Címke: bázis

  • Cousteau bázis a tenger alatt

    A valaha volt legnagyobb víz alatti kutatóállomás épül meg a Karib-tenger mélyén. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája. Cousteau szerint három év szükséges a Proteus megépítéséhez.

    Cousteau Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao sziget közelébe tervezett Proteus részleteit. A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig.

    A tervek egy kétemeletes, körkörös kialakítású komplexumot mutanak be, amelyet a tengerfenékhez rögzített cölöpök fognak  tartani. Az oldalán sziromszerűen kiálló kabinokban egyebek között laboratóriumokat, lakrészeket és orvosi helyiségeket alakítanak ki. A szél- és napenergiával működtetett építmény az óceáni hőenergiát is hasznosítani fogja, valamint a világ első víz alatti üvegházának is otthont ad majd.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

    Aa Proteus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) víz alatti megfelelőjeként fog működni, ahol a kormányügynökségek, a tudósok és a magánszektor szereplői a kollektív tudás szellemében fognak együttműködni.

    Az óceán felfedezése ezerszer fontosabb az űrkutatásnál az emberiség túlélése szempontjából, a jövőnk szempontjából. Ez a mi létfenntartó rendszerünk. Ez az elsődleges oka, hogy életben vagyunk. ” – mondta Cousteau.

  • Furcsa építőanyag a Holdra

    Európai kutatók szerint a leendő űrhajósok vizelete is építőanyag lehet a jövő holdbázisán.

    Minden nagyobb űrügynökség teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy megvessük a lábunka a Holdon. Az amerikai űrkutatási hivatal, az Európai Űrügynökség és kínai űrügynökség is már az épülő holdbázisokat tervezi, amelyek a következő évtizedekben épülhetnek majd fel.

    A legkomolyabb kihívás a bázis felépítése. Az űrhajósok leendő otthonának ellen kell majd állnia a magas sugárzásnak, a szélsőséges hőmérsékleteknek és a meteoritok bombázásának. De a bázis építésének legnagyobb problémája a logisztika. Egy kilogrammnyi tömeg Holdra szállítás körülbelül hétmillió forintba kerül.

    Érthető, ha az űrkutatási szakemberek minden egyes grammot szeretnének megspórolni.  Érdemes odaszállítani az építőanyagot? Vagy meg lehetne oldani az ott található anyagokból? Az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

    Egy nemzetközi – norvég, spanyol, holland és olasz – kutatókból álló csapat az ESA megbízásából a vizeletet vizsgálja. Használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt.

    A holdi geopolimer beton előállításához ugyanis adott az ott megtalálható regolit, a Hold törmelékes kőzete és a néhány területen megtalálható jégből származó víz. A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    Ezzel a furcsa betonnal végeztek vizsgálatokat, egy 3D nyomtató segítségével lehetne különböző építményeket előállítani. A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.