Címke: A teamesternő könyve

  • Mi lenne, ha tilos lenne álmodnunk?

    Emmi Itäranta második regénye, A tiltott álmok városa hamarosan magyar nyelven is elérhetővé válik. A feltörekvő finn írónő könyvét 2016-ban publikálták először, s a következő hónapban már mi is olvashatjuk.

    Egy névtelen szigeten vagyunk hősünkkel, Elianaval, aki elzárva él, s csak nagyon ritkán találkozik bárkivel is. Csendes, mozgalmatlan életét jól felrázza egy néma lány, akinek történetesen Eliana neve van a kezére tetoválva. Eliana ráadásul képes álmodni, ami hatalmas szálka az elnyomó hatalom szemében, így titkolnia kell ezt a képességét. Ahhoz viszont, hogy szembeszállhasson ezzel a hatalommal, s védje magát, s a körülötte lévőket, fel kell vállalnia álmait. Eliana szemén keresztül követjük a cselekményt, miközben egy olyan társadalom rajzolódik ki előttünk, amelyben a félelem és elnyomás állandó szereplőként tűnnek fel.

    Míg az első regény inkább a sci-fihez, ez inkább talán a fantasyhoz áll közelebb. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne köze a sci-fi műfajához, sőt! Viszont sokkal több a fantasztikus elem, mint korábban.

    A tiltott álmok városa tipikusan az a könyv, amely már az első sorok után magával ragad, és megszünteti körülöttünk a valóságot. Az írónő stílusa lenyűgöző, kerüli a már rongyossá használt metaforákat, s szokatlan módon tárja elénk történetét, zseniálisan képes használni a szavakat és a nyelvet, mint eszközt.

    Márciustól már kezünkbe tarthatjuk, addig is érdemes elolvasni az írónő korábbi könyvét, A teamesternő könyvét is.

  • Kezdjük egy izgalmas történettel az évet!

    Nem lenne jó érzés, ha a 2019-ben elsőként olvasott könyvünkben csalódnunk kellene. Éppen ezért, három olyan regényt ajánlunk most, amely biztosan sikert arat majd. Hogy mi erre a garancia? Önök, ti magatok. Hiszen a hármas listát az olvasók által legjobbra értékelt könyveinkből állítottuk össze. Nézzük, melyek ezek:

    Homeland:

    A könyvet Cory Doctorow írta, 2013 februárjában publikálták, majd a magyar fordítás 2016 tavaszán érkezett.

    „A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen.

    Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán?”

    Helyet! Helyet!:

    Az alábbi disztópia a 2012-ben elhunyt Harry Harrison talán leghíresebb műve, amely 1966-ban jelent meg.

    „Egy párhuzamos univerzum 1999-ének New Yorkjában emberpróbáló az élet a környezetszennyezés és a túlnépesedés miatt. A vizet adagolni kell, és igazi húst csak a leggazdagabbak ehetnek, a többiek egyen ízű szójakészítményeken tengődnek.

    Három ember sorsa fonódik össze ebben a barátságtalan világban: Andy Rusch rendőrnyomozó, Billy Chung, a tajvani utcakölyök és Shirl, egy milliomos bűnöző kitartott szeretője járják haláltáncuk egyre szűkülő köreit a fojtogató tömegben, és csak remélhetik, hogy megérik a közelgő ezredfordulót.”

    A teamesternő könyve:

    A kötet 2015-ben került a Galaktika polcára, írója a fiatal finn hölgy, Emmi Itäranta.

    „Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.”

  • Tea egy vízhiányos jövőben

    A teamesternő könyve a maga nyugalmat árasztó címe mögött egy nem mindennapi történetet rejt. Emmi Itäranta 2012-ben írta regényét, melyben egy disztópiát épített fel. Központi témák a hagyomány, kultúra, történelem, tudás, valamint az emberek és környezetük közti kapcsolat.

    Főszereplőnk a fiatal Noira, aki apjától eltanulja a tea művészetét. A víz azonban a jövőben hiánycikk, így vele együtt a tea is nagy luxus. Noira családja viszont egy titkos vízforrással rendelkezik, ami később persze bonyodalmat okoz majd.

    A víz már-már főszereplővé válik a műben, olyan elem, amely túléli az embert és mindig jelen van az életében. Éppen ezért metaforaként is nagyon jól, hatékonyan működik. Csakúgy, mint a tea. Számos ázsiai kultúrában a teának igen fontos szerepe van, amihez külön szertartás is párosul. Mindehhez pedig a víz elengedhetetlen. A szerzőnek is egy ilyen teaszertartás adta a könyv ötletét, hogy egy vízhiányos jövőről írjon regényt.

    Ha kezünkbe vesszük a könyvet és olvasni kezdjük, először csak azt gondoljuk majd: milyen szépen is van megírva. Aztán jön egy-egy erőteljes jelenet, ami ösztönöz, hogy tovább haladjunk a történettel. Ezek a jelenetek nagy hangsúlyt fektetnek a titkokra, emlékekre és a képzeletre. Ez a felépítés tudatos az írónő részéről. Ezek a részek összefüggenek egymással, s nem szabad semmi fölött elsiklanunk.

    Emmi rengeteg olyan elemet használ könyvében, amelyek a vizualitás erősségét növelik, vagyis szinte tökéletesen látjuk magunk előtt az eseményeket. Minden szinte filmként vetül elénk, ami nem is meglepő, hiszen az írónő gyermekkori álma az volt, hogy filmekkel fog foglalkozni, ha felnő, továbbá némi színházi tapasztalattal is rendelkezik.

    Az írónő zseniálisan ragadja meg az éghajlatváltozás problémáját, ugyanis egy felettébb érdekes történetbe csavarva tárja azt az olvasók elé, hogy elgondolkodjanak a meglévő és a ránk váró gondokon.

     

  • Új Galaktika kötet: megjelent A teamesternő könyve

    Ahogy a regény szlogenje is tartja: vannak titkok, amelyeket egyszerűen muszáj elárulni… Megérkezett Emmi Itäranta finn írónő Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjra jelölt disztópiája, A teamesternő könyve a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    A pár száz év múlva a világban az erőviszonyok és erőforrások átrendeződését követően a tudás az egyetlen fegyver, ami egy kis reményt adhat a hatalommal szemben.

    Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját.

    Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.

    A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

    A teamesternő könyve megrendelhető az interneten.

    Olvass bele a kötetbe!