My Blog

Címke: csillag

  • Rengeteg új csillagot találtak a Naprendszer körül

    A Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünket jelentősen bővítették.  A katalógus már 1,8 milliárd csillagot tartalmaz, amelyet a Gaia űrtávcső térképezett fel.

    Az új adatok között szerepel a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzete is.

    A Gaia űrtávcső, az Európai Űrügynökség egyik zászlóshajója már évek óta azon dolgozik, hogy a galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotó százmilliárd csillag közül legalább egymilliárdról, vagyis egy százalékáról meghatározza, hol és milyen messze található tőlünk.

    MI, Bob

    Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a csillagok és a Tejútrendszer kutatására: mindössze két év alatt több, mint 3500 szakcikkben használták már fel az akkor elérhetővé vált adatokat.

    Most újabb katalógust állított össze az adatok feldolgozásán fáradozó több száz csillagász alkotta konzorcium, még több, immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot feldolgozva. A konzorcium tagjaként a CSFK négy kutatója: Molnár László, Plachy Emese, Szabados László és Szegedi-Elek Elza vettek részt a munkában.Azt tervezték, hogy a munkát szeptemberre befejezik, de ez a járvány miatt nem jöhetett létre.

    A decemberre elkészült adatközlés már több mint 1,8 milliárd csillag pozícióit és fényességeit, valamint mintegy 1,5 milliárd csillag távolságait tartalmazza, bőven túlszárnyalva az előzetes várakozásokat.

    Az új katalógusban a kutatók kiemelt figyelmet szenteltek a Nap száz parszeken, vagyis 326 fényéven belüli szomszédainak feltérképezésére.

    A kihívást itt főleg a legkisebb, leghalványabb csillagok azonosítása jelentette: a szomszédaink többsége ugyanis apró kis vörös törpecsillag, ami kisebb távcsövekkel sem feltétlen látható. Az adatok alapos átvizsgálása után kiderült, hogy több mint háromszázezer csillag esik ebbe a térrészbe, nagyjából megtízszerezve az ismert csillagszomszédaink számát. De ha csak a körülbelül 80 fényéven (25 parszeken) belüli csillagok számát nézik, az is egy csapásra megduplázódott – közölték.

    A csillagok sebessége alapján sikerült például több mint 16 ezer együtt mozgó párt, vagyis kettőscsillag-rendszert azonosítani. De a kutatók azt is kiszámolták, merre keringenek tovább a csillagok a Tejútrendszerben. Kiderült, hogy a legnagyobb részük, a Naphoz hasonlóan, a Tejút korongjában jár körbe, kis részük viszont csak átutazóban van itt, és meredek pályákon keringve haladnak el éppen mellettünk. De minden csillag pályája kicsit más.

    MI vagyunk az Istenek

    A közeli csillagok mellett kiemelt szerepet kaptak a Tejútrendszer szélén és azon túl lévő csillagok is. A Tejútrendszer pereméről kiderült, hogy az nem csak a poros és unalmas végeket jelenti: sőt, éppen a Tejút korongjának széle az, ami a legjobban megérzi, amikor más kisebb galaxisok nekiütköztek. A csillagok térbeli eloszlása és sebességeik a mai napig őrzik ezeknek az ütközéseknek a nyomát, amelyek pontos felderítése és modellezése még sok munkát fog igényelni.

    A konzorcium már dolgozik a 2022-re tervezett, következő katalógus elkészítésén. Az űrtávcső pedig várhatóan képes lesz 2025-ig méréseket gyűjteni, így a húszas évek végéig tovább fog pontosodni a Tejútrendszerről alkotott térképünk.

  • A legközelebbi fekete lyuk

    Eddig úgy gondoltunk a fekete lyukakra, mint elképzelhetetlenül távoli titokzatos objektumokra. Most kiderült, sokkal közelebb vannak hozzánk, mint eddig képzeltük. Kozmikus léptékkel szinte a szomszédunkban fedezték fel a legközelebbi fekete lyukat.

    A HR 6819 hármas rendszer fantáziarajz (ESO)

    Egy tőlünk mindössze 1000 fényévre lévő fekete lyukat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Az Európai Déli Obszervatórium és más intézetek kutatóiból álló csillagászcsapat egy szabad szemmel is látható hármas rendszerben fedezte fel az égitestet. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét a csillagászok a rendszer két fénylő szokványos csillagának mozgása alapján igazolták. A szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa lehet, és a jövőben bizonyára rengeteg hasonló fekete lyukat fognak még találni.

    Fény

    Ez az első olyan szabadszemes csillagrendszer, amiben fekete lyuk található. A Távcső csillagképben látható rendszer olyan közel van hozzánk, hogy csillagai egy tiszta és sötét éjszakán segédeszköz nélkül is láthatók a déli égbolton.

    A kutatók eredeti projektje egy kettőscsillag-rendszereket vizsgáló tudományos felmérés volt. Ám a mérések kiértékelése meglepő eredménnyel döbbentette meg a csillagászokat; a rendszerben egy harmadik, eddig ismeretlen test is kering – egy fekete lyuk. Az egyik látható csillag 40 naponta kerüli meg a láthatatlan társát, míg a másik fénylő csillag e szoros belső páros körül tágabb pályán mozog.

    A HR 6819-ben rejtőző égitest az egyik első olyan csillagtömegű fekete lyuk, ami nem áll heves kölcsönhatásban a környezetével, és így valóban teljesen fekete. A kutatók mégis le tudták fülelni, és a belső csillagpáros megfigyelése révén még a tömegét is ki tudták számítani. „Egy, a Napnál legalább négyszer nehezebb láthatatlan égitest nem lehet más, mint fekete lyuk.

    Eshtar

    Mindössze néhány tucat fekete lyukat ismerünk a galaxisunkban, és ezek legtöbbjét nagy energiájú röntgensugárzás árulja el a számunkra. A kutatók szerint azonban a Tejútrendszer hosszú élete során az ismerteknél sokkal-sokkal több csillag fejezte be életét fekete lyukká összeomolva. A HR 6819-ben lefülelt csendes és láthatatlan fekete lyuknak a felfedezése pedig rámutat, hogy hol rejtőzhetnek ezek az égitestek. Több százmillió fekete lyuk lehet odakint, ám mi csak néhányat ismerünk közülük.

  • Magyar nevet kapott egy csillag és egy exobolygó

    Újabb magyar nevek kerültek fel a csillagos égre. Mostantól Hunor nevű csillag és Magor bolygó is található a Herkules csillagképben. Egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében.

    Idén lett százéves a Nemzetközi Csillagászati Unió. Különleges eseménnyel ünnepelték meg a jeles évfordulót. Minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben.

    HAT-P-2b, mostantól Magor bolygó 8,17 –szer nagyobb, mint a Jupiter. A HD 147506 jelű központi csillagát – amely mostantól a Hunor nevet viseli –  5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.

    A nevekre a kiírás szerint először 2019 nyarán lehetett javaslatot tenni az interneten. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.

  • Bolygó, amely nem is létezhetne

    A csillagászoknak újra kell írniuk a csillagkeletkezéssel kapcsolatos elméleteiket. Egy közeli rendszerben olyan bolygót fedeztek fel, amely az eddigi elméletek szerint nem is létezhetne.

    A vörös törpecsillagok körül csak az utóbbi időkben tudunk bolygókat keresni. Bár nagyságrenddel gyakoribbak, mint a Naphoz hasonló méretű társaik, gyenge fényük megnehezíti a kutatást. Az eddigi elméletek szerint egy ilyen apró csillag körül nem alakulhattak ki óriásbolygók, a csillagászok nagyjából föld és szuperföld méretű bolygókra számítanak.

    Most azonban egy mindössze 30 fényévre található vörös törpe körül felfedeztek egy óriás bolygót, amely fele akkora, mint a Jupiter.  A mi napunk 1050-szer nagyobb, mint a Jupiter. A GJ 3512b azonban igazi óriás a maga rendszerében, csillaga csupán 270-szer nagyobb nála.

    Az eddigi elméletek szerint ekkora csillagok körül nagyjából föld méretű, szuperföld méretű bolygó alakulhatnak ki. Ezért is lettek a bolygókeresés célpontjai.

    A csillagkeletkezés elmélete szerint az óriásbolygóknak először kialakul a jeges magja, amely a kialakuló csillagrendszer gázfelhőjét begyűjtve nő nagyra. Azonban egy kis csillag körül ehhez nincs elegendő anyag. A kutatók azt gyanítják, hogy a bolygó úgy jöhetett létre, hogy a csillag körül kialakult adhéziós korong egy része összeomlott. Ez még akkoriban történhetett, amikor a csillag körül keringő anyag a csillag tömegének 10 százalékával lehetett egyenlő.

  • És ha nem a Nap lenne az égen?

    Megszoktuk már azt a sárga fénygömböt az égen, amibe nem szabad belenézni. Nem túl nagy a sárga színét megszoktuk, tudjuk, hogy a 150 millió kilométeres távolságról látszik ekkorának. De mi lenne, ha a nap helyén egy másik csillag lenne?

    A Nap egy kifejezetten átlagos méretű a galaxisunk 200 milliárd csillaga közül. De az átlagosokon kívül van még számos méret a barna törpéktől kezdve a vörös törpéken és vörös óriásokon át a kék vagy fehér szuperóriásokig.

    A Camengat asztronómiai csoport a chilei Paranal Csillagászati Megfigyelőközpont forgatókönyve alapján elkészített egy videót, amelyben a napot lecserélik az égbolton. Minden pontosan méretarányos, a videó olyan, mintha egy 50 miliméteres objektíven keresztül nénék az eget. A videóban feltűnő csillagok: A Nap, az Alfa Centauri A, a Sirius, a Vega, a Pollux, az Arturo, az Aldebaran, a Rigel, az Antares és a Betelgeuse.

    A felvételen látható a csillag neve, mérete és típusa. A felirat spanyol nyelvű, de így is érthető. És a látvány magáért beszél.

  • Ígéretes elmélet a barna törpék kialakulására

    A barna törpék nagyon furcsa öszvér objektumok, a csillagok és bolygók közötti átmenetet képviselik. De eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogyan születnek ezek a különleges égitestek.

    A Heidelbergi Egyetem csillagászcsoportja új elmélettel állt elő. A kutatók megfigyelték, hogy a Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering.  Ennek az lehet a magyarázata, hogy a csillaggal együtt, a gázból és porból fejlődtek ki, ahogy általában a bolygók.

    A barna törpék két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik, vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Tömegük nagy, minimum tizenháromszor nagyobb, mint a Jupiteré. Ilyen tömeg esetében már ideiglenesen energiát termel a magfúzió révén, de ez még kevés ahhoz, hogy beinduljon a hidrogén-hélium fúzió  és ezért  nincs saját fénye. Infravörös tartományban keresve bukkanhatunk rájuk, helyüket hő alapján tudják meghatározni.  A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe található a Tejútrendszerben.

    A Nu Ophiuchi tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé, és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra, a Kígyótartó csillagképben található. Radiális sebességét 11 éven át figyelték meg amerikai és japán teleszkópok. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer.

    A két keringés közötti különbség a lényeges.   A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során.

  • Lesz csillaga Carrie Fishernek?

    Tavaly márciusban avatták fel a 66 éves Mark Hamill csillagát a hollywoodi Hírességek sétányán. Az eseményen George Lucas és Harrison Ford mondott beszédet, megidézve két évvel korábban elhunyt Carrie Fisher emlékét.

    Leia Hercegnőnek nem jutott életében csillag. Tavaly nyár folyamán először Mark Hamill, majd később – meglepő módon a konkurens univerzum nagy öregje, a Star Trekkel világhírűvé vált – William Shatner vetette fel, hogy a színésznőnek posztumusz csillagot kellene kapnia.

    A Hollywood Boulwardon már 2600 művész emlékét őrzi csillag. Shatner egy Twitter bejegyzésbe közölte, hogy megkeresi Fisher családját, hogy megtudja, mit gondolnak a dologról.

    Hogy Fishernek miért nincs csillaga, nem tudni. Elképzelhető hogy nem nevezték a csillagra, de az sem lenne meglepő, ha nem érdekelte volna ez az elismerés. Például Prince már kétszer utasította vissza a lehetőséget. De Brad Pittnek és Robert De Nirónak sincs csillaga.

    A Hírességek sétányának bizottsága évente 30 személyt választ ki, akik csillagot kapnak. A csillagok odaítéléséről nem valamilyen művész-szervezet, hanem a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara dönt. Nevezni bárkit lehet a csillagra, aki mögött legalább ötéves kiemelkedő televíziós, filmes, zenei, rádiós vagy színházi szakmai múlt van

    Fontos feltétel, hogy a nevezettnek egy nyilatkozatot is kell adnia arról, hogy elfogadja a csillagot, és megjelenik az ünnepélyes felavatásán, ha a nevezést elfogadják.  Ez már a színésznőre nem vonatkozik, de posztumusz csillagokra öt év a várakozási idő. A nevezési díj 40 ezer dollár, amelyből a csillag elkészítését, az ünnepséget és a csillag gondozását fedezik.

    Tehát csak egy csekkre, és egy jelölésre van szükség, hogy Leia hercegnő így is bevonuljon a halhatatlanságba.

  • Takaróm a csillagos ég

    Túl vagyunk a Perseidák, az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorrajának augusztus közepi látogatásán. Ilyenkor sokan fekszenek ki az ég alá, hogy lessék az égből hulló csodát.

    Idén kegyes volt az időjárás, olyan meleg éjszakák voltak, hogy egy fürdőruha is elég volt hajnalban. Nem úgy, mint néhány éve, amikor tíz fok alá esett a hőmérséklet. Paplan alatt feküdtünk a csillagos ég alatt.

    Talán egy ilyen pillanatban született meg ez a ThinkGeek által tervezett és értékesített LED Space takaró. A takarón az előtérben egy űrhajós szkafanderben, háttérben a csillagos éggel. A takaróba 18 darab LED van belevarrva, amelyek szakaszosan villognak, mint a távoli csillagok egy nyári éjszaka.

    Egy rejtett zsebben két darab ceruzaelem gondoskodik a LED-ek ellátásáról.

    A meleg takaró 40 dollárért rendelhető meg az interneten.

    (via)

  • Föld-szerű bolygókat fedezett fel a NASA

    Még a hét elején a NASA sejtelmes üzenetet hagyott hivatalos facebook oldalán, miszerint a napokban nagy bejelentést tesznek az exobolygókkal kapcsolatban. A merészebb kommentelők úgy vélték, hogy az űrtársaság végre bejelenti a földönkívüliek létezését, de erre úgy néz ki még várnunk kell.

    Azonban a hír megérte a várakozást. A NASA tőlünk 40 fényévnyire egy roppant érdekes naprendszerre bukkant. A rendszerben hét bolygó található, melyek közül valamennyi Földünkhöz hasonlatos, és ebből a hétből három pedig a lakható zónában kering törpecsillaga, a TRAPPIST-1 körül.

    eso_t1_thin2

    Ugyan korábban is találtak már a Földhöz hasonlatos planétákat, de ennyit egy helyen még sosem. A Spitzer űrtávcső felfedezése ismét szabadjára engedi az exobolygók iránti érdeklődést, főleg, hogy az újonnan felfedezettek nincsenek is annyira „messze”.

    A tudósok szerint mind a hét bolygón elképzelhető a folyékony víz jelenléte. Három azonban a lakható zónában tartózkodik, ahol az élet kialakulásához megfelelő körülmények állnak rendelkezésre.

    Comparing the TRAPPIST-1 planets

    A munka java csak most következik, ugyanis több, az élet kialakulására utaló jelet is vizsgálni kell. Ehhez a feladathoz már másik távcsövet, a James Webbet használják, mely képes kimutatni a fontos gázok (oxigén, metán, ózon) molekuláit is.

    A költözés testvérbolygóinkra még várat magára, de a mindig sci-fiben szereplő témák kezdenek valósággá válni. Ha nem is a mi életünkben, de előbb-utóbb sikerülhet a csillagok közé emelkednünk és új világokat felfedeznünk.

     

  • A köztes fekete lyuk

    Japán csillagászok egy gázfelhő (CO-0.40-0.22) tanulmányozása során szokatlan jelenségre figyeltek fel: valami gravitációs hatást gyakorol a felhő gázaira. Miután kizárták a szupernóvát és egyéb lehetőségeket, egy számítógépes modellezés rávilágított a megoldásra: egy közeli fekete lyuk áll a gravitációs hatások mögött.

    A gázfelhő nagyjából 200 fényévnyire van a Tejút centrumában található szupermasszív Sagittarius-A-tól. Míg utóbbi 4 millió naptömegű, az újonnan felfedezett fekete lyuk is igazi „nagypályásnak” mutatkozik a maga százezer naptömegével. A hatalmas égitest lehet a fekete lyukak kutatásának újabb mérföldköve. Ez a felfedezés lehet a hiányzó láncszem, egy úgynevezett köztes fekete lyuk.

    Eddig csupán a két véglettel sikerült találkozniuk a kutatóknak: a gigászi szupermasszív fekete lyukakkal, – melyek több milliós nagyságrendű naptömeggel rendelkeznek, – illetve az egészen „apró” 5-10 naptömegű fekete lyukakkal.

    Korábban is feltételezték már egy köztes fekete lyuk létezését, ám egészen idáig nem sikerült találni. Ezek valószínűleg más kisebb fekete lyukak bekebelezésével és egyéb csillagközi anyagok magukba szippantásával jöhetnek létre.