Október 12-én jött ki a The Haunting of Hill House című új horrorsorozat első évada, mely 10 részes, de olyan, mintha egy örökkévalóság lenne végignézni. Na, nem azért, mert olyan rossz lenne, inkább annyira félelmetes lett Shirley Jackson 1959-es regényének friss adaptációja. A történet szerint 1992-ben a Crain család véletlen beköltözik egy szellemjárta házban, és az ott átélt élményeket bizony életük végéig megemlegetik mindnyájan. A széria minden része izgalmas, ugyanis epizódonként más és más családtag szempontjából látjuk a borzalmakat, amiket tapasztaltak.
Mivel a produkció feldolgozta a The Haunting of Hill House című regényt, ezért a legtöbben arra számítottak, hogy nem lesz folytatás. Mike Flanagan, a sorozat rendezője és alkotója viszont arról nyilatkozott, hogy antológiaként simán folytatná a történetet. Persze ebben az esetben a Crain család már kikerülne a képből.
Nem akarok sokat spekulálni, amíg a Netflix, a Paramount és az Amblin nem döntött a sorozat jövőjéről, de annyit elárulhatok, hogy úgy érzem, a folytatás már elengedi az eddig főszereplő családot. Crainékkel kapcsolatban elmondtunk mindent, amit lehetett. A ház lehet, hogy megmaradna motívumként, de az se kizárt, hogy teljesen más sztorit mesélnénk el – mondta Flanagan az újságírók kérdésére.
A The Haunting of Hill House egyike a 2018-as év nagy meglepetéseinek, a horror rajongók különösen örülhetnek, mert ők igazán félelmetes alkotásokkal nincsenek mostanában eleresztve.
Az Avana Egyesület gondozásában jelentek meg Új Galaxis néven olyan antológiák, melyekbe főleg feltörekvő író tehetséges SF írásait jelentették meg. Az antológia sorozat sajnos megszakadt, de idén a HungaroCon eseményére újra kiadásra kerül SF Galaxis néven egy új antológia kötet, mely a Metropolis Media és az Avana egyesület közös munkájának köszönhetően jelenik meg.
Minden antológiai tematikus felépítésű, az ide szám a robot jogokkal foglalkozik, így ehhez kapcsolódó művek kapnak helyet benne.
Fülszöveg:
A robotokat, főleg az ember képére és testfelépítésére alkotott robotokat lehet szeretni, lehet tartani tőlük, de az biztos, hogy fontos és nélkülözhetetlen szerepet fognak betölteni az emberiség jövőjében. Így létezésük jelentősége vitathatatlan.
Ma még csak egyszerű munkavégzésekre használjuk őket, de küszöbén járunk a kornak, amikor a gépeket mesterséges intelligenciával felruházva az ember teljes jogú társává tehetjük.
Az idő eljövetelével újabb problémával találkozunk, hogy a robotoknak lehetnek-e azonos jogaik az emberrel, bármit el kell-e tűrniük, vagy a mesterséges intelligenciához mesterséges érzelmek is társulnak, és így megbánthatók annyira, hogy küzdeni kezdenek az alárendelt szerep ellen.
Szerzőink ezzel a dilemmával foglalkoznak az ember vagy éppen a robot szemszögéből vizsgálva a problémát.
A kötet egy antológiasorozat első része, amelyben a magyar nyelven alkotó kezdő és már publikált írók legjobb műveit mutatjuk be.
Akit érdekel egy részletesebb ismertető olvassa el a Németh Attilával – Galaktika magazin és Metropolis Media kiadó irodalmi szerkesztő – és Jobbágy Tiborral – Avana Egyesület elnöke – készült interjút melyben mindenféle érdekességre kitérnek a kiadvánnyal kapcsolatban.
Az SF Galaxis elsősorban a régi rajongóknak lesz érdekes, akik gyűjtötték a számokat, azonban bárki hozzájuthat a Galaktika webshopján vagy most szombaton – 2018.október 27 – a HungaroCon eseményén, bár hivatalosan a kötet október 30-án jelenik meg!
Peter Jackson A Gyűrűk Ura filmtrilógiájában Viggo Mortensen alakította Aragornt, aki rejtélyes vándorból Gondor királyává vált a történet végére. Az Amazon nagyon drága tévésorozata a karaktert olyan szempontból mutathatja be, melyből eddig még nem láttuk. Külföldi sajtóértesülések szerint ugyanis A Gyűrűk Ura széria első évada a fiatal Aragorn kalandjait fogja bemutatni a nézőknek.
A Nerdist szerint ha mindez igaz, akkor azt láthatjuk majd, ahogy Aragorn Völgyzugolyban, Elrond gyámságában éldegél, hogy aztán szembesüljön királyi eredetével, szerelembe essen Arwennel és veszélyes kalandokra induljon. További találgatások szerint mivel A Gyűrűk Ura sorozat esetében már most 5 évadról van szó, a produkció antológia lehet, így minden szezonban más és más karaktert ismerhetünk majd meg közelebbről.
Ha mindez igaz, akkor J. R. R. Tolkien rajongóinak igazi aranybánya lesz a sorozat, melyet az Amazon a Trónok harca és a The Witcher méltó kihívójának szán.
A Black Mirror készítője, Charlie Brooker bejelentette az első írókat, akik az általa létrehozott univerzumban fognak alkotni. Egyikük a Kis testvér és a Homeland szerzője, Cory Doctorow, de az első kötetbe ír még az Alvó óriások szerzője, Sylvain Neuvel és Claire North, akit itthon a Harry August csodálatos élete végett ismerhet a magyar közönség.
Az eddig Black Mirror: Volume I. könyv három kisregényt fog tartalmazni, amelyet a fent említett zsánerírók fognak írni. Habár a könyv a Random House Books kiadó tervei szerint csak 2018. február 20-án jelenik meg, már most izgatottak vagyunk amiatt, hogy Doctorow, Neuvel és North hogyan is fognak ötleteikkel és stílusukkal hozzzájárulni Brooker világához, továbbá miként fogják taglalni modern társadalmunk problémáit a Black Mirror kontextusán belül.
Az izgalmas híreket Brooker twitterén is megosztotta:
A Random House tervei szerint a második kötet 2018 őszén várható, a harmadik pedig 2019-ben. A várható könyvek tartalmáról és koncepciójáról korábban itt írtunk.
Szeptember 17-én végre adásba került a Channel 4-on az Electric Dreams, melyet legfőképp azért vártunk, mert egy-egy Philip K. Dick novellát mutat be epizódonként. A sorozat 10 részes lesz, idén 6-ot kapunk belőle, a maradék pedig jövőre várható. A kezdetek kezdetén az AMC is benne lett volna a gyártásban, a csatorna azonban kiszállt, így a helyükre az Amazon tette be a lábát. Az online videotékánál örülhetnek, ugyanis jól sikerült, gondolkoztató sci-fi lett az Electric Dreams az első rész alapján.
A pilot epizód a The Hood Maker című novellát dolgozza fel, mely egy egészen érdekes felépítésű társadalomról szól. A csavar az egészben, hogy az emberek között élnek különleges képességű telepaták, akik képesek mások agyában olvasni. Mindez megváltozni látszik, amikor az egyik tüntetésen egy fura maszkot viselő embert vesz üldözőbe a rendőrség, akiről kiderül, hogy a fejfedővel képes blokkolni, hogy a fejébe másszanak. Philip K. Dick ebben a sztoriban a megfigyelésről, a Nagy Testvérről és arról értekezett, hogy honnan kezdődik az emberek privát szférája, és hol jön el az a pont, ahonnan nem etikus mások elméjét olvasni.
Az Electric Dreamst főleg amiatt emlegették, mert a sajtó úgy tartotta, hogy végre vetélytársat kaphat a jelenleg a Netflixen futó Black Mirror. Kevés ugyanis az olyan sci-fi, mely mély, kellően sötét hangulatú és még gondolkoztat is. Az új PKD adaptáció egészen jól vizsgázik ezeket a szempontokat figyelembe véve, bár kell hozzá egy alap hangulat, amely segít elmélyedni ebben, a helyenként meditációt is igénylő világban.
Az epizódban az egyik főszerepet az a Richard Madden játssza, aki a Trónok harcában is szerepelt, illetve az Oasis című pilotban is megkapóan alakított. Rajta kívül a történet fontos eleme még Holliday Grainger, aki a telepata Honor szerepében tűnik fel. Kettejük kapcsolata az, ami elviszi a hátán a feldolgozást, hiszen egy olyan társadalomban, ahol senki nem bízik senkiben, nehéz egy elmeolvasó nővel együtt nyomozni.
Az efféle antológiasorozatok esetében pont erre, azaz bizalomra van szükség a nézők oldaláról is a készítők felé, hiszen nem tudhatjuk, hogy a borongós, de megkapó bevezetés után milyen lesz a folytatás. A Channel 4 persze ért a drámákhoz, ezt az elmúlt években bebizonyította a tévécsatorna, így jobbára érdemes a műsoraikat nézni. Raádásul a 2. felvonás egy űrhajós dráma lesz, így mi is bizakodunk abban, hogy megtartja a minőségét a széria. Az biztos, hogy aki old-school, de a mai napig aktuális témát feszegető sci-fire vágyik, az adjon egy esélyt az Electric Dreams pilotjának. Értékelés: 8/10.
Az egyszeri sci-fi néző úgy érezheti magát, miközben a Black Mirror legújabb évadát nézi, mint Alíz Csodaországban. Mindenfelé óriási gombák, beszélő nyulak, és őrült kalaposok veszik körül, de ahogy Lewis Carroll klasszikusában, úgy az immár a Netflixen folytatódó szériában is komoly mondanivaló rejtőzik. A Black Mirrorból 2016-ig mindössze 7 epizód készült el, a sorozatnak eredetileg helyet adó Channel 4 inkább a minőségre helyezte a hangsúlyt, mintsem a mennyiségre. Mondjuk ez a brit tévéknél mindig így van. A Black Mirrort műfajilag nagyon nehéz besorolni, hiszen thriller, szatíra, sci-fi, dráma egyszersmind, ugyanakkor Charlie Brooker szériájának három fő témája van: a szerelem, a futurisztikus jövő és a politika. És mi lesz ennek a végeredménye? Napjaink egyik legkeményebb, legodaszólósabb sorozata, amely talán ezen kategóriában egyedülálló.
A Black Mirror antológiasorozat, így minden része különálló történeteket dolgoz fel, de persze vannak visszatérő motívumok, mint például a sorozat egyik legjobb, valóságshow-kat kifigurázó részében felcsendült dal. A 3. évad sci-fivel kezd, a Bryce Dallas Howard főszereplésével leforgatott nyitóepizód arra keres választ, hogy mi lesz velünk, ha az emberek annyira elmerülnek a szólásszabadság labirintusában, hogy mobilos applikációval értékelik majd egymást. És pontszámok határozzák meg, ki mennyit ér. Ezután a folytatásban szerepet kap a VR és a gamer generáció, egy túlontúl valóságos horrorjáték bemutatásával, a harmadik részben pedig a Trónok harcából ismert Jerome Flynn kocsizgat fel-alá egy fiatal srác társaságában. Egy titkos társaság van a nyomukban és ha nem teszik azt, amire utasítják őket, minden mocskos kis titkuk nyilvánosságra kerül.
Már ennyi alapján látható, hogy milyen sokszínű a Black Mirror, de az évad második fele is érdekes tud maradni. Jön egy virtuális világban ragadt leszbikus pár a szezon egyik legjobb sztorijában, a San Juniperóban, majd az 5. részben a katonaság kapja meg a magáét, amiért embertelen módszerekkel kényszerítik embereiket harcra. Az évadzáró pedig egy másfél órás gigaepizód, ebben egy környezeti kérdés kerül a sorozat tálcájára, azaz mi van akkor, ha a méhek kihalnak és gépekkel kell helyettesíteni őket.
A 3. évad változatos történeteket hoz a képernyőnkre, olyanokat, amelyekkel az eddig látottak köszönőviszonyban sincsenek. Ez pedig jó, hiszen félni lehetett attól, hogy a Netflixre átkerülve elveszti azt a tipikus, Black Mirrorra jellemző csípős hangulatát a sorozat, amit eddig megszokhattunk. Pár rész után egyébként kitalálható, hogy mi lesz egy-egy csattanó, de örülni kell annak, hogy az írókba szorult annyi tehetség, hogy mindig legyenek olyan fordulatok, melyektől szinte rosszul lehet lenni. A Black Mirror ugyanis napjaink egyik legelgondolkodtatóbb sorozata. Ez kétségtelen.
Elsőosztályú írás, színészi játék jellemzi a sorozatot és még a CGI se lóg ki sehol, ami pedig elég nagy szó egy tévésorozattól. A Lost óta talán nem volt olyan kisképernyős produkció, melynek ennyire „lelke” lett volna, a Black Mirrort azonban idehaza kevesen ismerik, tegyük hozzá, hogy méltatlanul. A 3. évad kissé műanyag nyitánya, a harmadik rész gyomorforgató kocsikázása, a VR-ban bulizó lányok lazasága és sok-sok apró, de igenis sokat számító motívuma emeli a sorozatot a jelenlegi sci-fi felhozatal élére. Szerencsére pedig a Netflixnek is tetszett, amit láttak, ugyanis még 12 részt berendeltek a Black Mirrorból, ezeket 2017-ben, két adagban nézheti meg a közönség a tervek szerint.
Németh Attila, irodalmi szerkesztő soraival indul a Galaktika Fantasztikus Könyvek 300. kiadása, a GFK 300., mely előszavában a könyv megjelenésének útját meséli el. Valóban, háromszáz kötetet kiadni nem lehet csak úgy, ahhoz idő kell és fáradtságot nem tűrő munka. De mint minden munka, végül ez is gyümölcsöt hozott, egy izgalmas novellagyűjtemény formájában.
A könyv borítója remekül fest, be is válogatták a mandiner.sci-fi.hu borítómustra versenyébe, Michael Walden – Eshtarcímű regényének címlapjával együtt.
Az antológiában huszonnégy írás szerepel, huszonöt szerző tollából, a lehető legkülönbözőbb témákban. Mivel az SF egy igencsak széles spektrumú műfaj, nem is csoda, hogy megannyi érdekes, elgondolkodtató alkotás szórakoztatja az olvasókat a GFK 300. lapjain. A huszonöt szerző közül tizenkettő magyar, így az egy külföldi–egy hazai váltakozásban lehet olvasni az elbeszéléseket.
Kronológiailag is hatalmas időszakot foglal magában a háromszázadik, hiszen egészen a hatvanas évektől napjainkig megjelenő novellák tarkítják a lapokat. Mindegyik írás más és más témákat boncolgat, az időutazástól kezdve a térdimenziók törésén át egészen mutánsokig. A szerzők közül nem érdemes csupán néhányat kiemelni, mert gyakorlatilag az összes beválogatott SF író nem csekély hírnévre tett szert az elmúlt évek (évtizedek) során.
A történetek izgalmasak, fordulatosak, azonban akad egy–két olyan novella is, mely megértéséhez lehet kétszer is el kell majd olvasnunk azt. Előfordulnak olyan filozófiai ihletésű elbeszélések is, melyek nem kimondottan cselekményközpontúak, mindinkább egy adott kérdéskört igyekeznek – általában humorosan – megfogalmazni.
Összegezve a GFK 300. egy kreatív antológia, melyben a múlt, a jelen, s a jövő egyaránt szerepel, híres magyar, illetve külföldi írók, költők tollából. Egészen biztos, hogy minden sci-fi rajongónak akad a novellák között olyan, amely új kedvence lesz, amelyben megtalálja magát, vagy épp a mű végén hangos „ez igen!” felkiáltással nyugtázza a történet relevanciáját.
Március kilencedikén a közönség közösen ünnepelte a Galaktikával a kötet megjelenését, erről korábban itt írtunk.
Arthur C. Clarke, Orson Scott Card és Ursula K. Le Guin. Más szerzők mellett az ő novellájukat is olvashatjátok márciusban megjelenő GKF 300. című antológiánkban. Most azonban nézzünk körül a magyarok között, ez alkalommal ők kerültek bele válogatásunkba.
Nemere Istvánról bátran kijelenthetjük, hogy ő az egyik leghíresebb és legtermékenyebb science fiction-szerzőnk. Hivatalos honlapja jelenleg 660 könyvet jegyez, ezeket ha heti egy könyves tempóval számolva próbálnánk végigolvasni, az több mint 12 évig tartana. 1982-ben az Európai Science-fiction Szövetségtől megkapta a Legjobb Európai Science-Fiction Író címet. Elveszettek című regényét 2008-ban adtuk ki. Legutóbbi könyve a 2015-ös Villa a szigeten, amit Melissa Moretti álnéven írt, saját névén tavaly az Őrült regény című rendhagyó önéletrajzzal jelentkezett.
kép: Joseba Elorza
Benedek Szabolcs novellái, tárcái, kritikái és más prózai szövegei rendszeresen olvashatók napi- és hetilapokban, irodalmi folyóiratokban, emellett ő a kortárs magyar irodalom legnagyobb Beatles-rajongója. Szerencsére a sci-fit is szereti, ráadásul nemcsak olvasni, hanem írni is. Három Galaktikában is jelent meg novellája (300., 303., 309.), a GFK 300.-ba Bóra című írását küldte.
Szélesi Sándor, írói álnevén Anthony Sheenard hétszeres Zsoldos Péter-díjas sci-fi, fantasy és thrilleríró, forgatókönyvíró és szerkesztő. 2009-ben a Metrolopis Media gondozásában jelent meg A beavatás szertartása című regénye. 2014 márciusától az Ad Astra irodalmi szerkesztője. Jelenleg egy Sztálinról szóló alternatív történelmi regényen dolgozik.
Sirokai Mátyás költő, zenész, versblogger. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ütőhangszer szakán diplomázott. Három verseskötettel rendelkezik (Pohárutca, A beat tanúinak könyve, A káprázatbeliekhez), legutóbbiból 11 szöveget a Galaktika 289. számában publikált először. A Sci-fi műfaj rá gyakorolt hatását A beat tanúinak könyve kapcsán hangsúlyozta először, azóta viszont visszatérő motívum alkotásaiban. A GFK 300.-ban első novellájával jelentkezik.
Varga Csaba Béla író, műfordító, ’91-től a Galaktikának is dolgozott eleinte újságíróként, majd fordítóként. Első novellája (Asimov halála) a Galaktika 160. számában jelent meg. Két ismeretterjesztő kötete is megjelent, valamint 2013-ban egy SF-regénye, a Hetedíziglen, 2014-ben pedig egy fantasyje. Legutóbb a 302. számban olvashattuk Leány feketében c. írását.
kép: Steve Burg
Bojtor Iván vegyésztechnikus, író. 1980 óta publikál, alapítója a veszprémi Kvark SF-klubnak, amely saját fanzint adott ki PreVega, majd Kvark címmel. Érdeklik a megmagyarázhatatlan jelenségek, bár valószínűleg ezzel nincs egyedül a listánkon. Legutóbb 309. számunkban jelent meg A harmadik interjú című novellája.
Kasztovszky Béla villamosmérnök, író 1942-ben született és már 14 évesen utópisztikus témájú beadandót írt házi feladatként. Először ’77-ben jelent meg a Galaktikában (27. szám, Fehér kör c. novella). 2003-ban Zsoldos Péter-díjat kapott, első regénye a 2007-es GRIN.
Hász Róbert Márai Sándor-díjas író. Az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakának elvégzését követően 1990-ben megalapította az első vajdasági magyar könyvkiadót, a Rubicont. ’91 óta Szegeden él, a Tiszatáj főszerkesztője. Első regényét (Diogenész kertje, 1997) ’99-ben németre, 2001-ben franciára fordították. Legutóbbi műve a 2015-ös Ígéretföld című regény.
kép: Dan McPharlin
Lőrinczy Judit Preyer Hugo-díjas író, kritikus, festő. 2005 óta publikálja írásait, jelenleg Pécsett él, jogászként dolgozik. Nagy hatással voltak rá Neil Gaiman, China Miéville, George R. R. Martin, Dan Simmons és Frank Herbert művei. A Galaktika hasábjain először 2011-ben jelentkezett A szeretet egyenletei c. novellával. Legutóbb 287. számunkban szerepelt írása. A sztálingrádi csatában játszódó, fantasztikus elemekkel átszőtt regénye, az Ingókövek, 2013-ban jelent meg az Ad Astra Kiadónál.
Antal József Preyer Hugó- és háromszoros Zsoldos Péter-díjas vegyészmérnök, biokémikus, író. Első novellája az IPM Magazinban jelent meg 1999-ben, Justitia című kisregénye a Galaktikában jelent meg folytatásokban, a teljes regényt 2009-ben adtuk ki. A Galaktikában legutóbb a 298. számban jelent meg írása.
kép: Aley Ries
Két magyar szerző novellájával egészül még ki a GFK 300. tartalomjegyzéke, Burger Istvánt (Tom Anderson) és Kovács Tücsi Mihályt (Toochee) azonban senkinek nem kell bemutatnunk, hiszen előbbiben lapunk főszerkesztőjét, utóbbiban pedig a Galaktika tudományos szerkesztőjét tisztelhetjük.
A GFK 300. megjelenése márciusra várható, a könyvet 9-én mutatjuk be a Gateway to Space kiállításon, az antológia szerzői pedig az április 21 és 24 között megrendezésre kerülő Könyvfesztiválon dedikálják a könyvet. További infók: hamarosan!
A Lucasfilm július 7-én bejelentette a következő, 2018-as Star Wars film témáját és alkotóit. Az Antológia sorozatcímmel illetett spin-off széria újabb epizódja az ifjú Han Solo történetét dolgozza fel. A filmet Christopher Miller és Phil Lord közösen rendezik. A forgatókönyvet Lawrence és Jon Kasdan írják. A producer Kathleen Kennedy.
A történet arra fókuszál majd, hogy a fiatal Solo hogyan lett az a csempész és csirkefogó, akit a klasszikus trilógiában megismerhettünk.
A rendezőpáros eddig A Lego-kaland, a Derült égből fasírt, a 21 Jump Street és a 22 Jump Street című mozifilmekkel büszkélkedhet, de rendeztek például pár epizódot a The Last Man On Earth című szériából is.
Lawrence Kasdan többek között Az elveszett frigyláda fosztogatói, A Birodalom visszavág, A Jedi visszatér és Az ébredő Erő forgatókönyveivel büszkélkedhet. A fia, Jon néhány saját film előtt tévésorozatokon dolgozott, mint a Dawson és a haverok.
Kathleen Kennedy érdemeit pedig inkább nem kezdjük sorolni: a Lucasfilm elnöke közel 100 film születésnél bábáskodott: köztük az E.T, a Vissza a jövőbe és a Jurassic Park producere volt.
A film 2018 május 25-én kerül majd a mozikba.
A Disney már korábban bejelentette, hogy évente elő fog rukkolni egy új Star Wars mozifilmmel: az új trilógia mellett az Antológia sorozatban egy-egy karakter vagy mellékszál kap saját filmet. Amit eddig tudni lehet:
