Címke: amerika

  • 5 + 1 világ, ahol nem szeretnél élni

    Mindenki jobban szeretne élni, mint most, mindenki egy jobb világról álmodozik. Ez a vágy szüli az utópiákat. De gyakran az utópia disztópiába fordul, és a mézes-mázas felszín igazi poklot rejt el. Most 5+1 olyan világot ajánlunk, amely talán izgalmas, talán kecsegtető első látásra, de mégsem szeretnél ott élni.

    1. Walter Tevis – Sokszavú poszáta

    Először ugorjubk el a távoli jövőbe A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: „Ne kérdezz; lazíts!” E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.

    Az emberiséget már csak egy halálvágyával küzdő android mentheti meg, valamint egy fiatal pár, akik szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás és a könyvek iránt. Ez a szenvedély talán még az apátiába kövült gépi intelligenciákat is képes felrázni.

    Walter Tevis, A svindler és A pénz színe írója Nebula-díjra jelölt regényével ékesen bizonyítja, hogy az SF-nek igenis helye van a szépirodalomban. Érzelmekkel és fekete humorral átszőtt, szép könyve robotszereplői szájával is az emberi önrendelkezés jogáért kiált.

    Sokszavú poszáta

     

    1. J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Olajválság, klímaváltozás, megváltozott világ.  Száz év múlva az elpusztult világunk romjain. 2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra.

    1. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    1. Cory Doctorow – Homeland

    Nem csak a távoli jövő lehet rémisztő. Sajnos minden jel arra mutat, hogy önként vesszük nyakunkba a digitális nagy testvért. És a veszélyre nem kell várni, itt kopogtat napjainkban. A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen.

    Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán?

    A Hugo-, valamint Nebula-díjakra jelölt és több más kitüntetést el is nyert Kis Testvér folytatásában a kanadai író és internet-guru ismét elsősorban az ifjúságot szólítja meg, de valójában minden olyan embert, aki aggódik amiatt, amerre a világunk ma tart.

    Homeland

    1. Ana-Maria Negrilă – Jégcsászár

    Bár most a felmelegedéssel küzdünk, valójában egy kétmillió éve tartó jégkorszak melegebb periódusában élünk. Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét, vagy egyszer ég visszatér a jég? A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    1. Jasper Fforde – Monokróm

    Egy furcsa világ, ahol a színek, és a színek hiánya határozza meg a világot. A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.

    Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.

    Monokróm

    +1 Johanna Sinisalo – A Nap Magja

    Végezetül egy olyan történet, amely nem a jövőben játszódik, hanem a mai Finnország egy alternatív univerzumban.

    Századunk tízes éveiben Finnországban euszisztokrata rend uralkodik A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számontartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.

    A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.

    Johanna Sinisalo, a finn weird irodalom kiemelkedő alakjának alternatív történelmi regénye szellemes és lenyűgöző társadalmi polémia, középpontjában egy fiatal lánnyal, aki eltűnt testvére után nyomoz, miközben egyre inkább az illegális csilipaprika hatása alá kerül egy olyan világban, ahol a szeretet, a szex és a szabad akarat mind az állam irányítása alatt állnak.

    A Nap Magja

  • Hivatalosan is megalakult az Egyesült Államok űrparancsnoksága

    Donald Trump amerikai elnök hivatalosan is létrehozta az Egyesült Államok űrparancsnokságát. A Fehér Ház Rózsakertjében tartott ünnepségen kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászlaját.

    Az elnök rövid beszédében méltatta az űrparancsnokság jelentőségét és felvázolta annak történelmi szerepét. Kijelentette, hogy a világűr elsődleges fontosságú az amerikai nemzetbiztonságban és nemzetvédelemben.  Az elnöki nyilatkozat szerint szervezet elsődleges feladata  annak biztosítása lesz, hogy senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölényét a világűrben. A parancsnokság az Egyesült Államok által létfontosságúnak nevezett érdekeit védelmezi majd a világűrben, amelyet a következő háborúk színhelyének nevezett. Az elnök az okok között megemlítette még Oroszország és Kína térnyerését az űrfegyverzetek kiépítésében.

    Az űrparancsnokság az amerikai haderő tizenegyedik harci parancsnoksága lesz. Vezetője, a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Raymond.

    Az űrparancsnokság működése nem egyik pillanatról a másikra kezdődik.    A védelmi minisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. Raymond Tábornok kinevezését a szenátus júniusban már jóváhagyta, de a szervezés már jóval korábban elkezdődött. Donald Trump 2018 márciusában vetette fel az újbóli létrehozását, kifejtve, hogy a légierő nem képes maradéktalanul ellátni az űrbiztonsági feladatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását.  Ennek ellenére a szervezés már korábban megkezdődhetett, Raymond-ot  2016-ban léptették elő tábornokká, és az űrparancsnokság wikipédia oldala szerint azóta vezeti az intézményt..

    Az űrparancsnokságnak még nincs elfogadott költségvetése. A Fehér Háznak még meg kell győznie a kongresszust, mert sajtóértesülések szerint egyes részletkérdésekben egyelőre eltér a kormányzat és a törvényhozók álláspontja.

    Űrparancsnokság nem új ötlet, már korábban is létezett. 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de a parancsnokságot 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után átszervezték a Pentagont.

  • Olyan sokan haltak meg, hogy megváltozott az időjárás

    Egy brit tanulmány Amerika gyarmatosításának egy újabb negatív következményére világít rá.  Az Európaiak letelepedése annyi ember halálát okozta a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma.

    Azt hihetnénk, hogy az európaiak megérkezése, az élettér kialakítása, ás a termelésbe vont földek miatt csökkent a vadon mérete Amerikában. Azonban ennek pont az ellenkezője történt,  hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.  Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta.  Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

    A jelenség oka az amerikai őslakosság hatalmas arányú pusztulása volt. Katasztrófális megritkulásuk után miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt. A kutatók begyűjtöttek minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek – többek között a himlő, a kanyaró – behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.  A kutatók becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott. A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.

    Nagyjából egy mai Franciaországnyi területet, kb.  56 ezer négyzetkilométert foglaltak el visszatérő szavannák és erdők. Ez olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett. Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények.

  • Indul az űrfegyverkezés? – Változik az USA űrpolitikája

    Donald Trump amerikai elnök tanácskozásra hívta az Országos Űrkutatási Tanács képviselőit, és jelenlétükben elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte: a védelmi minisztérium azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot. Az elnök egymástól független, de egyenrangú légerőről és űrhaderőről beszélt. „Nem elég a puszta amerikai jelenlét a világűrben, amerikai dominanciára van szükség” – mondta.

    Donald Trump a Nemzeti Űrtanácsot újjáalakító elnöki rendelet aláírásán

    A hatodik haderőnem létrehozása évtizedes ötlet, és az elmúlt években is időről időre a Kongresszus elé kerül a téma. Az elnöki utasítás önmagában kevés, az intézkedéshez kongresszusi felhatalmazásra van szükség.  Egyelőre nem derült ki, az elnök a Ronald Reagen-féle csillagháborús program felélesztését tervezi, vagy más módon képzeli el az űrhaderő működését. De az egyesült Államokat is köti a Nemzetközi világűr-szerződés, amely megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését a világűrben és más égitesteken.

    Donald Trump elnöksége alatt nem ez az első űrrel kapcsolatos döntése.  Tavaly nyáron írta alá a   Nemzeti Űrtanácsot újjáalakító elnöki rendeletet. Tavaly decemberben adta ki  elnöki utasítást egy újabb Holdra induló expedícióra, amely egy későbbi Mars –küldetés előfutára lehet. Hét hónapos huzavona után a Kongresszus jóváhagyta az elnök jelöltjének, James Bridenstine oklahomai republikánus képviselőnek a kinevezését az amerikai űrhivatal élére. Nemrégiben pedig elrendelte a kereskedelmi célú űrkutatások szabályozásának felülvizsgálatát.

     

     

  • New York felett látták repülni a U.S.S. Discoveryt

    A CBS-en ma este, azaz szeptember 24-én debütál az új Star Trek sorozat, a Discovery, mely egyelőre egy 15 részes évadra kapott berendelést. A premier után a szezon hátralévő része az All Access nevű szolgáltatáson lesz látható. A produkciót illetően óriási a hype, hiszen nagyon rég nem volt Star Trek széria a kis képernyőn.

    A Star Trek premier alkalmából ráadásul összehoztak New York fölött egy jó kis stuntot, melynek során a U.S.S. Discovery repült el a város fölött. Erről videó is van, fentebb látható. Persze a valóságban nem űrhajót reptetett a CBS, hanem egy 2 tonnás exoszkeletont, LED-es világítással, melyet egy Black Hawk helikopterre kötöttek rá.

    trek-stunt2

  • Kitiltották a cosplayeseket a floridai Comic Conról

    A képregényes találkozók manapság már leginkább arról szólnak, hogy tévés, filmes stábok kimennek találkozni a közönségükkel, a standokon árulnak egy csomó képregényt, meg popkult játékot, illetve rengeteg Harley Quinnek meg Batmannek öltözött figura sétálgat össze-vissza. Ha valaki a legminőségibb rendezvényekre vágyik, akkor irány a Comic Con, nem is kell messzire menni, hiszen Bécsben is van már, de az igazi szakbarbárok képesek elmenni San Diegóig vagy New Yorkig. Lelkük rajta, egy közös kép Hodorral azért elég sokba kerül. Na, már most nemrégiben az történt, hogy a március 12-én megrendezésre kerülő floridai Comic Conról, az Elite Conról kitiltották az összes cosplayest, mondván ők inkább a standokra és a játék, illetve képregényeladásokra akarnak koncentrálni.

    Ez egyrészt azért ostobaság, mert hihetetlen hangulatot képesek teremteni a látogatók mindössze azzal, hogy beöltöznek különféle figuráknak, másrészt bepöccentik a szervezők a saját közönségüket. Az ember mondhatná, hogy persze, igazuk van, hiszen a cosplayesek mindig csak a problémákat generálják. Hiszen még a Comic Conos sajtóbelépőkre is rá kell írni, hogy ne tessék inzultálni a lengén öltözött Wonder Womaneket, se fogdosni, mert nem kiállítási tárgyak. Nagyon szomorú, hogy erre külön fel kell hívni a figyelmet (és nincs ennyi eszük maguktól az újságíróknak), az Elite Conosok viszont ezzel a kitiltós húzásukkal leginkább arra az emberhez hasonlíthatók, aki köp egyet az ég felé és beáll alá.

    cosplay-tiltas2

    Az Elite Con facebook oldala a bejelentést követően mintegy felrobbant, az emberek felháborodtak. Még azok is, akik nem öltöznek be, ugyanis a többség tényleg szereti a színes forgatagot, amit a cosplayesek generálnak.

    A rendezvény szervezői mindezek után egy posztjukban kifejtették, hogy ők egy kisebb rendezvény az igazi, nagy Comic Conokhoz képest, nincs nekik kapacitásuk arra, hogy az emberek mindenféle maskarákban szaladgáljanak. „Your funeral” – ahogy a jól kiművelt angol arisztokrata mondja, de így lehet, hogy látogatóik se nagyon lesznek, akik megvásárolják a kiállított termékeket.