Címke: android

  • A szellem túlélése

    Amennyire ismerjük az emberi történelmet, már a kezdetektől az emberi gondolkodás egyik meghatározó kérdése volt a test és szellem kapcsolata, a létezés a fizikai léten túl. A legősibb civilizációs maradványok között mindenhol elsődleges fontosságú ez a kérdés. A barlangrajzoktól a temetkezésen, a írásokig erre számtalan bizonyíték van.

    A tudománynak máig sem sikerült arra válaszolni, mi a szellem, a lélek, a tudat, hol található, miként kötődik a testünkhöz, mi lesz vele a halál után. A tudomány a tényeknek, a bizonyítékoknak hisz, és ez egy olyan terület, ahol nem születtek kísérletekkel igazolható, bármikor megismételhető bizonyítékok. Ezért a tudomány állása szerint a fizikai test megszűnésével a szellem is véget ér.

    Ez a vélekedés azonban nem tudja meggyőzni sem a hívőket, sem azokat, akik egyszerűen reménykednek abban, hogy nem szükségszerű az élet vége. A science-fiction zsáner egész történetét végigkísérik azok a művek, amelyek megoldást keresnek erre a problémára.

    Mivel a szellem otthonának az agyat tartjuk, erre utalnak az agy elektromos funkciói is, a tudatos lét átmentésének legegyszerűbb megoldásának azt vélték, ha magának a hordozónak, az agynak a  továbbélését biztosítják. A fekete-fehér horror klasszikusok tucatjaiban bukkantak fel az üvegedényben úszó agyak. Az elképzelés szerint a testről leválasztott agy megfelelő közegben képes tovább élni, és fenntartani a tudatot. Az már más kérdés, hogy valójában egy agy meddig marad romlatlanul működőképes, de hát a szerzőket az orvosi egyetemeken a formalinban úszó szervek képe ihlette meg. Külön jogos kérdés, hogy ezekben az agyakban a lélek érzékszervek nélkül bezárva sínylődik, vagy valamilyen módon információkat kap a külvilágról. Megmaradnak az eredeti érzékszervek, vagy valamilyen módon pótolják ezeket az információkat.

    Ebben a kérdésben igazi klasszikus Herbert W. Franke 1961-ben megjelent Orchideák bolygója című regénye. Ebben egyszerre adott két különböző választ a kérdésre. Egyrészt a bolygó felfedezői az idegen világon építenek maguknak kompatibilis testet, és abba töltik le a tudatukat, így nincs szükség a hosszú és veszélyes űrutazásra. Másrészt a könyv végén kapunk választ a nagy kérdésre, a teljesen elkorcsosult értelmes fajnak már megszakadt a kapcsolata a külvilággal, csak „orchdeaként”, teljesen elkorcsosult testtel léteznek tárolóikban.

    Az értelem fennmaradásának másik módját kínálják azok az ötletek, amelyeknek alapja, hogy a tudat letölthető az agyból, és áttölthető egy másik agyba, így biztosítva testtől független lélek-halhatatlanságot. A testromlása után csak újabb testbe kell költöztetni az elmét.

    Az 1992-es  Freejack – Szabad Préda című disztópiában a halál utáni a test szabad préda. Ha a halál pillanata előtt megmentik a testet, a tudat törölhető és átköltöztethető bele egy másik. Ennek biztosítására még az időutazást is igénybe veszik. A történet főhőse egy autóversenyző, akit a baleset közben ragadnak ki a korából. A jövőben azonban probléma támad és a tudat törlése előtt főhősünk elmenekül. Hajsza indul a préda befogására.

    Ugyanennek a testből-testbe gondolatnak a modernebb értelmezése, ha erkölcsösebb módon nem mások testét szerzik meg, hanem a tudatnak a klónozás révén új test épülhet. Például erről szól a Hatodik napon című 2000-ben készült Arnold Schwarzenegger film, amelynek főhőse a helikopterpilóta, este arra érkezik haza, hogy ő már otthon van a lakásásban. Testét nem csak klónozták, hanem tudatáról készült másolatot is beletöltötték. De egyiküknek meg kellett volna halnia. Vajon melyik az igazi? És a másiknak mennyi joga van az élethez.

    Hasonló ötlet, bár más aspektusból vizsgálja a kérdést a 2016-os Beépített tudat című Kevin Costner film. Egy CIA ügynöknek olyan információi vannak amelyek megfékezhetnek egy nukleáris háborút. Halálosan megsebesül, ezért a fejében lévő információkhoz csak úgy férhetnek hozzá, ha tudatát átültetik egy másik emberbe. A kísérleti befogadó személy azonban egy féktelen pszichopata bűnöző.

    Amióta számítógépeket építünk, azóta ábrándozunk olyan kapacitású gépekről, amelyek képesek lennének befogadni egy intellektust. Ha egy személy összes tudása, emléke érzése digitálisan kiolvasható lenne, akkor ezt fel lehetne tölteni egy komputerbe, ahol a digitális halhatatlanság vár rá.

    A Transzcendens című 2014-es filmben a mesterséges intelligencia legelismertebb szakértője merénylet áldozata lesz. Utolsó mentsvárként megpróbálják áttölteni tudatát egy komputerbe. A technológia azonban még csak a legelején jár, nem tudni, sikerül-e az áttöltés, és erre hogy reagál az elme. A kérdés, hogy tökéletes lesz-e a másolat?

    Innen már csak egy lépés, hogy ha megfelelő méretű számítógépünk van, az akár egy android testébe is kerülhet. Ezzel megszületik egy teljesen mesterséges test, amelynek már csak az intellektusa természetes eredetű és jöhet a digitális halhattalanság.

     

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    És végül Bardóczky Ákos könyve, a természetes intelligencia. A történetben már androidokkal van tele a bolygónk, amelyeket mesterséges intelligencia irányít. De mi van akkor, ha ez csak megtévesztés, és az androidok gyártói egészen más módon jutnak hozzá a korántsem mesterséges értelemhez.

  • A gépek lázadása elkerülhetetlen – Megjelent a Detroit: Become Human

    Már megérkezett a Detroit: Become Human című akció-kalandjáték, amely a Westworldhöz hasonló sci-fis világba kalauzol el minket, egészen pontosan 2038-ba, ahol szolgasorba taszított androidok végeznek minden munkát helyettünk. Ez pedig – kicsit sem meglepő módon – a már sokat látott, és elkerühetetlen gépek lázadásához vezet majd.

    A játékban három android programozott életét követhetjük figyelemmel, ahogy öntudatra kelnek, miközben mosogatnak, időseket ápolnak, vagy egy hús-vér detektív jobbkezeként gyűjtik a bizonyítékokat.

    A játék zárt világú ugyan, de a történet nyílt befejezésű, ugyanis minden döntésünknek súlya van. Olyan szinten súlyosak a döntéseink, hogy a program készítői egy nagy hálózatot készítettek abból, hogy mik a lehetséges válaszok, és mindig új befejezést kaphatunk, ha többször is végigjátsszuk a sci-fi játékot.

    Ugyan a játék a trailer alapján kőkemény sci-finek tűnik, ez korántsem igaz, ugyanis inkább a  karakterdráma, és a döntéseinké a főszerep. Ahogy játszol vele, inkább olyan, mint egy interaktív film, mintsem egy számítógépes játék, viszont egy-egy izgalmas résznél a reflexeinkre is szükségünk lesz, hogy továbbjuthassunk a történetben.

    A játék vizualitása, a bejátszások kamera mozgása és a szerteágazó ok-okozat rendszerű történetvezetés mind még jobban megerősíti bennünk, hogy ez egy nem mindennapi játék. Most bárki hozzájuthat a Detroit: Become Human című játékhoz, feltéve, hogy van otthon egy PlayStation 4-ünk.

    Kedvcsinálónak pedig lentebb megtekintheted a játék trailerét!

     

  • Így csatázhatunk a Trónok harca stratégiai játékban

    A Game Of Thrones: Conquest egy viszonylag új stratégiai játék, ahol a sorozathoz hasonlóan politikai intrikák, vagy pedig véres háborúk útján kaparinthatjuk meg a hatalmat, a telefonunk képernyőjén.

    A játékmenet nagyon hasonlít más stratégiai játékokéra, építesz aztán támadsz, persze mindezt úgy, hogy maga a khaleesi adja a legjobb háborús tippeket, és Havas Jon buzdít arra, hogy pénzt költs a játékra: gyorsabb fegyverkezésért, vagy pedig erősebb katonákért.

    Habár a játék nem feltétlenül emelkedik ki a többi telefonos stratégiai játék közül, mindenképpen felhívja arra a figyelmet, hogy még se PC-re, se konzolra nem készült valós idejű stratégiai játék Trónok harca körítéssel. Pedig biztosan nagy sikere lenne, hiszen anno A Gyűrűk Ura stratégiai játékok is remekül sikerültek.

    A játékhoz készült új trailer iszonyat jól sikerült, és biztosan sokan fogják kipróbálni ezt az ingyenes játékot, már ha Android vagy iOS operációs rendszerű készüléketek van.

  • Több ezren haltak meg a tavalyi Pokémon GO lázban

    A Pokémon GO a tavalyi év egyik legfelkapottabb kiterjesztett valóságos játéka volt. A játéknak hála rengeteg fiatal és felnőtt indult neki a nagyvilágnak a telefonjával, hogy megszerezhessék az összes pokémont, és ők lehessenek a legnagyobb pokémon mesterek.

    Az új játék forradalmi és rendkívüli volt, viszont a program megjelenésével együtt a közúti balesetek száma is növekedett világszerte, de a leglátványosabban az Egyesült Államokban.

    Az USA-ban 1988 óta évről évre egyre kevesebb karambolt történt, de 2014-től egyre gyakrabban fordultak elő, majd 2016-ban pedig ugrásszerűen megemelkedett az utakon történt halálos szerencsétlenségek száma, így rendkívüli kutatásokat indítottak azért, hogy rájöjjenek, miért növekednek a statisztikák.

    A közlekedési balesetek vizsgálata során közzétették a „Death by Pokemon GO” című tanulmányt, ami fényt derített arra, hogy a szerencsétlenségek száma az Egyesült Államokban a Pokémon GO megjelenésével 47 százalékkal növekedett. Így például a kutatásban megvizsgált Indiana állambeli Tippecanoe megyében 250 halálos balesetnek volt köze a „gyilkos applikációnak”.

    Ha a számokat egész Amerikára kivetítjük, akkor még félelmetesebb adatot kapunk, hiszen úgy már a lehetséges áldozatok száma meghaladja a 256 ezret, és a több milliárdos anyagi károk száma pedig a felfoghatatlanságig növekszik.

    A játék túlságosan sok figyelmet von el a valóságról, így amíg a pokémon mesterek a telefonjukkal keresték a virtuális szörnyeket, addig nem figyeltek a környezetükre, és rengeteg gázolásos, vagy pedig koccanásos eset történt, ami bizonyíthatóan összeköthető a telefonos játékkal.

    Vajon valóban felkészültünk-e a kiterjesztett valóságos videojátékokra? Felelősségre vonható a Nintendo, mert túl jó játékot csináltak?

  • Harry Potter játék jön a Pokémon Go fejlesztőitől

    A Pokémon Go már bizonyította, hogy a kiterjesztett valóságos (augmented reality) videojátékoknak lehet jövője. 2016-ban ugyanis a pokémonokat kergető gamerek száma minden várakozást felülmúlt, ráadásul mobilos versenytársait is jócskán legyőzte a játék. A Pokémon Go felkapottságának az oka egyszerű: mindenkinek van mobilja, és rengeteg nézőt megfogott magának az animációs sorozat világa.

    Ebből a példából okulva hozzá is láttak a fejlesztők ahhoz, hogy még egy, a popkultúrában jól ismert témát vigyenek a mobilok képernyőjére, mégpedig a Harry Pottert.

    A készülő programról nem sokat tudni, csak azt, hogy a játékot Wizards Unite-nak nevezték el. A játékosoknak a valós környezetet kell majd felfedezni, de ha nincs mobilneted, akkor ismét kizárt, hogy előbbre juss a játékban, pontosan úgy, mint a Pokémon Go-ban. A játékban várhatóan lehet majd varázsolni, legendás lények után kutatni és interakcióba lépni egymással.

    harry potter wizards unite

    A Niantic, azaz a játék készítője szerint több funkcióval akarják ellátni az applikációt, mint a Pokémonos elődjét. Hogy ez mit takar, egyelőre nem tisztázott, de varázspárbajt mindenképpen szeretnénk látni a játékban. Az biztos, hogy az érdeklődésünket felkeltették a bejelentéssel, kíváncsian várjuk az új próbálkozást.

  • Androidok fogják működtetni a jövő Disneylandjét?

    Aki azt hitte, hogy az HBO által elképzelt, humanoid robotokkal feltöltött kalandparkok a valóságban soha nem jöhetnek létre, az nagyot tévedett. A legfrissebb hírek szerint ugyanis a Disney azt tervezi, hogy a látogatókkal kommunikáló android is megtalálható lesz az általuk működtetett theme parkokban. A robot a leírás szerint puha lesz, mozogni és kommunikálni is fog az emberekkel és vélhetően egy-egy ismertebb Disney karakter külsejét viseli majd. Rögtön kézenfekvő felvetés mondjuk azt mondani, hogy a Big Hero 6-ből Baymax lehet az első ilyen figura, ami tiszteletét teszi Disneylandben. Főleg, hogy a Disney kérelme alapján egy végtagokkal rendelkező, levegővel vagy gázzal feltöltött robotról lesz szó. Persze a legszigorúbb biztonsági előírásokat szem előtt tartja majd a világszerte ismert cég, már ha lesz valami az ötletből.

    disney-theme-park-future2

    Az elmúlt évtizedekben Disneylandben alapvető és már-már megszokott dologgá vált, hogy Mickey egérnek, Donald kacsának vagy éppen Goofynak beöltözött színészek játszottak együtt a gyerekekkel. Mert a Disney ezért fizette őket. A robotok alkalmazása azonban egy következő lépés lehet egy még interaktívabb jövő felé. Azonban senki ne számítson arra, hogy ezek a gépek mesterséges intelligenciával is fel lesznek vértezve. Senki nem akar egy Westworld vagy épp Mátrix inspirálta világot, ugye?

    A tervezett robot nem rendelkezik majd mesterséges intelligenciával, helyette emberi kezelő adja majd neki az utasításokat, gombok nyomogatásával. Így a robot tulajdonképpen egy túlméretezett bábu lesz majd Disneylandben. A cég theme parkjaiban még nem volt arra példa, hogy humanoid gépek az emberek között sétálgattak volna és ha az ember belegondol a dologba, ebben van némi balesetveszély is, de a szórakoztatóipar már csak ilyen. A látogatók most már nem bort és kenyeret, meg gladiátorharcokat akarnak, hanem olyan robotokat, amelyek kedvesek a gyerekeikkel és akár meg is lehet ölelni őket.

  • Befutott a Szárnyas fejvadász 2049 első előzetese

    1982-ben mutatkozott be a vásznakon a Szárnyas fejvadász első része, Harrison Forddal a főszerepben, melyben a Star Wars ásza egy Rick Deckard nevű replikánsvadászt játszott. A kasszáknál bukott, azonban kultuszfilm lett később a Szárnyas fejvadász, hiszen amellett, hogy a cyberpunk műfajára nagy hatással volt, Philip K. Dick regényírót is felfedezte magának általa Hollywood. Ridley Scott azóta is a legszemélyesebb alkotásának tartja, most pedig befutott a második rész első teasere. Ebben kapunk némi hangulati aláfestést, hogy mire számíthatunk a folytatásban. Feltűnik persze Ryan Gosling és maga Deckard, azaz Harrison Ford is a képsorokon, mely Budapesten is forgott.

    Aki nem bírná ki androidok nélkül azt, hogy a Westworld 2018-ban visszatérjen, annak csak 2017 október elejéig kell várnia. Hiszen ekkor lesz a Szárnyas fejvadász 2049 premierje a mozikban. Az új részt Denis Villeneuve rendezi, feltűnik majd benne Jared Leto és Dave Bautista is, valamint az eredeti sztorija után 30 évvel játszódik. A Szárnyas fejvadász 2049 története egy olyan zsaruról szól, aki felfedez egy rejtélyes fenyegetést, mely az egész civilizációt romba döntheti. Ebben szorul majd a legendás Deckard segítségére. A világot ugyanis csak meg kell menteni.

    Villeneuve pedig már csak azért is jó választásnak tűnik, mert ő rendezte a sokak által az év sci-fijének tartott Érkezést is, melyről kritika itt olvasható.

  • Westworld 1. évad kritika: Az HBO simán összehozta 2016 legjobb sci-fi sorozatát

    Új zászlóshajó van a kábelcsatornán, ugyanis nézettségben is hihetetlenül nagyot szakított idén a Westworld az HBO-n és a kritikusok is nagyon szerették a vadiúj sci-fi első 10 részét. Igaz, hogy voltak, akik már az elején feladták, mondván robotokért minek izgulni, de végül nem nekik lett igazuk. A finálé vérgőzös lett, Anthony Hopkins feledhetetlen alakítást nyújtott itt is, és a történetszálakat szépen elvarrták az írók. Egyedül azt hagyták nyitva, hogy innen hova tovább.

    A Westworld jól kezelte azt az ellentétet, amely a cowboyok világa és a futurisztikus jelen/jövő feszült. Felüdülés volt látni, ahogy a felnőtteknek szóló vidámparkban történő mulatozás és gyilkolászás közben abba is betekintést nyerhettünk, hogy az alkotók és a karbantartók milyen problémákba ütköznek a látogatók szórakoztatása során. Merthogy ha értelmet ad az ember a gépeknek, abból baj lesz. Tudja ezt mindenki, aki legalább egy részt látott a Mátrix filmekből. Itt is lett galiba, ugyanis az androidok fellázadtak és odacsaptak az embereknek. Nem is egyszer.

    westworld-review2

    Az HBO-t sokszor megvádolták már, főleg feminista nézők, hogy feleslegesen mutogat meztelen embereket. Főleg nőket ugye. A Trónok harca esetében ez nagyjából igaz is volt, a Westworld viszont teljesen más tészta. Itt rendben van, hogy a javításkor levetkőztetik a robotokat. Nem is lenne túl élethű, ha a prűdséget maximumra tornászva a karbantartók garbóba, bokáig érő szoknyába öltöztetett androidokat próbálnának „összevarrni”. Az egyik legfontosabb karaktert, a lázadó madamot alakító Thandie Newton mondta azt, hogy számára felszabadító, hogy egyes jelenetekben ruha nélkül szerepel. Nem is kell ilyesmi miatt plafonon lenni, csak árt az ember egészségének.

    Főleg, hogy a női karakterek nagyjából ugyanannyira erősen rángatták előre a sztorit, mint a férfi főszereplők. Igaz, hogy Anthony Hopkins úgy volt főgonosz, hogy közben még szimpatizálni is lehetett vele, de a feketébe öltözött Ed Harrisen kívül ott volt még Evan Rachel Wood is, aki több tudott lenni holmi megmentésre váró szende szőkénél. Dolores volt a Westworld egyik mozgatórugója, a már említett Maeve-en kívül.

    westworld-review3

    (Innentől a cikk spoilerekkel folytatódik.)

    Vicces, hogy az HBO-nál mennyire rá vannak kattanva az ajtókra, mint motívumra. A Trónok harcában is fontos szerep jutott ennek, és itt is. Ha már itt tartunk, a filozófiai kérdések erősen képen tudták verni az egyszeri nézőt. Ott van például, hogy felvetették, hogy Maeve menekülése is csak egy mesterségesen megkreált sztori, narratíva volt. Ennek ellenére a madam saját döntést tudott hozni, amikor leszállt a vonatról. Elgondolkodtató továbbá, hogy Arnold tovább tudott-e élni Bernard robottestében. Illetve, hogy Dr. Robert Ford miért választott egy nagyon hasonló halálnemet és tömeges kivégzést, mint amelyet Arnold is meglépett. Őt ugye ugyancsak Dolores lőtte fejbe.

    Na, már most. A Westworldnek egyetlen nagy ellensége volt. Mégpedig a saját nézői. A rajongói teóriák ugyanis jó előre kitalálták, hogy William = feketébe öltözött ember, így többek között emiatt nem tudott elég nagyot ütni, mikor Dolores rájött, hogy több idősíkban zajlottak a történések, melyeket átélt. Persze voltak jelek, például a kétféle Westworld logó, ami feltűnt a sorozatban, mégis néha a sok találgatás elronthatja az élményt. Egyedül az lehetett megdöbbentő, hogy Bernard is robot, sőt Arnold mására alkották meg őt. A labirintussal kapcsolatos válasz, melyet Ed Harris karaktere kutatott, szintén csak lufinak bizonyult. De azért erőset pukkant. Hiszen a robotokkal kapcsolatos volt, a szabad akaratra, arra vonatkozott, hogy igenis kutassák, mitől lesznek ők egyediek.

    westworld-review4

    A végén egyébként érdekes volt a szamurájok feltűnése. Nem lenne meglepő, ha valaki egyből azt kiáltotta volna, hogy akkor a második évad legyen Eastworld, és a vadnyugat után irány a kőkemény kelet! Nem lenne vele baj, de utalásnak sem volt rossz, hogy valószínűleg vannak más kalandparkok is a világban. A végére a kallódó fénykép eredete is megválaszolásra került. Ettől kattant be ugye az elején Dolores apja. Így egy, az elején nehezen érthető, de okosan felépített első szezont kaptunk az HBO-tól.

    (Spoilerek vége.)

    A Westworld simán az év legjobb tévés sci-fije lett. A főcím és az alakítások zseniálisak, a látványvilág egyedi, a fényképezés is, egyedül a történetszálak voltak némileg kuszák. Ezen lehetett volna javítani, de aki kitartott, az válaszok formájában megkapott mindent, amit akart. Nehéz bármit felróni Jonathan Nolanéknek. Volt vérengzés, filozófia, irodalmi utalások, a már említett – művészi szempontok miatt is fontos! – meztelenkedés, szóval tipikus HBO. Mégse lett ez egy tipikus sorozat, hiszen nagyon magas minőséget képviselt. A többi vetélytárs, mondjuk a Doctor Who spin-offja, a Frequency, a Timeless, a Dirk Gently a nyomába se érhet. Két külön világ, azok korrekt iparosmunkák, ez meg remélhetőleg a televíziózás jövője.

    A Westworld a 2. évadával 2018-ban tér vissza, megéri várni rá. Ez is csak azt mutatja, hogy az HBO-nál odafigyelnek arra, hogy a nevükhöz méltó produkciókat kapjunk. Kár, hogy végül az Alapítvány sorozatból nem lett semmi, amit beígértek nekünk.

  • Új sorozat családtaggá váló androidokról

    Angliában már június 14-én elstartolt, Amerikában pedig június 28-án debütál a Humans című új, 8 részes minisorozat, ami a teljesen emberszerű androidok és az emberek nem éppen zökkenőmentes együttélését mutatja be.  A történet akár most is játszódhatna, csupán annyi az eltérés, hogy a hétköznapok csúcstechnológiáját nem a legújabb mobiltelefonok, hanem a Synth névre hallgató háztartási robotok jelentik. Bár ezek a gépek rendkívül hasznosak, külsejüknek és viselkedésüknek köszönhetően erős érzelmeket váltanak ki, és megosztják az emberiséget.

    A Hawkins család feje például azért vásárol Snythet, hogy a számos otthoni tennivaló alól felszabadulva a családnak több ideje jusson egymásra.  A felesége és a lánya azonban nem nézik jó szemmel az új női robotinas ténykedését. Az idős, özvegy George Millican fiaként tekint az androidjára, ezért nem hajlandó megválni tőle, pedig már régi és hibásan működik.

    Az AMC, a Channel 4 és a Kudos közös sorozata egy díjnyertes svéd tévédráma, az Äkta människor (Real Humans – Az új generáció) adaptációja, amit az AXN Magyarországon is vetített, és számos epizódja elérhető a neten is. Az eredeti széria két évadból és 20 részből állt, és azt a kérdést járta körül, hogy milyen etikai, jogi és egyéb kérdések merülnek fel, ha a robotokat már alig lehet megkülönböztetni az emberektől. Ezek után nem meglepő, hogy az új változat első részében rögtön szóba kerül egy Asimov chip, ami megakadályozza hogy a Synth-ek ártsanak az embereknek.

    A sorozat egyetlen nemzetközileg ismert színésze William Hurt, akinek nem idegen az emberszerű robotok világa, hiszen A.I. Mesterséges értelem című filmben éppen ő alkotott ilyen gépeket.

    Érdekel a mesterséges intelligencia? Nézd meg, mit kínál a témában a Galaktikabolt!