Címke: betegség

  • Felmérés a magyarországi kutyatartókról

    Mit tartanak  a legfontosabbnak a magyar kutyások? A Bayer felmérést készített idén májusban háromezer kutyatartó megkérdezésével.

    A védőoltást és az élősködők elleni védekezést tartják a legfontosabb egészségügyi intézkedésnek a magyar kutyások, miközben az ivartalanítást azok is elhanyagolhatónak vélik, akik felelős gazdának vallják magukat. A válaszokból az is kiderült, hogy a szúnyogok, kullancsok, bolhák ellen a legtöbben csak tavasszal és nyáron védekeznek, és az ellenük használt készítmények hatóanyagaival sincsenek sokan tisztában.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatásból kiderül, hogy a gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is oltatja kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés (98 százalék), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95 százalék) áll a gazdik fontossági sorrendjében, az ivartalanításnál viszont még a szőr és fogápolást is fontosabbnak tartották.

    A nőstény kutyák ivartalanítása fontos, hogy elkerülhessük a nem kívánt vemhességet, illetve a nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is.

    A felmérést végző szakértők szerint az ivartalanítás népszerűtlenségének anyagi okai is lehetnek. Kutyatartóként az általános egészségügyi intézkedések között az ivartalanítás a legköltségesebb beavatkozás, amellyel nem minden gazdi számol.

    A kérdőívet kitöltő kutyatartók többsége nem csak fontosnak tartja, de védekezik is az élősködők ellen. A legtöbben cseppeket használnak, de csak 7 százalékkal kevesebben tablettát, a válaszadók közel egyharmada pedig speciális nyakörvvel tartja távol az élősködőket a kedvencétől. Azt viszont csak kevesen tudták megállapítani, hogy az általuk alkalmazott megoldás hogyan véd, és hogy a szerek ellenére miért találtak mégis kullancsot a kutyájukban.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „Az élősködők elleni védekezésben két, jól elkülöníthető kategóriát különböztethetünk meg: az egyik típus a véráramba kerül, a másik a zsírrétegben szívódik fel. Míg az első esetben a kullancsoknak, szúnyogoknak meg kell csípniük az állatot, a második esetben az élősködők már akkor elpusztulnak, amikor a kutya szőréhez érnek. Ezért nevezik az utóbbit repellens, vagyis táplálkozásellenes hatásnak” – jegyezte meg Olaszy Krisztián. A csípés nélküli védekezést a megkérdezettek 91 százaléka – miután megtudta a különbséget – szimpatikusabbnak talált a nem repellens készítményekkel szemben.

    A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy a 8 leggyakoribb kutyákat érintő betegség közül melyekről hallottak már a gazdik. A legismertebb egyértelműen a veszettség és a szúnyogok által terjesztett szívférgesség, ezeket a megkérdezettek 99 százaléka ismerte. A szintén gyakori, de kevésbé ismert betegségekről, például a fertőző májgyulladásról, a kennelköhögésről és a kullancsok terjesztette babéziózisról viszont csak a válaszadók fele hallott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A válaszokból az is kiderült, hogy a szobakutyákról többet, és jobban is gondoskodnak, mint kertben élő társaikról. A benti kutyákkal több aktív időt töltenek, sokkal gyakrabban viszik őket állatorvoshoz, és tulajdonosaik többsége minden fontos állategészségügyi intézkedést megtesz az érdekükben. A szobakutyákkal a kérdőívet kitöltő gazdik 76 százaléka 3 vagy több órát tölt el játékkal, sétával, tanulással, a kertben kutyát tartó gazdiknak csak 37 százaléka vallotta ugyanezt. Az arányok hasonlóak az ivartalanítást illetően is – míg a lakásban tartott kedvencek 71, a kertben élő ebek 45 százaléka van ivartalanítva a válaszok alapján.

  • Intelligens sisak mutatja a betegeket

    A világjárványok elterjedését nagy mértékben lehetne korlátozni, ha a fontos csomópontokon – mint amilyenek a repülőterek, vasútállomások, kikötők, forgalmas gyalogos csomópontok, stb – már idejében fel lehetne ismerni a beteg embereket. A legtöbb betegség lázzal jár, ezért próbálnak ilyen helyeken lázat mérni, de ez nem egyszerű feladat.

    A KC Wearable, egy intelligens hordozható eszközöket fejlesztő és gyártó kínai technológiai vállalat a koronavírus járvány kapcsán különleges eszközt mutatott be. Olyan intelligens sisakkal jelentkeztek, amely képes a lázas személyek gyors átvilágítására a nyilvános tereken.

    A sisak egy hőkamerából, a jelet feldolgozó mesterséges intelligenciából és egy sisak kijelzőből áll. A hőkamera képén az MI azonosítja a személyeket és meg keresi az arcukat. A hősugárzás alapján megállapítja a test hőmérsékletét és a mért értéket a képen az alak felett jeleníti meg.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A megfigyelőnek nem kell mást tennie, mint a tömegben érkezőket figyelnie, Láz esetén riasztást ad le, és a lázas személyeket ki lehet emelni a tömegből.

    A rendszer nagyobb távolságról és gyorsabban képes megmérni az emberek testhőmérsékletét, mint a jelenleg használt távhőzmérők. A gyártó állítása szerint már öt méteres távolságról is képes mérni, és percenként kétszáz ember is képes ellenőrizni. A gyártó már több mint 1000 darabot értékesített az intelligens sisakból.

  • Összeesküvés elméletből kongresszusi vizsgálat

    Az egész látszatra úgy kezdődött, mint egy tipikus összeesküvés elmélet: amerikai kormány, a hadsereg, titkos kutatás, biológiai fegyver, elszabadult kísérlet. De szokatlan módon most nem rekedt meg az ötlet az internet bugyraiban, hanem az amerikai kongresszus elé került az ügy, ahol megszavazták, hogy hivatalos vizsgálat induljon az ügyben.

    A történet meglehetősen gyorsan jutott el a legfelsőbb körökig. Idén májusban jelent meg az a könyv, amely azt a kérdést feszegeti, hogy amerikai hadsereg azzal kísérletezett, hogy rovarokat használjon fel biológiai fegyverként. A könyv konkrétan a Lyme-kórral és a kullancsokkal foglalkozik. Az elmélet szerint a hadsereg kísérlete elszabadult, és ennek köszönhető a betegség járványos gyorsaságú terjedése.

    A könyv nem emelkedne ki a hasonló összeesküvéseket taglaló művek tucatjai közül, ha nem a téma egyik szakértője írta volna. A könyv szerzője Wilhelm ‘Willy’ Burgdorfer, aki a betegséget okozó baktériumot felfedezte, róla is nevezték el Borrelia burgdorferinek. A férfi a könyv szerint a hadsereg számára végzett biológiai fegyver-kutatásokat. Munkája során különböző vérszívókat – kullancsokat, szúnyogokat, bolhákat – fertőzött meg emberre veszélyes kórokozókkal. A könyv legerősebb állítása, hogy emberkísérletek is voltak, a fertőzött rovarokat lakott területen szabadon engedték, hogy a terjedésüket vizsgálják. Egy ilyen félresikerült kísérlet következménye a világszerte robbanásszerűen terjedő Lyme-kór.

    Az ötlet komoly támogatást kapott néhány képviselőtől, akik szerint nagyon is elképzelhető, hogy a hadsereg ezzel foglalkozott 1950-1975 között. A javaslatot Christopher Smith szenátor nyújtotta be, aki a kongresszus Lyme-kór csoportjának vezetője. Az ötlet nem új keletű, már évek óta keringtek ilyen elméletek tudományos és politikai körökben.

  • Mint egy rossz sci-fi: Veszélyes baleset a kórház kutatórészlegében

    A filmekben visszatérő téma az emberiséget fenyegető világjárványok kitörése. A fertőzés kiindulásaként a szándékos rosszindulat mellett a második leggyakoribb okként a balesetet szokták felhozni. Kutatók elejtik a fiolákat, vagy elvágják magukat egy összetört kémcsővel. A kutató intézetekben ismert biztonsági szabályok, és a kutatók felelősségtudata mellett ez utóbbi mondvacsinált ötletnek tűnt. Egészen mostanáig. Ugyanis pár napja lezárták a Baltimore-i Johns Hopkins kórházi központ egy részét és a környező utcákat.

    A zárlat oka, hogy a kórházi komplexum rákkutatással és gyógyítással foglalkozó részlegében.    A tuberkulózis-baktériumokkal teli fiolák törtek össze. Ezért az Egyesült Államok egyik legnevesebb kutató és gyógyító egészségügyi központja körüli utcákat lezárták és több kórházi épületet kiürítettek.

    Az épületkomplexum rákkutatással foglalkozó két részlegét összekötő folyosón, szállítás közben törhettek el az ampullák. A bennük lévő baktériumot kutatási célokra használták volna. Az incidens környékén tartózkodó orvosokat, nővéreket és betegeket elkülönítették, és elővigyázatosságból a rákkutató központ mindkét épületét kiürítették. A kórház azonnal megindította a vizsgálatot.

    A Johns Hopkins Kórház az Egyesült Államok egyik legpatinásabb, legelismertebb  kórházának számít.

    2016-ban a világon mintegy 10,5 millió ember megbetegedett a világban a tuberkulózisban a halálos áldozatok száma 1,7 millió volt.

    (via, via)