My Blog

Címke: Curiosity

  • Curiosity Home Office

    2020. március 22-én a Mars felszínén a Curiosity rover a földi parancsnak megfelelően elvégezte az “Edinburgh” projekt nevet viselő próbafúrást. Ez abban különbözött a rover korábbi feladataitól, hogy a mars szondát a kutatók nem az irányítóteremből vezérelték, hanem otthonaikból.

    Ahogy az egész világot, az Amerikai Űrkutatási Hivatalt is utolérte a járvány, és a karanténszabályok a kutatókat is otthonaikba kényszerítette. De az űrprogramokat nem lehet leállítani, az űrállomás kering a Föld körül, a szondák minden egyes munkával töltött perce értékes adatokat szolgáltat.

    A curiosity csapatának is gyorsan meg kellett szervezni az otthoni. Bizonyosa eszközöket sikerült hazavinniük, kiegészítve otthoni eszközeiket, de sok speciális eszközről le kellett mondaniuk.

    Világvége a szomszédban

    A rover következő lépéseinek megtervezéséhez a korábban elkészített 3D fényképeket használják. Ezeket különleges szemüvegekkel lehet megnézni, de ehhez különösen erős számítógépekre és videókártyákra van szükség. Az otthoni laptopok ehhez nem elegendőek. A kutatók kényszerűségből a klasszikus piros-zöld szemüveghez fordultak. A rég elavult technológiát meglepően jól sikerült használni.

    Egy egy feladaton gyakran több tucat szakértő dolgozik egyszerre. Ezeket a meetingeket könnyű megoldani a JPL laboratórium tárgyalóiban, ahol folyamatosan adatokat elemeznek, közösen oldanak meg problémákat. De ez sokkal nagyobb kihívás, ha otthonról kell megoldani, videókonferenciákat tartani, chatszobákban tárgyalni. Ez sokkal lassabb, és sokkal körültekintőbbnek kell lenni a sok hibalehetőség miatt. Nem ritkák az  olyan pillanatok, amikor 10-15 chat beszélgetést kell párhuzamosan követni, vagy akár 3-4 videókonferenciában egyszerre részt venni. Sokkal megterhelőbb így a munka, és minden folyamat tovább tart.

    Halál a vörös bolygón

    De a helyzet ellenére a kutatók megoldják a problémákat és a Marson továbbra is folyamatosan dolgozik a Curiosity.

     

     

     

  • Curiosity: 7 év 30 legjobb képe

    A Curiosity a NASA egyik legsikeresebb küldetése. A Mars Science Laboratory nevű kísérlet keretében juttak e a Marsra, hogy a tervek szerint 1 marsi évig, vagyis a leszállástól számítva 668 földi napig (686 marsi napig) szolgáltasson adatokat a vörös bolygóról. A küldetés olyan jól sikerült, hogy több mint hét éve tart, újabb és újabb felfedezssel lepi meg a kutatókat.

    2017 elején jelentették be a kutatók a marsi Gale-kráterrel kapcsolatban, hogy olyan felszínformákat találtak, amik kiszáradt sár általi repedésekre utalnak. A Gale-kráterben közel három és félmilliárd éves kőzetekben szerves anyagokat talált, de a kőzetfúrások eredményeként még több molekulával bővítették az ismert listát.  Minden jel arra mutat, hogy a helyszín valaha kedvező feltételeket nyújthatott a mikrobiális élet kialakulásához. Kutatta a marsi metán eredetét, majd kiderült, hogy az oxigén furcsán viselkedik a Mars légkörében.

    A még mindig tartó küldetés 30 legszebb képéből állított össze egy albumot a NASA, benne többek között a hét évvel ezelőtti és egy mostani szelfivel.

    A Mars titka

     

  • A nagy marsi rejtély

    A tudósok egyelőre tanácstalanul állnak a vörös bolygó légkörének ingadozó metánszintje előtt. A Curiosity meglepő eredményt továbbított a Földre, a legnagyobb mértékű metánszintet mérte a vörös bolygó légkörében, egymilliárd egységenként 21 részecskét, ami háromszorosa a korábban már mért mértékeknek. Mivel a metán a földi élet fontos forrása, az eredmény felvillanyozta a kutatókat, mondván az az élet jelenlétét jelezheti.  De a pár nappal később megismételt mérések már azt mutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint. Egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszinttel.

    Ez azt jelzi, hogy a mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint növekedését és csökkenését, nem találtak azonban rendszert ezen múló metáncsóvák megjelenésére.

    A Curiosity marsjárónak nincsenek olyan műszerei, amelyek egyértelműen képesek megállapítani azt, hogy a metánforrás biológiai vagy vulkanikus eredetű, ősrégi, vagy napjainkból ered. Ezen csóvák jobb megértése együtt más Mars-missziók méréseivel segíthetik a kutatókat meghatározni, hol vannak metánforrások a vörös bolygón.

    A Marson több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön.

  • Megtalálták a metán forrását a Marson?

    Csaknem hat évvel az után, hogy Metán jelenlétét észlelték a Marson, a kutatók valószínűsítették annak forrását. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én észlelte, majd méréseit megerősítették a másnap a Mars Express fedélzetén lévő spektrométerrel gyűjtött adatok. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok.

    A jelenleg elfogadott elmélet szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. Épp ezért a légköri metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke.

    Az első feltételezések szerint a metán a marsjárótól északra lévő területről származik és a szivárgás a Gale-kráterből ered, a Curiosity leszállási helyéből. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön. Olyan tektonikus vetődéseket azonosítottak, amelyek felett vékony jégréteg lehet. Az állandóan fagyott permafrost területek remek szigetelést biztosítanak a metán számára, lehetséges, hogy a jég felszín alatti metánt zárt magába és időszakosan szabadítja fel a törésvonalak mentén, amikor a jégréteg is megtörik.

    (via)

     

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • A Mars titokzatos fényei

    A világhálón vírusként terjedtek el azok a képek, melyeken mesterséges fénynek tűnő jelenséget láthatunk. A Marson, amit nem mi csinálunk. Vajon mi az igazság, tényleg a marslakók próbálnak jelezni kedvenc marsjárónknak? (tovább…)

  • Bradbury a Marson!

    Sokat forog Ray Bradbury neve manapság (szerencsére): a NASA ugyanis hatalmas gesztust tett nem régiben a méltán legendás sci-fi író tiszteletére. Róla nevezték el ugyanis azt a helyet, ahol a legújabb Mars-rover, a Curiosity leszállt a Vörös Bolygón. Az egyik technikus a következőt mondta erről:


    „Egyáltalán nem volt nehéz döntés ez a tudományos csapatnak. Sokat közülünk és több millió olvasót inspiráltak Ray Bradbury történetei a marsi élet lehetőségeiről való álmodozásra.”
    NASA