My Blog

Címke: Aleister Crowley

  • 5 + 1 irodalmi különlegesség ínyenceknek

    1. Jack London – Ezer halál

    Ki ne ismerné Jack Londont a kalnadregény írót,  hiszen sokan már gyermekkorukban találkoznak olyan köteteivel, mint A vadon szava, A beszélő kutya vagy Az éneklő kutya, a Tengeri farkas, az Északi odüsszeia vagy az Aranyásók Alaszkában. Esetleg ezek filmváltozataival. De valóban ismerjük-e a sokoldalú író minden arcát?

    Mert London keze alól a realista emberi drámák, valóságban gyökerező kalandregények mellett kerültek ki fantasztikus művek is, meglepően nagy számban. Elég A Vaspata disztópikus társadalomrajzára gondolni, az Ádám előtt hősére, aki az ősvilágba álmodja vissza magát, esetleg a Kóbor csillag kozmikus látomására.

    E kötet a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat, és a témák a lehető legváltozatosabbak: az emberiséget elpusztító világjárvány; a saját fián könyörtelen kísérleteket végző őrült tudós; a csillagok közül érkezett tárgy, amit a tudatlan bennszülöttek istenként tisztelnek, de üzenetét fel nem foghatják. Találkozhatunk még többek közt a terrorizmus riasztó víziójával, a biológiai hadviselés rémképével, a láthatatlanság titkával, fiatalító szérummal és gyilkos sugárfegyverrel is.

    A modern SF szinte minden kelléke felvonul ezekben az írásokban, amelyek hiába születtek 100 évvel ezelőtt, a mai olvasók számára is páratlan izgalmakat tartogatnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/

    1. Aleister Crowley – Holdgyermek

    Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté,  sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

    A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa,  Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.

    Holdgyermek

    1. Mary Shelley – Az utolsó ember

    Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez a filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált.

    A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett?

    Az utolsó ember I-II.

    1. Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Carlos Chernov argentin író több irodalmi díj birtokosa. Művei eddig angol, francia és olasz fordításban láttak napvilágot. A Végtelen vetítés az első magyarul megjelenő regénye.

    Kétszáz évvel a Földet átalakító nagy klímakatasztrófa után a túlélők között sokáig dúló háború erőszakos, totalitárius társadalmat hoz létre. A világban zajló folyamatokat a győztesek doktrínája határozza meg, a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeiket kiválasztják és örökbe fogadják, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”. Eközben a  társadalom alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat.

    Goma, egy proletár család fia, tudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből és a kilátástalanságból az, hogy az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. A hosszú kiképzés a fizikai megpróbáltatásokon túl apránként elmossa a határt a szerep és a valóság között…

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    1. Petr Stancik – Múmiamalom

    Egy igazi történelmi kirándulás a XIX. századi Csehországba. Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere.

    Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem?

    Múmiamalom

         + 1 A jádekoponyák szigete

    Ez az irodalmi csemege egyetlen Lőrincz L. László rajongó polcáról sem hiányozhat!

    Különleges kötetet nyújtunk most át olvasóinknak. Lőrincz L. László 80. születésnapja alkalmából a legnevesebb pályatársak, barátok tisztelegnek benne a Mester munkássága előtt egy-egy novellával. A novellák mindegyike Leslie L. Lawrence kalandregényeihez vagy Lőrincz L. László fantasztikus írásaihoz kapcsolódik. A 12 novella szerzői: Benedek Szabolcs, Burkos Zsolt, Erdész Róbert, Fedina Lídia, Kovács Tücsi Mihály, Molnár Csaba, Ronil Caine, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Urbánszki László, Varga Csaba Béla, Vörös István.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

     

  • Okkultizmus, szexizmus, rasszizmus

    Aleister Crowley személyisége olyan mély benyomást tett a huszadik század elején, mint a popkultúra legnagyobb polgárpukkasztó ikonjai. Egyszerre volt Elton John, Mick Jagger, Marilyn Manson és a századvég tévés evangélistáinak és okkultistáinak furcsa és bizarr keveréke.

    A század elejének legendásan ellentmondásos figurája volt. Sakkmester, remek hegymászó, író, vallás kritikus és tagadó, vallásalapító. Életrajzírója szerint sok művét alkotta tudatosan meg úgy, hogy azok feltűnést (is) keltsenek. Ezáltal biztosította követőinek megbecsülését és emiatt könyvei még évtizedekkel a halála után is keresett könyvek. Legalább annyian támadták, mint amennyien rajongtak érte. Ő volt a századelő Howard Stern-je.

    Bár gyakran vádolták ezzel, soha nem hajtott végre emberáldozatot, s nem is bátorított senkit erre. Életének legnagyobb kihívása volt, hogy nem tudta elfogadni a nála kisszerűbb elmélet. Képtelen volt megérteni, hogy a körülötte élők többsége nem annyira intelligens és kulturált, mint ő. Épp ezért megvetette azokat, akik nem voltak képesek megérteni őt é s ördögi kéjjel riogatta őket. Ez írásaiban ragyogóan látszik.

    Nem csak műveit, de életét is átjárta a szex. Sok művében mindössze burkoltan utalt a szexuális mágia eszközeire, a puritán brit világot megbotránkoztatta a tabunak ítélt kifejezések használatával.

    Műveiben a végletekig túlzásba esett, nagyon is beteges humorral rendelkezett. A szövegkörnyezetből kiragadott részletek alapján gyakran vádolták erkölcstelenséggel, gyermekek megrontásával és még emberáldozattal is. Bár a kiragadott részletek látszólag alátámasztották a vádakat, a teljes szövegkörnyezetet figyelembe véve egyértelmű, hogy Crowley nem hirdette ezeket a tanokat.

    Végletekig elment a polgárpukkasztásban. Nem csoda, hogy a puritán Angliában állandó támadások kereszttüzében élt, ha olyanokat vetett papírra, mint a „a 666-os számú, a Vadállat azt tanácsolta, hogy minden gyermek már ifjúkorától kezdve meg kell ismertetni a szexualitás minden formájával, amint a szülés folyamatával is, hogy hamis és misztikus ostobaságok el ne ködösítsék ifjú elméiket…”

    Crowley hamar megismerkedett a drogokkal és egész életét meghatározta. Ez egyrészt saját döntés, másrészt orvosi kényszer volt. Élete során gyakran használt drogokat, nem csak élvezetből, hanem magán kísérletezett. Az 1920-as években, míg Párizsban volt tudattágító szerekkel is kísérletezett, részletes és pontos feljegyzések bizonyítják kísérleteit, amelyeket laudanum, ópium, kokain, hasis, alkohol, éter, meszkalin és heroin felhasználásával végzett.
    A legelfogadottab elmélet szerint mentora, Allan Bennett vezette be a drogok világába, de mint mágikus segédeszközként tekintettek rá. Kairói lejegyzett látomásait is a folyamatosan használt különböző drogoknak és ezek legváltozatosabb keverékeinek köszönhette.

    Meglepő módon még sem emiatt lett függő, amely haláláig elkísérte. Életét megkeserítő erős asztmájára orvosa morfiummal kezelt. Crowley emiatt vált haláláig heroin függővé.

    Holdgyermek

    Jellemének nem elhanyagolható része volt bigottsága és rasszizmusa. Ez viktoriánus neveltetésének egyértelmá következménye. Örökölte korának legtöbb szociális, rasszista és szexista előítéletét. E téren is jellemző volt mindent uraló kettősége. A korabeli nyugati értelmiségiekhez hasonlóan érdeklődött a színes bőrűek iránt. Ugyanakkor gyakran nyilatkozott lenézően róluk. Támogatta a kínaiak elleni erőszakot, „niggernek” nevezte az olaszokat és indiaiakat.  Bár előszeretettel foglakozott a kabbalával, műveiben olyan nyíltan antiszemita volt, hogy ezeket a részeket később kiszerkesztették műveiből.

    Rasszizmusa ellenére tanulmányozott és értékesnek tartott több mágikus hagyományt, melyet az általa támadott etnikai csoportok hoztak létre. Ilyen volt például a jóga, a Kabbala, a boszorkányság, vagy a I Ching. Sőt, mindezek ellenére Crowley úgy vélte, hogy egyik korábbi életében Ko Hsuan kínai taoista író volt.

    Ezek után meglepő, hogy mindezek ellenére úgy vélte, hogy az emberek fajok vagy osztályok szerinti elkülönítése hiba, az embereket kizárólag egyéniségekként szabad értelmezni. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a mágia tanoncai mindenfajta faji megkülönböztetés felett állnak.

    Crowley ugyanakkor korának megfelelően szexista volt. Osztotta a viktoriánus előítéletet, amely szerint a nők cupán másodlagos emberi lények, értelem és érzelem szempontjából is. De Elismert, hgy  a nők nagyon el voltak nyomva a férfiak és a törvény által is. A legtöbb nőt még arra sem tartotta méltónak, hogy egyénnek nevezze őket, úgy vélte mindössze az ösztöneik irányítják őket. Ebben a kérdésben Crowley semmiben sem különbözött kortársaitól, a nőkről alkotott elképzeléseivel saját korának felfogását tükrözte.

    De teljesen másképp tekintett a nőkre mágikus szempontból. Ha a férfi és a nő is egyaránt beavatott, akkor a thelemikus filozófia értelmében a férfi és a nő kiegészítik egymást, egyesülésük mágikus erőket szabadíthat fel.

    Crowley életében gyakran nehezen megkülönböztethető, hogy mit gondol komolyan, és mi csupán polgárpukkasztás. Emiatt nehéz is műveit értelmezni. Inkább csak el kell fogadni, és stílusát elméjét, gondolatmeneteit élvezni.

     

  • Egy fenevad emberi oldala

    Aleister Crowley mágiával, varázslással, és szexvallással fűszerezett életének volt egy normális oldala is. Az írás mellett más területeken is megnyilvánult a tehetsége, sőt szellemi nagysága is.

    Crowley kiváló sakkozó volt, és nem csak a hétköznapi emberek szintjén. Hatéves korától könyvekből tanult sakkozni. Amikor 1892-ben az Eastbourne College-ba járt, annak csapatában kezdett el versenyezni.  A fennmaradt korabeli beszámolók szerint is azonnal kiderült tehetsége, legyőzte a helyi bajnokot. Később szerkesztette az Eastbourne Gazette sakk-rovatát.

    Aleister Crowley Fernando Pessoa portugál költővel játszik, Lisszabon, 1930

    Cambridge-ben sem hagyta abba a sakkozást, csatlakozott az ottani sakk klubhoz, ahol első évében sikerült legyőznie az elnököt. Ekkor már komolyan vette a sportot, napi két órát gyakorolt és kitűzött célja az országos bajnokság volt. Erről később írásaiban is megemlékezett „Az egyetlen komoly világi vágyam az volt, hogy a sakk világbajnoka lehessek…  Napi két órát tanultam s ennél jóval többet játszottam másokkal (gyakorlásként). Biztos voltam benne, hogy néhány év múlva én is bajnok lehetnék ” Nem csak ő, de támogatói is bíztak benne, hogy elérheti célját.

    Többször is megmérkőzött Joseph Henry Blackburne-nel, aki a 19. század második felében évtizedeken keresztül uralta az angol sakkozást. Egy időben Blackburne volt a világ második legjobb sakkozója. Érdekes, hogy a fennhéjázó Crowley mennyire realistán nézte saját sakkozói képességét. Erről így írt:

    „Néha sikerült legyőznöm Blackburne-t egy-egy hosszabb sorozatban. Általában megvert a Szicíliai védelemben. Egy játszmában az egyetlen esélyem egy bástya feláldozása volt, amivel sikerült megnyernem a játszmát. Emlékszem, az öreg mester átjött az én oldalamra, rám meresztette alkoholista szemeit, s csak ennyit mondott: ‘Helló… úgy látom Morphy újra ellátogathat a városba.’ Nem vagyok annyira ostoba, hogy azt higgyem, nem lett volna képes megverni, még a briliáns húzásom ellenére is. Úgy vélem, annyira nagyvonalú volt, hogy hagyott nyerni, hogy bátorítson egy ígéretes kezdőt.”

    Holdgyermek

    Ma is nyilvántartják három játszmáját. Legyőzte Henry Birdet, sőt egy vakszimultánban Joseph Henry Blackburnet is. 8 emberrel is képes volt egyszerre vakon szimultán sakkozni. Mégis egy berlini sakk konferencia után, 22 évesen adta fel sakkozói karrierjét. Furcsa misztikus élményként élte meg a pillanatot, és kiábrándult a profi sportból. „ Akkor és ott megfogadtam, hogy soha többé nem játszok egyetlen rangos mérkőzést sem. Természetfeletti örömmel állapítottam meg magamban, hogy én nem azért szálltam e világra, hogy sakkjátékos legyek.”

  • A világ leggonoszabb embere

    Nem akármilyen életet kell ahhoz élni, hogy valakit a világ leggonoszabb emberének nevezzenek. Aleister Crowley már életében kiharcolta magának ezt a címet, amelyet ellentmondásos személyisége, életmódja és munkássága miatt ragasztottak rá. Hamarosan megjelenő Holdgyermek című kötet alkalmából bemutatjuk a szerző egyáltalán nem hétköznapi életét.

    Edward Alexander Crowley néven született 1875. október 12-én  az angliai Leamington Spában. Gyerekkora viktoriánus módon ellentmondásos volt. A családi sörgyár jómódú gyerekkort biztosított, de bigottan vallásos szülei a Plymouth Brethren nevű keresztény szekta híve voltak. A vagyon megengedhette apjának, hogy visszavonuljon, prédikátorként járta az országot és vallásos röpiratokat készített. Egy elszigetelt közösségben nőtt fel szigorú és puritán keresztény életet éltek, fanatikus szülei csak hasonló hitű szülők gyerekeivel engedték játszani.

    Nem csoda, hogy ezek után nemcsak elfordult a kereszténységtől, de később heves bírálója is lett. Romlottnak és képmutatónak nevezi a keresztény etikát, mert bár a jóságot hirdeti, mindenre kiterjedő dogmatikája rabszolgává teszi az embert.

    Mindössze 12 éves volt, amikor szeretett apja meghalt, nem csak a vallástól, anyjától is eltávolodott. Viszonyukra jellemző, hogy anyja csak vadállatnak nevezte, amit később szívesen használta magára.

    Húsz éves korában beiratkozott a cambridge-i Trinity College-be. Eredetileg etikát tanult volna a filozófia karon, ám személyi tanítója ajánlására az angol irodalmat választotta. Apjától örökölt jelentős vagyon a miatt aranyifjúként élt.

    Ekkor fordult el az Anglikán egyháztól, és az okkultizmus és miszticizmus felé fordult. A következő évben kezdett el olvasni alkimistákról, mágusokról, az okkultizmusról és mágiáról. A szexuális mágia gyakori részévé vált későbbi okkult tevékenységének, férfiakkal és nőkkel egyaránt végzett ilyen rítusokat.

    Egész életére jellemző volt a szélsőségesség, Élete egyik részét a szabadosság, másik részét az okkultizmus és mágia, harmadik részét a művészet tette ki. Kicsapongó nemi életet élt, főleg prostituáltakkal és a helyi kocsmákban felszedett lányokkal, de néha férfiakkal is folytatott kapcsolatot. Magánéleti botrányaira maga is rájátszott. Élete során gyakran használt drogokat. Ugyanakkor remek sakkozó volt és a hegymászás megszállottja. Fiatal felnőttként került az Arany Hajnal hermetikus rendjébe, itt kezdett komolyabban foglalkozni okkultizmussal.   Elmerült a buddhizmusban, majd a nyugati mágiában. Emellett tudományos módszerrel tanulmányozta  a spiritzmust és az okkultizmust. Megalapította az Argenteum Astrum titkos társaságot, majd létrehozta Thelema Kolostorát. a keresztény kolostorok ellenpéldájaként szerepel, ahol a lakók nem szabályok és törvények szerint élnek, hanem saját szabad akaratuk és kedvtelésük szerint. Ez az utópisztikus kis közösség részben az általa elképzelt tökéletes társadalom modellje volt, másrészt mágikus iskola.

    Emellett az írásban teljesedett ki, könyvek, novellák, versek alkotják életművét. Sokak szerint jó költő és író volt, a Himnusz Pánhoz az egyik legismertebb verse; színpadi darabjai közül három lett komoly siker.

    Holdgyermek

    Életmódjához képest meglepően sokáig élt, 72 éves órában a hastingsi Netherwood szállóban érte utol a halál. Pont olyan bizarr módon távozott, mint ahogy élt. Halálát állítólag légúti megbetegedés okozta, de a történet ennél bonyolultabb. Még évekkel korábban orvosa morfiumot írt fel neki heveny asztmájára és hörghurutjára, amitől drogfüggővé vált. A sors különös fintora, hogy 24 órával később orvosa is távozott az élők világából.

    Ez természetesen csak hozzájárult legendáriumához. Több újság szerint is Crowley megátkozta az orvost, mert az megtagadta tőle a további morfiumadagokat. Az már csak hab a tortán, hogy elterjedt a pletyka, halálának pillanatában erős szél kerekedett és mennydörgés rázta meg az eget.

    Brightoni temetése is botrányt kavart. Elhamvasztották, utána eltemették. A szertartás alatt a  Himnusz Pánhoz című saját művét is felolvasták, amit az újságok  „fekete miseként” értelmeztek, és ez még hetekig témát adott a sajtónak.

     

     

     

  • Új könyv érkezik az írótól, aki még Ozzy Osbourne-t is inspirálta – Holdgyermek

    Az Ozzy Osbourne rajongók már biztosan találkoztak Aleister Crowley nevével, hiszen a legendás zenész egyik dala épp róla szól, amikor azt énekli: „Mr. Crowley, did you talk to the dead?”

    Aleister Crowley rejtélyes alak. Vitathatatlanul jelentős okkult figurája a 20. századi mágikus reneszánsznak. Író, költő, hegymászó és bűvész egy személyben. Az élete nem csak a már említett Ozzy Osbourne-t isnpirálta, de a Beatles, a Led Zeppelin, és David Bowie is utaltak rá dalaikban.

    A rejtély és az okkultizmus nem csak az írót, de valamennyi regényét is áthatja. Így van ez a Holdgyermekkel is. A regény 1917-ben keletkezett, s két mágikus fél háborúját meséli el. Ez idő alatt születik a holdgyermek is, szintén mágikus körülmények között. Nem meglepő, hogy a világháború a könyvben is megjelenik, a regény eseményei kötődnek hozzá.

    Crowley nyelvezete valóban a romantikus stílusú, fantáziadús, s nem túlságosan leíró jellegű. Az olvasás során úgy érezhetjük: igen, ez az író tudja, miről beszél a rituálék és varázslatok kapcsán, sőt első kézből kapjuk az információkat.

    Az sem meglepő, ha egy-egy szereplő karakterében valós személyeket fedezünk fel, ugyanis Aleister gyakran él ezzel a megoldással, s önmagát is leplezetlenül jeleníti meg a sorok között.

    A könyv május végére várható, addig is előrendelhető itt.