Címke: a sci-fi politológiája

  • Nyerj könyvet a sci-fi politológiájáról!

    Tavaly jelent meg Dr. Tóth Csaba politológus, szociológus kötete, ami a szerző Politika és science fiction című, egyetemi kurzusára épül, és többek között a Star Wars, az Alapítvány-sorozat, a Stargate és a Babylon 5 univerzumán keresztül mutatja be a politika világát.

    Február 28-án 3 példányt sorsolunk ki A sci-fi politológiája című könyvből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk véget ért. A nyertesek:
    Dénes László, Székesfehérvár
    Agócs Péter, Tököl
    Ladomérszky Judit, Budapest
    Gratulálunk!

  • Középfölde problémáját a központosított hatalom oldhatná meg – A Gyűrűk Ura jogi és politikai kérdései

    A múlt hónapban indult „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat második állomása Középfölde volt. Ez alkalommal ismét Dr. Tóth Csaba politológus segített eligazodni a feudalizmus hagyományaira épült fantasy világ politikájában, Tolkien története során felmerülő jogi kérdésekben pedig Dr. Hoffman István közigazgatási jogász adott útmutatást.

    A Trónok harcás eseményhez hasonló menetrend szerint zajlott a Gyűrűk Urát körbejáró est is: néhány kiemelt jelenet során nyerhettünk rálátást Középfölde jogi és politikai kérdéseire. Számos olyan probléma felmerült, amelyek miatt szokták kritizálni a ma már klasszikusnak számító regényt. Egyik legérdekesebb kérdés az volt, miért rekedt meg a fejlődés a feudalizmus szintjén, hol vannak egy esetleges ipari forradalom jelei? Tóth és Hoffman is arra jut, a mágia jelenléte akadályozhatja meg egy ilyen mesebeli világban, mint amilyen Középfölde is vagy bármelyik más jól ismert fantasy birodalom a fejlődést (megjegyzés: azért jócskán akadnak olyan fantasyk, ahol jelen vannak a tűzfegyverek, mint például Brain McClellan Lőpormágus-trilógiája). Másik érvként felmerül az egyik népszerű Gyűrűk Ura-olvasat, miszerint a középföldiek és Szauron küzdelme értelmezhető a konzervatív világkép és az ipari forradalom ütköztetéseként is.

    4b9cb8628154cd8853b655e20a71de05-650-80

    Középfölde színes, de néhol problematikusnak mondható rendszerének mélyébe is lemerészkedtünk. Számos politikai kapcsolatnak, mint Gondor és Rohan szövetségének boncolása során jól ismert középkori minták tárulnak fel a mítoszi köntösbe bújtatott történet elemeiből. Így tárul fel például az önsegély és a kollektív védelem rendszere, és itt merül fel egy másik Gyűrűk Ura-olvasat is, ami a történetet a második világháború parafrázisaként láttatja. Továbbá szó esik Szauron okos stratégiájáról (egyenként támadja meg a rendszer egységeit) és annak kérdése, ez ellen hogyan is léphetnének fel a középföldei fajok. Hátráltató erőként felmerül a politikai rendszerek perszonalizációja, azaz annak problémája, hogy egyének, nem pedig hatalmi egységek irányítanak (gondoljunk csak Théoden királyra: amíg ő nem döntötte el, hogy segít Gondornak, addig más sem cselekedett).

    the-lord-of-the-rings-image-1

    Ennek megoldásához nem árt feltárni, melyik nép milyen politikai helyzetben is van. Ennél a pontnál olyan megállapítások kerültek kimondásra, amikre talán már magunk is gondoltunk a regény olvasása vagy a filmtrilógia nézése közben. Például górcső alá kerül Gandalf szerep. A varázsló, mint a megkérdőjelezhetetlen, mindenki felett álló hatalom, egy igazi manipulátor, aki jó szándéka által vezetve igyekszik az eseményeket a megfelelő sodorba terelni. Másik érdekesség, ami felmerült, az a a hobbitok politikai berendezkedése: gyakorlatilag ők az egyetlen demokratikus közösség Középföldén. Továbbá rövid ideig elidőztünk a tündék felsőbbrendű szerepén, és az emberekhez való viszonyuláson. Tóth Csaba megjegyzi, hogy a fajok helyzetét és a közeledő veszély mértékét mérlegelve, ő a központosítást javasolná megoldásként. Ez a gondolat mind a regényben, mind pedig a filmben is megjelenik: Elrond tanácsa, majd a Gyűrű szövetségének megalakulása. Ha Szauron távoztával ez az egység tovább tudna működni, sok probléma megoldódna Középföldén, és talán a hiányolt fejlődés is elindulna. Aki ismeri A szilmarilokat és más Tolkien-írásokat az tudhatja, hogy sajnos áldozatok árán jön el Középföldére a technikai haladás (saját elképzelése szerint a mitológiai világ vége Ábrahámmal jön el).

    council_of_elrond

    ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának előadássorozata egy újabb szeletét tárta fel a fantasy zsánerének folytatva saját kitűzött misszióját: kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát. Reméljük, hogy a következő, november 15-én tartandó előadás, ami a Harry Pottert fogja vizsgálni is hasonlóan magas színvonalú lesz.

  • Vérfertőzés, anarchia és a jó kormányzás problémája – A Trónok harca jogi és politikai kérdései

    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának köszönhetően egy fantasztikus előadássorozat indul az ELTE-n „Jog és politika a fantasyben” címmel. Azonban a cím ne tévesszen meg senkit, hisz nem csak a fantasy zsáner főbb műveit, de a sci-fi jelentős világaiba is elkalauzolnak minket a későbbiekben. Első alkalommal a Trónok harca koránt sem egyszerű jogi és politikai kérdéseiben mélyedhettünk el.

    Az első előadás alkalmával A sci-fi politológiája politológus és szociológus szerzője, Dr. Tóth Csaba és Dr. Kisteleki Károly jogtörténész mutatta meg az érdeklődőknek, miként is lehet egy fantasyt jogi és politikai szemmel nézni. Az idő végessége miatt (sajnos csak 2 óra jutott az előadásra) néhány kiemelt jeleneten keresztül ismerhettük meg Westeros törvényeit és szokásrendszerét.

    A mostani est egyik legerősebb sajátossága az volt, hogy mindig rádöbbentette a közönséget arra, hogy George R. R. Martin milyen mesterien is fűzte bele történetébe az ókori és a középkori mintákat, ezzel egy igazi működőképes fantasy világot létrehozva (korrekt középkori struktúrát, az előadókat idézve). Tóth Csaba és Kisteleki Károly is számos történelmi párhuzamot hozott kultúrából, jogból és politikából, melyek tökéletesen ráillettek Westerosra is. Tipikusan olyan áthallás van például az egyiptomi fáraók és a Targaryenek családon belüli házassága között, amire először nem is gondolnánk egyszerű olvasó vagy tévénézőként. De hasonló meglepetést okozott a Makulátlanok és a janicsárok közötti teljesen logikus hasonlóságok bemutatása is.

    51ccb7340bce5d33_frey

    Az ehhez hasonló ahaélményeket a tényleges jogi és politikai résznél is többször megtapasztaltuk. A Vörös Nász jelenet minden durvasága ellenére is tökéletes kezdet volt a vendégjog és a szerződéskötések- és szegések következményeinek vizsgálásához, miközben feltártuk Robb Stark és Lord Frey egyezségének részleteit is. Még górcső alá került Tywin Lannister tanítása a jó kormányzásról, ami csak arra világított rá, hogy a mai napig vitatott kérdés az ideális vezetés és az ahhoz szükséges tulajdonságok. Kisteleki és Tóth magyarázatából mindenképpen kiderült, hogy egy uralkodó dinasztiára épülő rendszerben szinte áthidalhatatlan probléma egy minden tekintetben stabil uralkodó kiállítása. A kormányzáshoz és a királysághoz kapcsolódott a tévésorozat talán egyik legerősebb jelenete, Kisujj és Varys párbeszéde a birodalom jelentéséről és az anarchiáról. A téma Westeroson igencsak aktuális, hisz a birodalom éppen szétesőben és hiányzik a központi hatalom. Azonban a rang és vagyon nélküli emberek, ahogyan Kisujj is teszi, csak üdvözlik ezt az állapotot: hiszen a káosz nem egy gödör, hanem egy létra.

    game-of-thrones-littlefinger-1024x576

    Jaime és Cersei Lannister vérfertőző kapcsolatára is kitekintettünk, főleg a családtagok közötti nemi aktus büntetőjogi aspektusainak kapcsán. Megtudtuk, hogy a jelenséget már Hammurabi törvénykönyvében is rögzítették, mint tiltandó dolgot, de a Targaryenekkel és Cerseiékkel párhuzamba kerültek a már említett egyiptomi fáraók és a Habsburgok unokatestvérekkel való házassága is. A továbbiakban még szó esett a fattyak jogi helyzetéről Westeroson és a középkori Európában, a rabszolgaság és a rabszolga felszabadításról, és természetesen mindkét professzor megosztotta velünk, kit is látna szívesen a Vastrónon.

    4b3371625c8b76de3e8ca972c794f434

    Mindenképpen egy értékelendő kezdeményezés a „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat, ami kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát, amelyek lehet, önmaguk valójában sok embert hidegen hagynának. Reméljük, a következő, Gyűrűk Urát feldolgozó előadás is hasonlóan szélesíti látókörünket és olyan dolgokra világít rá, amelyre nem gondoltunk azelőtt.

  • Minden sci-fi politika is

    Dr. Tóth Csaba politológus, szociológus, a Republikon intézet alapítója és stratégiai igazgatója. Speciális vizsgálati területe a pártpolitika és az EU-politika találkozása, az euroszkepticizmus alakulása és a pártrendszer változása. Doktori fokozatát az ELTE-n szerezte a magyar politikai marketing témakörében, 2003 óta tanít az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében, idén pedig megjelent A sci-fi politológiája című tudományos ismeretterjesztő munkája, melyben a science fiction univerzumok politikai aspektusait veszi górcső alá.

    2015 márciusában cikkezett arról az Index, hogy elindult Dr. Tóth Csaba Politika és science fiction című, szabadon felvehető alternatív kurzusa. Az előzetesen meghirdetett harminc helyre iszonyatos túljelentkezés volt, a kurzusról kiszorultaknak és a sci-fi szerelmeseinek íródott tehát ez a kötet, melynek törzsanyagán túl a kurzuson szó volt még többek között az Alapítvány-sorozatról, a Stargate-ről vagy a Babylon 5-ről is, és olyan sarkalatos tényezőket is érintett, mint az idegenek kezelése, a társadalmi egyenlőtlenség, az elit szerepe, a rasszizmus vagy a genderkérdés.

    1182569

    A sci-fi politológiája új szemszögből közelíti meg az általunk is rajongással szeretett zsánert, a politikai aspektusok vizsgálatakor megmutatja, mi van a felszín alatt, milyen rendszernek köszönhetően működik (vagy nem működik) a vizsgált világ. Tóth nagy merítésből és konkrét univerzumokkal dolgozik, klasszikus és új művekkel is foglalkozik, előveszi a műfaj igazi, epikus tömegsikereit (Star Wars, Star Trek), vizsgál viszonylag friss, főleg a fiatalok körében népszerű young adult-trilógiát (Az éhezők viadala), egy egyedülálló, monstre sagát is feldolgoz (Dűne), de egy magyarul még teljes egészében nem is olvasható trilógiát is górcső alá vesz (Ann Leckie Radch-trilógiáját). A konkrét univerzumok politikai mozgatórugóin kívül Tóthot olyan általános jellegű kérdések is foglalkoztatják, mint a demokrácia és diktatúrák egymással való kapcsolata, emberek és idegenek egymáshoz való viszonya vagy a személyes szabadságjogok kérdése.

    totcsaba_banner

    A könyv alaptézise, hogy  az SF világa sem lehet politikamentes, hiszen még a kitalált világok sem tudnak politikai szabályok nélkül működni. Arisztotelész nyomán minden ember közösségi élőlény (zoon politikon), így szükségszerűen felmerülnek a politika alapkérdései egy közösség élete során. Nem utolsó sorban azért is érdekes A sci-fi politológiája, mert segít elképzelni, milyen politikai berendezkedések várhatnak ránk a jövőben.

    Alapvető tények:

    • a legtöbb SF abból indul ki, hogy a jövő jobb lesz, mint a múlt
    • világunk számos problémáját nem a politika okozta, de csak a politika tudja megoldani
    • sok SF univerzumban a jó és a rossz hősök is politikusok/ politikai szereplők

    Tóth Csaba az előszóban is kiemeli, hogy a tudományos fantasztikum alkotásait éppen az választja el a fantasyktól, hogy tudományos-technológiai eredményeken alapszanak, így logikus a felvetés, hogy ezen világok politikai rendszereinek is reális alapja kell, hogy legyen. A sci-fikkel kapcsolatos politikai kérdéseket általában három szempontból vizsgálják, leginkább irodalmi alkotásokként vagy ideológiai konstrukcióként kezelik az SF-et, Tóth azonban a harmadik módszert használja, miszerint az egyes univerzumokat egyenként és önmagában is (azaz zárt rendszerekként) elemzi. Arra fókuszál, hogy milyen hatalmi struktúra keretei között, illetve milyen motivációk alapján döntenek a szereplők.

    A logikusan és olvasmányosan (lábjegyzetekkel vagy akadémikus nyelvezettel nem terhelt) felépített szöveg az értő olvasóhoz szól, akivel Tóth Csaba együtt elemez és értelmez, tanulságosan és szemléletesen mutatja be egy-egy politikai mechanizmus működését és hatását az aktuális univerzumra. A sci-fi politológiája tökéletes olvasmány a sci-fik szerelmeseinek, ugyanis könnyedén, érthetően és egyértelműen mutat rá az egyes államok berendezkedése, vezetőik viselkedése és különféle fikciós művek világának működésmechanizmusa közötti kísérteties összefüggésekre. A politika és a politológia nem feltétlenül érdekelhet mindenkit a hétköznapokban, de Tóth Csaba tudományos ismeretterjesztő munkája rendkívül szórakoztató és tanulságos módon mutat rá arra, hogy a legalapvetőbb emberi-társadalmi működés minden esetben politikai cselekedet, ez pedig kedvenc regényeinkben sincsen máshogy.

    Végezetül a teljesség igénye nélkül prezentálunk néhány főbb vizsgálódási pontot Csaba könyvéből az általa elemzett klasszikus univerzumokkal kapcsolatban, de a poént nem lőjük le, tessék elolvasni A sci-fi politológiáját! Ezúttal megkönnyítjük a dolgodat, ugyanis ha június 15-ig előfizetsz a Galaktikára, most megnyerheted az Athenaeum által felajánlott kilenc példány egyikét.

    Star Wars 

    • minden autokratikus rendszer számára a diktátor utódlása jelenti a legnagyobb kihívást
    • a Jedik felelőssége és hibáik
    • hogyan és miért vezeti a hatalmi ágak egy kézbe vétele zsarnoksághoz
    • miért idegen test a Jedi Tanács a Régi Köztársaságban
    • a Birodalom mint idegen megszálló sereg
    • a megengedő attitűd mint az Új Köztársaság legnagyobb bűne

     A Dűne 

    • a galaktikus dzsihád és okai
    • az egyeduralom kiépítésének fokozatai
    • a „mentátok” szerepe
    • egy tökéletlen politikai rendszer evolúciója egy még rosszabb irányába

     Star Trek 

    • az univerzum egyedisége abban rejlik, hogy itt a jövő emberisége nem csak technikailag, de morálisan is fejlettebb
    • mikor és milyen feltételek mellett jöhet létre az utópia
    • fajok és politikai rendszerek összefüggései