Címke: ai

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása

    A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet. 

    „Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

    Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:

    • Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
    • Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
    • A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.

    „A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.

     

    További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.

  • A mesterséges intelligencia még egy kicsit béna

    Inverness egy kedves kisváros Észak-Skóciában, a Skót-felföld fővárosaként hirdetik. Focicsapata a a caledonian Thistle FC futballklub meglepően fiatal, 1994-ben jött létre, amikor egyesült két helyi csapat, a Caledonian FC és az Inverness Thistle FC.

    Azóta felküzdötte magát az első osztályba és a futballklub nemrégiben bejelentette, hogy jelentős műszaki fejlesztésbe fogtak. A tévéközvetítésekkor elhagyják az operatőrök által irányított kamerákat, és a sokkal modernebb mesterséges intelligencia vezérelte kamerákat szereztek be. A kamerák beépített „labdakövetési technológiával” rendelkeznek, így folyamatosan követik a labdát.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Nemrégiben a rendszer azonban csúfosan megbukott. Az egyik közelmúltbeli mérkőzés során folyamatosan összetévesztette a játékvezető kopasz fejét a labdával.

    A mérkőzésen a mesterséges intelligencia rendszeresen hanyagolta a labdát és a a partjelző kopasz fejére fókuszált. Sok néző panaszkodott, hogy emiatt a csapatuk góljáról is lemaradtak, mert a kamera „folyamatosan azt gondolta, hogy a Lino kopasz feje a labda”. Néhányan azt is felvetették, hogy a klubnak biztosítania kell a vonalbírónak sapkát vagy kalapot.

    Itt egy rövid montázs a technológia csődjéről.

    https://youtu.be/9zoJP2FkpgU

    Szerencsétlen Ai mit szólna ahhoz, ha több kopasz játékos is lenne a pályán?

    MI, Bob

  • Mesterséges intelligenciával az óceánon át

    400 év után megismétlik a legendás Mayflower útját, Azonban a kapitány helyét most mesterséges intelligencia foglalja el.

    A XXI. század hajózásának előhirnöke ma kifutott az angliai Plymouth kikötőjéből. Az önmagát navigáló hajó neve Mayflower, és y legénység nélkül fogja átszelni az Atlanti-óceánt, hogy emléket állítson a 400 évvel ezelőtt Angliából Amerikába útnak indult Mayflower vitorlásnak.

    Az IBM és a connecticuti Promare nevű tengerkutató vállalat együttműködéséből létrejött különleges jármű hat hónapnyi tengeri próbautat követően fogja átszelni az Atlanti-óceánt. Adatokat gyűjt majd az óceánról, a tengeri életről és a műanyagszennyezésről is.

    MI vagyunk az Istenek

    Az eredeti, 30 méter hosszú, háromárbócos Mayflower 1620. szeptember 16-án futott ki az angliai Plymouth kikötőjéből fedélzetén 102 utassal, akik az Újvilágban akartak szerencsét próbálni. A majdnem két hónapig tartó, viszontagságokkal teli út végén a hajó Cape Codnál kötött ki, ahol a következő év tavaszán létrehozták Plymouth kolóniát.

    A modern kori Mayflower testét az észak-lengyelországi Gdanskban tervezték és építették. Az ultramodern trimarán alumíniumvázas, akkumulátorát napelemek és szélgenerátorok töltik fel, de felszerelték egy tartalék dízel generátorral is.

    A hajót az IBM által kidolgozott mesterséges intelligencia vezeti több millió tengerészeti felvétel alapján. Az önnavigáló Mayflower két hét alatt fogja majd átszelni az Atlanti-óceánt, maximális sebessége 10 csomó, azaz 20 kilométer óránként. A különleges hajó utasok helyett korszerű technológiákkal van tele: radarokkal, kamerákkal, GPS-szel és lidarral szerelték fel.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A páratlan hajó útját, helyzetét és tudományos kutatásait követni lehet a mas400.com honlapon.

  • Arcrekonstrukció mesterséges intelligenciával

    A digitális művész mesterséges intelligenciát és neurális hálózatokat használ történelmi alakok arcának rekonstruálására.

    Több ezer év múlt áll mögöttünk, és az ezredévek során számtalan módon próbálták megörökíteni a történelmi léptékkel mérve is jelentős, vagy éppen csak elég gazdag személyek arcát. De nem ismerjük ezeknek a személyeknek a valódi vonásait, csak a művészek szubjektív szemén át, esetleg egy fekete-fehér, szemcsés fotón keresztül sejthetjük arcát.

    A művészek erőfeszítéseik ellenére a festmények csak ritkán érhetik el a fotók által elért realizmus szintjét. Ezért az emberek gyakran gondolkodnak azon, hogy a leghíresebb történelmi személyiségek miként néztek ki valójában.

    Bas Uterwijk amszterdami fotós, aki számítógépes grafikával, 3D animációval és speciális effektusokkal foglalkozik, megpróbál válaszolni erre a kérdésre. A digitális művész mesterséges intelligenciát és neurális hálózatokat használ történelmi alakok arcának rekonstruálására. Legyen ez egy festmény, egy szobor, egy évezredes festett fatábla, a kétdimenziós fotóból megpróbál háromdimenziós, élő arcot létrehozni.

    Elkészítette 20 realisztikus képet régi festmények, fotók alapján. A sorozatban kakukktojásként szerepel néhány kitalált alak is, akiknek népszerű vonásait is életszerűvé változtatta.

    Szabadság-szobor
    Napoleon
    Michelangelo Dávidja
    Rembrandt
    Fayumi múmiaportré 1.

     

    Vincent Van Gogh

    MI, Bob

     

    Jézus
    Billy, a kölyök
    Frankenstein’s szörnye
    Fayumi múmiaportré 2.
    Doomguy – A Doom című játék pixelhőse
    Sandro Botticelli

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    I. Erzsébet, Anglia királynője
    Jan Van Eyck
    Fayumi múmiaportré 3.
    George Washigton
    Fayumi múmiaportré 4.
    Niccolò Machiavelli

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Sandro Botticelli
    Alfred E. Newman ( a Mad Magazin címlapfigurája)
  • Első biorobotok

    A világon először hoztak létre olyan robotokat, amelyeknek nem fém vagy műanyag alkatrészekből, hanem élő sejtekből állnak.  Az afrikai békákból távolítottak el őssejteket, és ezeket alakították át mikroszkopikus robotokká. Ezek az élő organizmusok saját energiájukat használják a mozgásra.

    Ez egy komoly biológiai áttörés, ezek élő programozható organizmusok, olyan új életformák, amelyek eddig nem léteztek a Földön. Az apró lényeket a Tufts Egyetem Allen Discovery Centerének kutatói hozták létre.

    A robotok nem érik el az egy milliméteres méretet, különböző alakúak. A legsikeresebb példány mellkasából két csonka láb áll ki, de azzal képes magát előre hajtani.

    A robotokat nem egy ember tervezte, hanem egy szuperszámítógépen futó mesterséges intelligencia. Az evolúciós algoritmus egy virtuális, három dimenziós  környezetet hozott létre, amelyben térben elhelyeznek néhány száz véletlenszerűen összerakott szívizom- és bőrsejtet.

    MI, Bob

    A szívizomsejtek spontán mozognak, összehúzódnak és elernyednek. Ez a kis mozgás képes előrehajtani az organizmust. Ezek a sejtek addig mozognak, amíg a bennük tárolt energia kitart. Ez körülbelül 7-10 nap.

    A komputer szimulált száz ilyen organizmust, majd a kutatók kiválasztották közülük a legsikeresebbeket. Afrikai karmosbékák embrióiból kivonták a szükséges számú bőr és szívizomsejtet, és elkészítették az AI tervezte lényeket. Vztartályokban helyezteék el őket, ahol mozogni kezdtek.

    Mivel a béka a Xenopus nembe tartozik a biorobotok a Xenobot nevet kapták.  Ezek még csak egy fejlesztés legelső lépései, de óriási lehetőségek várnak a technológiára.

  • Mesterséges intelligencia generálta világ

    Az Nvidia bejelentette legújabb grafikuskártyáját, a világ ámuldozik szuper képességein. De eközben megjelent egy apró videó, ami sokkal nagyobb hatással lehet a jövőre.

    Ha virtuális világot akarunk létrehozni, az egyik legnagyobb akadály a fejlesztők számára – legyen szó játékfejlesztésről, ipari felhasználásról, filmgyártásról, vagy egyéb alkalmazásról – hogy a tartalom létrehozása drága.  A világ megtervezése, elkészítse és valóságossá tétele időigényes, és drága. Az élethűség egyenesen arányos a befektetett idővel és energiával.

    Az NVIDIA létrehozott egy olyan mesterséges intelligenciát, amely a valós világot bemutató videó felvételből tanulva és ötleteket merítve képes virtuális világot generálni.  Felismeri a videón található objektumokat, képes megalkotni háromdimenziós képüket, és akár a filmet újraalkotni, akár újabb világot teremteni. Ez a demó bemutatja az új program képességeit.

    (via)

  • Virtuális bemondó

    A kínaiak már komputer generálta bemondókkal kísérleteznek.

    A Xinhua hírügynökség érdekes videó prezentációval állt elő. A híradó részletben látható bemondó nem létezik. Virtuális karakter, amelyet mesterséges intelligencia generál és irányít. A hírügynökség egy angol és egy kínai verziót is készített.

    Ha nem figyelünk oda, talán fel sem tűnik, hogy nem igazi, de ha figyelmesen nézzük a híradót, látszik, hogy a karakter mozgatása csupán a szájra terjed ki, némi fejmozgás és egy-egy ritka pislogás kíséretében a mimika és a testbeszéd teljesen hiányzik. A meglepő a hang gyengesége, ez a fémes csengésű beszéd elég elavult technológia, ennél már sokkal életszerűbb mesterséges beszédet is hallottunk már.  De ez a bemondó biztos nem fok bakizni, köhögni, nem neveti el magát, és nem fogja saját maga kommentálni az eseményeket.

    A Xinhua hírügynökség a kínai kormány hivatalos sajtóügynöksége és a legnagyobb információs központ, a legtöbb kínai sajtótájékoztatónak helyszíne.

    (via)

  • Sorozat lesz Warren Ellis elborult sci-fi képregényéből

    Az 50 éves brit művész, Warren Ellis karrierje során olyan képregénygyáraknak dolgozott, mint a Marvel, a DC és az Image Comics. Ez utóbbinál jelent meg 2015-ben először az Injection című sci-fi képregény, melynek tévés jogait a Universal Cable Productions szerezte meg. A történet középpontjában 5 magasan képzett személy áll, akiket a brit kormány felkér, hogy állítsanak fel hipotéziseket az emberi kultúra jövőjéről. A csapat miután levonja végső következtetéseit, meglepő megoldáshoz nyúl, ugyanis létrehoznak egy AI-t (artificial intelligence), mégpedig a technológia és a sámán varázslás egyvelegéből.

    Ellisen kívül Declan Shalvey és Jordie Bellaire dolgoznak a jelenleg is futó képregényen, illusztrátorként. Ők hárman egyébként már kooperáltak a Marvel-féle Moon Knighton. Warren Ellist a tévében is foglalkoztatják, az író ugyanis a Castlevania című Netflixen futó, vámpíros szériáért is felel. A Universal Cable Productions égisze alá olyan sorozatok tartoznak jelenleg, mint a Mr. Robot, a The Magicians, a 12 Monkeys, a Happy és a Channel Zero.

  • Mesterséges intelligencia próbálja kiakasztani a Super Mario Brost

    Egy AI ebben a pillanatban is azon dolgozik, hogy emberi beavatkozás nélkül végigjátssza a Super Mario Bros című klasszikus platformer játékot

    Már nem ez az első példa arra, hogy egy videojátékot egy autodidakta bot megtanuljon, mivel 2017-ben Elon Musk programozott be egyet abból a célból, hogy a Dota 2-ben játszhasson, és végül ez a mesterséges intelligencia megverte az összes profi játékost, akit csak elé ültettek.

    Elon Musk mesterséges inteligenciája viszont máshogy működött, mint amit most figyelemmel kísérhetünk, mert a Dota 2 robot egyszerre több száz szimulációt futtatott, hogy tanuljon. Addig SethBling MarI/O programja egyszerre csak egy szimulációt futtat, hogy figyelemmel kísérhessük a tanulási folyamatot.

    Mivel a Super Mario-t játszó mesterséges intelligencia csak a hibáiból tud tanulni, ezért egy-egy pálya végigjátszása rengeteg időt vesz igénybe, emiatt úgy is folytatólagosan figyelemmel kísérhetjük az AI tanulását, hogy nem ülünk ott egész nap a gép előtt, mivel nagyon apró lépésekben halad előre a játékban. Ha kétnaponta ránézünk, nagy eséllyel még mindig ugyanazon a pályán fog tartani a mesterséges játékos. Például a második világ második pályáját, több mint két héten keresztül játszotta a gép, mire tovább tudott jutni.

    Ha felkeltettük az érdeklődésedet, ezen a linken figyelemmel kísérheted élő adásban, ahogy a számítógép újra és újra belebukik olyan akadályokba, amit mi már csukott szemmel is kikerülnénk.