My Blog

Címke: ceres

  • Különleges ásványt fedeztek fel a Ceres kisbolygón

    Olyan ásványt figyeltek meg a Ceres kisbolygón, amilyet eddig csak a Földön találtunk.

    A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről.

    Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a 20 millió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt.

    Lenni vagy nem lenni

    A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást alkalmazva mutatták ki hidrohalit jelenlétét az égitesten. Ez az anyag a tengeri jégben fordul elő, ám a Földön kívül eddig sehol máshol nem azonosították. Maria Cristina De Sanctis, az intézet munkatársa szerint a hidrohalit egyértelmű jele annak, hogy a Ceresen egykor tengervíz volt.

    „Azt mondhatjuk, hogy a Ceres egyfajta óceánbolygó, olyasmi, mint a Szaturnusz és a Jupiter néhány holdja” – mondta a szakember.

    Fagyott égbolt

    A kutatók szerint a megfigyelt sólerakódások az elmúlt kétmillió évben halmozódhattak fel, ami csillagászati léptékkel nem több egy szempillantásnál.

    Ez azt sugallja, hogy a tengervíz még mindig felfelé szivároghat a planéta belsejéből, aminek komoly jelentősége lehet a jövőbeli tanulmányokban.

    A Ceresen talált anyag rendkívül nagy jelentőségű asztrobiológiai szempontból. Ezek az ásványok kulcsfontosságú szerepet játszanak az élet kialakulásában.

    Fagyott égbolt 2

  • Kiderült a Ceres titka

    Egy korábbi cikkben írtunk a Ceres törpebolygó rejtélyes világító foltjairól, ami nem hagyta nyugodni a kutatókat. Mivel a Dawn űrszonda – mely többek között a Cerest figyeli – mostanra ért megfelelő távolságba, így részletesebb képekkel gazdagíthatta a NASA-t.

    Az első komoly felvetések azt állították, jég található a törpebolygón, azok csilloghatnak. Ez tűnt a legésszerűbb, és legkézenfekvőbb megoldásnak, de kiderült, hogy mégsem erről van szó.

    A Dawn legfrissebb felvételei elárulják, hogy valójában só áll a dolgok hátterében. A fényes foltok számos kisebb és nagyobb sólerakódások lehetnek. A legújabb mérések rácáfoltak a vízjégre, és kimutatták a só igen nagy valószínűségét. Úgy tűnik a Ceres igencsak aktívnak bizonyul – legalábbis geológiailag. Amit viszont még nem tudni, hogyan került oda a só. Külső beavatkozás eredményét (meteorok) kizárták, valószínűbb, hogy a törpebolygó belsőbb rétegeiből származik. Azt pedig még senki sem tudja, miként kerültek a felszínre a fényesen visszatükröződő sófoltok.

    Az űrszonda folytatja a missziót, december közepétől sokkal közelebb kerül a Cereshez. Egészen pontosan 375 km távolságra szűkül pályája. Ezzel még több érdekes információt kap majd a NASA, és végre egyértelműen kiderülhet, mit is rejt a Ceres.

  • Mi világít a Ceresen?

    A 2007-ben fellőtt Dawn űrszonda idén januárban alaposan megbolygatta a tudomány képviselőit és a fantasztikum kedvelőit. A Mars és Jupiter közötti aszteroidaövben lévő Ceres névre hallgató törpebolygón különös jelenséget vettek észre.

    A 950 km átmérőjű égitest Occator nevű kráterében furcsa fényvisszaverődésre lettek figyelmesek, ami igencsak felkeltette az érdeklődést a kisbolygó iránt. Hónapokon át sokféle lehetséges magyarázat érkezett – a jeges krátertől egészen a földönkívüliekig – széles skálában. A pontos okot azonban egyelőre senki sem tudja.

    A Dawn viszont egyre közelebb kerül a Cereshez, így újabb, nagyobb felbontású képeket tud készíteni róla. A felbontás már 140 méter/pixel, ami az első képekhez képest tízszer jobb. A 3D-s térkép elkészültével, nagyjából két hónap múlva valószínűleg többet tudnak majd mondani puszta találgatások helyett.

    ceres 2

    Az újabb fotózások során a csillogó fénynek egy „kistestvére” is feltűnt. A nagyobb mellett egy kisebb pötty is látható, ugyanazon kráteren belül.

    A tudósok egyre szélesebb körökben megegyezni látszanak abban, hogy a fényes területek jeges felszíni képződmények, vagy jégvulkánok. Ezek hasonlítanak az olvadt kőzeteket lövellő vulkánokhoz, ám ezekből folyékony víz, ammónia vagy metán kerül a felszínre.

    ceres 3

    Ahhoz, hogy többet megtudjunk, a jelenlegi távolságnak csökkennie kellene a Dawn és a Ceres között. Így nagyobb felbontású képek állnak majd a tudósok rendelkezésére, és sokkal pontosabb információkkal láthatnak majd el minket.

    dawn ceres

    Nagyjából másfél éven belül a Dawn kifogy az üzemanyagból. Ekkor örökre a Ceres mesterséges holdjaként fog funkcionálni, és hihetetlen tudást fog majd közvetíteni a törpebolygóról, ami az űrkutatás újabb fontos mérföldköve lesz.