Címke: buborék

  • Drónnal porzott gyümölcsfa

    A méhek számának globális csökkenése miatt kutatnak régóta a beporzás alternatív útjai után.  Egy japán kutatócsoportnak különleges megoldással sikerült pótolniuk a méheket. Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.

    Laborkísérlet egy virággal

    Most japán kutatók buborékágyúból fújták ki a finom gömböcskéket, melyek 95 százalékban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik.

    A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.

    Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.

    „A fiam arcának semmi baja se lett az ütközéstől, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek” – mesélte.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan „kémiailag feljavított” buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít.

    A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.

    Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95 százalékot ért el az előbbihez képest.  Drónokkal két méteres magasságból 90 százalékos volt a sikerráta.

  • Buborék-gát

    Amszterdamba, különleges módszerrel tervezik felvenni a harcot az úszó szeméttel. Légbuborékokból emelt gátak gyűjtik össze a csatornák műanyag hulladékát.

    A nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el. A világon elsőként itt alkalmazzák az új technológiát.

    A technológiát a Westerdok csatornában tesztelték.  Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyag darabokat – a csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék négyötödét sikerült így befogni.

    Az óceánokban lévő műanyag hulladék több mint kétharmada a folyókból és csatornákból kerül oda. Jóval egyszerűbb lenne itt megfogni a hulladékot, mint később, a tengerekből összegyűjteni.  De sajnos egy csatornára nem tehetnek gátat, mert ez nem csak a hajózást akadályozná, de nyitva kell állnia a vízi élőlények előtt is.

    Az akváriumi levegőztetőhöz hasonlóan a légbuborékgát is egy hosszú, perforált cső, amely a csatorna mélyén ferdén fut mintegy 60 méter hosszan. Sűrített levegőt pumpálnak bele, amely a csőből buborékok formájában felszállva a vízben gátat alkot, miközben a természetes vízfolyás segít abban, hogy a csatorna széléhez sodorja a hulladékot, amelyet egy kicsiny hulladékgyűjtőben fognak fel.

    Az ötletet egy ausztráliai szennyvízkezelő módszer adta, ahol az egyik fázisban levegőztetik a vizet, így az emberek által a wc-tartályokba dobott kicsiny műanyagdarabokat egy sarokban gyűjtik össze. Innen jött az ötlet, hogy a gyűjtés legegyszerűbb módja a szemét összeterelése.

    Az első ilyen működő buborékgát, amely a nap 24 órájában három éven át fog működni Amszterdamban, a fenékkotrást fogja kiegészíteni, amellyel jelenleg évente mintegy 42 ezer kilogramm nagyméretű műanyag hulladékot gyűjtenek össze a város vízi útjairól.

  • Nem varázslat, tudomány

    A buborékfújás egész fiatal művészet, de a professzionális műveléséhez komoly tudás kell. Különösen ahhoz, hogy valaki egy lángoló tornádót hozzon létre egy buborék belsejében.

    Egyszerű színpadi produkciónak látszik, pedig komoly tudomány van mögötte. Hogy ilyen látványos legyen a trükk, a fizika sok törvényszerűségét kell ismerni és alkalmazni.

    (via)

  • Buborék csoda

    Spanyolországban egy búvárnak egy lenyűgöző és hihetetlen jelenséget sikerült lefilmeznie. Két gyűrű alakú levegőbuborékot fújt ki, amely váratlanul egyesült, és egyetlen hatalmas gyűrűként lebegett tovább felfelé.

    A lassított felvételen elképesztő nézni, ahogy az egymáshoz érő buborékok egyesülnek, egyetlen nagy buborékká állnak össze, és ehhez egészen fantasztikus, kicsavart fordulatot végez.

    (via)