Címke: barna törpe

  • Exofelhők

    Új fogalmat tanulhatunk meg a csillagászatban. Az Exofelhők olyan légköri felhőjelenségek, amelyeket a Naprendszeren kívüli égitesten zajlik.

    Egy kutatócsoport a jelenséget egészen különleges helyen észlelte. Nem egy exobolygó, hanem egy barna törpén. A barna törpék a bolygóknál nagyobb, de a csillagoknál kisebb tömegű égitestek, tömegük jellemzően 13-80-szor nagyobb, mint a Jupiteré.

    A Luhman 16A egy kettős rendszer része, melyben egy második barna törpe is van, a Luhman 16B. Mindkét barna törpe mintegy 30-szor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A Naptól 6,5 fényévnyi távolságra van, ez a harmadik legközelebbi rendszer az Alfa Centauri és a Barnard-csillag után, eyúttal a legközelebbi ismert barna törpe.

    Aa Luhman 16A a Jupiteren és a Szaturnuszon láthatókhoz hasonló felhőövek jeleit mutatja. Ez az első alkalom, hogy tudósok a poliametria technikáját használták Naprendszeren kívüli felhők, vagyis exofelhők tulajdonságainak meghatározásához.

    A és 16B két nagyon hasonló barna törpe: hasonló tömegűek, hőmérsékletűek, és valószínűleg ugyanakkor keletkeztek, jelentősen eltér az időjárásuk. Csakúgy, mint a Föld és a Vénusz, ezek az égitestek nagyon eltérő időjárású ikrek  A Luhman 16B-n nincsenek jelei állandó felhőöveknek, ehelyett rendszertelen, egyenetlen felhői lehetnek. Ezért észrevehetően változó fényű a felhőknek köszönhetően, nem úgy, mint a 16A.

    A bíborszínű felhők bolygója

    A kutatók a chilei Nagyon Nagy Teleszkóp műszerét használva tanulmányozták a Luhman 16 rendszerből érkező polarizált fényt. Amikor a fény részecskékről, például felhőcseppekről verődik vissza, a polarizáció egy bizonyos szögét részesítheti előnyben. Egy távoli rendszerből érkező fény által preferált polarizáció mérésével a csillagászok kikövetkeztethetik a felhők jelenlétét anélkül, hogy közvetlenül megvizsgálnák a barna törpék felhőszerkezetét.

  • Ígéretes elmélet a barna törpék kialakulására

    A barna törpék nagyon furcsa öszvér objektumok, a csillagok és bolygók közötti átmenetet képviselik. De eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogyan születnek ezek a különleges égitestek.

    A Heidelbergi Egyetem csillagászcsoportja új elmélettel állt elő. A kutatók megfigyelték, hogy a Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering.  Ennek az lehet a magyarázata, hogy a csillaggal együtt, a gázból és porból fejlődtek ki, ahogy általában a bolygók.

    A barna törpék két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik, vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Tömegük nagy, minimum tizenháromszor nagyobb, mint a Jupiteré. Ilyen tömeg esetében már ideiglenesen energiát termel a magfúzió révén, de ez még kevés ahhoz, hogy beinduljon a hidrogén-hélium fúzió  és ezért  nincs saját fénye. Infravörös tartományban keresve bukkanhatunk rájuk, helyüket hő alapján tudják meghatározni.  A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe található a Tejútrendszerben.

    A Nu Ophiuchi tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé, és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra, a Kígyótartó csillagképben található. Radiális sebességét 11 éven át figyelték meg amerikai és japán teleszkópok. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer.

    A két keringés közötti különbség a lényeges.   A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során.

  • Felfedeztek egy kóbor bolygót

    Az Új-Mexikóban található VLA – Very Large Array rádióteleszkóp hatalmas kóbor bolygót fedezett fel a csillagok között térben.

    A kóbor bolygó, hivatalos nevén  csillagközi bolygó egy olyan bolygótömegű égitest, amely nem kering egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon halad. A bolygórendszerek keletkezésekor, a modellszámítások alapján, a keletkező bolygók jelentős része, a többi bolygóval való kölcsönhatásának következtében, központi csillagába zuhan és megsemmisül, vagy kilökődik a csillagközi térbe.

    A kóbor bolygó, amely a keresztségben a megtisztelő „SIMP J01365663+0933473” nevet kapta 20 fényév távolságban  száguld a csillagközi térben. Tömege 12 akkora, mint a Jupiteré, de átmérője mindössze 20 százalékkal nagyobb.

    A késedelmes bejelentés oka, hogy először egyszerű barna törpének nézték.  A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

    Ez az objektum a bolygó és a barna törpe határán van. Felszínén mintegy 825 Celsius-fokos a hőmérséklet.  Ami meglepte a kutatókat, hogy a hatalmas bolygó olyan erős mágneses mezővel rendelkezik, amely több mint kétszázszor erősebb, mint a Jupiteré. És annak ellenére, hogy a csillagközi térben halad, különleges sarki fényeket generál, messze nagyobbakat, mint a Földön a Napszél.

    (via)