Címke: 3D nyomtatás

  • A világ legkisebb fémszobra

    A zürichi műszaki egyetem kutatói elkészítették Michelangelo Dávid szobrának eddigi legkisebb másolatát.

     

    Bár a reneszánsz géniusz 5,7 méteres szobra márványból készült, a kutatók rézből készítették saját változatukat.  A szobor talapzatával együtt csupán egy milliméter magas. A szobor az általuk kifejlesztett különleges háromdimenziós nyomtatási módszer lehetőségeit akarták ezzel bemutatni.

    A 3D nyomtatás már jó néhány éve jelen van életünkben, de a nyomtatás alapanyaga általában valamilyen alacsony hőmérsékletű anyag, például műanyag, beton vagy akár tészta. A fémnyomtatás a magas hőmérséklet miatt komoly kihívás.   A kutatócsoport néhány éve fejlesztette ki azt a 3D-s technológiát, amellyel nanométer és a mikrométer nagyságú fémszerkezeteket készíthetnek.

    Két méretben készült el a Dávid-szobor: ez első egy milliméter magas, a második egytizeddel kisebb. A kisebb szobor akkora, mint a nagyobb talapzata.

     A folyamat alapvető alkotó eleme egy mikropipetta, amelyet összekötöttek egy konzolos tartóval, ez teszi lehetővé, hogy megfigyeljék azt az erőt, amellyel a pipetta hegye érintkezik az anyaggal. Ily módon a kutatók képesek elektromechanikusan olvasztott fémeket juttatni egy elektromos áramot vezető anyagra nagy pontossággal. A folyamatot automatizáló optikai erőmérőnek köszönhetően rétegről rétegre lehet miniatűr fémszerkezetet építeni. Korábban a kutatók főként csak kicsiny oszlopokat vagy gyűrűket készítettek ily módon. A módszer azonban lehetővé teszi, hogy mindenféle bonyolult szerkezetet és geometriai alakzatot ki lehessen nyomtatni.

  • Űrsiklót az asztalra

    Egészen különleges és látványos asztali hangulatlámpát kínál a SpaceXFanstore.

    Az űrsikló látványos füstfelhőből mintha az asztalunkról emelkedne fel.

    A lámpát bárhova magunkkal vihetjük, nem igényel vezetékes áramot, egy USB újratölthető akkumulátorról üzemel.

    A lámpa 3D nyomtatással késül. Két formában és méretben kapható. A ferdén emelkedő sikló 21 centiméter magas, és 37 dollárba kerül. A függőlegesen startoló változat 28 centiméter magas, az ára 54 dollár.

  • 3D nyomtatott sportkocsi

    Úgy tűnik, egyre inkább érdemes beruházni egy 3D nyomtatóba. Egy amerikai apa a fiát lepte meg egy olyan Lamborghinivel, amelyet kinyomtatott.

    Természetesen nem kell túlzásba esni, az eset nem úgy történt, hogy apu este beprogramozta a nyomtatót, és a szülinap reggelén a fiú az ajtóban belebotlott a felmasnizott sportkocsiba. A projekt másfél évig tartott, apa és fia közösen dolgozott rajta. Végül is, a közös barkácsolás összehozza  a családot.

    A dolog szépsége, hogy ehhez nem kellett szétszedniük egy kocsit, vagy ellopni a terveket. Az alkatrészek 3D modelljeit megtalálták az interneten, ezeket nyomtatták ki. Aki szerint ez jogilag aggályos, igaza van, úgy tűnik a kínai módszer szerint a szellemi tulajdon közös és ingyenes. A professzor ennél azonban fifikásabb. Az alkatrészeket továbbfejlesztették, és így építették meg az autót.

    Összesen 20 000 dollárt költöttek az autó megépítésére, ami töredéke az eredeti autó árának. A neten fellelhető Aventadorok 5-600 ezer euróba kerülnek.

    Az olasz gyár hivatalosan nem reagált az esetre, várhatóan nem is fog. Az ő üzleti érdekeit nem sérti, ha okosak, egy ilyen esetet ingyen reklámnak tekintenek. A Louis Vuitton sem törődik azzal, hogy hamisítják a táskáit: a vevőköre sosem venne hamisítványt, akik a hamisítvány veszik, azok sosem vennének eredetit. A többi csak reklám.

      

    Már csak egy szép fényezés kell és várja őket az országút.

     

  • 3D nyomtatott elektromos motor

    A NERA elkészítette a világ első 3D nyomtatással előállított motorkerékpárját.

    Az elektromos alkatrészeken kívül minden darabja ezzel a technológiával készült. Nem csak a burkolat, de a váz, a villák, az ülés, és a levegő nélküli abroncsos kerekek is. A nyomtatás alapanyaga a PRO FLEK TPU nevű hőre lágyuló poliuretán. Ami a legfontosabb: valóban működik.

    (via)

  • Nyomtatott robotpók

    A Massachusetts Institute of Technology mérnökei  olyan nyomtatható struktúrát fejlesztettek ki, amelyet mágneses terekkel irányítani lehet.

     A „pók” képes a mozgásra, alakváltoztatásra.  A technológia még csak a kísérleti fázisának elején tart, de a kutatók hatalmas reményekkel figyelik az új technológiát.

    Ez lehet az alapja a jövő emberi testbe juttatható, távirányítható orvosi eszközeinek. Például a szerkezetet a szervezetbe juttatva képes lesz szövetmintát venni, és kijuttatni. Egy elzáródott érbe injekciózva megkeresi az elzáródás helyét, és kinyílva kitágíthatja az eret, újra megindítva a vérkeringést.

    (via)

  • 3D nyomtatott kerékpár abroncs

    Az ipari 3D nyomtatókat gyártó BigRep  cég bemutatta a világ első háromdimenziós, nyomtatott, levegőmentes kerékpár abroncsát.

    Az abroncs nem gumiból készül, hanem az új PRO FLEX TPU névre hallgató, hőre lágyuló, rugalmas poliuretán alapú szálakból készült.

    Mivel ez a videót a 3D nyomtatót gyártó cég készítette, ők nem foglalkoznak abroncs gyártással. De valaki más talán kedvet kap hozzá.

    (via)

  • 3D nyomtatott lakóház

    Hollandiában már készülnek az első nyomtatott házak. Eindhovenben épülnek a világ első olyan otthonai, amelyek felhúzásához háromdimenziós nyomtatót használnak. Az építéshez nem lesz szükség kőművesekre.

    A Mérföldkő-program a Van Wijnen holland építőipari cég az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös projektje. Az eljárás kevesebb betont használ, így csökkenti az építési költségeket és a környezeti károkat. Nem mellesleg enyhíti a kőműves hiányt.

    A 3D-s nyomtató egy hatalmas robotkar a végén fecskendővel, amely kilövelli a különleges, nem folyós állagú betont. Nincs szükség zsaluzásra, és nem használnak több betont a szükségesnél. A fecskendő rétegről rétegre nyomtatja az elemeket. Egyelőre a külső és belső falakat képesek nyomtatni, de remélik, hamarosan megoldják a szennyvíz-elvezetés nyomtatását is.

    A lakóházak látványterveit bemutatták, az ingatlanok jövőre megvásárolhatók. Az öt ház közül a legkisebb – egy két hálószobás otthon – iránt már húsz család is érdeklődött.

     

    (Via)

     

  • Cory Doctorow a májusi XL-ben

    Cory Doctorownak sikerül mindig roppant aktuálisnak lennie. Két regénye, a Kistestvér, és annak folytatása, a Homeland kimondottan hűen mutatja be a világ jelenlegi technológiáját, az amerikai politikát, és társadalmat. Az irodalomban viszonylag kevesen engednek betekintést a számítástechnikai újításokba, legalábbis ennyire relevánsan biztosan nem foglalkoznak sokan a témával. Doctorow szerencsére olvasmányosan képes elénk tárni „kulisszatitkokat”, hogy hol tart most például a 3D-nyomtatás, vagy a drón-technológia. A digitális jogi aktivista, és író a májusi Galaktika XL-ben egy kisregénnyel és egy novellával ragadja meg az olvasók figyelmét.

    Az ember, aki meghódította a Holdat

    Doctorow imádja a Burning Mant, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A népszerű amerikai fesztivált minden évben megrendezik a nevadai sivatagban, ahol legkülönbözőbb emberek gyűlnek össze az ország minden tájáról. Nem titkoltan tonnaszámra fogynak a különböző kábítószerek, de ez itt egyáltalán nem számít. A fesztivál minden őrületes építményét a lakók állítják össze, és az egyhetes dzsembori után maguk bontják le az egészet. A Burning Man legfőbb szabálya: nem visszük haza magunkkal a sivatagot.

    Az ember, aki meghódította a Holdat című kisregényben egy igazán megható történetet olvashatunk igazi barátságról, összetartásról, és 3D-nyomtatásról a nem túl távoli jövőben. Az alkotás főleg a Juplayán játszódik, mely nagyban hasonlatos a Burning Manhez, csak még őrültebb a fesztivál, és a látogató közönség. A kisregény második felében pedig már a Burning Manre kalauzol el bennünket az író, ahol remekül meg lehet mutatni a lázadó amerikai újhullámos hippiket. Doctorow képes oly módon bemutatni mindkét rendezvényt, hogy olvasás közben szinte éreztem a homok szárazságát, a fülledtséget, és az eszeveszett mulatozást. A fantasztikus leírásokat pedig kiegészíti remek karakterekkel, és szívbemarkoló történettel.

    Bármit is mondanék a sztoriról, nagyban spoiler lenne, úgyhogy az igazi drámát és élményt meghagynám a kíváncsi olvasóknak.

    burning-man

    Anda játéka

    A videojátékok napról napra egyre népszerűbbek lesznek, térhódításuk egyre nagyobbá válik. Lassacskán az is elkezd játszani valamivel, aki eddig soha nem ült pécé, vagy konzol elé. Számos olyan program született az évek során, amik már-már művészi magasságokba emelkedtek, gyakran meghaladva egy kiváló film, vagy könyv színvonalát. Mára hatalmas iparág épült a videojátékok köré, nézzük csak meg a folyamatos konzolháborúkat, és hogyan versenyeznek a kiadók a fejlesztők kegyeiért és fordítva. Vagy pillantsunk rá az Esport versenyek díjazásaira.

    Az Anda játéka című novellában egy online szerepjáték mindennapjaiba leshetünk be, ámde női szemszögből. Azonban a lány gamerek között is akadnak kirívó esetek. Sokan nőiességüket kihasználva jutnak nagyobb nézettséghez, mikor például online közvetítenek egy adott játékot. A nagyobb nézettség több pénzt is jelent, ez tehát nem feltétlenül fedi az egészséges verseny fogalmát.

    Doctorow novellája viszont más tanulságot hordoz magában: sosem tudhatjuk, ki van a hálózat egy másik pontján. Attól, hogy valakinek női karaktere van, még nem jelent semmit. Bárki, bármit állíthat, de képtelenség leellenőrizni igazát. Sokan használhatják illegális üzletek lebonyolítására az online szerepjátékokat, hiszen a játékon belüli chat funkció nem tudja kiszűrni az alvilági személyeket, főleg, ha az adott program szlengjét használják.

    Összegezve tehát ismét két érdekes alkotással gazdagodhatunk, ha elolvassuk a májusi XL-t. Doctorow hozza a formáját, és arra ösztökél, hogy kivételesen ne a távoli múlton rágódjunk, hanem vesszünk el egy kicsit jelenünkben. Itt is akadnak megoldásra váró feladatok, ezt a jelent kell úgy formálni mindenkinek, hogy a későbbi generációknak egy sokkal szebb jövőt biztosíthassunk. Mert sosem késő barátságot kötnünk, és a helyszín, vagy két ember eltérő személyisége sem okozhat problémát. Találhatunk örök életre szóló barátságot a Burning Man fesztiválon, vagy akár egy online szerepjátékban.

    3079321-horizonzerodawn_e32016_aloy_vista_1465873612

     

  • Ez már nem SF – technológiai újítások 2030-ig

    Az elmúlt nagyjából két évtizedben technológiánk többet fejlődött, mint az ezt megelőző kétszáz évben. Gyorsuló világunkban folyamatos igény van az innovációra, az újra, a jobbra. Évről évre rohamtempóban fejlődik a tudomány, aminek köszönhetően életünk is egyre kényelmesebbé, egyszerűbbé válik.

    A Világgazdasági Fórum Global Agenda Council on the Future of Software & Society részlege megkért 800 szakembert, hogy osszák meg nézeteiket arról, miként fog változni világunk az elkövetkezendő majd’ egy másfél évtizedben.

    Ennek alapján összeszedtünk néhány érdekes jóslatot, amik több mint valószínű, hogy 2030-ig bekövetkeznek.

    2018: Végtelen adattárolás

    Nem is olyan régen volt, amikor folyamatosan törölnünk kellett számítástechnikai eszközeinkről az adatot, hogy újak férhessenek rá. Szerencsére ezeknek az időknek hamarosan vége. Nem egészen két év múlva a világ internethasználóinak 90%-a korlátlan adattárolással fog rendelkezni. Ez már nem sci-fi, hiszen gondoljunk bele: gépeink folyamatosan internetre vannak csatlakoztatva, számtalan felhő alapú szolgáltatást használunk nap mint nap, csak lehet, hogy fel sem tűnik. Fájljaink gond nélkül tárolhatóak a neten. Ám egy lelkes anarchista biztosan felvetné ezeket a kérdéseket: ki kezelheti ezeket az adatokat? Ki férhet hozzá a felhasználón kívül? Hogyan hat mindez a személyünkre szabott reklámokra és vásárlási szokásainkra? Ezzel önként szolgáltatunk be minden rólunk szóló információt a különböző cégeknek? A felvetés vészjósló, de gondolkodni sosem árthat rajta.

    featured_virtulization

    2021: Robot gyógyszerész

    A robotika máris rohamosan fejlődik, számos iparág tevékenységét könnyebbé téve. De hamarosan megjelennek a fejlettebb szolgáltatás-orientált robotok is. Így lehet, hogy 2021-re elkészülhet és szolgálatba állhat Amerikában az első gyógyszerész robot.

    2022: Internet, 3D-nyomtatás, okostárgyak

    A dolgok internete már a spájzban van. Napról napra egyre több minden készül úgy, hogy „okos” módon csatlakozni tud az internetre. Ruháktól kezdve háztartási gépeken át csaknem szó szerint minden. 2022-re úgy saccolják, 1 trillió fizikai tárgy lesz, amely folyamatosan online lesz. Kommunikáció, infrastruktúra, környezet: minden rá lesz csatlakozva a netre, persze az emberiség érdekében. Ez itt már a jövő?

    Ahogy mindent behálóz majd az internet, úgy változnak mindennapos eszközeink is. Autók, mosógépek, kenyérpirítók lesik majd „gazdáik” minden mozzanatát. Azonban 2022-re az emberek 10%-ának lesz valamilyen okosruhája, amik folyamatosan képben tartanak bennünket a világ dolgaival. Megint csak nem kell látnoknak lennünk, hogy ez bekövetkezhessen: már megjelentek okosórák, karkötők, amik összeköttetésben vannak okostelefonjainkkal.

    A 3D-nyomtatás elképesztő fejlődésen megy keresztül. Egyik pillanatról a másikra számtalan dolgot képesek már megalkotni a 3D-nyomtatók segítségével. 2024-re az autóipartól kezdve az egészségügyön át rengeteg iparág fogja használni a technológiát. 2022-ben megalkothatják az első 3D-nyomtatott autót, 2024-ben pedig szerveket is ki tudunk majd nyomtatni, könnyítve az örökös donorkérdés problémáit.

    3d print

    2023: Mindenki internete

    A 2023-as évre már az emberek 80%-ának lesz valamilyen formában digitális lábnyoma. Online jelenléte pedig egyre biztosabban, egyre több embernek lesz mérhető. Sőt, akár bőrünk alá beültetett kütyük végezhetnek rajtunk egészségügyi ellenőrzéseket, hogy még időben orvoshoz fordulhassunk probléma esetén. 2023-ban akár „egyszerű” olvasószemüvegeinkkel is kapcsolódhatunk az internetre, melyeken keresztül pusztán szemmozgásunkat használva szörfözhetünk kedvünkre. 2023-ban elterjedhetnek a különböző bitcoin alapú digitális váltók is, melyek virtuális pénznemként gyarapíthatják majd bankszámláinkat.

    Mire 2024-et elérjük, addigra a világ népességének 90%-a fog rendelkezni legalább egy szuperszámítógéppel a zsebében.

    2024-re elképzelhető lehet, hogy kvázi alanyi jogon bárkihez eljusson az internet. Olyan cégóriások, mint a Facebook, vagy a Google azt tervezik, hogy hatalmas mennyiségű drónt, műholdat, és ballont vetnek majd be, hogy szó szerint mindenki rendelkezhessen internettel.

    fb satellite

    A megnövekedett számú okosgép miatt 2024 körül internetforgalmunk felét háztartási gépeink, eszközeink foglalják le, mindezt azért, hogy otthonainkat könnyűszerrel automatizálhassuk.

    2025-re a fogyasztói termékek 5%-a már 3D-nyomtatóval készül el, mely számos ponton előnyös lehet. Az újabb nyomtatók olcsóbbak lesznek, könnyebb lesz majd használni őket, így eljuthat szinte bárkihez a technológia.

    2025 körül már a mesterséges intelligenciák is nagyobb szerepet kapnak. Különböző céges állásinterjúk 30%-át MI-k végzik majd, ezzel kiszűrve az adott pozícióra alkalmas jelentkezőket.

    2026-ban elterjedté válnak a sofőr nélküli autók. Az USA-ban a gépjárművek 10%-a teljesen automata lesz. 2026 lesz az év, amiben az első MI beülhet egy cég igazgatói tanácsának székébe.

    sofőr nélküli

    Az infrastruktúra is változni fog majd. 2026-ra létrejön majd az első olyan legalább ötvenezer főt számláló város, melyben nem lesz egyetlen közlekedési lámpa sem.

    Összefoglalva tehát egyaránt fejlődik az orvostudomány, az emberiség online tevékenységei soha nem látott mértékben nőnek, de megváltozik az autógyártás, és úgy néz ki, a következő évtized valószínűleg a 3D-nyomtatás virágkora lesz.

  • Gyorstalpaló a 3D-s nyomtatásról

    Napjainkban egyre több hírt hallani azzal a kezdettel, hogy valamit a világon elsőként 3D-ben nyomtattak ki. Hogy könnyebben feldolgozhassuk az elkövetkező évek témába vágó információit, ideje áttekinteni, mit is tudunk a 3D-s nyomtatásról. Gyorstalpaló következik.

    Mivel jómagam is csak a közelmúltban kezdtem el – épp az újabb és újabb hírek hatására – informálódni a témában, teljesen átérzem azoknak a szkepticizmusát, akik még nem barátkoztak meg a gondolattal, hogy a nyomtatás ma már nem csak pusztán a papírra vitt szövegek és képek világát fedi le. Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a technika gyökerei fél évszázadra is visszanyúlnak már.

    3d nyomtató 1984A 3D nyomtatás 1955-ben érett meg gondolatként, az MIT két doktorandusza, Jim Bredt és Tim Anderson fejében. Átalakítottak egy tintasugaras nyomtatót úgy, hogy a papíron rétegeket olvasszon egymásra tinta fecskendezése helyett, és ezáltal térbeli objektum keletkezzen. Az eljáráson aztán sokan hosszú évekig tovább kísérleteztek, közülük Chuck Hull volt az, aki 1984-ben megalkotta, és 1986-ban szabadalmaztatta az első 3D nyomtatót. Ez a szerkezetet digitális adatok alapján hozott létre fizikai tárgyakat. A technológia 1989-ben került nyilvánosságra a Good Morning America című tévéműsorban. A 3D nyomtatók végül az 1990-es évek elejére váltak piacképessé, fejlődésük azóta is megállíthatatlan.

    És ezen a ponton lépünk be a jelen valóságába, hiszen az ilyen módon kinyomtatható eszközök tárháza gyakorlatilag kifogyhatatlan. Ehhez ma már mindössze egy modellező szoftverre van szükség, és a nyomtatóba tölthető anyagra. A szoftverrel gyakorlatilag bármiféle formát ki lehet alakítani, amelyet az egymásra rétegződés elvén működő nyomtatók a valóságban is meg fognak jeleníteni. Az évezred kezdetén elsősorban gyakorlati hasznát próbálták meg elképzelni a 3D-s nyomtatásnak, például a gépgyártás területén, de hamar felvetődött az élelmiszerek pótlása is. Napjaink példáit csak az idei év híradásaiból is könnyedén összegyűjthetjük.

    1. Dubaiban nemrég egy egész irodát nyomtattak ki 3D-ben. Ehhez a teljesítményhez 6,5 méter magas, 47 méter hosszú, 13 méter széles, gigantikus 3D-nyomtatóra, összeillesztésére pedig 17 segédre volt szükség. Az iroda 250 négyeztméteres, tehát nem egy kicsi bodegáról van szó.

    6rkqdHbsqOHSEz8Js
    2. Izom-, csont-, és porcdarabokat is nyomtattak már idén a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központban, ezek többsége főként szivacsos szerkezetű, amely lehetővé teszi, hogy a tápanyagok behatoljanak a szövetbe, ezáltal az élő sejtek ne haljanak éhen. A darabokat aztán állatokba ültették. Hogy mennyire alkalmazkodó az implantátum, azt az is bizonyítja, hogy a műanyag szivacsok idővel lebomlottak, helyüket pedig megerősödött fehérjeszerkezetek vették át.

    201602185
    3. A már említett MIT (Massachussetsi Műszaki Egyetem) kutatói a szokott eljárással nyomtattak ki egy minirobotot, az újdonság azonban abban áll, hogy az eddigi elkészített alkatrészeket rendszerint össze kellett szerelni és illeszteni. Most azonban ezt az eljárást elhagyhatták a kutatók, a nyomtatási folyamat végére azonnal működő robotot tudtak megalkotni.

    4. Friss hír, hogy már a rendőrségi nyomozásban is hasznossá válik a 3D-s nyomtatás. Az amerikai rendőrség a Michigan Egyetem két, biometrikus azonosítással foglalkozó kutatóját kérte fel arra, hogy nyomtassák ki egy elhalálozott férfi ujjait. A férfi telefonján ugyanis ujjlenyomatos azonosítás van, ennek feloldása pedig elősegítheti a nyomozást, hiszen az eszközben értékes adatok lehetnek a rendőrség számára.

    Se szeri se száma tehát a 3D-s nyomtatás technológiájának felhasználására, legyen szó akár ételkészítésről, akár ruhanyomtatásról. Még az elsőre haszontalannak tűnő, szórakoztató felhasználásra is rendelkezésre áll egy remek példa: hamarosan bárki számára kapható lesz a 3D-s toll, amivel aztán bárki kiélheti művészeti hajlamait. Nyilván az ára a légdeszkáéval vetekszik majd, addig is egy kis ízelítő:

    https://www.youtube.com/watch?v=6r5q9T_7u8A

     

    Hogy a távoli jövőben mit segíthet még elő az új technológia, egy következő cikkben foglalom össze.