben kerül rossz helyre, amikor egy kínai vezetőt elrabolnak. Walter nem tudja, ki is lehetne a szövetsége, hisz minden oldalról ellenségek veszik körül. Molles fordulatos és akciódús történetet ad olvasói kezébe, amit a kint júniusban megjelent Renegadesben teljesít ki.

  • Hamarosan érkezik a Tisztogatás, íme egy kis kedvcsináló októberi újdonságunkhoz

    Az októberi újdonságainkat bejelentő cikkben még A 89-es körzet munkacímen szereplő regény végül Tisztogatás címmel fog megjelenni, úgy gondoltuk, az angol cím első fele mégis izgalmasabb választás lehet ebből a szempontból. Tamás Dénes már dolgozik a regény fordításán, a magyar borító is készül, lássuk, miért is tartottuk kiadásra érdemesnek D. J. Molles Éhségháborúk-sorozatának első részét.

    D. J. Molles katonai- és azon belül posztapokaliptikus sci-fiket ír. Magának az írónak ugyan nem volt közvetlen tapasztalata a hadsereggel (bár tíz évig rendőrként dolgozott), bátyját és néhány szolgálatban lévő barátját is fel tudja keresni, ha éppen valamilyen szakmai jellegű egyeztetésre lenne szükség militáris témában. Kedvenc írója Blake Crouch, kedvenc regénye a Blood Meridian Cormac McCarthy-tól (magyarul Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen címmel jelent meg). Gyerekkorában nem tévézhetett, ekkor szeretett bele az olvasásba. The Remaining című regénysorozatával felkerült a New York Times bestseller listájára (a sorozat első négy részét még magánkiadásban adta ki, azután karolta fel a szerzőt az Orbit). További érdekességekhez kattints a szerző blogjára.

    A Tisztogatás főszereplője Walter Baucom 27 éves termesztő, traktorvezető a 89-es Agrárkörzetben, Észak-Karolinában. Élete folyását a Tengely határozza meg, az amerikai-orosz-kínai hármas koalíció, amely vaskézzel irányítja az országot. Titokban – pénzért – azonban az ellenállóknak dolgozik, akik vallatások során jó hasznát veszik különleges képességének: hogy kitűnően tud olvasni az emberek arckifejezésében.

    Az élete azonban egyik napról a másikra felfordul, amikor felesége, Carolyn eltűnik – és úgy tűnik, a Tengely tüntette el. Walter ellenállók egy csapatával menekül, miközben a katonai beavatkozás a Körzetben egyre durvul. A menedékházat, ahol egy időre meghúzzák magukat, lebombázzák, majd tűzharcra is sor kerül a Tengely felturbózott testű Új Példány katonái ellen.

    Walter és az ellenállók a Körzet családjainak otthonában keresnek menedéket, és időközben rájönnek, hogy senkiben sem bízhatnak: az ellenállás frakciói egymást éppúgy gyűlölik, mint magát a Tengelyt.

    A regény angol borítója:

    tisztogatás_angol

     

  • Októberi megjelenéseink

    Elérkezett az idő, bejelentjük, hogy milyen újdonságokkal készülünk az októberi hónapra. Négy könyv és egy különleges kiadvány is fölkerül olvasóink polcára.

    Galaktika Light

    Számításaink szerint szeptember legutolsó hetében érkezik rendhagyó kiadványunk: a Galaktika Lighttal az olvasás szerelmesein túl az írás szerelmeseinek is egyedi galaktikus élményt adó füzetet kínálunk. A füzet specialitása, hogy az egyedi, irodalmi (Borghestől Nemeréig) és egyéb tartalmak mellé odaírhatják saját gondolataikat is az olvasók. A kiadvány a Galaktika magazin formátumán alapul, dizájnja Szilágyi Barbara grafikus kiváló munkáját dicséri.

    Galaktikalight

    Christopher Priest: Kifordított világ

    Októberben érkezik a Kifordított világ, Christopher Priest 1974-ben megjelent regénye, mely publikálásának évében elnyerte a Brit SF-díjat, ’75-ben Hugóra jelölték, később pedig arra inspirálta China Miéville-t, hogy megírja a Vastanácsot.  A mára kultkönyvvé vált alkotás fontos történet az időről és térről, egy különleges regény, mely bemutatja, hogy az emberi lények miképp teremtik meg saját szenvedésük feltételeit, s ezzel párhuzamosan mégis hogyan válnak képessé arra, hogy ettől az általuk kreált rabságból felszabaduljanak.

    142181

    D.J. Molles: A 89-es körzet

    Disztópia. Akció. Túlélés. J. D. Molles katonai thrillersorozatának első része hűvös, izgalmas, politikai cselszövésben gazdag regény, melynek főszereplője egy olyan háborúba kényszerül, amire a legkevésbé sem számított.

    89es körzet

    Vaszilij Orehov: STALKER – Célkeresztben

    Vaszilij Orehov lélegzetelállítóan pörgős akcióregényének második része. Hemul, a legutóbbi, tragikusan végződő túravezetése után klánját, barátait, munkáját és szerelmét is elvesztette, de most ismét a Zónában van és hangulata igencsak átlag alatti, mert egy régi barátja pisztolya mered rá negyven lépésnyi távolságról.

    stalker_1

    Dave Hutchinson: Európa alkonya – Embercsempészek

    Dave Hutchinson Arthur C. Clarke- és Brit SF-díjra is jelölt trilógiájának első része az Európa alkonya –Embercsempészek, egy krimi-thriller, amit hasonlítottak már John LeCarré vagy Franz Kafka műveihez is. Főszereplője szakács, aki titokzatos megbízatást kap, ennek következtében pedig foglalkozást vált: félig kém, félig embercsempész lesz belőle. A trilógia első részének indulásakor a különféle gazdasági krízisek és a pusztító influenzajárvány következtében Európa már megszámlálhatatlan apró nemzetre szakadt, a körülmények így igencsak nehezítik a megbízást.

    18143945

     

    További információkkal és a magyar borítókkal hamarosan jelentkezünk!