Címke: csernobil

  • A csernobili tűzvész betett a turizmusnak

    2020 a turizmus fekete éve. Nem csak a Covid-járvány tett be az iparágnak, természeti katasztrófák is megsemmisítették a látnivalókat. A Kalifornia a kanadai, a szibériai erdőtüzek óriási károkat okoztak.

    A tűz nem csak a távoli Szibériában, hanem a sokkal közelebbi Csernobil környékén is pusztított. Az 1986-os katasztrófa helye, a „Zóna” az elmúlt években turisztikai szenzációvá vált.

    A nukleáris katasztrófa körzetében pusztító katasztrófát még az űrből is látni lehetett, Az Európai Űrügynökség felvételein jól látható volt a csernobili erdőtűz.

    A tíz napon át pusztító tűzben a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg helyreállíthatatlanul a csernobili tiltott övezetben.

    S.T.A.L.K.E.R. – Szurony

    Megsemmisültek az övezetben lévő egykori szovjet üdülőközpontok, erdei falvak, amelyeket a többnapos túrák során mutattak meg a turistáknak.

    Megmenekültek viszont a tűztől a fő célpontok, azaz Pripjaty városa, Csernobil és a katonai város, Csernobil-2 is, ahol a rádiólokációs állomás van.

    A tíz napi tomboló tüzet végül az eső fékezte meg, de néhány nap még kellett a parázsló gócok eloltásához. A munkálatokban 521 szakember vesz részt 124 technikai eszközzel, beleértve két helikoptert. Nyílt tűz a katasztrófavédelem szerint továbbra sem lángolt fel újra.

    A csernobili atomerőmű, a nukleáris hulladéktároló és más kritikus fontosságú objektumok nem kerültek veszélybe a tűz miatt. A radioaktív sugárzás szintje Kijevben és Kijev megyében a megengedett szint alatt maradt.

    Kijev megyei rendőrség két embert gyanúsított meg tűzokozással, de nem vették őrizetbe őket. Mindkét gyanúsított azt állította, hogy véletlenül okozott tüzet.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Ugyanakkor a belügyminisztérium folytatta a nyomozást, ugyanis csoportos elkövetőket feltételeznek. Számos jele volt annak, hogy lehettek más személyek is, akik illegálisan hatoltak be a tiltott övezetbe. A tűz szokatlan volt, mert több tűzfészek volt és sok helyszínen.

    Ha lehetséges, mégis próbálják meg korszerű technológiák segítségével helyreállítani az elpusztult objektumok egy részét.

     

  • Csernobil újrahasznosítása

    A Csernobili lezárt zóna, a tiltott terület,a misztikus zárt világ. Amely mára nem is annyira tiltott, és még kevésbé misztikus. Hatalmas területről van szó. A 30 km-es zóna Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúlik, a katasztrófa utáni radioaktív kihullás ezeken a területeken volt a legnagyobb. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,[4] melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. De a zóna nem egyformán szennyezett, vannak nagy területek, amit szinte semmilyen szennyezés nem ért. más részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent. És akkor még ott vannak az olyan területk, mint például az erőmű környéke, amit a szarkofág építése miatt teljesen megtisztítottak.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Az ukrán kormány már régóta a terület hasznosítására készült. 2016-ban jelezte szándékát, hogy a normalizálódott területet újra megnyitja. Az ukrán kormány 2017-ben több határozatot is hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a csernobili övezet gazdasági célú kihasználását, különösképpen azért, mert több olyan hazai és külföldi befektető is érdeklődött ez iránt, akik elsősorban a megújuló energiaforrások kiaknázásában gondolkodnak.

    A hírek hallatára 2016-2018 között több mint hatvan kérelmet nyújtottak be földterület kijelölésére a csernobili zónában olyan befektetők, akik megújuló energetikai projekteket akarnak kivitelezni. A hazaiak mellett jelentkeztek vállalatok Dániából, az Egyesült Államokból, Kínából, Németországból, Franciaországból, Japánból és Fehéroroszországból.

    A kiadott engedélyek birtokában megindult az építés is.  2018 őszén átadták az első napelemekből álló létesítményt, közvetlenül az egykori csernobili atomerőmű közelében. Az egymillió dolláros, , egy megawattos naperőmű csupán száz méterre fekszik attól a fémkupolától, amely az egykori erőműt takarja. Az 1,6 hektáros létesítmény egy kisebb települést, azaz mintegy 2 000 háztartást képes energiával ellátni. A cél az, hogy idővel 100 megawatt energiát állítsanak elő a rendszer segítségével.

    Az ukrán hatóságok kifejezetten olcsón biztosítanak területet Csernobilnál a napelemek fejlesztésére. Az olcsóság mellett további előny, hogy a területről könnyű rácsatlakozni az ukrán energiahálózatra. Mivel Ukrajna az európai átlaghoz képest 50 százalékkal magasabb áron vásárolja a napelemeket, az országba rengeteg külföldi befektetés érkezik.

    S.T.A.L.K.E.R. Végzetes álmok

    Nem sokkal az átadás után az ukrán kormány engedélyezte az első szélerőmű megépítését is. A szélerőmű-generátorok és egyéb létesítmények helyének összesen 7 hektár területet jelölt ki Kijev megye ivankivi járásában, azaz abban a közigazgatási egységben, amelyhez Csernobil is tartozik.

    Hosszú távon a szélerőműveknek nagy jövője lehet Csernobilban. A szélerőművek előnye, hogy nem kell a létesítmény személyzetének folyamatosan ott tartózkodnia, így a csernobili zóna azon részeiben is működhetnek, amelyekben még mindig magas a radioaktivitás szintje, ráadásul maga a szélerőmű nem szennyezi a környezetet.

  • Csernobil – S.T.A.L.K.E.R – A Stalkerek

    A csernobili katasztrófa után még évekig tartott a félelem a zónától. Nem csak a radioaktivitás riasztotta el az embereket, hanem a KGB felügyelte őrizet is. A szovjet időkben nem volt célszerű kalandvágyból ujjat húzni a titkosrendőrséggel.

    De a Szovjetunó felbomlása utána Csernobil őrizete is a függetlenné vált Ukrajna problémája lett. A súlyos anyagi gondokkal küzdő ország az erején felül próbálta biztosítani a helyet és elhárítani a károkat. De a hatalmas szegénység a félelmet is legyőző zsákmánnyal kecsegtetett azoknak, akik bemerészkednek a zónába. Elhagyott házak, parlagon heverő gyümölcsösök, elvadult háziállatok,  vadász- és halászzsákmány kecsegtette a vakmerő betolakodókat.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

    Hamar megjelentek a rések a kerítésen, és a vakmerő próbálkozókra hamar ráragadt a Stalker név. Innen-onnan szerzett Geiger-Muller készülékekkel derítették fel a zóna biztonságos, veszélyes és halálos pontjait. Gyorsan megtanulták, mekkora sugárzásnál kockáztatnak keveset.

    A Stalkerek egy része magának gyűjtögetett, ha hamarosan feltűntek nem csak a környékbeli, hanem még a kijevi piacokon is az innen származó termékek. Elég gyorsan megjelent a hírekben, a piacokon felbukkanó radioaktív, gombákról, gyümölcsökről, vadhúsokról szóló hírek. Bár gyakran bizonyult az információ kacsának, a veszély fokozta félelem bármilyen kis elváltozást már sugárbetegségnek titulált. Az ukrán egészségügyi szakemberek GM-készülékekkel járták a piacokat, hogy ellenőrizzék az élelmiszereket. Az elkapott árusoknak nem csak elkobozták és megsemmisítették a termékét, de még büntetésre is számíthatott a zónában való behatolás miatt is.

    S.T.A.L.K.E.R. – Ház a Mocsárban

    De ez a veszély csak azokat fenegette, akik bármit hajlandóak voltak eladni a zónában találtakból. A becsületes stalkerek, nem csak a zónában használták a GM-műszert, hanem a zsákmányt is megvizsgálták, és nem árultak olyan terméket, amelynek a sugárzása meghaladta az egészségügyi határértéket. Ez veszélytelennek számított, ilyenre zónán kívül is sok helye bukkanhatott az ember. A hatóságok ez ellen nem léptek fel, és a pénztelen emberek sem foglalkoztak vele, honnan származik az olcsó étel.

    Azóta sokat változott a helyezett, a szennyezés jelentősen csökkent a zónán belül, sokan már engedéllyel léphetne be oda.

  • Csernobil – S.T.A.L.K.E.R – A katasztrófa öröksége

    Sokan úgy gondolnak Csernobilra, hogy a károkat sikerült legalábbis mérsékelni, a szennyezést a Zónán belül tartani. Ez azonban csak részben igaz.
    Valóban, a szennyezés java része a zónán belül található, Ezért is módosították többször a zóna határait, újabb és újabb szennyezett területeket adva hozzá. De ez csak a jelentős szennyezésekre vonatkozik.

    A radioaktív szennyezés eljutott egészen Svédországig, habár ez már csak az egészségre gyakorlatilag jelentéktelen mértékű. Azonban az ukrán falvak még mindig szenvednek Csernobil örökségétől: Ukrajna egyes részein a megengedett határérték ötszöröse a sugárszennyezettség szintje a tejben.

    A Szovjetunió felbomlása utána a függetlenné váló Ukrajna a világ segítségét kérte, de ennek egyik feltétel az volt, hogy a korábbi szovjet gyakorlattal ellentétben be kellett engedniük a nemzetközi tudóscsoportokat és szervezeteket, így már valós képet kaphatott a világ a katasztrófáról és annak következményeiről.

    Ennek köszönhető az a közös brit-ukrán kutatás, amelyet az Exeteri Egyetem Greenpeace Kutatólaboratóriumai és az Ukrán Mezőgazdasági Radiológiai Intézet kutatói közösen végeztek. Az ukrán falvak magángazdaságaiból és falusiak otthonaiból gyűjtöttek tejmintákat Rivne térségében, amely mintegy 200 kilométerre van az 1986-ben felrobbant csernobili atomerőműtől.

    Kimutatták, hogy a 14 település közül hat esetében a tejben a radioaktív cézium szintje a felnőttek számára megszabott ukrán határérték (literenként száz becquerel) fölött van, és nyolc településen tapasztaltak hasonlót a gyermekek számára megszabott határérték (literenként 40 becquerel) esetében.

    A legmagasabb mért adat literenként 500 becquerel volt, ami ötszöröse a felnőttek és több mint tizenkétszerese a gyermeke számára megszabott határértéknek.

    STALKER – Katasztrófa sújtotta terület

    Több mint 30 évvel a csernobili katasztrófa után az embereket még mindig mérgezi a radioaktív cézium, amikor helyben termelt élelmiszert, köztük tejet fogyasztanak Ukrajnának a csernobili katasztrófa által érintett területein. Az általunk tanulmányozott területen sokan tartanak tehenet teje miatt, amelynek fő fogyasztói a gyerekek.

    Bár a talaj szennyezettsége a tanulmányozott térségben nem túlságosan magas, a radioaktív cézium még mindig felhalmozódik a tejben és más élelmiszerben oly mértékben, hogy ezen falvak lakói krónikusan kitettek a sugárszennyezésnek, ami egészségi kockázatot jelent az emberi test szinte valamennyi szervére, különösen gyerekek esetében.

    Léteznek egyszerű és olcsó védekezési lehetőségek arra, hogy a sugárszint a határérték alatt maradjon. Például ilyen a céziummegkötés alkalmazása a tehenek esetében, a burgonyaföldek trágyázása vagy a sertések etetése nem szennyezett takarmánnyal. Az ukrán kormány a múltban alkalmazott néhány ilyen intézkedést, de 2009-ben leállították azokat.

    A szükséges intézkedések hiányában a tej sugárszennyezettsége a határérték fölött fog maradni minimum 2040-ig.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

     

  • Csernobil és S.T.A.L.K.E.R – az igazi zóna

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij 1972-ben megjelent tudományos-fantasztikus regénye, a Piknik az árokparton egy új fogalmat teremtett: a zónát. Egy ismeretlen hely, ahova veszélyes bemenni, ahova tilos belépni, ahol a figyelmetlenekre a halál vár.

    Stalker – Piknik az árokparton

    14 évvel később tragikus módon kapott újabb értelmezést a zóna. 1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:45-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.

    A robbanás során radioaktív anyagok szabadultak fel, becslések szerint kb. ötvenmillió Curie, amely beterítette Ukrajna jelentős részét és eljutott Svédországig is. Az erőmű környékén kialakult a halálos zóna.

    Túl későn, csak 36 órával a baleset után evakuálták az embereket, igaz akkor példás szervezettséggel és gyorsasággal. Május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat. Megközelítően 200 000 embert kellett kitelepíteni. Mintegy nyolcszázezer sorkatonát és szolgálatba behívott likvidátort küldtek a katasztrófa helyszínére, akiknek átlagéletkora harminchárom év volt.

    És néhány nap alatt megszületett a zóna, amely kísértetiesen emlékeztetett a könyvben szereplő helyre. Sok félreértés van vele kapcsolatban, ezért érdemes néhányat tisztázni.

    A zóna hivatalos neve 30 kilométeres zóna. Sokan ezt úgy képzelik el, mint egy céltáblát, vagy egy robbanás epicentruma köré rajzolt kört. Valójában ez egy elég amorf formájú terület határait a kiszóródott nukleáris szennyezés alapján rajzolták meg. Az atomerőmű benne sincs a zónában attól nyugatra kezdődik.

    Ezen kívül valójában még két zóna van. A nagyobb Zóna 1, ebben már Csernobil, az atomerőmű és a környéke is benne van, és a Zóna 2, amely még ennél is nagyobb terület. Mint egy hagyma héjai, csak itt a rétegeket a szennyezettség határozza meg.

    A zónában a szennyezettség mértéke is nagyon változó. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, bár sok helyen még mindig az egészségügyi határérték feletti értékek is mérhetők. Több száz évre lesz szükség, hogy a területre hullott radioaktív anyag lebomlásával megszűnjön a sugárveszély. A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. Ez a 30 km-esen belül álló 10 km-es zónára is érvényes, ez utóbbi a legszennyezettebb, lakhatatlanná nyilvánított részek megkülönböztetését szolgálja. A külső 20 km-es részen már akár lakni is lehetne, bár az emberek hivatalosan valószínűleg már nem költözhetnek vissza. Egyes hatvan év feletti helyi lakosoknak engedte csak meg a kormány a visszatelepülést. A zárt övezet 40 százaléka örökre radioaktív marad, mivel a plutónium 239 felezési ideje 24 ezer év.

    Szintén sokan úgy képzelik el, hogy a zóna egy élettelen terület, amelyben legfeljebb néhány mutáns tengődik.  Valójában az álltok meglepően jól vannak. ez jelentősen feli s borított számos korábbi elképzelést. Az állatvilág a katasztrófa után közvetlenül megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően lassan regenerálódott. A szarvas és vaddisznó-állomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak. A vaddisznóállomány 1993-94 környékén a farkasok megnövekedett létszáma miatt kezdett csökkenni. Az atomkatasztrófa során kiürült területen több tucat Przsevalszkij-lovat engedtek szabadon. Számuk elérte a 200-at is, azonban az orvvadászok többet kilőttek, így a jelenleg ott élő egyedek száma 60 körülire tehető.

    S.T.A.L.K.E.R. Végzetes álmok

    A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel.

     

     

  • Mesék a kriptából

    Megszámlálhatatlan alkotás készült már, amely a csernobili katasztrófa eseményeit, utóhatásait dolgozta fel. A legnépszerűbb ilyen sorozat, a S.T.A.L.K.E.R., hosszú évek után is töretlenül sikeres, sőt! Nem is olyan régen jelent meg magyarul a Metropolis Media gondozásában a legújabb S.T.A.L.K.E.R. (továbbiakban Stalker) regény, A duplikátor gyermekei Vlagyimir Vasziljev tollából, ki társszerzőként munkálkodott Lukjanyenko Nappali Őrségénél, Valamint saját őrség-regényt is írt, IdőŐrség címmel.

    Talán abban mindenki egyetérthet, hogy az oroszoknak (avagy ukránoknak) az irodalomban mindig is volt egyfajta sajátos látásmódjuk. A nagy klasszikusok zseniálisan adták vissza az adott kor hangulatát, embereit, még akkor is, ha terebélyességük és nehéz nyelvezetük miatt sokkal lassabban haladhattunk velük. A modern korban, a fantasztikus alkotásoknál is megfigyelhető a számomra csak orosz hatásként emlegetett jelenség. Egyértelműen meg lehet különböztetni egy szláv eredetű művet a sajátos karakterek, környezet, világlátás miatt. Így van ez a Galaktika 315. számát nyitó novellával, a Mesék a kriptából című alkotásnál is.

    light_stalker_stalker_shadow_o_1920x1080_knowledgehi.com.0.0

    Jurij Kruglov nem hiába jutott be két művével is a 2007-ben kiadott Csernobil árnyai című antológiába. Mesterien adja vissza a Zóna atmoszféráját, amitől szinte az olvasó is az atomkatasztrófa utáni környéken érezheti magát. Realista ábrázolásmódját kiegészítik a nagyon is emberien viselkedő karakterek, kik saját motivációitól vezérelve próbálnak túlélni napról napra.

    A novellában három különböző történetet olvashatunk, három különböző személytől. Ketten igazi legendának számítanak (Goblin, Trufa), a narrátor szerepében pedig egy „átlagos” stalker áll, Szürke. A novella érdekessége, hogy a három történet különböző műfajokat mutat be. Goblin visszaemlékezős sztorija inkább horror-szerű, sötét és véres, míg Trufáé inkább humoros (persze fekete humor), mégis izgalmas. Szürkéé pedig már a jelenben játszódik, nem a többieknek meséli el történetét, hanem folytatódik a közjátékokkal megszakított tényleges jelenmódban alakuló események sora. Akcióban itt sem lesz hiány, sőt talán a három sztori közül ez a legérdekesebb. Erősen megjelennek komoly érzelmek, melyekre az átlagembereknek sem ártana odafigyelni. Ilyen például a becsület, a bajtársiasság, kitartás, önzetlenség. A posztapokaliptikus környezetben pedig ezek mind-mind még sokkal fontosabbnak tűnnek, mint általában.

    Tehát a Mesék a kriptából egy lendületes, remekül megírt novella, amiben a szereplők roppant elevennek hatnak, a történeteken pedig egyszerre izgulhatunk, nevethetünk, szomorkodhatunk.

    És ne feledjük: legendává bárki válhat!