My Blog

Címke: bolygó

  • Hány lakható bolygó lehet

    Régi kérdés, hogy vajon mennyire egyedi bolygó a Föld a Tejútrendszerben. Hány lakható bolygó lehet a galaxisunkban?

    Az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése alapján próbálnakmeg választ adni.

    Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár 30 fényévnyi távolságra.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának becslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az úton, amely ahhoz vezet, hogy kitaláljuk, egyedül vagyunk-e a kozmoszban.

    A Drake-egyenlet egy valószínűségi formula, részletezi azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a galaxisban észlelhető, technológiailag fejlett civilizációk potenciális számának becslésénél. A formulát gyakran az asztrobiológia útmutató térképének is tekintik, amely a SETI Intézet kutatásainak nagy részét irányítja.

    Az ésszerű becslések megalkotásához a kutatók a Földhöz hasonló méretű exobolygókat, vagyis Naprendszeren kívüli bolygókat kerestek, azon belül is azokat, melyek valószínűsíthetően kőzetbolygók. Úgynevezett napszerű csillagok után is kutattak, melyek nagyjából a Naphoz hasonló korúak és nagyjából hasonló hőmérsékletűek. A lakhatóság másik figyelembe veendő faktora, hogy a bolygón adottak-e a folyékony vízhez szükséges feltételek.

    A szabadság íze – Összegyűjtött novellák 1.

    A korábbi becslések nagyobb súllyal alapultak a bolygó és csillaga távolságán. Az új kutatás azt is figyelembe veszi, csillaga felől milyen sok fény éri az adott bolygót, ez ugyanis befolyásolja annak valószínűségét, hogy a bolygón lehet-e folyékony víz.

    Ehhez elemezték a szakértők a Kepler, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziójának adatait is, melyek arra világítanak rá, mennyi energiát bocsát ki a bolygó csillaga.

    A Kepler és a Gaia adatait is számításba vevő eredmények jobban tükrözik a csillagok, naprendszerek és exobolygók változatosságát a Naprendszerben.

  • Bolygó a tejútrendszeren kívül

    Először sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.

    Több mint 30 év telt el azóta, hogyg felfedezték az első Naprendszeren kívüli bolygót.  A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben.

    MI, Bob

    Bár a NASA Exoplanet Archive listája szerint az ismert exobolygók száma e pillanatban 4284  (ez a szám a nagyjából kétheti közlések alapján folyamatosan növekszik),  de ez idáig ugyanakkor egyetlen olyan bolygót sem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely egy másik galaxisban található. Most a szakemberek most egy ilyen lehetséges extragalaktikus bolygóról számolnak be. Amennyiben sikerül megerősíteni a felfedezést, akkor a planéta az M51-ULS-1b nevet fogja kapni.

    A bolygójelölt a Messier 51 spirálgalaxisban van, nagyjából 23 millió fényévre a Földtől. Az M51 viszonylag közel található a Nagy Medve csillagképhez.

    A szakemberek egy nagyjából három órán át tartó, lehetséges bolygóátvonulást észlelve fedezték fel az objektumot, amely egy bináris rendszeren belül található.

    MI vagyunk az Istenek

    A felfedezés megerősítéséhez további tanulmányozásnak kell alávetni a bináris rendszert. A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy a bolygójelölt nagyjából akkora lehet, mint a Szaturnusz.

  • Amikor egy év csak 19 óra

    Egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport felfedezte az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót.

    Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű.

    Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából 9 százalékát teszi ki.

    A rendszer maga kétmilliárd éves, vagyis nagyjából feleannyi, mint a Nap. Az erős sugárzás miatt egy Neptunusz-szerű bolygónál valószínűtlen, hogy ilyen sokáig megtartsa a légkörét, ami azzal az érdekes kérdéssel állítja szembe a kutatókat, hogy miként létezhet egy ilyen valószínűtlen rendszer.

    A bíborszínű felhők bolygója

    Az LTT 9779 egy Napszerű csillag a Földtől 260 fényévnyire, ami csillagászati léptékkel csupán egy kőhajításnak számít. Fémekben rendkívül gazdag, kétszer annyi vas van a légkörében, mint a Napnak.

    Ez azt jelenti, hogy a most felfedezett planéta eredetileg egy jóval nagyobb gázóriás lehetett, mivel azok elsősorban a vasban leginkább bővelkedő csillagok szomszédságában alakulnak ki.

    Mivel a bolygó a jelek szerint jelentős légkörrel rendelkezik és egy viszonylag fényes csillag körül kering, a tanulmányozása segíthet megoldani az ilyen típusú planéták keletkezésével, fejlődésével és összetételével kapcsolatos rejtélyek egy részét.

    Végállomás: Amalthea

  • Ha az országok bolygók lennének

    Nagyon kevés fogalmunk van a a Föld országainak méretéről. Vizuálisan megidézhetjük magunk elé a Föld kiterített térképét, de ez a vetület nagyon csalóka, minél jobban eltávolodunk az egyenlítőtől, annál jobban csal a térkép. Például Kanada Jóval nagyobbnak látszik, mint az USA, miközben csaknem egyforma méretűek, vagy Grönland akkorának látszik, mint Afrika.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A MetaBalls Stúdio legújabb videójában igen érdekes ötlettel hasonítja össze az országok méretét: mi lenne, ha minden ország egy bolygó lenne? Közel negyven országot, Vatikántól Oroszországig feszít rá egy gömbre. A gömbök felülete megfelel az országok valós méretének.

    Ne lepődjünk meg, ha a listában kakukktojást találunk, de ez érdekes módon árnyalja a képet.

     

    A bíborszínű felhők bolygója

  • Új típusú égitestet fedeztek fel

    Túl kicsi, túl sűrű és túl közel van a csillagához.

    Brit csillagászok egy távoli csillag körül keringő objektumra bukkantak, amely eddig ismeretlen volt a kutatók előtt. Feltételezésük szerint először figyelték meg egy gázóriás magját. Ha ezt megerősítik, akkor először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe.

    Bár az olyan bolygóóriásokra, mint a Jupiterhez és a Szaturnusz, egyszerűen gázbolygóként gondolunk, a hidrogén és héliumgáz vastag burka szilárd magot rejt. Ezek létezésről, tulajdonságaikról számos hipotézis létezik, De eddig semmilyen ismeretekkel nem rendelkeztünk.

    At Warwicki Egyetem csillagásza, David Armstrong és munkatársai a Tess űrteleszkóp által gyűjtött adatokban lefuttatott programmal kutattak szabadon lévő bolygómagok után. Most a csillagászok úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, mely körül hiányzik a légkör. Átmérője csak mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, tömege azonban 39-szer nagyobb. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll. Felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok.

    3001 Végső űrodisszeia

    A most felfedezett volt a több vizsgált objektum egyike. A Chilében lévő Harps spektrográf segítségével megmérték a különböző objektumok tömegét. Armstrong elmondása szerint a TOI 849 b nevet kapott objektum különösen nagy tömegűnek tűnt. Jóval nagyobbnak, mint amekkorára előzetesen számítottak.

    Amikor elkezdték közelebbről megismerni az objektumot, úgy vélték, talán egy kettős csillag lehet. A további adatok azonban világossá tették, hogy egy bolygóról van szó, mely méretéhez képest különösen nagy tömegű.

    A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki. Ha a Jupiterhez hasonlatos bolygó volt egykor, akkor több úton is elveszíthette gázburkát.

  • Forróbb mint a pokol

    A valaha felfedezett legforróbb bolygóra bukkant a NASA Spitzer űrteleszkópja.

      

    A Naprendszerben a gázóriások a Naptól távoli pályán keringenek. Ugyanakkor az eddig felfedezett Jupiter méretű exobolygók a csillagaik körül közelebbi pályán mozognak, mint a Merkúr. Ez többek között a kutatásnál alkalmazott módszer miatt van.

    Ezek a forró Jupiternek becézett bolygók annyira közel keringenek a csillagukhoz, hogy az életre rajtuk gyakorlatilag semmi esély.

    2017-ben fedezték fel az eddigi legérdekesebb óriást, amelyet a két kisebb robotteleszkóp alkotta páros, a KELT teleszkóp fedezett fel. A bolygó a KELT-9b nevet kapta.

    Mielőtt a Spitzer-teleszkóp végleg befejezte volna működését, a KELT-9b megfigyelésére utasították. Az űrteleszkóp több érdekességet fedezett fel a 670 fényév távolságban lévő objektumról.

    Közel háromszor akkora, mint a Jupiter, és olyan közel kering a csillagához, hogy az már népmesébe illő: ott egy év csupán másfél napig tart.

    A bíborszínű felhők bolygója

    Ez a közelség azonban végzetes a bolygóra nézve. Felszíni hőmérséklete 4300 Celsius fok, ennél hűvösebb csillagokat is ismerünk. Ezzel elnyerte a valaha felfedezett legforróbb bolygó címét.

    A Spitzer-űrteleszkópnak sikerül megvizsgálni a bolygó fényváltozásait.  Keringése kötött, vagyis mindig ugyanaz az oldala néz csillaga felé. Az ilyen bolygóknak az éjszakai oldal mindi hűvösebb. De a KILT-9b nappali oldalán a forróság olyan hatalmas, hogy ez az éjszaki oldalt is közel hasonló hőmérsékletre fűti fel.  Agázok és így a hő folyamatosan áramlik a két félteke között.

     

  • Bolygó, amely nem is létezhetne

    A csillagászoknak újra kell írniuk a csillagkeletkezéssel kapcsolatos elméleteiket. Egy közeli rendszerben olyan bolygót fedeztek fel, amely az eddigi elméletek szerint nem is létezhetne.

    A vörös törpecsillagok körül csak az utóbbi időkben tudunk bolygókat keresni. Bár nagyságrenddel gyakoribbak, mint a Naphoz hasonló méretű társaik, gyenge fényük megnehezíti a kutatást. Az eddigi elméletek szerint egy ilyen apró csillag körül nem alakulhattak ki óriásbolygók, a csillagászok nagyjából föld és szuperföld méretű bolygókra számítanak.

    Most azonban egy mindössze 30 fényévre található vörös törpe körül felfedeztek egy óriás bolygót, amely fele akkora, mint a Jupiter.  A mi napunk 1050-szer nagyobb, mint a Jupiter. A GJ 3512b azonban igazi óriás a maga rendszerében, csillaga csupán 270-szer nagyobb nála.

    Az eddigi elméletek szerint ekkora csillagok körül nagyjából föld méretű, szuperföld méretű bolygó alakulhatnak ki. Ezért is lettek a bolygókeresés célpontjai.

    A csillagkeletkezés elmélete szerint az óriásbolygóknak először kialakul a jeges magja, amely a kialakuló csillagrendszer gázfelhőjét begyűjtve nő nagyra. Azonban egy kis csillag körül ehhez nincs elegendő anyag. A kutatók azt gyanítják, hogy a bolygó úgy jöhetett létre, hogy a csillag körül kialakult adhéziós korong egy része összeomlott. Ez még akkoriban történhetett, amikor a csillag körül keringő anyag a csillag tömegének 10 százalékával lehetett egyenlő.

  • A Jupiter rejtélyes ütközése

    Egy olyan gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának, amely évmilliárdokkal ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának idején történt. A NASA Juno-küldetésének adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem közös csillagászati kutatócsoportja elemezte.

    Nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer még csak néhány millió éve alakult ki, a Jupiter összeütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval. Ez nem lehetett ritka esemény akkoriban, de ez lehet a magyarázata annak, hogy a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű.

    A  gázóriás különös magja arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját. Erre egy lehetséges magyarázat, hogy egy gigászi ütközés volt az.

    A legelfogadottabb tudományos elméletek szerint a Jupiter tömör, köves, jeges bolygókezdeményként indult, később sűrű atmoszférája alakult ki az úgynevezett eredeti, gázból és porból álló korongból. Az elmélet szerint a hatalmas bolygóütközés a Jupiter tömör magját vegyítette atmoszférája külső, ritkásabb rétegeivel

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A kutatócsoport több ezer számítógépes szimulációt futtatott le. Azt találták, hogy a gyorsan növekvő Jupiter megzavarhatta a közeli „bolygóembriókat”, melyek a bolygóvá válás korai szakaszában voltak. A kalkulációk tartalmazták az ütközés valószínűségének becsléseit különböző forgatókönyvek és becsapódási szögek szerint. Minden esetben azt találták, hogy legalább 40 százalék az esélye, hogy a Jupiter az első néhány millió évében lenyelt egy bolygókezdeményt. A Jupiter nagy tömegvonzása miatt a frontális ütközés esélye nagyobb lehetett, mintha csak súrolták volna egymást.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az ütköző bolygókezdemény olyan lehetett, mint a lövedék, áthatolt a légkörön és frontálisan eltalálta a magot. Az ütközés előtt a mag nagyon tömör volt, de a telitalálat felaprózta, szétszórja a darabjait.  Ilyen sűrűségű magot csak olyan ütközés hozhatott létre, amelyben egy Földnél mintegy tízszer nagyobb bolygóembrió frontálisan rohant a Jupiterbe.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

  • Micsoda? A Merkúr a legközelebbi bolygó?

    Legkésőbb a csillagászatról szóló földrajzórán megtanuljuk a bolygók sorrendjét, ahogy azt is, hogy bolygó szomszédaink a Vénusz és a Mars., és ebből a Vénusz kerül hozzánk legközelebb. Ezek után elég merész ötlet előállni egy olyan teóriával, amely szerint a legközelebbi bolygó valójában a Merkúr.

    Akár legyinthetnénk is az ötletre, ha a tanulmány nem a neves Physics Today magazinban jelenik meg. A cikk három szerzője, Tom Stockman, Gabriel Monroe és Samuel Cordner szimulációt is elkészített ötletük igazolására.

    Azt nem vonták kétségbe, hogy a Vénusz kerül a legközelebb hozzánk, de véleményük szerint hitelesebb mérés az átlagos távolság alapján keresni a legközelebbi szomszédunkat. A bolygók körpályán keringenek a Nap körül, ezek során hol közelebb, hol távolabb kerülnek a Földtől. Ezeket a pillanatnyi távolságokat kell összegezni, és elosztani a mérések számával. Ez mg csupán egy pontra vonatkozik, de mivel a Föld is kering a Nap körül, ezt is figyelembe kell venni a számításnál. A mérés pontosítása érdekében természetesen arra is oda kell figyelni, hogy a bolygók nem egy síkon keringenek, néhány fok eltérés tapasztalható az ekliptikától.

    A szimulációk alapján kiderült, hogy a legbelső bolygó van hozzánk a legközelebb, sőt az is kiderült, hogy ez az összes többi bolygó esetében igaz.

    Ez így logikus és érthető, de sokan nem értenek vele egyet. Steven Beckwith professzor véleményezte. Tegyük fel, hogy olyan házban élsz, ahol a szomszédaid valahol máshol töltenek fél évet töltenek. Mondjuk Wisconsinban élsz, és a legközelebbi szomszédaid hét hónapot töltenek Floridában. A tél folyamán a következő házban élő emberek közelebb lennének Önhöz. De a legtöbb ember még mindig azt mondaná, hogy a legközelebbi szomszédaik azok, akik az év hátralévő részében élnek közvetlenül a szomszédban. Ez egy érdekes módja a „legközelebbi” újradefiniálásának, de nem igazán mély értelmű.

    Ez inkább arra utal, hogy értelmezési kérdés mi számít legközelebbinek. A kérdés kicsit olyan, mint  a régi vicc, amikor két ember azon veszekszi, melyik a világ legnagyobb kígyója. Az egyik szerint a hatméteres, a másik szerint a hetven kilós. Értelmezés kérdése, mi a legnagyobb.

    (via,via)

     

     

  • Forgás és tengelyferdeség

    Egy földi nap 23 óra 56 percig tart. A bolygónk tengelyferdesége 23,4 fok.  Ennek köszönhetjük az évszakokat.  De tudod, hogy a naprendszer többi bolygójával mi a helyzet? Milyen hosszú egy nap a Jupiteren? Tudtad, hogy a Merkúr az egyetlen bolygó, amelynek tisztességesen függőlegesen áll a tengelye? Tudod, hogy a Neptunusz akkora ütést kapott, hogy gyakorlatilag az oldalán gurul? És azt tudtad, hogy a Vénusz azért forog látszólag ellentétes irányba, mert egy kozmikus erő hatására fejre állt.

    Ez a rövid videó megmutatja neked a Naprendszer bolygóinak hogy áll a tengelye, és milyen hosszú rajta egy nap.

    https://www.youtube.com/watch?v=MS8KA7Mayho

    (via)