My Blog

Címke: agy

  • Látványos 3D-modellek a kutyák agyáról

    Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát.

    A képek és modellek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket. Az agy ugyanis nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között, és az arckoponya hossza lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére.

    Az eredményekből például kiderült, hogy mindössze kétszerese egy megtermett nápolyi masztiff agytérfogata az apró csivaváénak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A vizsgálat módszerére kitérve megjegyzik: az agy ugyan nem fosszilizálódik, de akár egy koponya alapján is lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján.

    Ennek eléréséhez régebben fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki a koponyaüreget, amely így felvette az agykoponya belső formáját. Az így elkészült öntvényt, ami nagy pontossággal tükrözte az agy alakját, kibontották a koponyából. Ezeket az agyi öntvényeket nevezik endokasztoknak.

    A hagyományos endokasztos eljárás azonban gyakran invazív, és így a csont sérülését okozhatja a koponyalyukak bezárásakor, illetve az öntvény eltávolításakor. Ezért manapság a vizsgálatok során a diagnosztikai képalkotó eljárások élveznek előnyt, mivel azok nem ártalmasak a csontra.

    A csontok vizsgálatára az egyik legjobb lehetőséget a komputertomográfiás képalkotás (CT) adja. Így a kutatók nem csak a csontot tudják megvizsgálni, annak minden alak- és szerkezetbeli jellegzetességével, hanem megfelelő szoftverekkel digitális öntvényeket is elő tudnak állítani.

    A komputertomográfiás képalkotás azt is jól láthatóvá teszi, hogyan változott meg a kutyafajták agya a mesterséges szelekció hatására.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Csörgő Tibornak, az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék kutatójának gyűjteménye közel 400 kutyakoponyát tartalmaz 152 fajtából, ezek közül 28-at vizsgáltak meg alaposabban.

    A háromdimenziós modellezés eredményeként sikerült olyan részletességgel visszaadni az agy felszínét, hogy nemcsak a főbb agyi tekervények helye, hanem egyes erek lenyomata is tisztán látszik a modelleken.

    virtuális endokasztok világosan megmutatják azt is, hogy a koponya arcorri részének rövidülése együtt jár az agy egyre erősebb torzulásával: a szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, és bizonyos fajtákban, például a mopszoknál és a francia buldogoknál szinte egészen a homloklebeny alá kerül. Ez pedig megváltoztatja az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

    Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

    Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI).

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

    Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.

    Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

    A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

    Wgy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szerint már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek.  A Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban alváshoz és munkához használt „fűágyak” nyomait fedezték fel.

    A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport a megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálták a barlangban. Ezeket az ágyakat, amelyeket a kölesformák alcsaládja tartozó füvek kötegeiből készítettek, a barlang hátuljában alakították ki hamurétegeken.

    A tiltott álmok városa

    A kutatók szerint a fűágyakat szándékosan helyezték hamura, nem csupán azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem hogy távol tartsa a rovarokat.

    A hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként.

    Számos kultúrában használták rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, míg végül kiszáradnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

    Az emberek nem csupán aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszám készítésből származó hulladékok is voltak a fűmaradványok között.

    200 ezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal, az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára.

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

     

  • Agyi károsodást okoz a gyerekkori légszennyezés

    Amerikai kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek, akik csecsemőkorukban erősen szennyezett levegőjű környezetben éltek, azokban később maradandó agyi elváltozások figyelhetők meg.

    Gyermekorvosok átfogó vizsgálata megállapította, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után olyan helyen éltek, ahol a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett volt a levegő, azoknak 12 éves korukra agyszerkezeti elváltozások alakulnak ki. Kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge. Ez szembetűnő, ha összehasonlítjuk a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.

     Travis Beckwith, a Cincinnati Gyermekkórház kutatója hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk, hatással van az agyunk fejlődésre.

    Bár az agy szerkezeti elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez is bőven elég arra, hogy különböző akár a testi, akár a mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban.

    A szürkeállomány az agy nagyon fontos része. Többek között részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél.

    Az eddigi vizsgálatok szerint ez visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak.

  • Mennyi hely kell a nyelvnek az agyban?

    Francis Mollica és Steven Piantadosi, a Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai bemutatták új  információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget. Meglepően alacsony ez a szám, csupán mintegy másfél megabájt helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk az amerikai kutatók szerint.

    Már nem sokkal a születés után, kisbabaként az ember elkezdi tanulni érteni, és beszélni a körülötte élők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását.

    Ez több mmint egyszerű adattárolás, a szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, a vörösbegy szó. Léteznek olyan információk, melyek megmondják az agynak, hogyan ejtsen ki egy szót és hogyan használhatja vagy nem használhatja azt más szavakkal együtt.

    A két tudós adatmennyiségre fordította le az agy nyelvre vonatkozó információkat tároló módszereit. Mindehhez az információelméletet hívták segítségül, az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet.

    Számításikhoz kijelölték az angol nyelv bizonyos aspektusait. Megállapították, hogy az emberek mintegy 50 fonémát – szavakat alkotó hangot – használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat vették figyelembe, melyekből az átlag ember becsléseik szerint nagyjából 40 ezret használ, melyekhez összesen mintegy 400 ezer bit „tárolóhelyre” van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat 80 ezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre, a mondattani információinak tárolásához 700 bitet használhat az agy.

    A végeredmény – 1,56 megabájt – kevesebb, mint egy modern telefon által készített fotó helyigénye.

  • Lehet, hogy többé nem szorulsz le az ágyról?

    Okosautó technológia a hálószobában.

    Te is egy térrablóval élsz együtt? Egy olyan emberrel osztod meg az ágyad, akivel végigharcolod az éjszakát, hogy újra meg újra visszahódítsd a matrac neked járó felét?

    Akkor a te álmodat is teljesíti az okos ágy. A legönzőbb alvót is a “saját sávjában”, azaz a saját térfelén tartja, méghozzá egész éjjel.

    Vicces, de valahol logikus, hogy az ötlet, egy autógyártótól érkezett, az ötlet alapja egy okosautó technológia. A legtöbb Ford-modellben már elérhető Sávtartó Asszisztens folyamatosan figyeli a jármű előtti útszakaszt és finom, de érezhető kormányzási nyomatékkal segít a vezetőnek visszatérni a forgalmi sávba – hatásosan egészítve ki ezzel a többi, szintén kamerával működő rendszereket, amelyek megakadályozzák, hogy az autó véletlenül kisodródjon a sávból.

    Ezek a technológiák adták az ötletet a “ Sávtartó Ágyhoz”, ami nyomásérzékelőkkel azonosítja, ha valaki elhagyja a matracon a saját térfelét, és ilyenkor egy futószalag segítségével finoman visszaviszi őt oda, ahol feküdnie kellene.

    A probléma nem tűnik komolynak, pedig valójában nagy gond. Több tanulmány is kimutatta már, hogy a kapcsolatban élő emberek negyede jobban aludna egyedül. Együtt alvás közben sokszor a párok egyik felének kevesebb hely jut az ágyban, mint egy kisgyermeknek a saját ágyában. Ha pedig valaki huzamosabb időn át kialvatlan marad, nagyobb eséllyel sérül meg vagy szenved balesetet otthon, a munkahelyén vagy az országúton.

    Minden lény, így az ember is alvás közben nagyon kiszolgáltatott, ezért arra vagyunk programozva, hogy azonnal felébredjünk, ha ilyenkor valaki vagy valami megérint minket. Amikor az ágyban a társunk áthúzódik a mi oldalunkra, működésbe lép ez az ösztön, és megzavarja az álmunkat, miközben a másik békésen szunyókál Akár kapcsolatok is tönkremehetnek emiatt.

    https://www.youtube.com/watch?v=yfSYjbODGUc

    Sajnos még csak prototípusként létezik az ágy , amely a Ford-találmányok sorozat részeként született. Ezek a találmányok az autóipari tapasztalatok segítségével oldanak meg mindennapos  problémákat.

    (via)

  • X-szárnyú ágy

    Nem lehet kétséges, hogy ez a dizájn melyik célcsoportot célozza meg.

    A Roomstogokids online áruház kínálatában megjelent ágy minden igazi Star Wars rajongó szívét megdobogtatja. Feltéve, ha a köztársaságnak és a későbbi lázadóknak szurkol. Az ágy egy klasszikus X-65-ös X-szárnyú vadászt formáz. Az ágy olya, mintha a csillagok között lebegnénk, és mellettünk süvítene el az űrhajó.

    Az űrhajó teste a falvédő szerepét tölti be, a szárnyak polcokként szolgálnak. A hajtómű és a lézerfegyverek 3 dimenziósak, de a pilótafülke mögé még egy R2-est is festettek.

    Az ágy jobb és baloldali verzióban kapható.

    Két gyerek esetén az igazi, mert az egymás mellé helyezett ágyak egy teljes űrhajót kiadnak.

    Az ágy 14 éves kor felett nem ajánlott, mert jelentősen rontja a csajozási esélyeket. Hacsak nem kizárólag rajongói vonalon építjük érzelmi kapcsolatainkat.

    (via,via,via)

  • Eredet a valóságban? Lehetséges!

    Emlékszünk még az Eredet (Inception) című mozira? Christopher Nolan nagysikerű filmje népszerűvé tette a misztikus sci-fi thrillereket a 2010-es évek elején, DiCaprionak már Oscart akartak adni, de talán emiatt a film miatt vált igazán ismertté és elismertté Tom Hardy, Joseph Gordon-Levitt, vagy akár Ellen Page. A történet és cselekmény magával ragadó volt, csavaros, mégis érthető, felfogható. A vége pedig teljes elalélás, hiszen a nézőre bízták a készítők a végső következtetést, melyből rengeteg rajongói teória, vita keletkezett.

    Azonban elérkeztünk egy olyan korszakba az emberiség fejlődésében, amely kiveheti a sci-fi jelzőt a fent említett film műfajmeghatározásából. Ugyan csupán hat év telt el a mozi óta, kutatók már képesek gondolatokat elültetni az emberi agyban.

    Hasonló módszerrel már próbálkoztak pár éve a kutatók, most azonban egy japán tudósnak, Takeo Watanabénak sikerült pontot tenni a mondat végére. Egy neuro-visszacsatolásnak nevezett folyamaton keresztül képesek a vizsgált alanyt „befolyásolni”, anélkül, hogy észrevenné. Az eljáráshoz szükség van egy fMRI (funkcionális, mágneses rezonanciavizsgáló) nevű szerkezetre, melybe a páciens befekszik, és bizonyos tevékenységekbe kezd. Az agyi aktivitás természetesen végig megfigyelés alatt áll, majd a tevékenységen keresztül visszajelzéseket küldenek az alanynak. Ezután új agyi kapcsolat jön létre. Majd ezt folytatják, és megismétlik még sokszor.

    inception-1920-1080-wallpaper

    Watanabe kísérlete arra irányult, hogy egy színt ültessen el az alanyok agyában. A páciensek java három napig neuro-visszacsatolási fejlesztésen vettek részt a tényleges kísérlet megkezdése előtt. Majd befeküdtek az fMRI-be, és fekete csíkos képernyőt néztek. A kísérletet végző tudósok arra kérték a résztvevőket, hogy próbálják meg szabályozni az agyi aktivitásukat. A csíkok eltűnése után a tudósok megdicsérték az alanyokat, ami pozitív visszacsatolást eredményezett (korábban nagyobb összegű pénzjutalmat ígértek a legjobban teljesítőknek). Majd az egész kísérletet 500-szor megismételtek, mindenkinél. Az alanyoknak nem lett megmondva, milyen színre kell gondolniuk, vagy, hogy mit kéne látniuk, így a külső befolyást kizártnak tekinthetjük. Azonban nem sokkal később kiderült, hogy az teljesít jobban, akinek az fMRI-ben az agyi aktivitása vörös árnyalattal jelenik meg. Ezután számos résztvevő fokozatosan jobb teljesítményt ért el, miután agyi aktivitásukkal sikerült vöröses színben megvilágítaniuk a szerkezetet; annak ellenére, hogy végig fekete-fehér képet néztek, önkéntelenül is a pirosas színnel hozták azt összefüggésbe. A vizsgálat után egyből megkérdezték a résztvevőket, hogy mire asszociáltak. A zebrától kezdve elképzelt erőszakos viselkedésig sokféle válasz érkezett. Másnap viszont sokan – akik részt vettek neuro-visszacsatolási fejlesztésen – egy függőleges csíkos képet nézve a vörös színnel kapcsolatos dolgokra asszociáltak. Pár hónappal később az eredmény szintén ugyanaz volt: akik előtte is vörösre gondoltak, most sem tették másképp bizonyos ellenőrző kísérletek után sem.

    Ez hatalmas áttörést jelenthet az orvostudománynak. Watanabe szerint bizonyos rendellenességek végre kezelhetővé válhatnak. A depresszión, de akár az autizmussal küzdő embereken is segíthet ez a módszer. A placebo hatás egyelőre kizárható, de a japán kutató újabb kísérleteket fog elvégezni a továbbiakban, így akár néhány év múlva ténylegesen elültethetnek bizonyos gondolatokat az emberi agy labirintusában.

     

  • A technológia átprogramoz minket

    Az agykutatók már a 60-as évek vége óta ismerik a jelenséget, hogy a rendszeresen, sokszor ismétlődő feladatok hatására az agyunk képes átdrótozni magát, vagyis tökéletesíteni, módosítani a szerkezetét, hogy jobban el tudja végezni a szükséges tennivalókat. Ezt hívják neuroplaszticitásnak. (tovább…)