Októberben a második évaddal jelentkezik mindenki kedvenc piros ruhás gyorshajtója, a Villám (The Flash). A Zöld Íjász spin-offjaként indult széria első részei nem arattak nagy sikert. A kezdeti nehézségek ellenére Barry Allen kalandjai végül nem csak, hogy nézhetőre, egyenesen lehengerlőre sikeredtek.
A sorozat szembement a többi DC-re jellemző alkotás sötét hangulatával, és egy kicsit színesebb, vidámabb hangulatot közvetít a nézők felé. Azért nem kell félni, a dráma itt is visszajáró vendég, de a gyakori bugyuta poénkodások könnyed atmoszférát teremtenek – legalábbis próbálnak, addig, amíg lehet.
A Flash sikeresen bevezet minket a szuperhősökkel teli univerzumba, ami eddig elmaradt a kisképernyőn. A Zöld Íjászban – legfeljebb Deathstroke-ra lehetne rányomni a szupergonosz titulust (erről lehetne vitázni) – mindinkább a földhözragadtság volt jellemző. Így a Flash igazi áttörésnek számít, hogy végre bekerültek a különböző szupererővel bíró szereplők a jó és a gonosz oldalon is, sikerrel egyesítve a DC univerzumát, utat nyitva a fejlődésnek.
Rengeteg klasszikus karakter kap szerepet a sorozatban. Ez nagyon beizzítja a rajongókat, akik a legapróbb utalásokat is kiszúrva találgatják a következő részek történéseit. Vagy elégedett mosoly húzódik az arcukra, mikor „leesik” egy-egy elrejtett easter egg. Hogy csak néhány példát mondjak: szerepet kap Grodd, a zseni gorilla, vagy Fagykapitány, Trükkmester és Villám egyik legádázabb ellensége: a Fordított Villám (Reverse Flash). Ahogy az Íjásznál is megjelent a Villám egy-egy epizód erejéig, úgy viszontláthatjuk Oliver Queen-t és csapatát a nagyvárosban, hogy segítsenek Barry ügyeiben.
Az évad közepétől zseniális csavarok kötik le a figyelmünket, úgyhogy a kezdeti langyos felvezetés után alig leszünk képesek abbahagyni a sorozat nézését.
Látszik a szérián hogy igen nagy költségvetést kaptak a speciális effekthez. Látványra nem a megszokott délutáni-sorozat hangulatot adja, hanem majdnem olyan, mintha egy filmet néznénk, több darabra vágva. Persze ráfér a fejlődés, de sorozathoz képest felülmúlja társait.
A színészek teszik, amit kell, noha ez nem sok. Nem alakítanak rosszul, de nem nyújtanak igazán maradandót. Grant Gustin (Villám) játéka a sorozattal együtt fejlődött. Az évad végére egész komoly érzéseket tudott átadni a képernyőn, ami a szezon elején még elképzelhetetlen lett volna. Ha erről az oldalról közelítjük meg, akkor a sorozat együtt fejlődött Barry-vel is. Kezdetben önmagát sem vette komolyan, ám mikor nagy felelősség hárult rá, igenis megmutatta, mire képes.
DC rajongóknak kötelező darab, bár eltér némileg a képregénytől. Főleg Barry karaktere majdnem szöges ellentéte az általában jellemzett figurától: nem nagyszájú, beképzelt, vagy épp idétlen. A CW sorozatában rendkívül okos, érzelmes, szerény és önbizalomhiányos. Az előbbi jellemzők inkább egyik sorozatbeli társára, Cisco-ra igazak.
Aki nem ismeri a karaktert, nekik is tudom ajánlani, mert a sorozat így is látványos és izgalmas kikapcsolódás lehet, főleg azoknak, akik szeretik a szuperhősöket.
Flash kalandjai nem állnak meg a következő évaddal. A Holnap Legendái című új sorozat forgatásai már megkezdődtek, amiről már egy korábbi cikkben írtunk. A legújabb infók szerint a társasághoz csatlakozik majd Hawkman és Hawkgirl is.
Ha az egyre több spin-off és mellékprojekt nem veszi erejét a készítőbrigádnak, akkor a Flash sikere egy ideig biztosan töretlen lesz.
A második évad október hatodikán indul.
