Címke: aeroszol

  • Ha tisztul a levegő, az is felmelegedést okoz

    Kína felvette a harcot a környezetszennyezés ellen, és ez meglepő módon fokozta a felmelegedést. Kína erőfeszítéseket tesz a levegő minőségének a javítására, például az  aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére. De ez az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő.

    Az aeroszolokat jól ismerjük a mindennapokból, például a légfrissítők, a festékes flakonok, vagy rovarirtó palackok is ilyeneket állítanak elő. Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. Károsíthatja az ember egészségét és a mezőgazdasági termelékenységre is negatív hatással van.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Az üvegházhatású gázokkal ellentétben, amelyek gerjesztik a globális felmelegedést, mert felfogják a hőt a légkörben, az aeroszolrészecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve vagy a felhőkkel kölcsönhatásban. Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszolszennyezés palástolja.

    2006 és 2017 között a kínai kormány nagyszabású erőfeszítéseket tett a levegő tisztaságára, csökkentve például az olyan aeroszolos szennyezők, mint a szálló port alkotó szulfát egészségkárosító kockázatait. Ezzel évente legalább félmillió emberéletet menthettek meg.

    A kínai Cinghua Egyetem kutatói azt vizsgálták meg, hogy az aeroszol csökkentése milyen hatással volt a globális klímára.

    Embercsempészek

    A légköri és óceáni rendszerekre már mintegy száz éve alkalmazott fejlett modellt használták, amely feltárta, hogy Kína légszennyezés-csökkentésre irányuló politikája nem csupán a kelet-ázsiai országban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott.

  • Művészettel a klímaváltozás nyomában

    Görög és német kutatók  közös kutatásban festményeket elemezve vizsgálják az időjárásváltozás okozta környezetszennyezést. Híres alkotók festette naplementék színei alapján meg lehet becsülni, mennyire volt szennyezett a Föld légköre a múltban.

    Az óriási vulkánkitörésekkel a légkörbe kilökődő hamu és gáz részecskéi (aeroszoljai) visszaverik a nap egyes sugarait, így különleges, a szokottnál vörösebb árnyalatúra színezik az alkonyatot.

    Amikor az indonéziai Tambora tűzhányó 1815-ben kitört, az európai festők úgy láthatták, színt vált az égbolt. A kilövellt por és gázok a légkörbe kerülve körülölelték a Földet, és amint lebegő részecskéik visszaverték a napsugarakat, ragyogó vörösre és narancsra festették a napnyugtát még akár három évvel a kitörés után is. Akkoriban William Turner angol festő örökítette meg vásznain ezeket a lélegzetelállító naplementéket. A tudósok az ő művei mellett más nagy mesterek festményeit is elemezték, hogy információt szerezzenek a légkör hajdani összetételéről.

    Az Athéni Akadémia légkörfizikusainak kutatócsoportja olyan napnyugtafestmények nagy felbontású fotóit elemezte, amelyek 1500 és 2000 között készültek. Ebben az időszakban a Földet több mint 50 gigászi vulkánkitörés rázta meg. A több száz festmény analízisével arra kerestek választ, vajon az egyes műveken a horizont vörös-zöld aránya elárulja-e, mennyi aeroszolrészecske került az atmoszférába. Azt fedezték fel, hogy a nagy mesterek festményein ez az arány erősen összefügg a légkör aeroszoltartalmával. Nem befolyásolja, ki volt a művész és milyen iskolához tartozott.

    Ha több aeroszol szennyezi az eget, az vörösebbnek tűnik. Hasonló hatások tapasztalhatók ásványoknál, illetve ember alkotta aeroszolok esetében. Ezután kísérlettel is alátámasztották feltevésük helyességét.

    Megkértek egy híres festőt, készítsen képeket a naplementéről a görögországi Ídra szigetén, míg elhalad felette egy szaharai porfelhő, illetve az esemény után. A művész nem tudott a felhőről. A tudósok összehasonlították a légköri aeroszolok modern műszerekkel mért optikai átlátszóságát azokkal az értékekkel, amelyeket a festmények vörös-zöld aránya alapján becsültek, és az találták, a kettő közel áll egymáshoz.

    Mivel az aeroszolok visszaverik a napfényt, abból kevesebb éri el a Föld felszínét, ezért a hőmérséklet lehűl. A Tambora kitörése nagyjából tízezer embert ölt meg, ezután több mint 60 ezren az éhezés vagy a betegségek áldozatai lettek a katasztrófát követő „vulkáni télben”. Abban az évben – írják – elmaradt a nyár.