My Blog

Címke: ajánló

  • Metropolis Media – előrendelhető könyvek és akciók mindenkinek!

    A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csak áprilisban lesz, de nem lehet elég hamar rákészülni, és ha jobban belegondolunk, nincs is olyan messze április 23. Megmutatjuk a tavasszal megjelenő köteteinket, melyek már előrendelhetők a www.galaktikabolt.hu oldalon.

     

    Előrendelhető köteteink

    Szerző: José Antonio Cotrina

    A szerző 1976. július 8-án született Vitoria-Gasteizben,  Baszkföld fővárosában, Spanyolország északi részén. Az egyetemen Reklám és PR kommunikációs szakon végzett, de érdeklődése hamar a fantasy irodalom felé fordult. Műveit az 1990-es évek eleje óta publikálja, ezek főként rövidebb elbeszélések és novellák. Első, nagyobb lélegzetvételű írása 2003-ban jelent meg The Lost Sources címmel, majd a Vörös Hold ciklussal elnyerve megannyi irodalmi díjat, végleg bebetonozta magát a köztudatba.

    Műveivel egyre inkább a youngadult (ifjúsági) irodalom felé fordult, megtartva a fantasy és a horror elemeit műveiben, jó érzékkel keveri a különböző zsánereket, ezáltal már majdnem felnőttként és egyenlőként kezelve a fiatal olvasókat.

    Jelenleg Spanyolország egyik legelismertebb fantasy írója, de sokan tekintik őt a spanyol darkfantasy úttörőjének is, mely egy egészen új szín a főleg angolszász regények által uralt területen.

    Könyvsorozat címe: Vörös Hold ciklus

    Könyv címe:Vörös Hold ciklus I. rész–Samhein aratása

    Fülszöveg:

    Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!
    Üdvözlünk a halál kapujában!

    Egy hosszú és kimerítő háború után Rocavarancolia romokban hever. Nem repülnek többé sárkányok az égen, a vámpírok szomjan haltak, és nincs elegendő mágia ahhoz, hogy a királyságot összetartsa.
    De még nincs mindennek vége. Halloween éjjelén megnyílik az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával. A királyság démiurgosza ilyenkor szervezi meg a betakarítást. Tizenkét fiatalt gyűjt össze az emberi világból, akik bennük rejlő mágikus esszencia alapján képesek lehetnek megmenteni ezt a lepusztult birodalmat, de csak akkor, ha életben tudnak maradni addig, amíg felkel a Vörös Hold. Ehhez először is meg kell tanulniuk megvédeni magukat a kegyetlen körülmények, a furcsa lények és a számos veszély közepette. Ez azonban az elmúlt harminc évben még egyetlen fiatalnak sem sikerült…

    Megjelenés: 2020. április eleje

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

    Szerző: TheodoraGoss

    A magyar származású amerikai írónő és költő 1968. szeptember 30-án született Magyaroroszágon, majd még kisgyermekkorában családja az Egyesült Államokba emigrált. BA diplomáját a Virginiai Egyetemen, majd jogász diplomáját a neves Harvard Egyetem jogi karán szerezte meg, ezek után a Bostoni Egyetemen végezte el a mesterszakot és szerzett doktori címet angol irodalomból.

    Jelenleg az írás mellett a Bostoni Egyetemen tanít.

    Első nagy regénye, mely a The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club sorozat első kötete (Az alkimista lányának különleges esete) rögtön Nebula-díj jelöléssel indított, de nem ez volt az első és egyetlen jelölése, ezt követték a Locus-, a Mythopoeic- és a World Fantasy-díjak is. A „Singing of Mount Abora”rövid története el is nyerte a World Fantasy-díjat a legjobb novella kategóriájában.

    A szerző történetei mindenkit elvarázsolnak, prózái mellett érdemes lírai költeményeit is elolvasni, melyek csak angolul elérhetőek. Az írónő számára Magyarország maga is varázslatos, gyerekként,amikor visszajártak, olyan volt számára, mintha Narniába érkezne.

    Könyvsorozat címe(eredeti cím): The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club

    Könyv címe: Az alkimista lányának különleges esete

    Szinopszis:

    Mary Jekyll egyedül és egyetlen penny nélkül él szülei halála után, mindemellett apjának rejtelmes múltját is szeretné feltárni. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy apja régi barátja, a gyilkos Edward Hyde a közelben lehet. Az, aki információval tud szolgálni Hyde hollétéről, nagy jutalomban részesül…ez pedig megoldaná Mary pénzügyi gondjait.

    A nyomok azonban Edward lányához, Diana Hyde-hoz vezetnek; az elvadult, árva lányt apácák nevelik. Mary végül Sherlock Holmes és Doktor Watson segítségével nyomába ered a szinte utolérhetetlennek tűnő Hyde-nak. Nyomozása során még több lánnyal találkozik, sőt barátságot kötnek,ők mind szörnyű kísérletezések teremtényei: Beatrice Rappaccini, CatherinMoreaués Justine Frankenstein.

    Megjelenés:2020. április

    Az alkimista lányának különleges esete

     

     

    Szerző: Anna Cima

    A fiatal cseh írónő 1991-ben Prágában született, jelenleg Japánban él, első könyve pedig tökéletes képe annak, milyen Japán európai szemmel, és nem mint nyaralóhely, hanem ahol élni kell, és a valóság sokkal szürreálisabb tud lenni, mint maga a képzelet.

    Nem véletlen, hogy az írónő 2019-ben elnyerte a MagnesiaLitera-díjat az Év Felfedezettje kategóriában.

    Könyv címe:Tokióban ébredek

    Fülszöveg:

    Amikor a tizenhét éves Jana álma teljesül, és Tokióba utazhat, legszívesebben örökre ottmaradna. Hamarosan rájön, hogy egy ilyen kívánságnak beláthatatlan következményei lehetnek, ugyanis egy varázslatos kör foglyaként a forgalmas Sibuja negyedben találja magát.

    Amíg Jana fiatal énje a város utcáit rója, meglepő helyzetekbe keveredik, és a hazafelé vezető utat keresi, a huszonnégy éves Jana japanológiát hallgat Prágában, Tokióba szóló ösztöndíjért küzd, és egy felsőbb éves diákkal együtt törik a fejüket egy japán novella fordításán. A novella szerzője, a sokáig elfeledett Kavasita sokkal nagyobb hatással lesz az eseményekre, mint arra bármelyik Jana számítana…

    Olvasmányos és friss, fiatalos lendületű regény az útkeresésről, a valóság összetettségéről és egy valóra vált álom kockázatairól.

    Megjelenés: 2020. március

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

     

    Szerző: Kir Bulicsov

    Kir Bulicsov (1934–2003) orosz sci-fi-szerző. Valódi neve Igor Vszevolodovics Mozsejko.

    1965-től kezdett sci-fi műveket írni, ekkor vette fel a Kir Bulicsov írói álnevet, novellái folyóiratokban, antológiákban és önálló, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Két sikeres novellaciklusa: Csodák Guszlárban, A kislány, akivel semmi sem történik. Több ifjúsági és kalandregény szerzője, történelmi regénye: Bandula tábornok kardja. Számos ismert orosz népmesét átírt sci-fire. Színdarab és filmforgatókönyv is köthető a nevéhez.

    Könyv címe: Az utolsó háború

    Fülszöveg:

    A Szegezsa teherszállító űrhajó, Pavlis doktorral a fedélzetén, váratlanul parancsot kap arra, hogy utasokat vegyen fel, azután változtassa meg útirányát. Valahol a világűrben ugyanis egy bolygó emberhez hasonló lakói kirobbantották az atomháborút, és elpusztították az életet. A Szegezsa személyzetének fel kell derítenie a bolygót, meg kell tudnia, hogy mi történt, és megmenteni a katasztrófa áldozatait. De érdemes-e új életre kelteni egy olyan civilizációt, ami öngyilkos lett? Sikerülhet-e megszabadulni a régi előítéletektől és indulatoktól? S legfőképpen van-e joga az emberiségnek Istent játszani?

    Kir Bulicsov az orosz sci-fi nagy klasszikusa. Regényeiben a játékosság, a maró gúny és irónia éppúgy helyet kap, mint a mély emberismeret és a filozofikus bölcsesség.

     

    Megjelenés:2020. március

    Az utolsó háború

     

     

    Szerzők: JezsiTumanovszkij, RomanKulikov

    Könyv címe: Kiket a Zóna egybekötött…

    Fülszöveg:

    A Zóna nem kedveli a turistákat, de azokat, akiket befogadott, nem engedi el olyan egyszerűen. A Kova néven ismert stalker egyszer csak úgy határozott, visszatér szokványos életéhez – két társával együtt felhagyott a portyázással, eladta zsákmányát, és visszaváltozott Alekszej Kozsevnyikovvá, mesterszerelővé, szerető férjjé és apává. De a Zóna kegyetlen emlékeztetőt adott neki, és Alekszej kénytelen útnak indulni újra, hogy megmentse tízéves kisfiát… E veszélyes utazáson ellenfelei vagy szövetségesei – hisz bármikor felcserélődnek a jóság és gonoszság pólusai – egy hírszerző tiszt, egy ifjú üzletember és egy szektásokkal üzletelő bandita, mindenki a maga saját céljaival. És a Zónával folytatott, gyakran egyenlőtlen küzdelemben végül mindig kiderül: valamennyi anomália közül a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb maga az ember…

     

    Megjelenés:2020. március

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Akcióink

    https://galaktikabolt.hu/termek/sztrugackij-eletmu-akcio/

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/csak-gyujtoknek/

    Onyx meglepetés-könyvcsomag

    https://galaktikabolt.hu/termek/holdko-meglepetes-konyvcsomag/

     

  • Interjú F. Nagy Piroska műfordítóval Evie Wyld: Ha minden madár énekel című könyve kapcsán

    Az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatásával a napokban jelent meg Evie Wyld Ha minden madár énekel című könyvünk, ami 2014-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A műfordítóval, F. Nagy Piroskával beszélgettünk.

     

    Galaktika: Miért és hogyan lettél műfordító?

     

    1. Nagy Piroska: Nem az én ötletem volt, hogy fordító legyek. 1973-ban született az első lányom, és amíg otthon voltam vele, a férjem fordításait gépeltem, amiket diktált, és mivel sok munkája volt, megbízott, hogy próbáljak én is fordítani, ha már otthon vagyok, és ráérek. Az első regényt még az ő neve alatt fordítottam (Elliott Arnold: A virrasztás éjszakája) 1974-ben, mert a kiadó nekem biztosan nem adott volna munkát. Ez azóta is titok.

     

    Galaktika: Mit szeretsz leginkább ebben a munkában?

     

    1. Nagy Piroska: A fordítás nagyon nekem való. El lehet benne/vele rejtőzni mindenféle értelemben. Jövök-megyek a világban, a korokban, térben és időben, sőt világokon túl, ha úgy vesszük. Szeretem benne, hogy sokkal okosabb, műveltebb, tájékozottabb stb. lehetek, mint vagyok a való életben. Főleg a sci-fi írók állítottak hajmeresztő feladatok elé, amikor tudnom kellett a fizikát, kémiát, mindenféle szörnyű természettudományt (Clarke! Frank Herbert! Brunner!). Vagy amikor a gyerekeknek írt könyvekben kellett eltalálnom azt a hangot, amit az író olyan jól kigondolt… Mindeközben itthon ülök, és élem a magam életét, közben felnőttek a gyerekeim, lassan az unokáim is.

    Galaktika: Milyen volt a Ha minden madár énekelt fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb?

     

    1. Nagy Piroska: Evie Wyld könyve különleges élmény volt. A fordítás sokszor tud gályarabság is lenni, de ez a könyv szíven ütött. A szaggatottsága, a szigorúsága, a rejtelmessége, a kegyetlensége mögül kiérezhető gyengédsége, a nyersesége, az, hogy a látszólag egyszerű dolgok, események, alakok mögül mindvégig felsejlett a tragédia… nehezen tudom megfogalmazni. Beleszerettem.

    Már nem emlékszem, hogy nehéz volt-e, de biztosan nem volt könnyű

    https://galaktikabolt.hu/termek/evie-wyld-ha-minden-madar-enekel/

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában új folytatásos kisregény indul: Dave Howardtól, a Leymann-transzfer írójától az „Űrszemétszedők”. A közelmúltban elhunyt Mike Resnick emlékét idézi meg a szerző egy humoros novellája. A horvát Milena Benini egy különleges kapcsolatfelvétel történetét meséli el, Jules Winkler is ezt választja témájául, Genrih Altov pedig egy excentrikus tudósról ír, aki gömbvillámokat „szelídít”. A havi retró Cyril G. Wates elbeszélése egy rendkívüli felfedezésről, melyet talán már az ókori egyiptomiak is megtettek.

    A központi tudományos rovat Szodoma és Gomora pusztulásának új elméletét taglalja, miszerint a városokat meteorbecsapódás törölhette el a föld színéről. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy kommunikáló virágcserépről, az élelmiszer-termelés jövőjéről, újabb magyar műholdak fellövéséről, az I Monster elektronikus zenei duóról és a Vaják tévésorozatról. A képregény Robert Sheckley novellájának „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában ismét Cyril G. Watesszel találkozhatnak az olvasók, akinek utópiáját egy természeti katasztrófa és egy lázadás egy időben fenyegeti.

    A Galaktika 359. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Galaktika közönségdíj – 2018 legjobb magyar SF novellái

    Immár hagyománnyá vált, hogy év elején összehívva a Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin íróit, szerkesztőit és fordítóit egy kellemes összejövetelen beszélgetünk az elmúlt év eredményeiről és a jövő év terveiről.

     

    Idén még egy jeles hagyományt indítottunk útjára. 2019 decemberében közönség szavazásra bocsájtottuk a 2018-ban megjelent Galaktikák magyar SF novelláit, így rátok, Olvasókra bízva ezt a döntést.

    Több száz szavazattal és nagyon szoros versenyben végül, Márki István: A mogorok földjén című novellája lett a legjobb magyar SF novella, ami megjelent abban az évben a Galaktikában.

    Néhány szavazattal csupán lemaradva a második helyen Fedina Lídia írása az Isteni zűrzavar került. Míg a harmadik legtöbb szavazatot kapott novella, Czövek Andrea: Férfiak nélkül című novelláját szavaztátok meg.

    Szívből gratulálunk mindhárom nyertesnek. A hagyományt szeretnénk folytatni ezért, hogy beérjük magunkat, a Könyvfesztivál vagy a Könyvhét idejére megszavaztatjuk veletek 2019 legjobb magyar SF novelláját.

     

    Szeretnénk ismételten megköszönni mindenkinek a kemény és alázatos munkát. Reméljük ez az év is olyan sikeres és mozgalmas lesz, mint amilyen a tavalyi volt.

    A legnagyobb köszönet azonban, az olvasóinknak és támogatóinknak jár. Nektek, akik előfizettek a Galaktika magazinra, lelkesen gyűjtitek könyveinket. A bloggerek és vloggerek, akik hírét viszik könyveinknek. Ha vannak is melléfogások, mi továbbra is igyekszünk különleges, ritka és minőségi olvasmányokat elhozni mindenkinek!

     

  • Ma van a magyar informatika születésnapja

    Ma van a magyar informatika születésnapja

    A magyarországi informatika kezdete a első elektronikus számítógép elkészültétől eredeztethető. A szobányi méretű M-3-at szovjet tervek alapján építették meg, a magyar szakembergárda pedig ezen kísérletezte ki, hogy miként lehet egy számítógépet a népgazdaság érdekeit szolgáló mérnöki-, és gazdasági számításokra felhasználni – például az  Erzsébet-híd statikai számításait ellenőrizték vele.

    A mintegy kétévnyi építést követően hivatalosan 1959. január 21-én átadott M-3 számítógépre a korabeli sajtóbeszámolóban még számológépként hivatkoztak, mert a számítógép szó később honosodott meg a magyar nyelvben.

    Bár ún. nulladik generációs számítógépet már az M-3 előtt néhány évvel is építettek a Budapesti Műszaki Egyetemen, Kozma László MESz-1 nevű gépe még telefonközpontokban használatos elektromágneses relékből épült fel, az M-3-mal ellentétben még nem felelt meg a Neumann-elveknek, amelyek előírják, hogy egy számítógépnek teljes egészében elektronikus módon kell működnie, és egy belső tárban kell tárolnia a programutasításokat.

    A Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában megépített, első generációs M-3-ast tudományos számítások embernél gyorsabb végrehajtására tervezték. Noha a gép csupán másodpercenként 30 számítási műveletet tudott elvégezni (míg a mai gépek processzorai esetében már több tízezer millió utasítással számolhatunk másodpercenként), az M-3-ra írt programok révén így is számos gyakorlati feladatra használták fel. E gépen készült az épülő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos program, de például szállítási költségek optimalizálásához, részecskék vizsgálatához szükséges számításokat is végeztek vele.

    Ráadásul a szovjet tervek nyomán, de számos magyar mérnök és matematikus szellemi munkájával készült M-3 képességeit a magyar szakemberek folyamatosan bővítették, illetve az itthon elérhető alkatrészbázishoz igazították, nagyobb kapacitású mágnesdobos adattárolót építettek hozzá. A magyar mágnesdobot a hazai hardverexport első fecskéjeként az egyik első román számítógép,  a MECIPT-1 építéséhez is felhasználták.

    Meglepő, de az M-3 számítógép a mai társaihoz hasonlóan viszonylag hamar elavult: Budapestről 1965-től Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába került – ahol Kalmár László professzornak köszönhetően már az 1950-es évek óta foglalkoztak kibernetikai kutatásokkal, így nagy szükség volt egy modern számítógépre -, ott azonban már 1968-ban leselejtezték. Bár teljes kiépítésében a számítógép nem maradhatott fenn, legfontosabb részegységei a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában ma is megtekinthetők.

    “Az M-3 számítógép esetében a gép alapvető műszaki képességeinél is fontosabb volt, hogy a gép mellett egy fantasztikus szakembergárda nevelődött, építői és üzemeltetői közül került ki a magyar informatika számos úttörője, a magyar számítógépipar, kutatás- és alkalmazás meghatározó alakjai. E nagy koponyák később a Neumann Társaság alapítói közé tartoztak, többek között: Dömölki Bálint, Kovács Győző, Németh Pál, Szelezsán János és Vasvári György. Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának egykori igazgatóhelyettese, Tarján Rezső lett a Neumann Társaság első elnöke 1968-ban” – mondta el dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke az évforduló kapcsán.

    A magyar informatika történetét a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának nemrég elkészült webes idővonalán képekkel, videókkal illusztrálva is kényelmesen át lehet tekinteni.

  • Programajánló – Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága”

    Politikus előadások a Trafó januári műsorán

    Érkeznek Phia Ménard, Urbán András, Cláudia Dias, Christos Papadopoulos előadásai

     

    Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága” áll a Trafó Kortárs Művészetek Háza kiemelt januári előadásainak fókuszában. Francia, portugál, olasz, szerbiai magyar és görög alkotók nemzetközi viszonylatban sikert aratott produkciói érkeznek Budapestre, de bemutatót tart a Hodworks, valamint Kálmán Eszter és Matkó Tamás is. A Trafó Galériában megnyílik Trapp Dominika egyéni kiállítása.

     

    Január 9-én és 10-én egy gigantikus Európa-performansszal tér vissza a Trafóba a francia újcirkusz fenegyereke, Phia Ménard, aki ezúttal civilizációnk alapjaira kérdez rá. A 2017-es kasseli Documenta felkérésére készült The Mother House / Maison Mère c. látványos előadása az európai kultúra összeomlását vizionáló színházi metafora. A női testben színre lépő Ménard celluxból és kartonból felépíti az athéni Parthenónt, ami arra a tényre is reflektál, hogy az EU kartonlapokat küldött menedékház gyanánt a Görögországba érkező menekülteknek. Az ismert francia alkotó többször járt már a Trafóban társulatával, a CIE Non Novával, legutóbb 2014-ben az Örvény, 2015-ben pedig A főn délutánja c. újcirkuszi előadásaival aratott sikert.

     

    A menekültkérdéssel két másik előadás is foglalkozik, eltérő nézőpontból és formanyelven. Január 15-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az Úr nevében című „politikailag brutálisan inkorrekt előadása” érkezik, amely két nagy vallási kultúrát, a kereszténységet és az iszlámot állítja szembe egymással. Urbán András direkten politizáló, szókimondó rendezése az egyén felelősségét állítja középpontba, a gyűlöletbeszéd és a politikai paradigmaváltás kereszttüzében. A portugál Cláudia Dias és az olasz Luca Bellezze Kedd: Minden, ami állandó, elpárolog előadása ezzel szemben szavak nélkül, a Menő manó rajzfilmből ismert animációs fonáltechnikával meséli el egy Szíriából Olaszországba menekülő palesztin kisfiú megható történetét. Egyetlen alkalommal, január 17-én lesz látható.

     

    A zene, illetve a műfaji határokkal való kísérlezetés is meghatározó szerepet játszik a Trafó éveleji programjában. Január 11-én az Átlásztó Hang Újzenei Fesztivál keretében az osztrák Studio Dan ad koncertet, stílusában a hangszeres színház, a jazz, a rock és az improvizáció egyaránt jelen van. Az esten többek között elhangzik Vinko Globokar, Párizsban élő zeneszerző Passaggio Verso Il Rischio, azaz Átjáró a kockázat irányába című, az együttes számára komponált darabja is. Január 18-án a Trafó koncertkínálatában az egyedi stílusáról ismert olasz jazz-zongorista, Kekko Fornarelli klasszikus felállású triója mutatkozik be.

     

    A tánc kedvelői egy különleges, zenei fókuszú görög produkciót láthatnak január 24-én és 25-én. Az Opus c. előadás azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zene szabályait átfordítani a tánc nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk. A test a hangszer vizuális megjelenítőjévé válik, és a Bach-zene partitúrája diktálja a koreográfiát. Christos Papadopoulos koreográfus Amszterdamban tanult, majd Leon and the Wolf néven saját társulatot alapított. Munkái bekerültek az Aerowaves legjobb előadásai közé, 2004-ben tagja volt az athéni Olimpiai Játékok nyitó és záró eseményét koreografáló csapatnak.

     

    Január 21-22-én Még egy táncelőadás munkacímen új produkcióval jelentkezik a Hodworks. Hód Adrienn koreográfus-rendező ezúttal nem átfogó társadalmi problémákkal, hanem az előadás jelenségével, a néző, a táncosok és a koreográfus szerepkörével és tereivel foglalkozik.

     

    Január 31-én mutatja be közös projektjét Kálmán Eszter látványtervező és a mind külföldön, mind itthon sokat dolgozó zeneszerző, Matkó Tamás, akik a hang narratív szerepét kutatják két tematikailag összefüggő, de formailag különböző előadásban. A Domestic Noise c. első részben Kálmán Eszter és férje, Friedenthal Zoltán közreműködésével egy párkapcsolati történet bontakozik ki; a Quad c. második rész középpontjában pedig Beckett azonos című, eredetileg tévéjátéknak írt darabja áll.

     

    A Trafó Galériában január 17-én nyílik meg Trapp Dominika Ne tegyétek rám! című egyéni kiállítása, amely a népi kultúra által kijelölt mozgástér határait feszegeti. A smART! XTRA sorozat január 13-i interaktív Loop Gallery-prezentációja kortárs magyar művészek munkáin keresztül vizsgálja a manipulált tartalomgyártás kérdéseit.

     

    Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.trafo.hu

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Gregory Benford Nebula-díjra jelölt kisregénye, a „Newton alvó szelleme”. A 75 éves, Eurocon- és Zsoldos-díjas Nemere Istvánt köszöntjük egy új novellája közreadásával, melynek témája az időutazás. Az észt Kersti Kivirüüt, az Okkultisták klubja írója egy olyan alternatív valóságba viszi el olvasóit, ahol a Déli pályaudvar vérfagyasztó természetfölötti jelenségek színtere. Az amerikai Emma Törzs World Fantasy-díjas novellája egy különös tehetséggel megáldott állatpreparátorról szól. Komor Zoltán hátborzongató Instagram-diktatúrát vizionál. A Brit SF-díjas Dave Hutchinson kisregénye egy angol falut mutat be, melyben mindennaposak a csodák – méghozzá nem csak az örömteliek. A havi retró Ambrus Zoltán „Casanová”-ja az idősödő nőcsábászról, akihez furcsa vendég érkezik.

    A központi tudományos rovat a TRAPPIST-1 csillag rendkívüli bolygórendszerével foglalkozik. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy újabb magyar űrhajós fellövésének lehetőségéről, a cirkuszt a táncszínházzal ötvöző előadásokról, egy exobolygó kutató kisműholdról, a Watchmen tévésorozatról és egy kanadai thrash metal zenekarról.

    A képregény Szinbád alakját idézi meg az Ezeregyéjszakából. A magazin XL-változatában pedig Antal Józsefnek, a Justitia szerzőjének orvosi témájú technothrillere, a Vektor olvasható, mely a korábban Zsoldos Péter-díjat nyert Kód folytatása.

    A Galaktika 358. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Interjú Joó Attilával a Jégcsászár műfordítójával

    Dr. Mund Katalin készített interjút, Joó Attila műfordítóval, akinek többek között a Jégcsászár magyar fordítását köszönhetjük.

    Galaktika: Több nyelvből is fordítasz nekünk. Honnan ered a nyelvtudásod?

    Joó Attila: Románból és angolból szoktam fordítani. Román óvodába jártam, lényegében ott tanultam meg a román nyelv alapjait, később, az általános iskolában heti 4 románóránk volt, a gimnáziumban meg heti 6-8. Angolból végig heti 2 volt, egyszerűen tetszett a nyelv (ellentétben például a némettel…). A filmeket szinkron nélkül néztem, ez is sokat segített. Nem mintha válogatni lehetett volna, nem volt szinkron… De így, utólag ez egyáltalán nem baj. Aztán elvégeztem az angol szakot (is) az egyetemen, s mivel angolt tanítok, a tanítás állandó nyelvhasználatot jelent.

    G.: Miért lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

    1. A.: Érdekelt a fordítás, és egyszer Németh Attila megkérdezte, hogy lenne-e kedvem lefordítani egy tudományos-fantasztikus novellát. Volt. Aztán jött még egy novella, aztán regények is. Ez azért (is) nagyon jó, mert fejleszti a szókincset és a kreativitást (bár, mivel „másodállásban” foglalkozom vele, ez utóbbira kevesebb idő jut, általában nagyon szorít a határidő…). Viszont jó dolog „elmerülni” a művek világában. Persze ehhez is idő kell.

    G.: Milyen volt a Jégcsászárt fordítani? Mi okozott különösebb nehézséget (ha volt ilyen), s mi okozott örömöt? Megszeretted-e a könyvet? Mi tetszett benne?

    1. A.: Nehéz volt lefordítani a Jégcsászárt. Az idő általában megszépíti a dolgokat, és ez most is így van, de néha szenvedtem vele rendesen. Jobban szeretek olyan művekkel dolgozni, amelyekben sok a párbeszéd, szerintem ilyenkor jobban érvényesülhet a fordító saját stílusa is. Ellentétben a hosszú és művészi leíró részekkel. A különböző idősíkokat sem volt mindig egyszerű kibogozni. A román (és az angol) nyelv esetében ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy mikor tegeződnek vagy magázódnak a szereplők. Következetesnek kell lenni ebben is. Ez különösen olyankor nem egyszerű, amikor 2-3 napig egyéb elfoglaltságok (elsősorban dolgozatjavítás…) miatt nem fordítok. Ilyenkor sok mindent újra kell olvasni, hogy megint „képbe kerüljek”. De végül is, így utólag azt mondom, hogy megérte a befektetett sok munkát, mert egy egészen különleges regényről van szó. Érdemes elolvasni, mert a végére összeáll a kép: ez egy nagyon összetett világban játszódó csavaros és fordulatos történet.https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

  • Metropolis Media 2020: első fél év kiadói tervezet

    Metropolis Media 2020 első fél év kiadói tervezet

     

    Kedves olvasóink!

     

    Először is, szeretnénk megköszönni, hogy idén is olvastatok, méghozzá többet, mint múlt évben!

    Továbbra is célunk, hogy minél több SF művet eljuttassunk hozzátok, emellett a szépirodalom és szórakoztatóirodalom eddig rejtett gyöngyszemeit megtaláljuk.

    Szeretnénk megosztani mindenkivel jövő évi terveinket, melyek reméljük elnyerik tetszéseteket.

    Kezdetben három olyan regényt jelentetnénk be, amelyhez már borítótervet is tudunk mutatni.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Kir Bulicsov: Az utolsó háború

    Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    A továbbiakban pedig:

    Theodora Goss: Az alkimista lánya (munkacím)

    Az írónő sikeres könyvsorozatának (eredeti sorozatcím: The Extraordinary Adventures of the Athena Club) első része, 2020-ban jelenik meg először magyar nyelven kiadónk gondozásában. Aki ismeri Alan Moore képregénysorozatát, melynek címe: The League of Extraordinary Gentlemen, annak ismerős lesz Theodora Goss könyvének témája.
    A könyv szereplői már ismert karakterek,  némi csavarral. Mary Jekyll, Diana Hyde, Beatrice Rappaccini, Catherine Moreau és Justine Frankenstein, kalandjaikhoz pedig a kései XIX. századi London ad színhelyet.

    Szergej Lukjanyenko: Novelláskötet (munkacím)

    Jodi Taylor: St. Mary krónikák 5. rész – Amit ma megtehetsz…

    José Antonio Cotrina: Vörös Hold ciklus: Aratás (munkacím)

    Jeff Carlson : Fagyott égbolt befejező kötet

    Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij: Stalker könyv (még nincs cím)

    Arthur C. Clarke: 3001: Űrodüsszeia

    Jodi Taylor: Nem Semmi lány

    Ayahuaska: A lélek indája

    Anna Cima: Probudim (munkacím)

     

    További információk köteteinkről, az év elején várhatók.

  • A szerkesztőség kedvence forró mint A Nap Magja!

    Elérkeztünk a decemberhez, kisebb-nagyobb buktatókkal, de szinte mindent sikerült a nyomdából megkapnunk, ami be volt tervezve. Legutolsó könyvünk 2019-ben egy kortárs szépirodalma mű Petra Hulová – Mostoha sors című regénye, most pedig elmondjuk mi volt a szerkesztőség kedvence ebben az évben. (Januárban lesz közönség szavazás, ahol könyvcsomagokat sorsolunk majd a szavazók között.)

     

    Johanna Sinisalo – A Nap Magja

    Sinisalo könyve úgy forgatta fel a szerkesztőséget, ahogyan csak kevés könyvnek sikerült eddig. Sokan hasonlítják Margaret Atwood – A szolgálólány meséje sorozatához, még is merőben más érzést nyújt olvasás közben még ha az alaptéma ugyanott gyökeredzik.
    Mindkét műben a nők olyan helyzetbe kerülnek társadalmilag, ami ijesztő sokunk számára. Egyetlen célt szolgál életük az pedig a gyermeknemzés, illetve a férfiak mindennemű kiszolgálása a jólét érdekében. Ám a férfiak is megsínylik ezt a fajta társadalmi berendezkedést.

    A Nap Magja nem jobb Atwood sorozatánál, de egészen más oldalról közelíti meg az alaptémát és más eszközökkel mutatja be, ami helyenként sokkal jobban bevonzza az olvasót. Sinisalo példátlan pontossággal és tudatossággal építi a könyv szerkezetét és világát. Leírásai egyszerűen szépek és gördülékenyek, a nyelvezete ingázik a szépirodalmi és szórakoztató, illetve dokumentarista írások között. Vanna/Vera levelei húgához például egészen líraiak, lágyak. Azonban a világot kreatív eszközökkel mutatja be. Gyermek dalocskák, reklámok illetve törvény részletek leírásával, fedezhetjük fel, ezt az alternatív Finnországot.

    Nem mellesleg a legerősebb bekezdéssel azonnal torkon ragad a könyv. Meghökkentő és megbotránkoztató, mégsem tudja megállni az ember, hogy tovább olvassa.

    Egyértelműen nálunk ez, az Év könyve.

    A Nap Magja