Sok irodalomórán hallgathattuk már azt, hogy „… hatással volt rá…”. Az írók nemzedékről nemzedékre adják át tudásukat, általában közvetve. Mi olyan sci-fi írókat gyűjtöttünk össze, akik munkái gyakran még sikeresebb írókat inspiráltak. (tovább…)
Címke: Bradbury
-
Ment-e a könyvek által a világ elébb?
„451 Fahrenheit-fok az a hőmérséklet, amelyen a könyvnyomó papír tüzet fog és elég. Ha vonalazott papírt tesznek eléd, másra írj.” (Juan Ramón Jiménez) (tovább…)
-
Bradbury Facebook játék eredményhirdetés
Megjelent egy fantasztikus, megkapó kötet, Ray Bradbury tiszteletére írt novellákkal a kortárs angolszász SF nagyjaitól, mi pedig játszottunk Ray bácsival, könyvutalványokért összesen 100 000 Ft értékben. Íme az eredményhirdetés! (tovább…)
-
Játssz Bradburyvel és a Galaktikával 100 000 Ft összértékü könyvutalványért!
A Galaktika Facebook oldalára egy játékot tettünk föl. Azok között, akik játszanak, összesen 100 000 Ft-nyi könyvutalványt sorsolunk ki! (tovább…)
-
Olvass a hétvégén is: íme az Árnyak és rémek Nehézfiú címü novellája!
Olvasd el Jay Bonansinga Nehézfiú című fantasztikus novelláját az Árnyak és rémek – Ray Bradbury emlékére című kötetünkből! (tovább…)
-
Ray rongál a színházban: könyvégetés nézőszemmel
A tegnapi Bradbury megemlékezés kapcsán egy kedves Olvasónk küldte nekünk a linket az alábbi írásához. A Bárka A tegnapi Bradbury megemlékezés kapcsán egy kedves Olvasónk küldte nekünk a linket az alábbi írásához. A Bárka Színház Ray Bradbury: Fahrenheit 451 -adaptációjáról írt egy személyes, igen stílusos elemzést. Ha valakinek van hasonló élménye Bradbury világával kapcsolatban, ne rejtse véka alá (se a fiókja mélyére)!
Alább csorbítatlanul közöljük Olvasónk írását a színdarabról.
„Kezdetben vala a film. Mármint nálam. Ja, Truffaut-t nézni kell a kultúrembereknek és sznoboknak, (nem kell most eldöntened, melyik csoportba tartozom!), de hátast nem dobtam tőle annak idején, arra biztosan emlékszem. Mondják kultuszfilmnek, de FT nem a sci-fi Mozartja, az biztos. Ha könyv és a film között zongorázni lehetne a különbséget… ha már Mozart szóba került. És most a színház! Ha a jó sors tiszteletjegyhez juttat, hogy a Bárkában megnézz egy friss darabot, te sem haboznál, és én is hasonlóképpen cselekedtem. Anger Zsolt bátor ember. Lars von Trier után Dogville-t rendezni , ez még próbálkozásnak is tiszteletre méltó! Nem sokkal kisebb feladat a Bradbury-klasszikus színrevitele sem. Ha nem voltál még a Bárkában, akkor mondom, nem a klasszikus elrendezés; színpad, szemben a nézőtér, hanem inkább hasonlít arénára, ahol nézőktől karnyújtásnyira küzdenek a színészek, no nem egymással, hanem a szerepükkel. Furcsán kezdődött. Ha a Marilyn Monroe szoknyafelfújós „klasszikus” képsorának utánzása egy nagy teljesítményű porszívó és az MM-nek maszkírozott-öltöztetett Szorcsik Kriszta segítségével egy szimbólum, én bevallom nem értettem, ha a meghökkentés volt a jelenet célja, hát akkor:tessék,hökk.
A történet vezetése a kisregény sztoriját követi, (oké, tudom, hogy nem kell elmesélnem) amennyire ezt a színházi keretek engedik. A fő kérdés, hogy
„De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb? „
A tűzőrök válasza határozott nem, sőt, ezért Montag (Kardos Róbert) tűzőrrel együtt buzgón teljesítik könyvégetői feladatukat, olykor a tulajdonossal együtt, álá inkvizíció. Bár József Attila javasolta annak idején, hogy valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, mivel a 2. sorban ültem, támogattam azt a rendezői ideát, hogy a tüzek inkább szimbolikusak, mint valóságosak legyenek. Nagy szerencse, hogy a dohányzást szigorító törvény még nem lépett életbe (az írás 2011.03.28-án jelent meg – szerk.), mert akkor már az első 5 percben félbe kellett volna szakítani az előadást, annyit füstöltek a szereplők. Anger beépítette a darabba a jelen aktualitásait is, a TV-métely pusztítását az emberi kapcsolatokban, blablabla, ezeket olvasd el majd máshol. Kedvenc jelenetem Mildred partija, ahol a háziasszony vendégei annyira jól nyomták az elviselhetetlenségüket, hogy egy ziláltabb lelkületű biztonsági őr a nézőtérről valószínű közéjük lőtt volna. Hogy egy percre se feledjük, magyar a színház, magyar a rendező, erről gondoskodott a csúcspontnak szánt ordenáré káromkodós jelenet,csúcspont helyett inkább volt ez mélypont.BLASKÓ PÉTER, így csupa nagybetűvel! A friss Kossuth-díjas színész, (innen is gratulálunk!) a darabban a Beatty tűzőrparancsnok, aki gyökér módon tavaly visszautasította az elismerést, vitte a hátán az előadást. Nagyon látszott, hogy a többi aktorral nem ugyanabban a ligában fociznak. Ezzel a tehetséggel semmi szüksége arra, hogy politikai kurzusszínésszé silányítsa magát!
A darab végét nem értettem. A regényben a két lábon járó könyvek elindulnak, hogy a háború után új élettel oltsák be az emberiség maradékát. Montag, a sétáló Biblia a Jelenések könyve legszebb részével köszön el tőlünk:
„És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók.”
Igen, amilyen tempóval rohanunk a pusztulásba ma is, félő, hogy a megmenekülésre a könyvekben felhalmozott emberi bölcsesség kevés lesz. Több kell majd.
Szereplők:
MONTAG – Kardos Róbert
BEATTY – Blaskó Péter m.v.
MILDRED – Szorcsik Kriszta
CLARISSE – Réti Adrienn TEVA Ösztöndíjas
FABER – Kálid Artúr
HEART – Dévai Balázs
HAND – Pásztor Tibor
BLACK – Telekes Péter
HOLDEN-Vitányi-JuhászIstváne.h.,m.v.Továbbá:
Árvai Péter, Csonga Kata, Dobos Kata, Erdős Lili, Farsang Emese, Gavaldi Vivien,
Kovács Zsuzsi, Márton Kristóf, Szilasi Eszter, Tóth ZsófiaDíszlet: Sebő Rózsa
Jelmez: Fekete Kata
Rendezőasszisztens: Gábos Katalin
A rendezőasszisztens munkatársa: Mészáros Zsuzsanna
Rendező: Anger Zsolt”forrás: korrektorifo.blog.hu
-
Emlékezzünk Bradburyre!
Már 3 hónapja, hogy eltávozott a Nagy Mesélő. Ha egy nagy ember távozik, sokszor nem a halálhír pillanatában, hanem később kezdjük el érezni a hiányt. (tovább…)
-
Bradbury a Marson!
Sokat forog Ray Bradbury neve manapság (szerencsére): a NASA ugyanis hatalmas gesztust tett nem régiben a méltán legendás sci-fi író tiszteletére. Róla nevezték el ugyanis azt a helyet, ahol a legújabb Mars-rover, a Curiosity leszállt a Vörös Bolygón. Az egyik technikus a következőt mondta erről:
„Egyáltalán nem volt nehéz döntés ez a tudományos csapatnak. Sokat közülünk és több millió olvasót inspiráltak Ray Bradbury történetei a marsi élet lehetőségeiről való álmodozásra.”
NASA -
Továris Bradbury: amerikai paranoia 2.0
A nem rég elhunyt Ray Bradburyről sok mindent tudunk, és sok mindent hiszünk. Tudjuk róla, hogy egy nagyon jó humorú, jó kedélyű ember volt, emellett olyan mester-szerző, aki történeteivel már életében milliókat szórakoztatott. 1960-ban viszont maga az FBI indított ellene félig titkos, félig hivatalos nyomozást egy olyan váddal, ami akkortájt főbenjáró volt: kommunista-szimpatizánsnak, azaz szabad fordításban szovjet kémnek gyanították. És hogy mit talált az FBI?
A Freedom of Information Act elnevezésű amerikai törvény alapján kikövetelték, hogy felnyissák az aktákat Ray Bradbury megfigyelésével kapcsolatban. Nyilvánosságra került a FBI által vezetett életrajza, háttérinformációja, és a szövetségiek által „bomlasztó információl”-nak nevezett anyagok. Még azt is feltételezték róla, hogy Kubában vett részt ideológiai továbbképzésen…
Nem csak a munkásságát vizsgálták át, még otthonában, Kaliforniában is kémkedtek utána, iszonyatos erőket fektettek Bradbury megfigyelésébe. De miért? Mi okot adott a közkedvelt (és a nem sokszor Hollywood utcáin üvöltve agitáló) Bradbury erre?
Nos, ő semmit. A dokumentumból kiderül, hogy valaki beköpte és megvádolta azzal, hogy kommunista. Ez a valaki egy forgatókönyvíró volt, Martin Berkeley, aki a film noir és a western műfajában alkotott akkortájt, mielőtt be nem hívták az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé (HUAC) valamikor az 50-es évek közepén, ahol tanúskodnia kellett és megneveznie kommunistagyanús elemeket.
Berkeley egy darabig tartotta magát, aztán összeomlott és 150 „gyanús elemet” nevezett meg, köztük Bradburyt, akiről azt mondta az FBI-nak: „valószínűleg szimpatizál kommunistabarát elemekkel”, sőt, azt állította, hogy általánosan a science fiction írók veszélyt jelentenek Amerikára nézve:”Az informátor azt állította, hogy ezeknek a science fiction íróknak alapvető célja, hogy egyfajta bénult állapotba ijesztgessék a népet, afféle pszichológiai tehetetlenségbe, ami a hisztéria határán fekszik, ami megnehezítené egy esetleges harmadik világháború lebonyolítását, amelyben az amerikai nép komolyan hinné, hogy nem nyerhet, mert a morálja annyira erősen elpusztult” (egy FBI jelentésből)Berkeley állítása, és a tény, hogy Bradbury nyíltan felszólalt a HUAC ellen (amit elnyomónak és rémisztőnek tartott), együttesen vezetett az ellene zajló nyomozáshoz. Persze, később ejtették a vádakat vele szemben, amikor a HUAC-ot is életrehívó hisztéria véget ért. De akkor is szép azon elmélkedni, mennyi pénzt költött el az USA arra, hogy megtudja, akar-e világháborút kirobbantani Ray Bradbury…
Most belegondolva, nekünk is gyanús ez a Bradbury. Nem a szép, tarka Jupiterről ír, nem a kék Neptunuszról, nem, neki a Mars kell, értjük, a vörös bolygó… Megvagy, comrade Ray!
Kapcsolódó hír, hogy a legendás szerzőre emlékezve a Galaktika kiadója idén szeptember végén egy Bradbury-antológiát ad ki! No persze nem szovjetbarátságból, hanem a sci-fi iránti elkötelezettségből.
blastr nyomán