Címke: Arkagyij és Borisz Sztrugackij

Írók a bíborszínű felhők mögött

Arkagyij és Borisz Sztugackij több könyve is megtalálható a Galaktikaboltban. Legutóbb, nem is olyan régen, például a Világvége a szomszédban jelent meg a szerzőpárostól. Itt az ideje, hogy kicsit jobban megismerjük a két testvért.

Arkagyij és Borisz Sztugackij elismert orosz sci-fi írók, akik hatalmas rajongóbázist tudhatnak magukénak. A 60-as években váltak az orosz sci-fi vezéregyéniségeivé, s mai napig hatalmas a hatásuk. Népszerűségüket többek közt egyedi stílusuknak köszönhetik, ami viszont kezdeteben nem került oly mértékben felszínre, mint manapság, hiszen akkoriban még egyik példaképük, Ivan Yefremov stílust próbálták követni. Aztán persze hamar megtalálták saját útjukat: nem csak űrhajókról, technológiáról vagy egyéb fantasztikus dolgokról írtak, hanem az emberekről, s azok problémáiról is. Országukban mai sikerük a 90-es évektől számítható, azóta közel 30 országban publikálták műveiket, ami valljuk be, kortárs orosz szerzőktől nem rossz.

Arkagyij 1925. augusztus 28-án született, így a második világháborúban már részt vett. 1942-ben apjával együtt evakuálták őket Szentpétervárról, a vonatot viszont, amelyben helyet kaptak, felrobbantották, s a fiatal Arkagyij volt az egyetlen túlélő a szerelvényen. Írói pályafutásának kezdete az 50-es évekre tehető, ekkor különböző újságoknál, kiadóknál tevékenykedett. A sci-fi könyvek írását tulajdonképpen már a háború előtt elkezdte, ám kéziratai elvesztek. Első novellája, a 1946-ban keletkezett, ám csak 2001-ben, halála után, poszthumuszként közölték. Karrierjét viszont csak 1958-tól datálják, amikor is megjelent első novellája.

Magánélete kissé rögösen alakult, ugyanis kétszer is házasodott. Első házasságából született lánya a válás után az íróval maradt, s a második házasságából is egy lánya született. 1991. október 12-én rákban halt meg, majd hamvait egy helikopter szórta szét.

Borisz Sztugackij 1933. április 15-én született, s szintén evakuálták Leningrádból, ám később visszatérhetett oda. Nem csoda, hogy a science fiction műfaja közel áll hozzá, hiszen a Leningrádi Egyetem fizikai szakára szeretett volna jelentkezni, ám ezt elutasították, így a mechanikai-matematikai irányt választotta. hamarosan megkapta a csillagász minősítést, s egy darabig a pulkovói obszervatóriumban dolgozott. Az ő magánélete valamivel szerencsésebb volt, hiszen csak egyszer házasodott, s feleségétől két gyermeke született. Magánélete jellegzetessége a bélyeggyűjtés iránti szenvedélye.

A két testvér műveik nagy részét közösen írta, hol Sztugackij fivérekként, hol pedig álnéven publikálva azokat. Első közös regényük 1959-ben keletkezett, címe A bíborszínű felhők bolygója, amely magyar nyelven is elérhető. Sci-fi regényeik kissé különböztek a nyugati sci-fi prózáktól, ugyanis az ő karaktereik sokkal emberibbek voltak, akiket rendkívül pontosan ábrázolt a két testvér. Emellett a jövő történetének felépítése is eltér tőlük a megszokottól, a kronológiai irányítás kissé másképpen zajlik, amelyek néha könyveken át fűződnek. Így egy saját kis világot teremtettek maguknak Sztugackijék, ami az ő sajátosságukká lett. Könyvek, novellás kötetek, trilógiák sora kövezi közös útjukat.

2019-es elolvasandó könyvek listájára bármelyik – vagy akár mindegyik – könyvüket érdemes felírni.

december 30, 2018
Érkezik a Fiú a pokolból

Az új könyv két a Delelő univerzumában játszódó kisregényt tartalmaz: A kölyök és a Fiú a pokolból. A kötet megjelenése mondhatni időszerű volt, több okból is. Végre könyv formájában is elérhető lesz a Fiú a pokolból, ami eddig csak a MetaGalaktika 2-ben jelent meg 1981-ben. A kölyök című kisregény pedig, amellett hogy ismét elérhető lesz a könyvesboltokban, végre együtt jelenhet meg a hozzá tematikusan közelálló Fiúval.

Az első kisregény, A kölyök először 1971-ben jelent meg. A Delelő univerzumban ez a 7. történet, de ahogy azt korábban írtuk, ezek a történetek nem a cselekmény, hanem a helyszínek mentén kapcsolódnak egymáshoz. A kölyök a kommunikáció határait és a kulturális különbségek kérdéseit járja körül. A történet szerint földi expedíció érkezik egy lakatlan bolygóra, hogy ott egy védett otthont építsen ki egy veszélyben lévő civilizáció lakói számára. Azonban kiderül, hogy a hely nem lakatlan: egy embergyerek kerül a csapathoz. A fiú viselkedését vizsgálva kiderül, már él itt egy eddig fel nem fedezett faj. Ezzel nagy lehetőség pottyan a földiek ölébe, hisz ők lehetnek először azok, akik kapcsolatot létesíthetnek az intelligens, de nem humanoid fajjal. Ehhez a legkézenfekvőbb eszköz pedig az idegenek által felnevelt fiú.

Magát a történetet ’70-ben találták ki a Sztrugackij- testvérek, Operation Mowgli munkacímen. A ma is ismert cím kiadói nyomásra született meg, de Sztrugackijék sosem voltak elégedettek vele, ami a regény mélyebb mondanivalóját nézve teljesen érthető. A történet középpontjában az idegenek által nevelt fiú áll, ő indítja el a csapat tagjai közötti konfliktust. A tudományos kutatások egyik nagy dilemmája merül fel: felhasználhatunk-e egy lényt egy jelentőségteljes felfedezés érdekében?A kulcsmomentumot (találkozás a fiúval) hosszú „alapozás” előzi meg, amiben megismerjük az expedíció tagjait, céljukat és munkájukat. Azonban ez a fokozatosan építkező cselekmény visz el minket a tetőpontig, ahol a humánus és az opportunista oldal összecsap. Természetesen A kölyök nemcsak ezt az egy témát járja körül, hisz például Komov egyik előadásában szóba kerül, hogy milyennek kell lennie a jövő emberének. Azonban a legsúlyosabb problémának talán mégis a gyermek miatt kialakult konfliktust nevezhetjük, ha a cselekmény felől közelítünk a műhöz. Emiatt még újítónak is számít (természetesen az elődökhöz mérve), ha a pozitívabb hangvételű, az ember dicsőségét hirdető sci-fikre gondolunk, még azt is mondhatjuk, Sztrugackijék okosan szembe mentek egy általános trendnek.

A következő Delelő-történet a Fiú a pokolból (1974) című kisregény, ami az előzőhöz hasonlóan szintén progresszív írás. A 8. Delelő-történet főhőse Réce, egy Gigandáról származó „harci macska”, aki egy ütközet következtében megsérül, és a Földre kerül. A fiú próbál alkalmazkodni új környezetéhez, megérteni a körülötte lévő eseményeket. Kérdés, hogy egy örök háborúban edzett lény képes-e erre egy pacifista, utópikus világban.

A kölyökhöz képest a Fiú egy fordított parafrázis, ugyanis az előbbiben a földiek érkeznek az idegen bolygóra, utóbbiban pedig egy „földönkívüli” kerül a Földre. Réce próbál kapcsolatot teremteni az ismeretlennel, kommunikálni az új civilizációval – így a történetét lehet egyfajta beilleszkedési regényként is értelmezni. Felfedezése során nemcsak az őt körülvevő idillikusnak tűnő Földet ismeri meg, hanem saját belső világát is. A fivérek ezt nagyon elmésen egy váltott elbeszélő móddal mutatják be, amivel egyaránt kapunk egy objektív, külső szempontot (E/3-ban elbeszélt, Récét leíró/bemutató fejezetek) és egy szubjektív, belső, sokszor önvizsgáló megközelítést is (Réce E/1.-ű elbeszélése). Ezen a fejlődési úton érezni leginkább azt a humanizmust, ami szinte minden Sztrugackij-regényben megtalálható. A két kultúra közötti ellentét (a Delelő univerzuma egy utópikus világ, míg a Giganda az örök harc birodalma), azaz Réce számára a kulturális sokk és a magány érzése mindenki számára ismerősek lehetnek – ez által lesz igazán hozzánk közelálló az idegen fiú. Emellett tematikusan a Fiú itt kapcsolódik legerősebben A kölyökhöz: más szemszögből vizsgálja meg a kapcsolatteremtés, a kulturális különbségek és a kommunikáció határainak témáit.

Az esetleges idegenekkel való kapcsolatba lépés aspektusainak felvázolása mellett, A kölyök és a Fiú a pokolból elgondolkodtató művek, amelyek talán még nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. Izgalmas történetek a tiszta emberségről, melyek önmagukban is megállják a helyüket. Régi Sztrugackij olvasóknak ajánljuk, mert kihagyhatatlan irodalmi utazás a két kisregényt egymás után olvasni, és párhuzamosan „elemezni”, az újaknak pedig a mondanivalóért, a kivitelezésért és a jövőnkkel foglalkozó érdekes eszmefuttatásokért érdemes próbát tennie a Fiú a pokolból kötettel.

június 27, 2017
Tiéd lehet a fiú a pokolból

Hamarosan megjelenik a Galaktika Fantasztikus Könyvek új kötete: Arkagyij és Borisz Sztrugackij Fiú a pokolból.

Két fiú. Az egyik az örök háború poklából, a másik egy idegen bolygó szelídítetlen ősvadonából. És mindketten hirtelen kapcsolatba kerülnek a Delelő világának idilli társadalmával. Mi sülhet ki ebből?

A Sztrugackij fivérek két remekbe szabott kisregénye a Delelő-univerzum távoli zugaiba kalauzol el minket, melyek tűnjenek bármennyire idegennek, az ember jobbra törekvésének időtlen játszóterei csupán.

Június 27-én kisorsolunk egy példányt a könyvből. A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

Még nem vagy tag? Lépj be most!

A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

Játékunk véget ért. A nyertes:
Juhász Zoltán (Békéscsaba)
Gratulálunk!

június 22, 2017
2017-es tavaszi újdonságaink

Lehetséges életek különleges kaleidoszkópja, hátborzongató első típusú találkozás az Európán, új S.T.A.L.K.E.R.-könyv, a Bobiverzum első könyve, egy újjászerkesztett Sztrugackij és a kutyakiképzés újabb rejtelmei. Első féléves könyveink.

Kasztovszky Béla: Álomutazás (megjelenés: február 22.)

Cikkünk megjelenésekor érkezett meg a nyomdából Kasztovszky Béla utolsó könyve, az Álomutazás című posztumusz novelláskötet, mely a szerző újabb írásait köti csokorba. A Kétszemélyes világ és a GRIN Zsoldos Péter-díjas szerzője évtizedeken keresztül változatlan fiatalossággal és frissességgel írta egyedi hangvételű történeteit, amelyekben az emberi lélek titkait kutatva, ha kellett, a csillagok közé is kimerészkedett. Meglepetten kaptunk észbe, hogy már a 75. születésnapjára készülünk. Aztán egyszerre végleg fényévek távolába szökött körünkből.

Utazni sokféleképpen lehet. Rövidebb távokra gyalogosan is eljuthatunk, hosszabbakra már inkább valamiféle közlekedési eszközzel indulunk. Fejlett technikával egészen messzire elérhetünk a térben… vagy akár az időben. De létezik másfajta utazás is. Ahhoz elég annyi, ha lehunyjuk a szemünket, és szárnyra kapunk. Várnak ránk messzi idők, távoli világok. Lehetünk feltalálók, katonák, űrhajósok, diplomaták, szerelmes fiatalok, esetleg ugyanolyan egyszerű, hétköznapi emberek, mint a valóságban.

Az Álomutazás bemutatója a Magyar Írószövetségben volt február 22-én, 18 órától. A regénybe itt olvashatsz bele.

Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta övezet (várható megjelenés: március)

A regény főhőse és mesélője Hemul, a kiszolgált Szpecnaz önvédelmi kiképző. Egyfajta tipikus szilovik, aki az erőben és az erőszakban hisz, az idegeneket lenézi, barátaihoz azonban a végletekig lojális és az életét is odaadná bármelyikükért. Életveszélyes alkalmi munkáiért kapott nem kevés fizetségéből él, egyik napról a másikra. Egyik este összeismerkedik három amerikai és két ukrán turistával, akiknek célja egy szafari a Zónába, és Hemult akarják vezetőnek. A fejezetek a turistákkal együtt ismerhetjük meg a Zóna egy-egy újabb furcsaságát. Kik a Kárhozottak? Mi a Végső Megmérettetés próbája?A Zóna zarándokai nem tudják, mennyire bízhatnak egymásban, de ha élni akarnak, kénytelenek összedolgozni.

A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból (várható megjelenés: Könyvfesztivál)

A Fiú a pokolból korábban megjelent kisregények (A kölyök, Fiú a pokolból) alaposan újraszerkesztett és szerzői utószóval ellátott változata. A kölyökben Földi expedíció érkezik egy lakatlan bolygóra, hogy szállást csináljon egy másik, veszélyben lévő bolygó lakói számára. Csakhogy kiderül: a bolygón létezik egy nem emberi civilizáció; felismerhetetlenek, viszont felneveltek egy gyereket, akit egy lezuhant űrhajóból mentettek ki. Az áttelepítés meghiúsul, de lemondhat-e a tudomány az ismeretlen lényekkel való kapcsolatfelvételről, és eszközként használhatják-e fel a fiút, feláldozhatják-e a cél érdekében? A Fiú a pokolból története eredetileg a második MetaGalaktikában jelent meg. Főhőse Réce, akit saját világháborújából ragadnak el, hogy megismerhesse, milyen is lehet békében élni. A mentőexpedíció azonban kudarcba fullad, a háborús világban felcseperedő fiú képtelen elvonatkoztatni addigi életkörülményeitől.

Sztrugackij testvérek

Jeff Carlson: Fagyott égbolt (Várható megjelenés: Könyvfesztivál)

Jeff Carlson sci-fi thrillere a Jupiter holdján, az Európán játszódik. Rögtön a történet elején a fagyott víz = fagyott tenger elmélet megdől, amikor a kutatók egy ősi alagutat találnak a jégben, az alagút falait pedig különleges hieroglifák borítják. Alexis Vonderach mérnök vezetésével tudósok csoportja ereszkedik le az ismeretlenbe, ahol egy idegen bennszülött fajjal kerülnek összetűzésbe, akik még az embereknél is régebbi történelemre tekinthetnek vissza.

A Fagyott égbolt olvasásakor egy trilógia első darabját tarthatja kezében az olvasó. Carlson regénye egy gondolatébresztő első típusú találkozás, igazi hard sci-fi, amit Joe Haldeman vagy Isaac Asimov rajongói is imádni fognak.

Dennis E. Taylor: Egy légiónyi Bob (várható megjelenés: Könyvfesztivál)

Miután eladja a szoftvercégét, Bob Johansson csak utazgatásra, olvasásra és filmekre vágyik, szabadságra és pihenésre sóvárog. Épp ezért igazságtalan az élettől, hogy halálos balesetet szenved, miközben átkel az úttesten. Egy évszázaddal később tér magához, végtagok nélkül, az állam tulajdonaként. Egy computer hardver része lett, amely egy élhető bolygók után kutató mesterséges intelligenciát irányít. Csakhogy nem ő van egyedül versenyben és ellenfelei tisztességtelen eszközöket is bevetnek győzelmük érdekében.

Dennis E. Taylor Bobiverzuma jelenleg három résznél tart, a kritikusok Ken MacLeodhoz, Alastair Reynolds-hoz vagy éppen Andy Weir A marsi-jához hasonlítják.

Claudia Fugazza: Do as I do – Csináld utánam! (várható megjelenés: Könyvfesztivál)

Az Univerzum könyvek következő darabjaként Claudia Fugazza kutyás könyve kerül terítékre. Friss tanulmányok alaján egyértelműen kijelenthető, hogy a kutyák is alkalmazzák a társas tanulást, azaz megfigyelik más kutyák viselkedését és utánozzák őket, amikor új viselkedésmintát tanulnak. Ezen természetes képességük a gazdikat segíti, mégpedig abban, hogy új szokásokra tanítsák a kutyáikat. Ezzel a módszerrel foglalkozik Fugazza könyve, ami kiegészül egy oktató DVD-vel is.

A borítókkal hamarosan jelentkezünk!

február 22, 2017
Új Sztrugackij-kötet érkezik: Hazatérés, 22. század

Októberi megjelenéseink bejelentésekor a Sztrugackij-testvérek rajongói örülhettek. Október 6-án érkezik egy új Sztugackij-kötet: Hazatérés, 22. század.

Akik olvasták a Nehéz istennek lennit vagy a Kammerer-trilógiát, tudják, milyen is a 22. század, azaz a Delelő világa. A most megjelenő Hazatéréssel ezek az olvasók visszatérhetnek Sztrugackijék univerzumába, azonban az újaknak is jó hírrel szolgálhatunk! Ez a kötet tekinthető kronológiai értelembe véve az 1. résznek, így az újoncok nem érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből.

Arkagyij és Borisz tíz éven keresztül dolgozott a Delelő-történeteken, azonban nem tudatosan építették ezt a világot, inkább újra és újra felhasználtak egyes helyszíneket vagy szereplőket. Később kezdték csak felépíteni a közös témákat és cselekményszálakat. Így lehetséges az, hogy habár a legtöbb ilyen művük nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, számos közös elem található bennük. Az újrahasznosításokból logikusan következik, hogy ilyen közös pont a helyszín, de számos visszatérő szereplő is felbukkan, mint például Kammerer. Ez a tulajdonság a Hazatérés köteten belül is tapasztalható: Szergej Kondratyev vagy Jevgenyij Szlavin karakteréhez kötődik több novella is.

Maga a Delelő-ciklus a kommunizmus alapjaira épült társadalomba kalauzol minket. Ebben a világban minden tökéletes és a magas szintű technológiának hála senki sem szenved hiányt és a fizikai munka is megszűnőben van. És természetesen lehetőség van az űrutazásra is, ami számos kaland és bonyodalom lehetőségét rejti. Ennek köszönhetően kerül a két kozmonauta, Kondratyev és Szlavin is a Delelő világába.

A ciklus első kötete először 1961-ben jelent meg az Ural nevű magazinban – ez a változat akkor csak 10 írást tartalmazott. Egy évvel később némi bővítésen esett át a kötet, de végleges formáját csak 1967-re érte el. A végső verzió összesen 20 novellát tartalmaz, amelyek csupán lazán függnek össze egymással. Itthon eddig egy rövidebb változat, az Ugrás az űrbe volt elérhető, azonban most mi is olvashatjuk a végleges változatot. A régi és új történeteken keresztül megtudhatjuk, miként lehet egy utópiából disztópia, új, emberszerű fajokat ismerhetünk meg, a két kozmonaután keresztül pedig megtudhatjuk, milyen bonyolult feladat egy jól ismert, de mégis új környezetbe beilleszkedni. Mindent megkapunk a Hazatérésben, amit egy sci-fitől és egy Sztrugackij-kötettől elvárhatunk: fantasztikus ötletek, hihetetlen kalandok és elgondolkodtató sorok.

október 7, 2016
Nálunk így indul az október: őszi megjelenéseink + 1 könyvbemutató

Bejelentjük őszi újdonságainkat.

Sztrugackij-regény új és kibővített fordításban, a második Eshtar-könyv, az Örök háború-sorozat harmadik darabja, egy népszerű novellistánk első utópisztikus regénye és az Alex Benedict-sorozat hetedik része. Ezekkel az újdonságokkal készül 2016 őszén a Metropolis Media Group.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés. Delelő, 22. század (várható megjelenés: október 6.)

Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

Michael Walden: Eshtar – Második könyv (várható megjelenés: október 10.)

Az idén tavasszal megjelent Eshtar folytatásában Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Az SF-et fantasy elemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

Joe Haldeman: Örök szabadság (várható megjelenés: október 17.)

Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára. A trilógia lezárása minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal. Külön öröm, hogy a borítót az első két részhez hasonlóan Sallai Péter készíti.

Fedina Lídia: Virokalipszis (várható megjelenés: október 24.)

Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a Földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

Jack McDevitt: Feltámad a múlt (várható megjelenés: november 2.)

Jack McDevitt amerikai író az Alex Benedict- és Priscilla Hutchins-sorozatok Nebula-díjas szerzője ezúttal kettős rejtéllyel szembesíti olvasóit izgalmas, új regényében. A 2014-es eredeti megjelenést követően McDevittet Robert A. Heinlein-díjjal jutalmazták, amellyel a világűr felfedezését népszerűsítő SF-művek alkotóit tüntetik ki évről évre. Az Alex Benedict-sorozat hetedik részében Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

+1 Múmiamalom-könyvbemutató a Wichmann kocsmában (1075 Budapest, Kazinczy u. 55.)

Október 5-én 18 órától Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillerét a Cseh Centrum a Metropolis Media kiadóval közösen mutatja be Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus cégér nélkül is kultikussá vált kocsmájában.

A tekintélyes sörpocakkal bíró kocsmáros, a legendás rántott húsos szendvics és a tipikus cseh kocsmák őszinte egyszerűségét idéző enteriőr csak úgy kiált Leopold Durman történetéért. Miért pont szegény felügyelőt kellett megbízni a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosának elfogásával? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát? Messze van-e onnan a Jeruzsálem, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? A Múmiamalom mindenre megadja a választ.

A rendezvényen vendégünk lesz a szerző, Petr Stančík, akivel irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila és a regény fordítója, Hanzelik Gábor fog beszélgetni. Tolmácsot a Cseh Centrum jóvoltából biztosítunk. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – ehhez csak egy emailt kell küldeni a kommunikacio@galaktika.hu email címre.

szeptember 27, 2016
Olvass bele az új Sztrugackij-kötetünkbe!

A Metropolis Media harmadik könyvheti újdonsága a Fogadó a Halott Alpinistához, a Sztrugackij testvérek tollából. A regény sci-fi és krimi keresztezése, amelyben az első találkozás egy idegen civilizációval nem éppen a tervezettek szerint alakul.

Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott… Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet…

A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember?

Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt.

A regény megrendelhető az interneten, és természetesen a Könyvhéten is kapható lesz.

Olvass bele a kötetbe!

május 31, 2015
Műfaji játszadozás Sztrugackij módra

Az orosz sci-fi két legmeghatározóbb alakja vitathatatlanul Arkagyij és Borisz Sztrugackij. Olyan művekkel ajándékozták meg a műfajt, mint a Stalker, A kárhozott város vagy a Lakott sziget. Igaz regényeiket a Szovjetunió fennállása alatt írták, de könyveik így is a mai napig izgalmasak, elgondolkodtatóak vagy különösek. Most az utóbbiak közül kerül bemutatásra egy regény, a Fogadó a Halott Alpinistához, amely az Ünnepi Könyvhét keretén belül jelenik meg új fordításban.

Az 1970-ben megjelent regényt különös időszak eredményezte. A sztálini évek alatt nagyon szigorú cenzúra uralkodott, amely a zsánerműfajokra is kihatott. Például a sci-fi műfaján belül az íróknak kötelező volt műveikbe belefoglalni a Szovjetunió tudományos és technológiai eredményeit, továbbá csak kalandokról és űrutazásról írhattak, egyéb tartalmat vagy mondanivalót nem tartalmazhatott az írás. Azonban 1953-től, Sztálin halála után a cenzúra szigora fellazulni látszott, így a szerzők számára nagyobb lehetőség nyílt az alkotásra, a sci-fi esetében pedig megkezdődhetett a zsáner feltámasztása, hogy behozhassák az évtizedes lemaradását a nyugati szerzőkhöz képest. Ebben a folyamatban a Sztrugackij testvérek is igen aktívak voltak. Már korai, a cenzúra évei alatt írt sci-fijükben, az Ugrás a jövőbe (1966) című kötetben is felfedezhetőek voltak egyfajta ellenérzések a rendszerrel kapcsolatban (ami a dolgozó egyénnél való együttérzés kifejezésén keresztül jelenik meg), de a cenzúra lazulása után megjelent regényük, a Nehéz istennek lenni (1971) már szabadon foglalkozik a politikai elnyomás témájával.

Ebbe a sorba azonban igen nehezen illeszthető be a Fogadó a Halott Alpinistához (1970). Nem található meg benne se a korai utópikus művek, sem pedig a későbbi disztópia történetek vonásai. A történet valahol az Alpokban található fogadóban játszódik, ahová egy nyomozó, Peter Glebski tér be kipihenni a hétköznapok fáradalmait. Azonban a pihenés nem úgy alakul, ahogyan azt eltervezte: egy gyilkosság bolygatja fel a hely nyugalmát. A helyzet csak súlyosbodik, amikor egy lavina zárja el a fogadót a külvilágtól, így Glebskinek kell kezébe venni a nyomozást.

A tartalom alapján azt mondhatjuk, hogy a regény műfajilag is inkább a detektívregények sorát gazdagítja, mint sem a science fictionét. Azonban mégis van valami különös és a krimikhez képest nehezen emészthető a regényben.

A kötet születéséről tudni érdemes, hogy nem egészen az lett a végeredmény, amit Arkagyij és Borisz eredetileg eltervezett. Mint a krimi regények kedvelői, szerettek volna írni a műfajon belül egy történetet, bár kicsit elszakadva a zsáner szigorú szabályaitól. Ahogyan az 1999-ben kiadott memoárjában is írja Borisz, egy humoros krimit akartak, amely az orosz közönség előtt akkor még kevésbé ismert szerzők munkásságán alapult volna, mint például Rex Stout, Erle Stanley Gardner vagy John le Carré. Ennek a korszellem is kedvezett, hisz a cenzúra lazulásával a detektívregény is visszatérőben volt Oroszországban, amely az 1930-as évek óta be volt tiltva. Az írás során azonban a műfaj egyik legnagyobb problémájába ütköztek: egy bizonyos pont után, amikor kiderül az ügy miértje, hogyanja és az, hogy ki is követte el a bűntényt, az olvasó elveszti érdeklődését. Ennek megoldásaként a szerzőpáros megpróbálta megtörni a zsáner szabályait: a megoldáshoz közel valami meglepőt bevezetni.

A Fogadó a Halott Alpinistához rengeteg értéket és számos emlékezetes karaktert vonultat fel – mint például Simone-t, az idegösszeroppanástól szenvedő fizikust vagy Du Barnstoker varázslót és annak androgün gyámoltját, Brunt, aki nemtelensége miatt is különös színfoltja a könyvnek. A Sztrugackij testvérek intelligens történetvezetésen keresztül juttatják el az olvasót a kétértelmű végkifejlethez, így az sem válik problémává, hogy megtörik a krimi műfajának azt az elvárását, hogy mindenre legyen logikus magyarázat és semmilyen esemény se maradjon lezárás nélkül.

Scheirich Zsófia

május 21, 2015
Kiszivárogtak a földönkívüliekkel foglalkozó ügynökség aktái

A világ legnagyobb hírügynökségeinek szivárogtatott információkat a Földönkívüliek Központi Ügynökségének egyik alkalmazottja. Az ügynök a Marson kért menedékjogot. Részletek a sajtóban megjelent aktákból: (tovább…)

február 5, 2015
Egy magyar Stalker naplójából – gázmaszkok

Az alagutak sötétjében mára már senki sem tudja, hogy mi történt húsz éve, hogy ki volt az első, aki kiadta a parancsot. Az atomcsapást válaszcsapások követték. Az emberiség maroknyi túlélője Budapesten a föld alá menekült a gyilkos sugárzás elől, hogy a metróban kezdjék újra az életet. Semmit sem tanultunk és semmit nem felejtettünk, a metró csak egy újabb helyszín lett, ahol a játszmáink folytatódtak… (tovább…)

augusztus 22, 2014