My Blog

Címke: bőr

  • Első biorobotok

    A világon először hoztak létre olyan robotokat, amelyeknek nem fém vagy műanyag alkatrészekből, hanem élő sejtekből állnak.  Az afrikai békákból távolítottak el őssejteket, és ezeket alakították át mikroszkopikus robotokká. Ezek az élő organizmusok saját energiájukat használják a mozgásra.

    Ez egy komoly biológiai áttörés, ezek élő programozható organizmusok, olyan új életformák, amelyek eddig nem léteztek a Földön. Az apró lényeket a Tufts Egyetem Allen Discovery Centerének kutatói hozták létre.

    A robotok nem érik el az egy milliméteres méretet, különböző alakúak. A legsikeresebb példány mellkasából két csonka láb áll ki, de azzal képes magát előre hajtani.

    A robotokat nem egy ember tervezte, hanem egy szuperszámítógépen futó mesterséges intelligencia. Az evolúciós algoritmus egy virtuális, három dimenziós  környezetet hozott létre, amelyben térben elhelyeznek néhány száz véletlenszerűen összerakott szívizom- és bőrsejtet.

    MI, Bob

    A szívizomsejtek spontán mozognak, összehúzódnak és elernyednek. Ez a kis mozgás képes előrehajtani az organizmust. Ezek a sejtek addig mozognak, amíg a bennük tárolt energia kitart. Ez körülbelül 7-10 nap.

    A komputer szimulált száz ilyen organizmust, majd a kutatók kiválasztották közülük a legsikeresebbeket. Afrikai karmosbékák embrióiból kivonták a szükséges számú bőr és szívizomsejtet, és elkészítették az AI tervezte lényeket. Vztartályokban helyezteék el őket, ahol mozogni kezdtek.

    Mivel a béka a Xenopus nembe tartozik a biorobotok a Xenobot nevet kapták.  Ezek még csak egy fejlesztés legelső lépései, de óriási lehetőségek várnak a technológiára.

  • Mesterséges bőr a telefonokon?

    A Human-Computer Interaction (ember-számítógép interakció  -HCI) kutatója és mérnöke, Marc Teyssier  kifejlesztette  a Skin-On interfészeket , a mobil eszközök mesterséges bőrborítását.

    A valósághű textúra nagyon érzékeny és arra ösztönzi a felhasználókat, hogy használják a normális, megszokott, természetes mozgásokat érintés-érzékeny eszközökön. A műbőr felső rétege „DragonSkin szilikonból készül, bézs pigmentekkel, bőrszerű  textúrája. A vezérlés egy  nyílt forráskódú hardverrel oldotta meg.

    A fejlesztő nyilatkozata szerint az emberi bőr a legjobb felület az érzelmi interakcióhoz. Ha az interaktív eszközöknek saját műbőrük van, ezáltal a felhasználók új vezérlési lehetőséget kapnak.   Egy olyan érzékelő bőrréteget próbált meg kifejleszteni, amely az emberi bőrrel összehasonlíthatóan képes követni a természetes gesztusokat.

    A mű-bőr úgy van programozva, hogy a különböző gesztusokat bizonyos érzelmekkel társítsa. A hirtelen erőteljes nyomás a haraghoz társul, a megütése a figyelem felkeltésének az  eszköze, míg a folyamatos érintés és a simogatás komfort funkciókkal  párosítható.

    A műbőr három rétegből áll, egy közbenső rézhuzal rétegből, amely két szilikonréteg közé van beágyazva. A bőrre gyakorolt ​​nyomás megváltoztatja a rendszer elektromos töltését.

    A feltaláló szerint a következő lépés a bőr realisztikusabbá tétele lesz , olyan tényezőket is figyelembe véve, mint a szőrzet vagy a hőmérséklet.

  • Dinoszaurusz bőrlenyomatot találtak

    A dél-koreai Csindzsu egyetem kutatója a város közelében tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkan.  Ez az első ilyen lelet a világon, amelyről  a felfedező,  Kim Kjong Szo Ph.D hallgató számolt be koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban.

    Alig egy százalékra tehető azoknak a dinoszaurusz lábnyomoknak a száma, amelyben bármilyen bőrlenyomat maradványt találtak.  Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg.  Ezek a valaha talált első lábnyomok, amelyeken a bőrlenyomat az összes lábnyom teljes felületét fedi.

    A nyomokat a legkisebb ismert theropoda, a minisauripus hagyta hátra  a kréta korban. A lábnyomok mindössze két és fél centiméter hosszúak. A lelőhely már ismert volt a szakértők előtt, korábban is találtak itt minisauripus nyomokat, de ez az első eset, hogy bőrlenyomatra bukkantak.

    A rigó nagyságú dinoszaurusz a lábnyomait finomszemcsés iszap nagyon vékony rétegében hagyta. Amikor rálépett a ragadós felületre, lába bőrének struktúrája tökéletesen megőrződött, gyakorlatilag lemásolódott.

    A pici dinoszaurusz bőrének lenyomata olyan, mint egy szöveté, és nagyon hasonló azokhoz a ritka mumifikálódott bőrmaradványokhoz, amelyek Kínában talált tollas madarak lábán láthatóak. De a kínai nyomok alakja különbözik a minisauripusétól.

    (via)