Címke: 318

  • Usman T. Malik az új Galaktikában

    A szeptemberi Galaktikában Pakisztán legismertebb sf írójától, Usman T. Maliktól olvashattok. Egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgása című, Bram Stoker-díjas novellája mindazt tartalmazza, amiért Malikot nem csak hazájában, hanem nemzetközileg is elismerik.

    Usman T. Malik azon széles érdeklődéskörű írók táborát népesíti, akik a világról gyűjtött tudásukat és tapasztalataikat műveikbe is beleszövik. Malik például nagy előszeretettel tanulmányozza a szúfi költészetet (Az iszlám misztika hiedelem – és szokásrendszeréhez köthető versek. A legismertebb szúfi költő Rúmi volt), hobbi szinten gitározik, civilben pedig egészségügyi dolgozóként segít az embereken. Emellett sokat tesz hazájában a sci-fis közösségért. Például az ő nevéhez köthető az első pakisztáni sci-fi írói workshop, amit 2014-ben tartott Musharraf Ali Farooqi pakisztáni-kanadai íróval Lahorban. Pakisztánban született, majd később Floridába költözött – az emigrálás is számos élménnyel gazdagította Malikot, melyek novelláiban is visszaköszönnek.

    885030-e-1431421027-776-640x480
    Usman T. Malik

    A sci-fis közösség leginkább az író atmoszférateremtő képességért, a horror klasszikus megjelenítésért és naturalista ábrázolás módja miatt dicsérik írásait. Saját elmondása szerint utóbbiban egy urdu író, Saadat Hasan Manto inspirálta. Történetei olyan sf magazinokba kerültek be, mint a Strange Horizons, The Apex Book of World SF, de számos best of kötetbe is beválogatták (pl. The Best Science Fiction and Fantasy of the Year). 2014-ben első pakisztániként nyerte el a Bram Stoker-díjat az Egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolságával (a későbbiekben Egy különös pakisztáni családként fogok rá hivatkozni). A novellát a zsánerirodalom olyan nagyjai dicsérték, mint Neil Gaiman, Ken Liu és Samuel R. Delany.

    A történet, ahogy azt a cím is sejteti, egy pakisztáni család életébe invitál minket. Két testvérrel, Tarával és Sohaillal ismerkedünk meg, akik nap, mint nap súlyos tragédiákkal néznek szembe. A novella elején Sohail elhunyt menyasszonyát siratja, majd hátrahagyja addigi életét és a Hegyre távozik. Tara egyedül marad beteg édesanyjával egy olyan világban, ahol nőként korántsem egyszerű boldogulni.

    Muslim Woman pray and Beautiful background.

    Malik novellái általában tisztán sci-fi vagy horror írások, azonban az Egy különös pakisztáni családot a kritikusok nehezen sorolják be konkrét zsánerbe. A kémiai bevezetők, a drónok jelenléte és egyéb a tudományhoz köthető elemek sejtetik, hogy egy science fictionnel van dolgunk, azonban a pakisztáni élet bemutatása és a testvérpár körül ólálkodó szörny egyrészt egy realista műnek láttatja az írást, másrészt pedig egy misztikusabb hangulatú történetnek. De talán nem is kell ennyit merengeni a műfajkérdésen, tekintsük ezt egy több mindenből építkező hibridnek, ami végül egy nem mindennapi olvasmánnyá vált. Malik szépirodalmi igényességgel alkotta meg történetét, ami több szinten is olvasható – talán emiatt is nehéz besorolni egy konkrét műfajba. A fentebb már taglalt írói képességei itt is erősen jelen vannak, mint például a horror ábrázolása. Ennél a novellánál nem klasszikus horror elemekre kell számítani, inkább a belső félelmek kivetüléseként értelmezendőek ezek a leírások. Egyik jó példa erre, amikor Tara az épp távozóban öccsét figyeli, miközben már látja rajta a vért és a sav okozta sérüléseket. De a későbbiekben felbukkanó szörny is hasonló funkciót tölt be.

    photo-5
    „Találd meg saját sötétségedet” – üzeni Malik

    Malik ennél a novellánál is erős az atmoszférateremtésben, pusztán szavak segítségével képes otthonának tájait pulzáló, szinte élő környezetté varázsolni. Ezt az érzést csak felerősítik az aprólékosan részletezett naturalista leírások is – legyen az akár egy narancsgerezd kitüremkedése vagy az emberi szemet átszövő erek bemutatása. A mesterien megteremtett környezet és hangulat mellett maga a történet sem marad el. Ken Liu-t idézve, Malik novellája olyan erőteljes írás, melyben a tudomány nyelvén keresztül láthatjuk az igazságért való folytonos küzdelmet. Ez tökéletesen összefoglalja a természettudományok felé forduló Tara életét. Az összes tragédiát, amit ember csak elviselhet, a lány megtapasztalja. Küzdelme megindító, miközben mentes minden túlzó szentimentalizmustól. Mindez pedig egy elkerülhetetlen találkozásban teljesedik ki, amit áthat a szúfi versek szellemi öröksége is.

    Az Egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgása novella összességében egy olyan egyedi hangú írás, amilyet ritkán olvashatunk. A sok írói bravúr és aktuális témák mellett talán az a legnagyobb erénye, hogy Malik nem kultúrájának egzotikumával próbálja érdekessé tenni írását, hanem saját kreativitásával.


    A fejléckép Larissa Sansour palesztin származású rendező In the Future They Ate From the Finest Porcelain című sci-fi filmjéből származik.

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin 318. számát J. G. Ballard nyitja: az Időmérők Városába kalauzol, ahol megállt az idő. Robert Hood novellájában az Időtérő Legyek a Földön olyan valóságot akarnak létrehozni, mely nagyon messze van az emberitől… Erik Simon egy űrhajó raktárajtajának problémáját karikírozza, persze földönkívüli környezetben. Usman T. Malik egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgását dokumentálja.

    A magyar szerzők közül Szűcs László a legtökéletesebb inváziót, míg Kovács Attila a jövő népességszabályozásának anomáliáit állítja a középpontba. Czövek Andrea és Pusztai Andrea időutazása az ókori Athénba visszafordíthatatlan következményekkel jár.

    A megújult havi retro Henry A. Hering munkája: Lord Baxter fura kísérletei az állati létezést és az emberi gondolkodást ötvözik.

    Galaktika_318Interjú Fedina Lídiával: a szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és készülő új könyvéről beszélgettünk. A képregény (A Ferrák hazája) Robert Sheckleynek állít emléket. A Kapcsolatfelvétel első része a MANT Űrakadémia programjáról, a második rész a Magyar Nemzeti Galéria kiállításáról (a magyar számítógép-történet művészeinek munkái) számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Sziget Fesztivál fantasy és gőzpunk produkcióit ismerteti. A Filmrovat az ötvenéves Star Trek múltját és jövőjét villantja fel.

    Galaktika a nagyvilágban: a magazin a Skyward szélcsatornában járt, pontosabban „repült”.

    A tudományos főanyag az új népvándorlás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az átvilágított piramisról, a bringa-mosógépről, szőrös házakról, egy teljesen robotizált japán hotelről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Új-Zéland katasztrófájáról).

    Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) befejező részét és egy hosszabb novellát („A Hullám”) tartalmaz.

    A magazin kapható az interneten és az újságárusoknál.