Címke: baleset

  • Felrobbant a Starship MK-1

    Baleset történt a SpaceX  űrvállalat tegnapi tesztelésén, a hosszú távú űrutazásokra tervezett Starship űrhajó prototípusát érte baleset.

    Magyar idő szerint tegnap késő este a vállalat Boca Chica-i létesítményében történt a baleset. A még működésképtelen, részben összeszerelt űrhajón hajtottak végre nyomáspróbát. A kísérlet hivatalos célja az volt, hogy megvizsgálják, az űrhajó maghajtó rendszerei mekkora nyomást bírnak el.

    A teszt során cseppfolyós gázzal töltötték fel a meghajtórendszert,  amikor a tartály teteje váratlanul lerobbant, körülbelül száz méteres magasságba repült, mielőtt visszazuhant volna a Földre. Tűz nem tört ki, a rakétából csak a párolgó gáz sűrű párája tört fel.

    A rakéta szerkezete a felvételek alapján meggyűrődött, de a cég bejelentése szerint komolyabb kár nem esett, személyi sérülés sem történt.

    Mivel kísérlet célja pont a nyomásállóság vizsgálata volt, nem volt teljesen váratlan egy ilyen baleset, ez nem késlelteti komolyabban a programot. A hiba okának kiderítéséig, a megépítésre kerülő prototípus légköri repülési próbáját egyelőre elhalasztották. Az Elon Musk által őszre prognosztizált szuborbitális kísérlet során a rakéta húsz kilométeres magasságig emelkedett volna.

    A Starship a SpaceX hosszú távú űrutazásokra tervezett űrhajója, amely teljes egészében újrahasznosítható. Elon Musk és csapata ezzel kívánja elérni előbb a Holdat, a későbbiekben a Marsot.

  • Neil Armstrong kiképzési balesete

    Az amerikai űrhajósok hosszú hónapokig gyakorolták, hogyan fognak a Holdon leszállni. A feladat azért volt külön kihívás, mert egy hatod gravitációt és vákuumot kellett szimulálni a számítógépes szimulátorok előtti világban. A kiképzésének több fázisa is volt.

    A feladat először beltéri kiképzéssel kezdődött, ahol elsajátították a műszerek és eszközök kezelését. Ezután következett a külső kiképzés. A NASA telepén egy hatalmas állványrendszert építettek, alatta elkészítették a hold felszínét. Itt a holdraszálló egység másolatával gyakorolták a leszállást. Azonban ez nem pótolta a valódi repülés érzését.

    Ezért megépítettek egy különleges repülő járművet, aminek a beceneve repülő ágykeret volt. Ez egy nagy váz volt, amely alá sugárhajtóművet és irányítására egy sor fúvókát szereltek. Ezen kívül csak egy katapultülés építettek bele. A leendő űrhajósok ezzel gyakorolták az önálló repülést. Nem volt egy túl biztonságos és bizalomkeltő szerkezet.

    Bár a leszállást a parancsnok vezette, a Hold felszínére leszálló mindkét űrhajósnak tökéletesen el kellett sajátítani a landolást. A gyakorlás jól ment, Neil Armstrong már 20 repülésen volt túl, amikor eljött 1968. május hatodika.

    A kiképzés szokásos módon kezdődött, Armstrong, bekötötte magát az ülésbe, beindította a hajtóművet és felszállt. Néhány másodperccel később végzetes meghibásodás történt, a landing trainer veszélyesen az oldalára dőlt és sodródni kezdett. Armstrongnak még sikerült egyenesbe hoznia, de az eszköz átbillent, és menthetetlenül az oldalára fordult. A pilóta döntött és katapultált. A landing trainer pár másodperccel később a földbe csapódott és felrobbant. Armstrong ernyője kinyílt és néhány másodperccel később simán földet ért.

    A végzetes baleset csak egy hajszálon múlott. A vizsgálat később megállapította, ha Armstrong csak egy tizedmásodperccel később katapultál, nem éli túl a balesetet.

    A Smithsonian múzeum videót osztott meg az esetről.

  •  Mégsem volt tökéletes a Falcon Heavy rakéta indítása

    Április 11-én startolt a SpaceX cég óriásrakétája, a Falcon Heavy. Az első kereskedelmi indítás – az ArabSat egyik műholdját állította pályára – az első jelentések szerint tökéletesen sikerült. Ez valóban igaz, de kiderült, hogy az utóműveletek során adódott egy komoly probléma.

    Az első fokozat két rakétája hibátlan leszállás hajtott végre a floridai űrközpontban, szinte egyszerre ért földet a két egység. A rakéta második fokozata, az Atlanti-óceán automata platformján hajtott végre sikeres leszállást.  (Azért önműködő, mert a balesetveszély miatt a drónuszályon nem tartózkodhat legénység.) A probléma már a sikeres leszállás után jelentkezett. Az óceán sajnos erősen hullámzott, és a ringás miatt a lábakon álló rakéta lassan lecsúszott a fedélzetről és a tengerbe esett.

    A tervek szerint egy automatikus szerkezetnek kell a landolás után a rakéta alá gördülnie, és a fokozatot rögzítenie. De sajnos kiderült, hogy a Falcon Heavy rakéta csak látszólag épül fel 3 Falcon-9 rakétából. Valójában csak a két külső, első fokozatként működő rakéta azonos. A második fokozatot alkotó középső rakétát némileg át kellett alakítani, hogy kibírja a két másik rakéta extra terhelését.  Az átalakítás miatt azonban a második fokozat már nem kompatibilis a rögzítő egységgel.

    Ha nincs a szokottnál erősebb hullámzás, erre sosem derül fény, a rakéta gond nélkül megállt volna a lábán. Ebben reménykedtek a SpaceX vezetői is, és ezért nem halasztották el a startot.

    Az eset nem veszélyezteti a küldetések menetrendjét, csak egy költséges malőr a SpaceX számára. Mire újabb Falcon Heavy rakéta indul, a rögzítő automata módosítása is elkészül.

     

  • Első futárdrón baleset

    Magyarországon még mindig hitetlenkedve nevetnek azon, hogy sosem fogják drónok kiszállítani a csomagokat.

    Eközben a világ másik felén már működnek ilyen szolgáltatások. Például Kaliforniában, a Berkeley Egyetem területén már bőrönd méretű, négykerekű robotfutárok szállítják ki az ételt. Ez annyira természetes ott, hogy be sem került volna a hírekbe, ha az egyik munka közben ki nem gyulladt volna.

    2017 márciusa óta üzemelnek a Kiwi Campus nevű cég önjáró ételszállító robotjait. Bár  jónéhányan terrortámadásra gondoltak, szerencsére komolyabb probléma nem történt. Csupán a jármú akkumulátora hibásodott meg és gyulladt ki. A diákok mécseseket gyújtottak az emlékére.

    (via)

  • Szojuz baleset – Műszaki hiba volt a szerencsétlenség oka

    Meglepően gyorsan jutott döntésre az orosz vizsgálóbizottság.

    A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója, Szergej Krikaljov jelentette be, hogy a három héttel ezelőtt történt Szojuz-FG hordozórakéta balesetet egy, az első és a második fokozat szétválását jelző szenzor meghibásodása okozta.

    Október 21-én nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.

    A vizsgálóbizottság megállapította, hogy meghibásodott az a szenzor, amely a fokozatok szétválasztását volt hivatott jelezni. A kontaktusszenzor konzoljának deformálódása – 6 fokos elgörbülése  – miatt nem nyílt ki a D blokk oxidáló tartályának elvezető szelepének teteje.  Emiatt a szétváláskor az egyik oldalelem nem távolodott el eléggé a rakétától, és a második fokozat üzemanyag-tartályhoz ütközött, aminek következtében a tartály szétszakadt, és az első fokozat megsemmisült.

    A vizsgálóbizottság vezetője szerint a szenzor bizonyítottan kizárólag az adott hordozórakéta-„csomag” bajkonuri összeszerelésekor sérülhetett meg, a gyártás során való meghibásodás kizárható. A konkrét felelősség megállapítása nem tartozott a bizottság feladatai közé.

    A gyors kivizsgálásra azért is volt szükség, mert veszélybe került a Nemzetközi űrállomás ellátása, és a személyzet feljuttatása. Így akár üresen is maradhatott volna az állomás.

    Embert szállító orosz űrhajóval legutóbb 35 éve történt baleset a felbocsátáskor. Legközelebb december 3-án indíthatnak Szojuz űrhajóval új legénységet az űrállomásra. A csapat eredetileg tervezett összeállítása nem változott. A tervek szerint Szojuz FG-t legközelebb november 16-án este indítanak majd útnak. A hordozórakéta a a Progressz MSz-10-es teherűrhajót juttatja majd el a Nemzetközi Űrállomásra.

  • Baleset a Nemzetközi Űrállomáson

    Levegő szökött el a Nemzetközi Űrállomásról egy kisebb baleset következtében.

    A balesetet egy mikrometeor okozta, amely átlyukasztotta a dokkolónál várakozó Szojuz űrhajót. A baleset szerda éjjel történt, de az űrhajósok nem kerültek életveszélybe. Az űrhajón keletkezett lyuk mintegy 2 milliméteres volt, de a nyomáscsökkenés érzékelése után a keresés sikerrel járt, a rést rövidesen lezárták. A javítás egyelőre ideiglenes, a repülésirányító szakemberek dolgoznak a tartós javítás kidolgozásán.

    A Nemzetközi Űrállomás mellett mindig várakozik annyi Szojuz űrhajó, amennyiben elfér az űrállomás személyzete. A küldetések során ugyanis ez szolgál mentőhajóként. A technika fintora, hogy pont a mentőhajó okozta a levegővesztést.

    Az a Szojuz MS-09 űrhajó sérült meg, amely júniusban érkezett az állomásra három asztronautával, és a terv szerint decemberben is ezzel térnek majd vissza a Földre.  A vizsgálatok és a végleges javítás dönti el, hogy alkalmas-e az űrhajó a visszatérésre.

    A mikrometeorit mikroszkopikus méretű meteorit. A felszínen is találkozhatunk velük, kis tömegük miatt még a légkör magasabb rétegeiben lelassulnak, ahonnan hosszú idő alatt lebegve ülepednek le a felszínre. De az űrben óriási sebességgel száguldanak, és a csekély tömegük ellenére egy ütközés során ez hatalmas mozgási energia okozza a kárt. 2006-ban a Discovery űrrepülőgép bal szárnyát találta el mikrometeorit, de szerencsére csak jelentéktelen sérüléseket okozott.

    (via)

  • Mint egy rossz sci-fi: Veszélyes baleset a kórház kutatórészlegében

    A filmekben visszatérő téma az emberiséget fenyegető világjárványok kitörése. A fertőzés kiindulásaként a szándékos rosszindulat mellett a második leggyakoribb okként a balesetet szokták felhozni. Kutatók elejtik a fiolákat, vagy elvágják magukat egy összetört kémcsővel. A kutató intézetekben ismert biztonsági szabályok, és a kutatók felelősségtudata mellett ez utóbbi mondvacsinált ötletnek tűnt. Egészen mostanáig. Ugyanis pár napja lezárták a Baltimore-i Johns Hopkins kórházi központ egy részét és a környező utcákat.

    A zárlat oka, hogy a kórházi komplexum rákkutatással és gyógyítással foglalkozó részlegében.    A tuberkulózis-baktériumokkal teli fiolák törtek össze. Ezért az Egyesült Államok egyik legnevesebb kutató és gyógyító egészségügyi központja körüli utcákat lezárták és több kórházi épületet kiürítettek.

    Az épületkomplexum rákkutatással foglalkozó két részlegét összekötő folyosón, szállítás közben törhettek el az ampullák. A bennük lévő baktériumot kutatási célokra használták volna. Az incidens környékén tartózkodó orvosokat, nővéreket és betegeket elkülönítették, és elővigyázatosságból a rákkutató központ mindkét épületét kiürítették. A kórház azonnal megindította a vizsgálatot.

    A Johns Hopkins Kórház az Egyesült Államok egyik legpatinásabb, legelismertebb  kórházának számít.

    2016-ban a világon mintegy 10,5 millió ember megbetegedett a világban a tuberkulózisban a halálos áldozatok száma 1,7 millió volt.

    (via, via)

  • Bumm a fejbe: protonágyúval lőtte fejbe magát – és túlélte

    1978-ban Anatolij Petrovics Bugorszkij, orosz tudós a Synchrotron U-70-es részecskegyorsító mellett dolgozott. Egy meghibásodott alkatrészt ellenőrzött, amikor belehajolt a protonágyú sugarába… (tovább…)