Címke: cw

Igazi botránysorozat lesz a Batwoman

A 32 éves ausztrál színésznő, Ruby Rose igazi botrányhős a médiában. A hírességet főleg nem hétköznapi kinézete miatt szokás emlegetni, most pedig kiderült, hogy az Orange Is the New Black című börtönös sorozat sztárja lesz a CW-s Batwoman főszereplője. Azt már tudjuk egy ideje, hogy a legkisebb országos csatorna tovább bővíti az Arrow köré épített univerzumot, most pedig a Legends of Tomorrow, a Flash és a Supergirl mellé érkezik még egy vagány hősnő.

A nyíltan leszbikus Batwomant egy nagy, sorozatok közötti crossoverben fogják bemutatni, a saját szériája pedig a 2019-20-as tévés szezonra várható. Mint minden szuperhősnek, így a Batman világából ismert bőrgúnyás nőnek is lesz hétköznapi személyisége is, Kate Kane, egy szabadszájú utcai harcos.

Ruby Rose a bejelentés kapcsán arról is nyilatkozott, hogy kiskorában fiúnak érezte magát, így állandóan hason aludt, abban reménykedve, hogy később nem nőnek mellei. A színésznő mára megbarátkozott nőiességével, a casting viszont minden bizonnyal megosztja majd a közönséget.

augusztus 11, 2018
Zombis krimisorozattal kezdi az évet az RTL Spike

Az iZombie magyar premierjére régóta várunk, hiszen már októberben arról szóltak a hírek, hogy a CW sorozatát bemutatja az RTL Spike. A csatorna többször eltolta a széria kezdését, január 2-án, azaz ma este 22:00-kor viszont végre műsorra tűzik ezt az újdonságot is. Az RTL Spike a sorozatrajongók új fellegvára lehet, hiszen olyan műsorokat hoztak el a hazai nézőknek, mint a Sötét árvák, a The 100, de klasszikus Batman sorozattól kezdve van minden a kínálatban, amire egy magyar geek csak vágyhat.

A képregényadaptáció főszereplője Olivia Moore, akinek komoly reményei vannak a tanulmányait illetően, ám amikor egy nap váratlanul meghal, minden terve fölborul. Az iZombie hősnőjének innentől kezdve élőhalottként kell tengetnie a szürke hétköznapokat, a csavar az egészben pedig, hogy ehhez agyakat kell ennie. Így egy hullaház dolgozója lesz, ahol azzal szembesül, hogy a falatozások után az elhunytak emlékeit is megkapja. Az iZombie egy darkos, groteszk nyomozós sorozat, de a Tru Calling egykori rajongói is megtalálhatják a számításukat a szériával.

Premier tehát 22:00-kor, az új részek pedig minden hétköznap, ugyanebben az időpontban érkeznek, az RTL Spike-on. Alább megmutatjuk a produkció magyar előzetesét is, kedvcsináló gyanánt.

január 2, 2018
The 100 negyedik évad: A világvége még mindig izgalmas tud lenni
A The 100 az a sorozat, amely még a legelvakultabb sci-fi nézőket is meg tudta lepni az elmúlt évek során. A CW produkciója úgy indult, hogy csak egy sima tiniszéria lesz, szép emberekkel a főszerepekben, azonban később a történet elszakadt a Vámpírnaplók irányától és kőkemény dráma vette kezdetét. A fordulatok tényleg meglepőek lettek a sztoriban, ráadásul főhősök haltak meg egy-egy sima évadközi részben is. A The 100 néha olyan kemény volt, mint az HBO-féle Trónok harca. Aztán elkezdődött a 4. évad és a közönség csak húzhatta a száját, hiszen a fő irányvonal felvázolása után nagyon nem akart összeállni a kép. Aztán eljött a szezon második fele és olyan vérfürdő vette kezdetét, amire senki nem számított.

A főszereplők ugyanis több csapatra szakadva próbálták megállítani a világvégét. Ott volt például Raven, aki a fejében lévő hangokkal és a közelgő halálával birkózva igyekezett egy rakétát helyrehozni, aztán Clarke gyógyírt próbált találni a fenyegető praimfayára (=radioaktív világégés), Jasperék meg csak úgy éltek a mának. A sorozat sajnos Jasperrel már jó ideje nem tudott mit kezdeni, habár ő és Octavia volt a The 100 legígéretesebb karaktere, már a premier óta. O mondjuk ki is nőtte magát, és igazi vadász lett, a treekru tagjai közé asszimilálódva. Az előző évadokban sokan Bellamy halálát kívánták, mert olyan döntéseket hozott a srác, itt viszont megint a jó arcok közé tartozott. Az egyik legérdekesebb új karakter pedig Luna volt, aki egy kevés Lady Gaga beütéssel, de nagyszerű sztorival tette hozzá a magáét a sorozathoz.

Na, de mennyire volt fenyegető a The 100 negyedik évadában az a világvége? Nagyon. Kaptunk itt látomásokat, szénné égő szereplőket, szóval kapkodniuk kellett az embereknek magukat, ha nem akartak mind meghalni. A szezon vége előtt talán az az epizód hozta el a csúcspontot, melyben a törzsek egymásnak mentek és egy-egy kiválasztott harcosuk küzdött meg életre-halálra. Itt több fontos karaktertől kénytelenek voltunk elbúcsúzni, ami hatalmas kár, ellenben a Hunger Games-féle hangulat nagyon átjött és rendesen lehetett szorítani Octaviának, hogy ő jöjjön ki győztesen az egészből. Persze itt is volt kavarás rendesen, a The 100 nem az a sorozat, amelyben mindenki tiszta módszerekkel játszana.

Szerencsére ez az egyetlen olyan CW-s széria, amelyben jórészt háttérbe kerülnek a szerelmi szálak, inkább Octavia és Bellamy testvéri szeretete uralja a történetet, illetve mozgatórugó még Clarke és az anyja. Murphy és a fura csaja azért lopja néha a show-t, de rájuk egy pillanatra se lehetne ráfogni, hogy nyálasak lennének. Clarke időnként összefekszik egy-egy lánnyal, de neki a romantikázás szintén ennyiben kimerül, így a The 100 egy pillanatra se válik lányregénnyé. Itt kőkemény dráma van, és még a főgonoszok is folyton váltakoznak, az egyetlen konstans az Jaha, aki az elmúlt szezonban még foghatta arra a ballépéseit, hogy egy mesterséges intelligencia rángatja fonálon, most viszont tényleg kiderült, hogy az egykori kancellár egy kőbunkó.

Ami nagyon meglepő, hogy Raven mennyire szerethető alakká vált a sorozatban, habár csak később csatlakozott a szereplőgárdához. A tudóslányról simán el lehet hinni, hogy borderline zseni, illetve elég komoly kis ellentét van közötte és Murphy között, ami iszonyú szórakoztató tud lenni. Murphynél egyébként érdemes egy kicsit leragadni, szerencsétlen srácnak az eddigi évadokban nem volt olyan epizód, amikor ne ütötték volna a hátát bottal. Ő olyan szereplő a The 100-ben, akit valószínűleg már az elején ki akartak írni, valaki azonban könyörgött a showrunnernek, hogy tartsák már meg, hisz talán az egyik legnagyobb karakter ezen a posztapokaliptikus vágóhídon. És milyen jó, hogy megtartották!

A praimfaya egyébként az évadzáróban újfent rettenetesen megkeverte a lapokat, hiszen több helyszínre kerültek a főszereplők, mindenféle kommunikáció és összeköttetés nélkül. SPOILERVESZÉLY! Raven, Murphy, Echo, Bellamy, illetve Monty és a csaja felmentek az űrbe, hogy egykori lakóhelyükön vészeljék át az Apokalipszis 2.0-t. Clarke egy gikszer miatt kénytelen volt lennmaradni, de vélhetően a night bloodnak köszönhetően túlélte a veszélyes kalandot. A grounderek és a skykru pedig lementek a bunkerbe, hegyiembert játszani. Utóbbi szálon nagyon érdekes volt látni, ahogy az egyszerű harcos O-ból vezető lett, de a nézőket minden bizonnyal az fogja legjobban érdekelni, hogy mi történt az elmúlt 6 évben.

De persze vannak itt további kérdések, mint például:
- Ki az a kislány, aki Clarke-kal van?
- Kik jöttek az űrhajóval az epizód végén és barátságosak-e?
- Nem ölték-e halomra egymást a bunkerben a klánok?
- Túléltek-e Bellamyék és hogyan fognak visszajönni az űrből?
- Hogy tudott Clarke zöldövezetet létrehozni egy, a radioaktivitás által elpusztított világban?
A The 100 ezért jó sorozat, mert nem hagyja nyugodni az embert és alig várjuk, hogy folytatódjon a produkció. Sajnos a széria nem volt túl nézett a CW-n, ennek ellenére berendelték, aminek csak örülni tudunk. Azt még mindenképp hozzá kell tenni, hogy a The 100 akkor élvezhető leginkább, ha darálva nézi az ember, ugyanis a részek jórészt összefüggőek és nem antológia a sorozat. Kellenek az ilyen high concept műsorok a népnek, mert unalmas a sokadik cyber CSI-t, vagy NCIS-t nézni folyton.

Értékelés? 8/10 simán, a The 100 kezdi kinőni magát és maga mögött hagyni a tinisorozatos vonalat. Ha így haladunk, akkor 2-3 év és hardcore sci-fi lesz végleg a CW produkciójából.
június 9, 2017
Holnap Legendái – Ilyen volt a második évad

Az amerikai CW csatornán már évek óta mennek a különböző szuperhős-adaptációk. A sort a Zöld Íjász (Arrow) kezdte, majd csatlakozott a Villám (The Flash), a Holnap Legendái (Legends Of Tomorrow), végül pedig a CBS-től átigazolt a Supergirl is. A DC-képregényekből vett karakterekről szóló sorozatok enyhén szólva is vegyes minőséggel szórakoztatják a nézőket.

Sajnos egy nagyon furcsa tendencia ütötte fel a fejét az Arrowerse névre keresztelt sorozat-garmada háza táján. Sokszor olyan érzése lehet a nézőknek, mintha az adott szériát felváltva más és más stáb készítené. Egy évadon belül is látszódnak a különbségek, amik megmutatkoznak a forgatókönyvön, az effekteken, a történeten, a szereplőkön, de még a színészi játékon is. Mintha a nagyjából húsz epizódos évad bizonyos részeit csupán alibiből készítették volna el. Amiben lehet igazság, de egy amerikai tévé csatornánál biztosan dolgozik elegendő kreatív munkaerő, aki ki tudná találni az egyes részeket.

A fent említett probléma nem kímélte a Holnap Legendáit sem, sőt talán hatványozottan jelen van a felemás érzés. Az első évad során láthattuk a potenciált, ami ebben a sorozatban van. Az időutazás mindig kelendő téma, a szuperhősökről nem is beszélve. Mit lehet akkor elrontani? Hát úgy tűnik, elég sok mindent. A debütáló szezonban láthattunk érdekes epizódokat, de akadtak dög unalmasak és vérlázítóan semmit mondóak is. Az évad végére mintha beleadtak volna mindent a készítők, és megmutattak nekünk pár igazán remek epizódot.

A második évadtól jogosan várhattuk, hogy majd kijavítanak minden hibát, és a kezdeti bukdácsolások után belevaló időutazós, szuperhősös scifit kapunk majd. Nos, majdnem.

A sztori, mint olyan szinte egyáltalán nem lényeges. Valahol a háttérből mindig előkerül, megmutatja magát nekünk, de nem hordoz sok mondanivalót. A történetről dióhéjban: Damien Darhk (Arrow negyedik évad főgonosza) a múltban próbál akkora hatalmat szerezni, aminek segítségével uralma alá vonhatja az egész világot. A jelenben. Vagy bármikor. Ezt viszont nem tudja egyedül véghez vinni, mert azok a „kotnyeles kölykök” mindig a nyomában vannak. Damien szövetkezik a Flash sorozatból megismert Eobard Thawne-nal, azaz Reverse Flash-sel, illetve a Zöld Íjász első gonoszával, Malcolm Merlynnel. Így megalakítják a Végzet Légióját (Legion Of Doom). Az első évad hatalmas ziccere volt a Légió, amit kihagytak, a második szezonra pedig már nem az igazi. A Végzet Légiója azon fáradozik, hogy összegyűjtsék a Végzet Lándzsájának darabkáit, amivel végtelen szuperhatalomra tehetnek szert. Vajon sikerül nekik? A sorozatból megtudhatjátok!

A képregényekben (és persze az animációs filmekben) zseniálisan bemutatott Legion Of Doom itt egy vérszegény, erőltetett próbálkozás, amit talán jobb lett volna, ha inkább teljesen kihagynak. Azonban a fő történetszáltól eltekintve tisztességes epizódokat kapunk, melyek különböző korokba kalauzolják a nézőket. És itt jön képbe a következő probléma: a korhatár besorolás. Hogy eladható legyen egy ilyesfajta sorozat, családbarátnak kell lennie. A Holnap Legendáinak pedig egyáltalán nem kellene családbarátnak lennie. Mick Rory (Heatwave) egy pszichopata gyújtogató. Neki bizony káromkodnia kellene, agresszívan viselkedni, és hát dolgokat felgyújtani, nem csak beszélni róla. Az ő neurózisának jellemzése annyiban merül ki, hogy sok sört iszik. Illetve maga a sorozat rendkívül polkorrekt, amit a korhűség kedvéért hanyagolhattak volna. Példának okáért egy független, magas önbecsléssel rendelkező nőt a huszadik század elején aligha kezeltek volna tisztességgel, becsülettel. Vagy egy fekete srácot a tizenkilencedik században. Persze nem azt mondom, hogy minden megjelenő szereplő legyen rasszista, vagy homofób, de egy-két élcelődés simán elférne a légkör megteremtése miatt, vagy a hitelesség kedvéért. Remek próbálkozásnak tűnt a vadnyugatban játszódó rész, melyben Jonah Hexx elítélte Saraht, amiért nő, és az Időlovas kapitánya. Ha azt a vonalat követik, felettébb elgondolkodtató kérdéseket is körbejárhatott volna a Holnap Legendái.

Talán beszéljünk kicsit az évad pozitívumairól is.A még így is számottevő alibi-epizód mellett azért vannak igencsak élvezhető részek is. A különböző érák sokkal változatosabbak, mint az első felvonásban, és az atmoszféra megteremtése is hellyel-közzel rendben van.

A sorozat erősen épít a karakter-karakter konfliktusokra, amik néha borzasztóan kínosak, erőltetettek, máskor pedig rémisztően természetesnek hatnak. A színészek mára teljesen karakterük bőrébe bújtak, aki figyelemmel kíséri az Arrowerse színészeinek közösségi médiumokban való jelenlétüket, azoknak nem mondok újat ezzel. Büszkék szerepeikre, és ez így van rendjén. Alakításaik hitelessé váltak, bár a forgatókönyv miatt néha itt is előtérbe kerülnek bugyuta poénok, fölösleges dialógok, üres fecsegések.

Ám akár tetszik, akár nem a Holnap Legendái szerves részét képezi a CW/DC által felépített univerzumnak. A négy jelenleg futó sorozat közül Flashen kívül csak a Legendáknak van hatalmuk befolyásolni az idő kerekét, amit ugyan nem gyakran tesznek, de amikor igen, akkor nem kevés galibát okoznak.

A négy részes crossover-epizódok ezúttal nem sikerültek valami fényesen. Sok mindent kellett egybesűríteni, és úgy tűnt, a büdzsé sem volt elég hozzá, mert az ellenséges űrlények valami iszonyatosan gagyin néztek ki. Mármint 90-es évek B-kategóriás speciális effekt-gagyin. A crossover-részekről a Flash évadkritikája kapcsán még bővebben beszélünk.

Összességében a Holnap Legendái című sorozat második évada nem volt rossz, de kiemelkedőnek sem mondanám. A számtalan hullámvölgy miatt a néző jogosan érezheti, hogy kirángatják egy megszokott ritmusból. A szezon tele van aranyos pop-kulturális utalásokkal, sőt egész részek épülnek a Star Wars és a Gyűrűk Ura köré. Visszatérnek ismerős karakterek, van egy-két jól megírt csavar, de semmi igazán nagy kunszt. A Holnap Legendái második évadát azoknak ajánlanám, akik elkötelezett rajongók, vagy azoknak, akik egyszerű, könnyed és családbarát kikapcsolódásra vágynak.

április 13, 2017
The 100 évadpremier: Megint a spájzban ólálkodik az apokalipszis

Már a negyedik évadával tért vissza az egyik legjobb jelenleg futó sci-fi sorozat, a The 100. Vicces is lehetne, hogy épp egy tinidrámát emlegetünk olyan produkciók helyett, mint mondjuk a Doctor Who vagy a Frequency. De tény, hogy a The 100 körökkel előzi bármelyik vetélytársát. (Megjegyzés: A Westworld és a Black Mirror nem számít annak, azok más szinten mozognak.) Annak idején a pilot első néhány percében még húzhatták a nézők a szájukat, hogy na, megint egy coming of age sztori, teli szép emberekkel, de a csavarok és a jól felépített karakterfejlődés elhallgattatta a kétkedőket. Az elmúlt szezonban ott maradt abba a The 100 története, hogy a City of Light emberei belebuktak küldetésükbe, de Lexa is meghalt, így a 13. klán, azaz az égből érkezett Skaikru jó nagy slamasztikában találta magát.

A nagy cliffhanger, ami után várhattuk egy ideig a The 100 folytatását az volt ugye, hogy 6 hónap múlva az egyre növekvő radioaktivitás mindenkit meg fog ölni. Harcolni, egymással vesződni így teljesen felesleges is lehetne, csakhogy Clarke-ék belső körén kívül ezt senki nem tudja. Így tehát elkezdődnek a belső viszályok, hogy ki vezesse a koalíciót, mi legyen az égből jöttekkel, de egyébként mindenkin órási poszttraumatikus sokk van. Hiszen nem könnyű azért feldolgozni, hogy be voltak zárva egy kvázi Mátrixba és erőnek erejével toborozták a City of Light új lakóit. Erről a virtuális valóságról kiderült, hogy olyan mint egy bunker, ahova az emberek lementhették volna a tudatukat, miközben a való világ alaposan elpusztul. Na, de ebből semmi nem lett, a gonoszt legyőzték, Jaha meg próbálhat megbirkózni a lelkiismeretével, meg a törzsek gyűlöletével. Jól le is köpködik amúgy.

A főszereplők nagyjából ott tartanak, ahol eddig. Clarke a nőjét siratja, Bellamy nagyjából helyrejött azután, hogy a Pike vezette fanatikus klubból kilépett, Octavia továbbra is Xénát játszik, aki a mellékszereplőknek drukkolna, az meg örülhet neki, hogy Monty végre becsajozott – ő az, aki kétszer is kinyírta az anyját a 3. évadban -. Raven okosabb lett, mint volt, Murphy pedig továbbra se tudja, hogy melyik oldalt válassza. Látszik, hogy a The 100 készítői jól felépítették a karaktereket, a legtöbbnek még a nevét is tudja az egyszeri néző, ami manapság nem mindennapos. Az egyik legérdekesebb dolog talán, ahogy felépítették, hogy Octavia butuska jónőből igazi harcos lett, illetve, hogy milyen természetesen hatott, hogy Clarke leszbikus. Van egy csomó sorozat, amelyeknél ez zavaró, mint például az Aranyélet, ahol a karakterépítés miatt furcsán hathat egy-egy ilyen nagy kitárulkozás, de a The 100-nél szerencsére nem kerítettek nagy feneket a dolognak.

Az évadpremier leginkább a traumával foglalkozott, illetve a politikával, de azért a vérengzés se maradt ki az első negyven percből. Inkább olyan volt ez, mint a tavalyi szezonfinálé meghosszabbítása. De nem baj az, a The 100 esetében megszokhattuk, hogy mindig új probléma, új felállás várja a szereplőket. Ez jó, mert kevés sorozat tud ilyen szinten felfrissülni évadról évadra. Attól nem kell tartani, hogy a The 100 unalmas lesz, ellenben adni kell neki 2-3 résznyi időt, hogy az igazi probléma és irányvonal megmutassa magát és kibontakozzon később. Ezt mindig megéri kivárni, hiszen ez a CW, a legkisebb amerikai országos csatorna egyik legminőségibb produkciója. A The 100-et tényleg érdemes elkezdeniük még a legvérmesebb sci-fi rajongóknak is, nem fog csalódást okozni.

Nyilván a következő részekben a fő átívelő szál az lesz, hogy meg kell előzni a 6 hónap múlva érkező világvégét, de az már a rész végén látszott, hogy a probléma elképzelhető, hogy a vártnál hamarabb kinyír mindenkit. Ezenkívül nem igazán lehet tudni, hogy kinek milyen irányt vesz majd a sztori. Ennek meg csak örülni lehet, hiszen a Trónok harca is azért lett olyan népszerű, mert a könyvolvasókon kívül senki nem tudta megtippelni, hogy ki lesz a következő, aki meghal. A The 100 esetében is valami hasonló a recept, ráadásul háttérként ott van az egy apokalipszist már túlélt világ és annak átrendeződött társadalma. De jesszumpepi, rögtön jön a következő világégés, lesznek itt még izgalmak.

A The 100 negyedik évados premierje korrekt iparosmunka volt, hozta a megszokott minőséget, bár a nagy fordulatokra nyilván még várni kell. Nem lenne rossz, ha ezt a produkciót is úgy adnák ki, mint a Netflix sorozatokat, mert lassan telik az az egy hét, mire ideér a folytatás.

Plusz inkább ezt tessék nézni, mint az Arrow-t.

február 4, 2017
DC szuperhősök orrvérzésig – Pilotberendelést kapott a Black Lightning

Négy DC-s, szuperhősös sorozat már fut a legkisebb amerikai országos csatornán, a CW-n. Ezek egészen pontosan az Arrow, annak spinoffja, a Flash, az ezek elhullajtott karaktereiből összehozott Legends of Tomorrow, illetve a CBS-ről a CW-re költözött Supergirl. De hogy mi a legfontosabb közös tényező a szériákban? Az, hogy mindegyiknek Greg Berlanti a producere. Talán egyik másik tévéadó se támaszkodik ennyire kizárólagosan egyetlen kreatív szakemberre, a CW-nél viszont ha valamit elkezdenek, nehezen hagyják abba. Pláne, hogy most bejelentették, hogy miután a FOX lepasszolta, átveszik és elkészítik a Black Lightning pilot epizódját.

Black Lightning ugyancsak DC-s szuperhős, a képregénykiadó egyik első színesbőrű megmentője, aki 1977-ben debütált először. Nagyjából olyan a karakter, mint a Marvel Electrója, azaz képes játszani a villámokkal, de mivel a figura egyébként olimpikon is, ezért rettenetesen erős és gyors. Black Lightning tud repülni is, mindemellett fénysebességgel fut, szóval nehéz elképzelni, hogy bármi az útját állja. A hivatalos sztorileírás szerint a hős jó ideje eldobta a kosztümjét, és Jefferson Pierce átlagos, hétköznapi polgárként tengeti mindennapjait. Amikor azonban a lánya bajba kerül, úgy dönt, hogy mégis visszatér az ártatlanok megmentéséhez.

A CW jó hosszú utat tett meg a hősös sorozataival, ugyanis az Arrow-ban még az elején abszolút nem voltak különleges képességekkel rendelkező karakterek. Aztán jött a Flash – egy backdoor pilot epizód főszereplőjeként az Arrow-ban -, bevezetve a metahumánokat, akik később Oliver Queen sztoriját is ellepték. Mostanra pedig ott tartunk, hogy Supergirl is a megosztott univerzum tagja lett, ráadásul a DC egyik legerősebb karakterét, Supermant is láthattuk a CW-n debütálni. Eljutottunk tehát a maximumig, amit DC-s hős a tévében nyújthat, kérdés, hogy Black Lightning sztorija érdekelni fog-e bárkit ezek után. A berendelés arra utal, hogy a csatornánál ebben reménykednek.

Mondjuk azok után, hogy a Flash és a Supergirl musical crossover részre készül, semmin nem lehet meglepődni.

február 3, 2017
Riverdale: Misztikus kisvárosi sorozattal próbálkozik a CW

Hófehérbe öltözött testvérpár indul neki az erdőnek, hogy aztán kettejük közül csak a legkevésbé se szimpatikus leányzó kerüljön elő élve. Rituális gyilkosság? Baleset? Ezzel a rejtéllyel veszi kezdetét a Riverdale, mely a legkisebb országos csatorna, a CW legújabb próbálkozása. A tévéadón olyan produkciók láthatóak, mint a No Tomorrow, a The 100, a Supergirl, a Flash, az Arrow, na meg a Legends of Tomorrow, szóval a Galaktika olvasók is megtalálják a számításukat, ha a CW-t választják véletlen. A Riverdale a pilot alapján egy egészen érdekes egyveleg lett, a Gossip Girlre jellemző párkapcsolati tinidrámát keveri a Twin Peakre jellemző körítéssel.

Kell ez nekünk? Kell hát. Mindamellett, hogy a Riverdale képregényadaptáció, a sorozat ügyesen hoz össze két látszólag nagyon távoli stílust. Az Archie Comics legnépszerűbb karakterein sokan nőttek fel, ezért is várták Amerikában rengetegen ezt a CW-féle feldolgozást. Ám az olvasók szerint a Riverdale túl sötét hangulatú lett, ráadásul a karaktereken is sokat változtattak. Mivel a sorozat főleg a tiniknek szól, ezért a főszereplőből kigyúrt srácot csináltak, aki a tanárnőjét kerülgeti. De van itt balfék leányzó, aki többet akarna Archie-tól, de csak barátnak jó. Emellett nem maradhatott ki a kisvárosba épp megérkező gazdaglány se, ennek ellenére a széria ezen oldala jól kiszolgálja a Gossip Girlhöz és a Life Unexpectedhez szokott nézőket. Van itt románc, amerikaifocisták, gonosz pompomlányok, és az a klasszikus gimis légkör.

A város azonban korántsem ilyen megszokott. Aki ismeri a Twin Peakset, amely egyébként hamarosan visszatér a képernyőkre, az örülni fog neki, hogy Riverdale-ben mindig nagy a köd, sötét van és ki tudja, mi bóklászik az erdőkben. Ahogy David Lynch sorozatát, úgy ezt is egy misztikus gyilkosság foglalja keretbe, az első évadot mindenképp ez fogja uralni. Ki a gyilkos, hogy halt meg az elkényeztetett gazdaggyerek, és ki lesz az első, akit lecsuknak a haláleset miatt? Merthogy ezt már a pilotban beharangozzák. Ez a darkos hangvétel egyébként jól áll a Riverdale-nek, remélhetőleg még jobban kihasználják majd az „ismeretlent”. Habár nem várunk a sorozattól egy Sikolyra jellemző mészárlást. De ki tudja, ugye.

A Riverdale tipikus CW sorozat, azaz mindenki szép benne, ennek ellenére a karakterek egész hitelesek. Már ha a jellemüket nézzük. A fényképezés se rossz. És aki a tiniszériák esetében a rágógumi popcorn számokra bukik, az is örülni fog a CW újdonságának. A potenciál megvan benne, afféle guilty pleasure-nek teljesen jó. De nemsoká úgyis visszatér a The 100, a hardcore sci-fi rajongók így nem szólhatnak semmi rosszat a csatornára.

január 29, 2017
Holnap Legendái évadpremier

A Holnap Legendái című sorozat első évada nem aratott fényes sikereket. Rossznak semmiképpen nem mondanám, de a tökéletestől is messze áll. Voltak nagyon jó, és kifejezetten botrányos epizódok is, de a fogadtatása is meglehetősen vegyes volt.

Azonban a Legendák nem állnak meg, máris elstartolt a második évad. Egy picit félve ültem neki, de azt hiszem sikerült kellemesen csalódnom. Rip Hunter és csapata most egy meglepően pazar indítással kápráztatta el a DC-rajongó nézőket. Már csak az a lényeg, hogy meg is maradjon ez a lendület!

A történet nagyjából ott folytatódik, ahol az első szezon véget ért. Rip Hunter vezetésével a Legendák renegát időutazó bűnözőkre vadásznak szerte az időben, megvédve a most ismert történelmünket a különféle aberrációktól. A korok között lavírozva számos furcsaság tűnik fel a hősöknek, hiszen a történelmi korokban lézerpisztollyal rohangáló bérgyilkosok nem éppen mondhatóak hétköznapinak.

Az első epizód a jelen korban veszi kezdetét, amikor Oliver Queen polgármesteri irodájában feltűnik egy furcsa fickó, ki rájön a Holnap Legendáinak létezésére, és felfedezi, hogy bajba kerültek az óceán fenekén. Miután megtalálják az Időlovast, a legénység után kutatnak, azonban csalódniuk kell. Első ránézésre az egész hajó kihalt, ám végül megtalálják Mick Roryt (Hőhullám), aki egy régóta tartó sztázisban vegetál. Micket sikeresen felélesztik, aki nem sokkal később néhány sör társaságában elmeséli a Legendák kalandos történetét az 1942-es évben. A többi már csak spoiler…

A szezon nagyon erősen indult, minden pillanat mozgalmas, és izgalmas. A csapat dinamikája talán sokkal jobb, mint az előző évadban összesen, és az egymás közötti interakciók is természetesebbnek hatnak.

Feltűnik az epizódban Albert Einstein, de az Íjász negyedik évadának gonosza, Damien Darkh is tiszteletét teszi. A rész végi csavar pedig sokat sejtet a DC-sorozatok jövőjét illetően. Elképesztő, mennyi jó ötlete van a készítőknek, és fantasztikus látni a képernyőn a különböző hősöket, antihősöket. Bele sem merek gondolni, mi lesz majd az Íjász – Flash – Supergirl – Holnap Legendái keresztepizódokban, ha már külön-külön is ennyire megpróbálják odatenni magukat az egyes szériák.

További kérdést eredményez a Flash sorozat jelenlegi állása is, miszerint hatással lesz-e a Flashpoint a többi széria univerzumára. Eddig úgy tűnik, hogy igen.

Ha a különböző sorozatok tartják a mostani színvonalat, igazán remek éve lesz a képregény-rajongó nézőknek.

október 26, 2016
Fel, fel és előre! – Supergirl évadpremier

Ahogy telnek a hónapok, évek, egyre több képregényhős tűnik fel a képernyőkön és a mozivásznakon. Lassan már velük alszunk, velük ébredünk. Ez egy rajongó számára általában nem baj, csak akkor, ha kedvenceit elfuserálják. Supergirl talán nincs mindenkinél a top öt szuperhős között, de a képregényekben igenis egy határozott, erős, független karakter, akit simán lehet szeretni. A kimondottan borzasztó Supergirl sorozat első évada után nem is tudom mit gondoltam, mikor rávetemedtem a második szezon premierjének megnézésére. Adni akartam még egy esélyt, látni akartam, hogy ebből még lehet valami. Valami, ami végre bemutat egy erős Supergirlt, és ténylegesen kiáll a női szerepvállalások mellett, nem csupán kínos szexista karaktereket rak egymás mellé, akik szexista dolgokat tesznek, mondanak.

A széria átkerült a CW csatornához, amely a többi DC-sorozatot is jegyzi, így aztán reménykedni kezdtem. Bár, ahogy az első promóképeken láthattuk a fel-feltűnő Supermant is… nos, ott valami eltört bennem.

Most már azonban beszéljünk kicsit magáról az évadpremierről. Töredelmesen be kell vallanom: nem volt rossz. Még mindig nem az igazi, még mindig bukdácsol, de van ott valami mélyen, ami kezd a felszínre törni. A karakterek egymáshoz való viszonya is mintha próbálna „felnőttesebbé” válni, és maga a szuperhősködés is kezdi elhagyni a hobby-szintet.

És persze feltűnik Superman. Bármennyire is sok pozitív visszhangja van a Tyler Hoechlin által megformált Acélembernek, én képtelen vagyok elfogadni. Értem én, hogy emberközelinek próbálják beállítani, de Superman minden, csak nem átlagos fickó. Az ő karakterének lényege maga a megtestesült félistenség. A tesztoszteron-bomba, aki van annyira kegyes, hogy beilleszkedett az emberek közé, rendes állása van, de szabadidejében méretes földönkívüliekkel hadakozik. Egy félisten, aki vigyázza az embereket, aki más, mint mi. Ezzel a kérdéskörrel rendkívül sokat foglalkozhatnánk, de a Batman V Superman is felveti ezeket az érdekes gondolatmeneteket. Persze ez is abszolút szubjektív téma, nincs egyértelmű állásfoglalás.

A Supergirl második évadának első része lendületes volt, kényelmesen haladt előre, de egyelőre nem sokat tudtunk meg a fő cselekményszálról. Visszatérő szereplő lesz Lex Luthor húga, Lena Luthor, (szintén egy feltörekvő női karakter), akinek piszkosul nehéz dolga van a férfiak által uralt társadalomban milliárdosként.

Szélesedni látszik a sorozat univerzuma is, hiszen előkerült a Superman – Martian Manhunter ellentét, ismeretlen kryptoni érkezett a Földre, de tűkön ülve várhatjuk majd Flash-sel az újratalálkozást is.

Az előző évad kritikájánál már írtuk, hogy nagyon szeretnénk, ha minden bugyutua hibáját kijavítva a Supergirl egy igazi, belevaló – kicsit csajos – sorozat legyen. Van, mit tanítania, a felmerülő kérdések nagyon aktuálisak, csak a tálalás is legyen megfelelő.

október 25, 2016
Kiderült, kaphat-e saját tévésorozatot Superman

Igaz, hogy jókora sikerrel 10 évadon keresztül futott már egy Superman előzménysorozat, a Smallville, a rajongók azonban ki vannak éhezve egy olyan tévészériára, melyben az Acélember játssza a főszerepet. A csatornát váltó Supergirl a CW-n komoly nézettséget ért el, 3,02 millióan kapcsoltak oda Kara Danvers legújabb kalandjaira, mely alig marad el a legkisebb országos csatorna eddigi legnézettebb szuperhősös sorozatától, a Flash-től. Barry Allen 3. évados visszatérése ugyanis még több embert, egészen pontosan 3,17 millió nézőt vonzott be. A Supergirl új szezonjának egyik legnagyobb durranása, hogy végre bemutatkozott a képernyőn a Tyler Hoechlin által játszott új Superman. Hogy milyen lett? Lazább, optimistább, mint Henry Cavill mozis verziója, jó páran egyből Christopher Reeve nevét emlegették, aki a 70-es, 80-as években sokakkal megkedveltette a karaktert.

Fel is merült a kérdés, hogy vajon a kis képernyős Superman is kaphat-e egy spinoffot, úgy ahogy a Flash kivált az Arrow-ból és lett egy még népszerűbb produkció főhőse. Szinte biztos, hogy ebben az esetben is hasonló dolog történne, hiszen Clark Kent sokkal több tősgyökeres szuperhősrajongót mozgat meg úgy általában, mint Supergirl. Az újságírók meginterjúvolták Andrew Kreisberget, a Supergirl executive producerét, hogy mire számíthatnak a nézők, kapunk-e különálló Superman sorozatot.

Megkérdeztük a DC-t és a Warner Brotherst, hogy megkaphatjuk-e a karaktert a Supergirl 2. évadának első két részére. Ők erre szerencsére igent mondtak. Badarság lenne kijelenteni, hogy ki van zárva, hogy Superman saját sorozatot kapjon, és Tyler játssza benne az Acélembert. Jelenleg azonban ez a kérdés nincsen középpontban, azon dolgozunk, hogy Superman még visszatérhessen a Supergirl későbbi részeiben.

Sovány vigaszt nyújthat a rajongóknak, hogy a Syfy dolgozik egy újabb Superman előzménysorozaton, amelynek Krypton lesz a címe és Kal-El nagyapjáról fog szólni. Érdekesség, hogy a DC két legismertebb szuperhősének, Supermannek és Batmannek jelenleg nincsen saját tévészériája egy csatornán se. A Gothamben Bruce Wayne ugyanis még gyerek, és úgy tűnik, mostanában Superman se fog saját történetet kapni a CW-től. Még úgy se, hogy a szakma jelentős részének tetszett a karakter új verziója.

október 20, 2016