Ugyan még hivatalosan nem jelentettek be semmit, a Mafia 3-on dolgozó Hangar 13 háza táján, jobban mondva a stúdió tőszomszédságában egy nagyon titkos projekt indult el.
A Parkside kódnévre hallgató csoportosulás akkora titokban dolgozott, hogy még a Hangar 13-as kollégáiknak sem mondhatták el, hogy mit kotyvasztanak a konyhájukban. Most kiderült, hogy a világ egyik legegyedibb hangvételű sci-fi FPS játéka, a BioShock következő része legkorábban idén, bár inkább jövőre meg is jelenhet.
Ugyan minden tőlük telhetőt megtettek, hogy titok maradjon az új BioShock, sajnos nem lehet AAA játékot fejleszteni anélkül, hogy emberek dolgozzanak rajta. Onnantól kezdve pedig, hogy egynél több személy tud egy-egy projektről, máris nagyon nehéz megakadályozni, hogy valaki szivárogtasson. Így jártak a BioShock fejlesztői is.
Mostanában a Hangar 13 stúdió felett gyülekeztek a viharfelhők a tömeges elbocsátások és leépítések miatt. A fejlesztők a hírek alapján azonban egy egyelőre meg nem nevezett stúdióhoz igazoltak, egyesek szerint egészen pontosan a 2K Marionról lehet szó. Egyelőre merész kijelentés lenne azt mondani, hogy a következő hónapok nagy videojátékos eseményein már mozgásban láthatnánk az új BioShock részt, de a remény hal meg utoljára.
1988-ban jelent meg az Elpusztíthatatlanok című mozifilm, melyben egy különleges napszemüvegnek köszönhetően egy munkanélküli csavargó képes volt látni a köztünk rejtőző földönkívülieket. Idén ősszel az Image Comics egy hasonló képregényt mutat be a piacnak, a Burnouts viszont még a vártnál is botrányosabb lesz. A történet szerint néhány fiatal, miután részt vesz egy iskolai drogprevenciós programon, fogja magát és kíváncsiságból elszív egy kis füvet. A végeredmény viszont a vártnál durvább lesz, hiszen a klasszikus filmhez hasonlóan rájönnek, beszívva látják a Földön élő UFO-kat.
A készítőket megkérdezték, hogy mégis mi vitte rá őket arra, hogy problémás tinikből csináljanak kvázi rossz szuperhősöket. Dennis Culver, a Burnouts írója erre úgy felelt, hogy mivel minden suliban vannak a szereplőkhöz hasonló gyerekek, akik illegális anyagokhoz nyúlnak, érdekes volt egy kicsit elmélkedni azon, hogy milyen érdekes lenne, ha igazából jó célra használnák a füvet.
A Burnouts szeptemberben jelenik meg, várhatóan a képregény jó nagy vihart fog kavarni, hiszen a sci-fi körítés ellenére mégiscsak drogos tinik a főszereplők.
Április 9-én érkezik a brit Jasper Fforde disztópia regénye, a Monokróm. A brit író ugyan itthon nem ismeretlen, ugyanis 2008-ban itthon is megjelent az irodalmi krimije, a Jane Eyre eset. De mi történt Fforde-dal első könyve óta? Részletes bemutatónkból megtudjátok.
A brit író 1961. január 11-én született Londonban. Családja igazi hírességeket tudhat magáénak. Apja, John Standish Fforde az Angol Nemzeti Bank főpénztárnoka volt, aláírása az 1966-1970 között nyomott fontokon látható. Nagyapja, Józef Retinger (Joseph Conrad barátja) lengyel bevándorló, az Európai Mozgalom tagja, segített az Európai Unió alapjainak letételében, dédnagyapja pedig E. D. Morel újságíró, szocialista politikus. Rajtuk kívül még érdemes megemlíteni Katie Fforde-ot, aki Fforde unokatestvérének felesége, aki romantikus regényeiről ismert.
Az irodalmi vonalon maradva érdemes megemlíteni, hogy ez szinte elválaszthatatlan Fforde mindennapjaitól. Feleségével Walesben, Hay-on-Wye-ben él, és nem véletlenül; a mindössze 1500 fős városban legalább 30 könyvesbolt működik, és többet nem is kíváhatna egy könyvmoly, ez számára az igazi mennyország.
Azonban Japer Fforde nem mindig foglalkozott az irodalommal, hiába a régóta tartó nagy szerelem. Írói karrierje előtt a filmiparban dolgozott. Számos filmhez működött közre, köztük A per, Az aranyszem, Hegylakó 2, Angyal, Zorró álarca, Sade márki játékai, A bevezetés szabályai.
Íróként 2001-ben – 76 elutasítást követően – adta ki regényét, a Jane Eyre esetet. Az itthon is megjelent könyvvel kezdte el a Thursday Next sorozatát, ami már 7 kötetnél jár (magyarul csak 2 rész jelent meg). A történet egy bizarr világba vezet minket. Első ránézésére a 20. századi Angliára tűnik, de minél mélyebbre megyünk, annál abszurdabbá válik minden. Itt az időutazás teljesen megszokott, hétköznapi dolog, a kertekben kihalt állatfajok klónozott példányaival találkozhatunk, fekete kereskedelemben találnak új gazdára a hamisított versek, a különböző művészeti irányzatok képviselői pedig vérre menő utcai harcokba bocsátkoznak. Ebben a világban él Thursday Next, az irodalmi mesterdetektív, hogy felgöngyölje ennek a bizarr világnak különös irodalmi bűnügyeit. Az első könyvet követően a Thursday Next-sorozat népszerű regénysorozattá nőtte ki magát, a harmadik rész, The Well of Lost Plots (2004) megnyerte a humoros történeteknek járó Woodehouse-díjat.
A krimi vonalat Fforde egy új sorozatban is folytatta. 2005 indította el a Nursery Crime-regénysorozatát a The Big Easy Over című kötettel. A világa hasonló a Thursday Nextben megismerthez, amit a The Well of Lost Plots-ban megjelenő Caversham Heights ihletett. A Nursery Crime-ben Jack Spratt és asszisztense, Mary Mary derítik fel kisviláguk bűneseteit. A regénysorozat jellegzetesen szarkasztikus hangvételű, a cselekmény pedig általában egy-egy találós kérdés vagy mondóka köré épül. Maguk a főszereplők is egy-egy angol versikéből léptek elő: Jack Spratt egy Jack Sprat című mondókára, Mary Mary pedig a „Mary, Mary, Quit Contrary” angol gyerekversre utal.
2009-ben Fforde kilépett a detektívtörténetek világából, hogy a disztópiákban próbálja ki magát. Ez volt a Shades of Grey , azaz a Monokróm. A történet a mi világunk utáni Egyesült Királyságba visz minket, ahol az emberek csak egy-egy színt képesek érzékelni. A társadalmi hierarchia alapját is ez adja: az vagy, amit látsz. A csúcson a Bíborok állnak, őket követik a Sárgák, a Zöldek és a Kékek, majd a Narancssárgák és a Vörösök, a ranglétra alján pedig a Szürkék állnak. A Homo Coloribusok összetett, intrikákkal és finom hatalmi játszámkkal átszőtt világát Eddie Russett Vörös fiatalember szemén keresztül ismerjük meg. A regény elején a fiú épp Kelet-Kárminba tart, hogy ott némi méltóságot tanuljon; egy kellemetlen végkimenetelű tréfa miatt büntetőmunkára – pontosabban -, székszámlálásra ítélték. Apjával, a falu jövőbeli gyógyítójával útra kelnek teljesíteni az elvárt feladatokat, azonban az út, majd a kelet-kármini tartozkodás során nem várt rejtélyekkel találják magukat szembe: egy épp halálán lévő Bíborról kiderül, hogy igazából Szürke, egy lány megmagyarázhatatlan módon utazik egyik helyről a másikra, és különös halálesetek árnyékolják be a falu vezetőségét. Emellett a helyiek intrikái és nehezítik az újonnan érkezik életét. Eddie a maga naiv módján, de kezébe veszi az irányítást, és kideríti a körülötte zajló furcsaságok okát.
Fforde 4 részesre tervezi a Monokróm regénysorozatát, de eddig egy részt adott ki. Legutóbb egy előzményrészt, a 7 Things to Do Before You Die in Talgarth ígérte 2017-re, de a jelenlegi hírek szerint ez 2019-ben fog megjelenni. A további két rész Painting by Numbers és The Gordini Protocols munkacímen ismertek.
2010-ben egy a többi munkájától teljesen független trilógiába kezdett bele: ez volt a The Last Dragonflyer fantasyje. A történet egy olyan világban játszódik, ahol a mágia egy teljesen létező dolog, viszont egyre gyengébb lesz, helyét pedig a modern technológia veszi át. Itt ismerjük meg a tizenötéves Jennifer Strange-t, aki az utolsó sárkányt keresi. A könyet még három rész követi (The Song of the Quarkbeast, The Eye of Zoltar), továbbá már sorozat is készült belőle 2016-ban, amit a Sky One sugárzott.
Jasper Fforde idén sem hagy minket olvasnivaló nélkül. Legújabb regénye az Early Riser a tervek szerint augusztus 2-án jelenik meg angolul. Ezúttal a sci-fi és a fantasy elemeit vegyíti egy fforde-i univerzumban: képzelj el egy olyan világot, ahol minden embernek hibernálódnia kell egy elképzelhetetlenül hideg tél során. Az emberek teste közel áll a halálosnak számító fagyponthoz, így lépve be a leírhatatlanul álomtalan és alacsony metabolikus állapotba. És minden alvó mellett ott van egy marsall, aki a védtelen alvókat figyeli. A könyv főhőse, John Fugue is egy ilyen marsall. Maradéktalanul teljesíti feladatát, amíg a 12-es szektorban különös összeesküvésről nem hall: az alvókat egy veszélyes álommal fertőzték meg. Hogy kiderítse az igazságot, Fugue is aláveti magát a hibernációnak.
Részlet a Last Dragonslayer sorozatból
Az író regény mellett néhány novellát is publikált az elmúlt évek során. Ezek közül kiemelendő a 2007-es „The Locked Room Mystery mystery”, amit a Guardinben lehet elolvasni, és 2009-es „We Are Alike”, ami a Bis Issue című hajléktalan magazinban jelent meg.
Fforde életművét átekintve láthatjuk, rengeteg műfajból és hagyományból táplálkozik, ezeknek a kreatív vagy abszurd vegyítéséből alkot eredeti hangvételű történetei. Saját bevallása szerint legnagyobb inspirációja Lewis Carroll klasszikusa, az Alice Csodaországban és Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege, továbbá kedvencei közt említi Kurt Vonnegutot (tőle Az ötös számú vágóhidat szereti leginkább) és P. G. Woodehouse-t. Kritikusai szerint könyveiben megtalálható Jorge Luis Borge, George Orwell és Philip K. Dick hatása is.
Az írás mellett Fforde fontosnak tartja a rajongókkal ápolt közvetlen kapcsolatot is. Ehhez használja a Twittert (bátran lehet kérdezni tőle!), dinamikus honlapját, ahol rengeteg plusz infót kapunk regényeihez, és végül pedig az évente megrendezett Fforde Ffiestát, ahol egy adott irodalmi téma és Fforde könyvei köré szervez programokat olvasói számára.
Jasper Fforde regényét, a Monokrómot most 20% kedvezménnyel rendelheted elő webshopunkból!
A Gyűrűk Ura napjaink egyik legismertebb fantasyje, az 1954-es megjelenése óta több száz millió példányban kelt el a regénytrilógia. Egészen 2001-ig kellett várni, hogy Hollywoodban Peter Jackson jóvoltából épkézláb adaptációt kapjon a történet. Azt már kevesebben tudják, hogy 1978-ban volt egy animációs film is, mely megpróbálkozott a képernyőre vitellel, 1995-ben pedig a magyar köztévé, az MTV akarta megvásárolni a Tolkien-mű jogait. Tumblren tűnt fel az érdekes dokumentum szkennelt változata, ezt alább mutatjuk.
Úgy tűnik, hogy nem utasították vissza élből az MTV próbálkozását, hiszen bekérték a projekt leírását és a tervezett büdzsét. Azt már nem tudni, hogy a köztévé ezt elküldte-e és végülis mi volt az oka annak, hogy A Gyűrűk Ura magyar verziója soha nem készült el. Mindenesetre érdekes lett volna látni mondjuk Sinkovits Imrét Gandalfként és Stohl Andrást Frodó szerepében, egy beszélgetős, napi sorozatban.
December 29-én a Netflixen elérhetővé vált Charlie Brooker sorozata, a technológia és a gyarló emberek kapcsolatának veszélyeit boncolgató Black Mirror legújabb 6 epizódja. A produkció bármelyik évadába könnyű becsatlakozni, hiszen az epizódok nem kapcsolódnak egymáshoz, a széria minőségét pedig mi sem jelzi jobban, hogy a cyberleszbikus szerelmet boncolgató San Junipero Emmy-díjat kapott. De vajon fel tud érni a produkció ehhez a színvonalhoz?
A 4. etap nyitánya, a USS Callister egyértelmű választ ad, hiszen a sorozat egyik legjobb részével folytatódott a Black Mirror. A történet szerint egy nő (Cristin Milioti) egy Star Trek-szerű űrhajó fedélzetén ébred, aztán pedig rájön, hogy az elméjét bizony klónozták. Egy játékfejlesztő cég kockavezére az összes, számára nem szimpatikus kollégát bezárja az Infinity nevű videojáték egy offline-nak tűnő szegmensébe, hogy ott aztán a kapitány gúnyájába bújva kínozhassa őket, szigorúan virtuális keretek között.
A Black Mirror premierje több érdekes kérdést is felvet, többek között azt is, hogy mennyire számít bűnnek úgy kínozni NPC-ket egy játékban, hogy a botok az egészet valóságnak élik meg. Egyáltalán tekinthető-e egy játékbeli karakter valósnak? Az biztos, hogy a USS Callister úgy vág gyomorba, mint mondjuk a Tindert kiparodizáló, Nosedive című rész is megtette, az egyetlen különbség a két rész között, hogy míg a 3. évados részben a szereplők nyitottan álltak az online külvilághoz, itt pontosan az ellenkezőjéről beszélhetünk.
Az biztos, hogy ebben a több mint egy órában látható színészeket erősen meg kell jegyezni és dicsérni is lehet őket. A Westworldből ismerős Jimmi Simpson nagyon jól hozza egyszer a magabiztos csajozógépet, máskor pedig a USS Callister béta legénységi tagját. A Friday Night Lightsból, a Fargóból és a Breaking Badből ismerős Jesse Plemons pedig egyenesen brillírozik főgonoszként, hiszen a zárkózott kockát és a kegyetlen kapitányt ugyanúgy lehet utálni, még ha bizonyos szempontból teljesen másképp megtört alakokról is van szó.
Nagyon nehéz dolguk van a készítőknek, ha ehhez az epizódhoz fel akarnak érni, hiszen 2017 egyik legjobb sorozatrészét szállította le a Black Mirror, így az év végére. A szezonnal kapcsolatos érdekesség, hogy az összes felvonás főszereplője női karakter lesz, így ezért is újfent újítónak nevezhetjük az elmúlt évek legelgondolkodtatóbb tévés produkcióját.
Az Avatar első része igazi csoda volt, már amennyiben az ember 3D-ben nézte meg James Cameron alkotását. Talán azóta se volt olyan film, ami ilyen szépen ki tudta volna használni a techonlógia adta lehetőségeket. 2009 azonban régen volt, ráadásul a folytatás premierjét 2020-ra tűzték ki. A készítők ennek ellenére ambíciózusak, hiszen nem kevesebb, mint 5 Avatar filmmel terveznek. Voltak, akik Cameron szemére vetették, hogy csúnyán megcsúszott az új felvonással, a rendező azonban nem ért egyet a kritikus véleményekkel.
Ha nincsen forgatókönyv, akkor nincsen film se. Márpedig 4 évig tartott összerakni a történetet, és még csak azt se mondhatjuk, hogy sok volt az üresjárat. Az eddig eltelt időt arra fordítottuk, hogy technológiailag még fejlettebb, még szebb dizájnnal rendelkező folytatást rakjunk össze. Mire a forgatókönyv elkészült, addigra minden karakter, lény és helyszín dizájnja készen volt. Igazából a hosszú készítési idő a dizájn csapat és maga a film hasznára vált, több idejük volt dolgozni – árulta el Cameron a Vanity Fairnek.
James Cameron emellett arról is beszélt, hogy a további Avatar részek csak akkor készülhetnek el, ha a második és harmadik film jól teljesít a pénztáraknál. Így közel sem biztos, hogy végül 5 részes lesz a franchise, főleg, ha ennyi időbe telik egy-egy folytatást összerakni.
A szuperhősös filmek éppen azt csinálják jól, hogy egyik kaland követi a másikat, már-már futószalagon jönnek az új filmek. Ráadásul ezekbe még egyediség is képes szorulni, gondoljunk A galaxis őrzőire, a Pókember: Hazatérésre, vagy épp a Thor Ragnarökre. Az Avatar esetében Cameron talán azt rontotta el, hogy nem ütötte a vasat, amíg meleg volt, így elképzelhető, hogy a sok-sok éves szünet után már kevésbé fogja lázba hozni az Avatar 2 a moziba járókat. Kivéve, ha erős hype-ot és brutális marketing-hadjáratot kap a film.
A Timeless című NBC-s drámasorozattal szinte kabaréba illik, ami történt, ugyanis a csatorna május 10-én bejelentette, hogy kaszát kapott a sci-fi széria. A készítők, Eric Kripke és Shawn Ryan sajnálatukat fejezték ki, aztán rögtön ki is jelentették, hogy a produkció külsős gyártója, a Sony bizony mindent el fog követni azért, hogy a műsort másik csatornára költöztessék. Aztán pár nappal később jött a hír, hogy az időutazós sorozatot az NBC mégis berendelte egy második évadra, melynek az egyik főszereplő, Matt Lanter Facebookos videóban örült.
Az NBC hatodik legnézettebb drámasorozatáról beszélünk egyébként, mely így első hallásra lehet, hogy jól hangzik, de a Timeless nézettségben eléggé elmaradt a várakozásoktól. Azóta a készítők úgy nyilatkoztak, hogy a produkció legkorábban 2018 tavaszán térhet vissza a képernyőkre és a második etap 10 epizódos lesz. A nézők minden bizonnyal fogták a fejüket az első szezon lezárása után, ugyanis elég kemény cliffhangerrel búcsúzött a Timeless, de a hírek szerint épp ők, a rajongók érték el, hogy az NBC megváltoztassa a döntését.
Egyesek szerint a piszkos anyagiak miatt dobta volna el az NBC a Timelesst, ugyanis elég kemény egyezkedések mentek a háttérben a produkciót gyártó Sony TV-vel, de nem csak ez a sorozat járt ebben a cipőben, hanem a Taken és a Blindspot is. Bár, azt hozzá kell tenni, hogy nézettségben mind a Taken, mint pedig a Blindspot gyengébben teljesített a Timelessnél, és azokat így is simán (elsőre) berendelték.
Mint kiderült, végül a Sony és az NBC a rajongók miatt ült le még egyszer tárgyalni, akik a hivatalos állásfoglalás szerint összefogtak és megmentették a sorozatot. A tévétörténelemben ezen kívül egy ismertebb eset van még, amikor nézői nyomásra menekült meg egy produkció. Annak idején a CBS-féle posztapokaliptikus, kisvárosi sci-fi, a Jericho ért véget egy hatalmas cliffhangerrel, de aztán a rajongók annyi mogyorót küldtek tiltakozásul a csatorna székházába, hogy kénytelenek voltak megcsinálni azt a hőn áhított második évadot.
A Timeless című sorozatot Magyarországon a VIASAT3 mutatta be, dupla résszel, március 21-én. A hazai közönség a produkciót Időutazók néven ismerheti, mely egy, a Slidershez hasonló csapatról szól. A főszereplők egy gonosz konspirátor nyomába erednek, amikor az ellop egy időgépet és elkezdi módszeresen megváltoztatni a múltat.
