My Blog

Címke: 2020

  • 2020: a tudomány mérföldkövei

    A Nature brit tudományos folyóirat szerkesztői összeállítottak egy tízes listát, amely az ebben az évben a tudomány területén idén elért kulcsfontosságú eredményeket nevezi meg. Azokról sem felejtkeztek meg a szerkesztők, akik főszerepet játszottak ezen mérföldkőnek számító kutatásokban.

    Nature 10 nem egy díj vagy rangsor, a szerkesztők azért állították össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a tudomány kulcseseményeire az azokban részt vevők által.

    Egy olyan évben, amikor a koronavírus-járvány a bolygó minden részét érintette, a Nature kiválasztotta emberek egy csoportját szerte a világból, akik részesei voltak a tudomány legnagyobb eseményeinek 2020-ban.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A tíz személy között van Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, aki ösztökélte a nemzeteket az új típusú koronavírus elleni harcra, miközben intenzíven bírálta a világszervezetet a válság kezelését illetően.

    Anthony Fauci, az amerikai allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének (NIAID) igazgatója, az amerikai kormány járványügyi tanácsadója volt az, aki megbízható információkkal látta el az amerikai lakosságot a koronavírus-járvány közepette.

    A koronavírus elleni harcban játszott aktív szerepük miatt a listán szerepelnek még Gonzalo Moratorio uruguayi virológus, Kathrin Jansen, a Pfizer oltóanyag fejlesztőrészlegének a vezetője, Li Lan-jün kínai járványügyi szakember, Csang Jong-csen kínai genetikus valamint Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő.

    A Nature az év legfontosabb előrelépései közé sorolja a dengue-láz feltartóztatását célzó terepkísérletek eredményeit: baktériummal fertőzött szúnyogok bevetése több mint 70 százalékkal csökkentette a dengue-lázas esetek számát. Adi Utarini indonéz kutató vezető szerepet játszott ezen terepkísérletekben.

    3001 Végső űrodisszeia

    A 10-es listán szerepel Verena Mohaupt, az eddigi legnagyobb és legösszetettebb északi-sarkvidéki kutatóexpedíció, a MOSAiC logisztikai vezetője és a sötétanyagot kutató Chanda Prescod-Weinstein amerikai kozmológus is.

  • 2020, a katasztrófafilm

    Nem, félreértés ne essék, nem készül ilyen film és úgy tudjuk nem is fog. A 2012 című alkotással egyelőre beéri Hollywood.

    De más nem így látja a helyzetet. Egy Grim Sausage nevű felhasználó úgy érzi, épp eléggé szörnyű volt ez az év. Ausztrál tüzek, közel keleti helyzet, hongkongi tüntetések, é végül a világjárvány túl sok borzalom egyetlen évre.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Híradó részleteket felhasználva elkészítette a képzeletbeli 2020 című katasztrófa film előzetesét. A trailert nézve összeszorul a gyomrunk, és eláraszt minket a feszültség. Pedig az év fele még hátra van.

    Toronyház

  • Küldd el a neved a Marsra

    Ismét különleges akciót hirdetett a NASA: ha csak virtuálisan is, de jelen lehetsz a következő mars-küldetésen, és a lézerrel vésett neved eljut a vörös bolygóra.

    A Mars 2020 rover a tervek szerint 2020 júliusában indul a vörös bolygó felé, ahova 2021 februárjában fog megérkezni. Lehetőségünk van rá, hogy a szonda fedélzetén elküldjük a nevünket. Regisztráció után a NASA JPL laboratóriumában fogják a neveket „felírni” szilícium lapokra. Az íráshoz elektronsugarat használnak, a betűméret csupán 75 nanométer. Ez az emberi hajszál átmérőjének csupán ezredrésze. Ebben a méretben egy pénzérme méretű felületre kb. egymillió név véshető fel.

    Az oldalon a regisztráció után elkészítik a névre szóló, letölthető beszállókártyát. Egyúttal egy térképen is megmutatják, melyik országban hányan jelentkeztek. A poszt írásának pillanatában már hatmillió felett jár a regisztrálók száma, és meglepő módon Törökország jár az élen több mint kétmillió jelentkezővel. Magyarországról eddig 12 ezren jelentkeztek. Az oldalon lehetőség van a barátaid meghívására is, ha nem akarsz egyedül „utazni”

    Ezen az oldalon regisztrálhatsz: SEND YOUR NAME – MARS 2020

    Egyszer már volt egy ilyen akció, akkor az Insight szonda fedélzetén landolt a Marson több mint két millió név. A NASA humorát bizonyítja, hogy ezekért minden résztvevőnek 500 millió kilométer törzsutas-pontot tart majd nyilván.

     

  • Mars 2020 – Az élet nyomában

    A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.  A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

    A tudósok abban is bíznak, hogy  a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is.  Ennek oka, hogy az eddigi ismereteink szerint a Marson  nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét.

    A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő. Paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek. Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön.

    A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.