Címke: 314

  • Angyalok és űrlények

    Pat Cadigan, amerikai írónő Alien Contact antológiájából került a Galaktika 314. számába egy igazi retro ínyencség, Az Angyal című novella.

    Az Angyal kimondottan misztikus, elgondolkodtató és megrázó mű. Az alkotásnak két főszereplője van, az egyes szám első személyben beszélő, névtelen valaki, illetve az angyal maga. Kettejük kapcsolata meglehetősen furcsa, sőt egészen nem evilági. Az angyal, ha úgy akarja, képes láthatatlanná válni, és érintésével szinte bármit elérhet az embereknél. A két főszereplő pedig telepatikusan kommunikál: legtöbbször nincsenek rászorulva a beszédre, hiszen egymás gondolatát, érzelmeit azonnal átérzik, tudják.

    Az írónő antológiájának címe (Űrlény kapcsolat) sokat sejtetően felveti a kérdést, miszerint az angyal valóban egy mennybéli lény, vagy csupán egy másik bolygóról érkezett intelligens faj példánya? Igazából mindkét eshetőség fennáll, mert elejtett morzsákból hol egyikre, hol a másikra következtethetünk, de ennél jóval mélyebbről fakad a gondolatmenet.

    Párszor elhangzik a megállapítás, miszerint a világegyetemben nincs jó és rossz, csupán sok, vagy kevés. Elképesztően érdekes gondolat, és ez a felvetés végigkísérhet bennünket az egész művön. Ha valamiből a jó a több, az felülírhatja a mérsékelt rosszat? Talán legtöbbször a fordítottja igaz. Gondoljunk bele, ha valami csekély rosszat is teszünk, majd megpróbáljuk megannyi jótettel semlegesíteni, az ítélkező embertársaink mindig csak a rosszra fognak emlékezni. Tehát a rossz többet nyom a latba? Ezek szerint igen. Igazából a jó és rossz örök harca összeköthető Az Angyalban megjelent sok és kevés ellentéttel.

    A mű metaforákon keresztül foglalkozik még a megtört személyek lelkivilágával is. A főszereplőnek nehéz időszakában pont kapóra jött az Angyal, aki legalább annyira megtört volt, mint ő. Egymást kiegészítve megtalálták a lelki békéjüket, így már könnyen segíthetnek az olyan társaikon, akik velük egy cipőben járnak.

    good-vs-evil

    Valójában mi is az Angyal? – tehetjük fel a kérdést. Az emberek egy része úgy vélekedik, hogy az angyalok létezésére mivel nincs bizonyíték, így nem létezhetnek. Csupán hitünk lehet bennük, ha elhisszük, hogy vannak, akkor találunk magunknak bizonyítékot. Ez sokban hasonlít az UFO-hívő közösség gondolkodásmódjára is, akik minden áron hisznek egy messzi intelligens faj létezésében, amely repülő csészealjakban csücsülve hasítja az Univerzumot. S vannak, akik szerint a kettő egy és ugyanaz lehet. Miért ne lehetnének az intelligens űrlények maguk az angyalok, kik történelmünk hajnala óta bábáskodnak felettünk? Valljuk be, ennek a valószínűsége roppant csekély, de minden a hitről szól. Arról, hogy mit vagyunk hajlandóak elhinni, és ezért mire vagyunk képesek, hogy bebizonyítsuk. E novellát olvasva próbáljunk elvonatkoztatni maguktól a cselekményben lejátszódó eseményektől, és gondolkodjunk el, mit jelent maga a hit (ne keverjük össze a vallásossággal).

    falling angel

    Hinni csak Istenben lehet? Ezt a költői kérdést meghagyom minden kedves Olvasónak, hogy maguk válaszolják meg.

    Az Angyal című novellát olyanoknak tudnám ajánlani, akik egy nagyon mély gondolatmenettől sem riadnak vissza, és a sorok között olvasva feltehetnek magukban megannyi kérdést, amire nem biztos, hogy tudnak válaszolni.

  • Itt a májusi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál pedig május 3-tól érdemes keresni a 314-es Galaktikát. A magazin májusi számát Adam-Troy Castro művének befejező része nyitja: a múlt árnyainak felbukkanása végül értelmet nyer a magányos halász számára. Raccoona Sheldon írásában egy sajátos spirituális eszme szerint a férfiaknak kell megtisztulniuk és megteremteniük az Istennek tetsző, tiszta világot… nők nélkül. Yon Ha Lee története azt bizonyítja, bizonyos szempontból mindnyájan Khárón ladikjában ülünk. Octavia Butler figurái az univerzum legkülönbözőbb fajait képviselik, és fura, szimbiotikus viszonyban állnak egymással.

    A magyar szerzők közül Benedek Szabolcs egy, a cunami által megváltoztatott világ alakulását követi végig, míg Fedina Lídia egy időjárat-küldetést vizionál.

    A havi retro Pat Cadigan „Az Angyal” című novelláját eleveníti fel.

    B1-B4_314-1hirlevelbe

    Befejeződik Robert E. Howard Nekht Semerkeht című képregénye. A Filmrovat bizonyítja, a Terminus című produkció a sci-fi klasszikus hagyományaihoz tér vissza. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Plútó-estjéről, az Irodalom Éjszakájáról és a Trafó test-fókuszú előadásáról számol be. Jon Lomberggel beszélgetve, a One Earth Message apropóján, a földönkívülieknek szánt küldemények sokaságáról esik szó.

    A tudományos főanyag a földtörténet utolsó kihalásának kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a No Man’s Sky-játékról, a DNS információtárolásáról, az autózás új élményeiről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a nílusi sügérrel kapcsolatos problémákról).

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Sheila Finch három művét (A Csontok Szava, És kezdetben volt a Szó, Áradó Szavak) tartalmazza.