Címke: 2017

Ennyire borzasztó év volt 2017?

Elérhetővé vált a Netflixen a Black Mirror 4. évada, melynek első részéről már írtunk is kritikát. Az online videotéka az újév alkalmából kiadott egy különleges videót, melyben 2017-re reflektálnak. De nem akárhogy! A képsorokon keverednek az elmúlt 12 hónap valóban megtörtént eseményei és azok, melyeket a sorozatban láthattunk korábban. Az egészben a legdurvább, hogy helyenként tényleg nehéz megállapítani, hogy melyik része a videónak az, ami valóság és melyik kapcsolódik egy-egy furcsa, sci-fivel vegyített történethez.

A Black Mirror készítői Twitteren azzal a kísérővel osztották meg a videót, hogy az emberiségnek a sötét jelen ellenére egy jobb jövőt kötelessége elképzelnie és megvalósítania. Meglátjuk, hogy fog menni. Addig első lépésként tessék darálni Charlie Brooker produkcióját, minden perce aranyat ér.

január 1, 2018
Megjelent a novemberi Galaktika

A Galaktika 332. számában Samar egy megható történetet közöl, amiben egy vérprofi stalker „beavat” egy fiatalt a Zóna rejtélyes és teljességgel kiszámíthatatlan világába. Geoffrey W. Cole távoli jövőjében a mesterséges intelligenciák műalkotásokat hoznak létre, ráadásul önmaguk „érző” magjait is rekonstruálni próbálják. Ian Whates egy hipermodern hekkertámadás nem csak informatikai és nem csak földi eredetéről fest ijesztő képet.

A magyar szerzők közül Dragomán György utópiájában apa és fia egy mamutvadászaton vesz részt, míg Andrej Iljics Dajcs szeszélyes lelkei a kollektív tudattalan hátborzongató labirintusában bolyonganak.

A havi retro Nepp Józsefről emlékezik meg „Ez a nap is jól kezdődik!” című novellájával.

Az interjúban Ondřej Štindlt kérdezte a fordító, Hanzelik Gábor az InterZóna posztapokaliptikus víziójáról.

A képregény Bill Brown „Csillagkacsák” című elbeszélésének adaptációja, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc munkája. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség előadásáról (a fantasztikus irodalom klasszikus szörnyei: vámpírok, élőhalottak, zombik) számol be. A Filmrovat az Alien: Covenant című filmet (nem) ajánlja. A Világűrt jelentő deszkák Huang Ji tajvani koreográfus nem mindennapi produkcióját villantja fel, melyben az egyik szereplő egy robot. Olekan Jeyifous építész különleges alkotásai fontos társadalmi üzenetet hordoznak.

A tudományos főanyag a Voyager-küldetések témáját járja körül. Az Obszervatórium az Albert-program teóriáját ismerteti: az űrbeli növénytermesztés egészségtani és lélektani hatásairól. A lapban olvashatók még érdekes írások az autóról mint száguldó szuperszámítógépről, egy új nemzetközi űrállomásról, valamint egy aggasztó jövőt felvázoló tanulmány a globális felmelegedés új betegségekkel teli következményeiről.

Az XL-kiadás Tőke Péter Miklós Az istenek hegye című regényének befejező részét tartalmazza, ezenkívül a szerző három novelláját („Idegen srác”, „Repül a tó…”, „A Négyes”).

november 7, 2017
Mutatjuk az Embercsempészek magyar borítóját

Hamarosan érkezik az Embercsempészek című Dave Hutchinson-regény, lássuk, milyen lesz a magyar borító és a fülszöveg!

Dave Hutchinson

Európa alkonya 1 – Embercsempészek

Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben.

Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit.

A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra – különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés… Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani…

Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből.

„Az évtized egyik legjobban megírt SF-regénye.”

– LA Review of Books

A magyar borító Gáliczki Tímea munkája:

A könyv hamarosan felkerül webshopunkba!

november 4, 2017
Novemberi megjelenéseink

Bár a karácsony (és ezzel a kívánságlistára kerülő könyvek időszaka) is közeleg, de azért ennyire még ne ugorjunk előre. Lássuk, milyen címekkel készül a Metropolis Media Group a 2017-es év végére.

Jodi Taylor: Egyik átkozott dolog a másik után

A St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik. A történész munkatársak fizikai valójukban látogatnak el a szakma érdeklődésére leginkább számot tartó korszakokba és helyszínekre, hogy később az ő szemtanúként szerzett, első kézből származó tapasztalataik alapján lehessen a legfontosabb történelmi eseményekről szóló leírásokat kiigazítani.

Bár ők ezt nem tekintik időutazásnak, a cselekmény során a St. Marysek úgy pattognak ide-oda híres történelmi dátumok – példának okáért a peterloo-i vérfürdő, a Westminster-apátság alapjainak lerakása és a Somme-offenzíva – között, mint a gumilabda, időközben szakadatlanul hódolva kedvenc ténykedéseiknek, nevezetesen a megfigyelésnek, a dokumentálásnak, a mértéktelen teaivásnak és a halál torkából való megmenekülésnek.

Jodi Taylor rendkívül vicces történelmi sorozatának, a St. Mary krónikáknak első része már novemberben felkerülhet a könyvespolcokra J. Magyar Nelly fordításában.

Daniel Godfrey: Új Pompeji

Ha szereted Michael Crichton regényeit, akkor az Új Pompejit neked találták ki! A történet szerint a közeljövőben egy enerigaóriás cég, a Novus Particles kifejleszti a technológiát, amivel tárgyakat és embereket szállíthat a múltból a jelenbe. A legtitkosabb projektjük az Új Pompeji, a híres város replikája valahol Közép-Ázsiában, megtöltve olyan lakosokkal, akiket keresztülhúztak az időn néhány perccel annak a vulkánnak a kitörése előtt, mely a múltbeli város vesztét okozta.

A regény főhőse, Nick Houghton történelmi tanácsadó, aki nagyon izgatott, hogy részt vehet a munkálatokban. Egészen addig, amíg el nem kezdi sejteni, hogy mi történt az elődjével és hogy munkáltatója valójában több titkot rejteget, mint ahogyan azt az összeesküvés-elmélet hívők pletykálják.

A Godfrey-regény Oszlánszky Zsolt fordításában érkezik.

Robert Kroese: Tudatzavar

A Tudatzavart is 2017-re tervezzük, de lehet, hogy 2018 lesz belőle. Kroese regényét hasonlították már Philip K. Dick, Terry Pratchett vagy John Scalzi írásművészetéhez is. A 2028-as Összeomlás után Los Angeles jelentős része, a Kitaszított Zóna felszabadult a hatalom uralkodása alól és a harmadik világbeli országok részévé válik. A Kitaszított Zóna és Los Angeles közti navigáció nehéz és kockázatos feladat, de Erasmus Keane magánnyomozónak muszáj útra kelnie, amikor egy értékes, genetikailag módosított báránynak nyoma vész az Esper Corporations laborjából. Ám miközben Keane és útitársa, Blake Fowler az állat nyomába ered, valami másra, valami sokkal nagyobb és eddig rejtve maradó titokra is fény derül.

A regényen fordításán már dolgozik Fedina Lídia. A könyv legjobb reményeink szerint még idén év végén érkezik, de elképzelhető, hogy átcsúszik jövő januárra.

A magyar borítókkal és további információkkal hamarosan jelentkezünk, a könyvek pedig nemsokára felkerülnek előrendelhető státuszban a webshopba!

november 2, 2017
Hamarosan érkezik az Embercsempészek című regény!

Dave Hutchinson Európa alkonya trilógiájának első kötete az Embercsempészek októberben érkezik a Metropolis Media gondozásában. Lássuk, miről szól a regény!

Hutchinson rendkívül pesszimista, ám korántsem elképzelhetetlen képet fest Európáról, az egy influenzajárvány következtében szétszakadt és már újra nem egyesíthető nemzetek (miniállamok) kontinenséről (a könyvsorozat eredeti címe is erre utal: Fractured Europe). Az Arthur C. Clarke- és Brit SF-díjra is jelölt regény főszereplője Rudi, aki konyhafőnök egy lengyel étteremben, de amint alkalma adódik némi mellékes keresetre, belevág, hiába nem veszélytelen a dolog. Így csöppen a kémkedés világába, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét.

Kiképezik ugyan, de meglepetések mindig vannak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit. A szövevényes történések közepette a szemünk előtt rajzolódik ki a már említett Európa képe. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés…Viszont lehet, hogy van egy másik Európa is, amiről kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani.

Dave Hutchinson

Dave Hutchinson 1960-ban született Angliában, Sheffieldben. Újságíróként a The Weekly News és a Dundee Couriernél dolgozott majdnem 25 évig. Az Európa alkonya trilógiát több díjra is jelölték, a harmadik rész pedig (Europe in Winter) elnyerte a Brit SF-díjat a legjobb regény kategóriában.

A trilógia első része ilyen borítókkal meg külföldön:

angol borító

észt borító:

A magyar borítóval és a fülszöveggel hamarosan jelentkezünk. A fordításon már az utolsó simításokat végzi Joó Attila.

október 13, 2017
A gravitációs hullámok Nobel-díjat értek

Nagyjából 100 évvel ezelőtt, Albert Einstein megjósolta a gravitációs hullámok létezését az általános relativitáselméletében, viszont még ő sem hitte, hogy az emberiség valaha is képes lesz detektálni őket. Azonban egy csapat fizikus szentül hitte, hogy ez megvalósítható és megállíthatatlanul kutatták a lehetséges kimutatási módokat.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem és az Massachusetts-i Műszaki Egyetem közös projektjébe fektetett kitartó munka 2015 szeptemberében meg is térült, mikor legelőször sikerült detektálni a gravitációs hullámokat, ezzel igazolni Einstein sejtéseit. Ezen kívül október 3.-án, a projekt három vezető fizikusa, a német Rainer Weiss, valamint Kip S. Thorne és Barry C. Barish amerikai kutatók, megkapták a 2017-es fizikai Nobel-díjat a LIGO projektjükért.

A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) a műszer, úgynevezett lézer-interferométer, amely képes detektálni a gravitációs hullámok által keltett apró változásokat a téridőben. Ezek olyan apró változások, hogy egy átlagos műszer képtelen lenne az észlelésükre, azonban a LIGO-nak két 4 km hosszú karja van és a bennük pattogó lézernyalábok segítségével a kutatók képesek észrevenni a protonnál tízezerszer kisebb változásokat is. Ebből a műszerből kettő van az Egyesült Államokban, egymástól 400 km-re, ezzel egymás méréseit is ellenőrzik.

A gravitációs hullámok (Einstein relativitáselmélete alapján) fénysebességgel terjednek, és kitöltik az egész univerzumot. Ilyen hullámok akkor jönnek létre, ha egy tömeggel rendelkező test gyorsul például két fekete lyuk egymás körül köröznek. Ez volt a helyzet, mikor két fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre a Földtől összeolvadt és itt is érzékelhető hullámokat keltett a téridőben. Azonban ezt az eredményt csak a pontos kiértékelés után, 2016. februárjában publikálták.

Ez a projekt valóban Nobel-díj értékű teljesítmény, mivel nem csak hogy bizonyítékul szolgál a téridő hullámszerű elváltozásaira, de az univerzum további vizsgálatának szempontjából egy teljesen új fejezetet nyit meg.

október 4, 2017
Hamarosan érkezik az új S.T.A.L.K.E.R.-könyv!

Októberben újabb S.T.A.L.K.E.R.-megjelenésre számíthatnak a rajongók, a második könyvéhez érkezett Vaszilij Orehov trilógiája, ami az idén tavasszal megjelenő Katasztrófa sújtotta területtel vette kezdetét.

Vaszilij Ivanovics Melnik 1972 november 8-án született orosz író, főként a science fiction és a fantasy zsánerében alkot Vaszilij Orehov és Vaszilij Ivanovics Midian szerzői neveken. 2000-ben diplomázott a Moszkvai Állami Egyetemen, irodalmi és felelős szerkesztőként is dolgozott moszkvai kiadóknál. Jelenleg a Midian Studio vezetője, a cég interaktív könyvsorozatok kiadására specializálódott. Az irodalmi életben 2007-ben debütált Az utolsó vadászat című írásával, első könyve a Katasztrófa sújtotta terület szintén ebben az évben látta meg a napvilágot, a könyv jelenleg 500 000 példányban kelt el szerte a világban.

A Tűzvonal fordítója S.T.A.L.K.E.R.-sorozat többi részéhez hasonlóan ismét a S.T.A.L.K.E.R.-játék világának kiváló ismerője/szakértője Sándor Gábor lesz, a borítót Vadas Máté fogja készíteni. A regényben folytatódnak Hemul megpróbáltatásai a Zónában, ahova azt követően kell visszatérnie, hogy legutóbbi túravezetése nem sikerült éppen a legjobban.

Egy halálos „relikvia”, a Boszorkánytojás kering körülötte, ő maga fegyvertelen, semmi nincs nála, amivel ellökhetné magától a tárgyat, megérintése viszont azonnali kínos halállal jutalmazná. Ugyan ebből a helyzetből megmenekül, a későbbiek során számos alkalommal felmerül annak kérdése, hogy a Zónában kiben bízhat meg igazán.

A megjelenéssel kapcsolatos további információkkal és a magyar borítóval hamarosan jelentkezünk.

szeptember 29, 2017
Mutatjuk a Kifordított világ magyar borítóját

Korábban már hírt adtunk róla, hogy hamarosan érkezik Christopher Priest Brit SF-díjas regénye, a fantasztikum rajongóinak körében hamar kultkönyv státuszt elérő alkotás a Kifordított világ. Szente Mihály elkészült a fordítással, Nagy Gábor pedig a borítóval, így örömmel mutatjuk be a könyv magyar borítóját és a fülszöveget.

Christopher Priest

Kifordított világ

Helward Mann a Föld nevű város lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan a titokzatos optimum mögött.

Helward bejárja a várostól délre és északra elterülő világot, más néven a múltat és jövőt. A kirakós játék egyre több darabkája illeszkedik egymásba, és egyszerre feltárul szeme előtt a valóság, az optimum és a Föld valósága. Csakhogy ugyanakkor megkérdőjeleződik benne minden, amiért addig élt. Mert érdemes-e ott jobbra, többre törekedni, ahol az ember körül minden, de minden hazugság?

A tökéletes trükk szerzőjének méltán világhírű regénye a zsáner jelentős mérföldköve lett, a későbbiekben többeket megihletett – részben neki köszönhetjük például China Miéville Vastanácsát. Megjelenésekor Hugo-díjra jelölték, a Brit SF-díjat pedig el is nyerte.

„A második világháború utáni angol SF egyik kulcsfontosságú műve.”

– Paul Kincaid, kritikus, szerkesztő

„Priest regénye felér egy revelációval, ráadásul kívül-belül csupa talány.”

– Jonathan Lethem, az Amerikai amnézia szerzője

És a borító:

A Kifordított világ hamarosan felkerül előrendelhetőként webshopunkba, a megjelenéssel kapcsolatos további információkért érdemes figyelni kiadónk weboldalát és a Facebookot.

szeptember 25, 2017
Űrkutatás Napja 2017

Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A Szputnyik-1 műhold felbocsátásával új korszak kezdődött, amelynek keretében először csak automata, majd rövidesen embereket szállító eszközökkel is elhagytuk bolygónkat. A világűrben megjelent a kutatási tevékenység, majd fokozatosan az ipari alkalmazások, nemrég a turizmus is. Az űrtevékenység hasznos eredményeit pedig mára már széles körben alkalmazzuk a gazdaságban, a mindennapi életben. A nemzetközivé szélesedő, gyorsan fejlődő űrtevékenységből a magyar kutatók és mérnökök is kivették részüket – napjainkra az űrtechnológia meghatározó műszaki-gazdasági húzóágazat lett.

A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2017. október 4-én az MTA Székházában tartja az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen minden szakmai érdeklődőt, valamint a nagyközönség tagjait várja.

Az elmúlt időszak sikereit, ezen belül is a magyar hozzájárulást, valamint a közeljövő lehetőségeit és a vezető magyar űripari cégek tevékenységét tekinti át a rendezvény. Az űrtevékenység interdiszciplináris jellegének megfelelően az eseményt a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok, Földtudományok és Műszaki Tudományok Osztálya együttesen támogatja, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segíti.

A 2017. október 4-én (szerdán) délután tartandó esemény első szekciójában rövid visszatekintések és szakmai-ismeretterjesztő előadások hallhatók arról, miként segítette a tudományos és műszaki fejlődést az űrtevékenység hazánkban. A délután második felében pedig a jövő magyar vonatkozásairól és lehetőségeiről lesz szó. Ennek keretében az Európai Űrügynökség (ESA) budapesti technológiai transzfer irodája mutatja be pályázati lehetőségeit a hazai cégeknek. A tavaly nyári MANT Űrakadémia fiatal résztvevői által a Nemzetközi Űrállomásra tervezett „Űrpaprika” kísérlet komoly kutatási lehetőségeket rejthet magában – erről is hallhatunk beszámolót. Bemutatja munkáját és terveit a két nagy hazai űripari együttműködés, akik mögött már most is egy sor nemzetközi műholdas és űrszondás programban sikeres fejlesztői és beszállítói részvétel áll. Továbbá megismerkedhetünk egy teljesen hazai készítésű, az űridőjárást vizsgáló új műhold magyar műszerével. Elhangzik továbbá, hogy a magyar pszichológiai kutatások miként segítik a hosszú emberes űrutazásokat, és milyen megoldások körvonalazódnak a tervezett emberes Mars-expedíció egyes veszélyeinek kezelésére. Az Űrkutatás Napja 2017 rendezvényen bemutatkozik a Természet Világa folyóirat októberi tematikus száma is.

A rendezvény helyszíne és időpontja:

Magyar Tudományos Akadémia székháza, Nagyterem

1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

2017. október 4., szerda, 13.30–17.30

A rendezvény ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

A rendezvény médiapartnere a Galaktika és az Űrvilág űrkutatási hírportál.

A részletes program az alábbi:

Űrkutatás Napja 2017 – hatvan éves a Szputnyik-1 és a Nemzetközi Geofizikai Év

13:30-15:20 I. rész

Megnyitó
Dr. Pócza András (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, főosztályvezető)
Prof. Bokor József (Magyar Tudományos Akadémia, alelnök)
Solymosi János (Magyar Asztronautikai Társaság, elnök)

Űrkutatási díjak átadása

1957. október 4. – hatvan év múltán visszatekintve (Almár Iván, űrkutató, a fizikai tud. doktora)
A Nemzetközi Geofizikai Év (Szarka László akadémikus, az MTA CSFK főigazgatója)
A magyar űrtevékenység aktuális helyzete (Horvai Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főtanácsosa)
Műszaki kutatás az űrtevékenységben (Kovács Kálmán igazgató, BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont)

15:20-15:50 Kávészünet

15:50-17:30 II. rész

RadMag – Egy magyar műszer az űridőjárás monitorozásának szolgálatában (Hirn Attila, MTA Energiatudományi Kutatóközpont)
Az űrutazás pszichológiai kihívásai (Balázs László és Ehmann Bea, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet)
A Magyar Repülő- és Űrtechnológiai Platform (HATP) (Solymosi János, a HATP elnöke)
Az ESA Technológia Transzfer magyarországi irodájának bemutatása (Tandi Zsuzsanna, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, ESA TTO magyarországi iroda)
Copernicus magyar módra (Bárczy Pál, a Magyar Űripari Klaszter elnöke)
Űrpaprika: egy Űrakadémia projekt (Szendrei Dániel, gépészmérnök, MANT tag), Egy CubeSat küldetés (Ordasi András és Pusztai Péter MANT tagok)
Zárszó (Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke)

szeptember 20, 2017
Nemsokára jön a Kifordított világ, mutatjuk a külföldi borítókat!

Októberben érkezik a Kifordított világ, Christopher Priest 1974-ben megjelent regénye, mely publikálásának évében elnyerte a Brit SF-díjat, ’75-ben Hugóra jelölték, később pedig arra inspirálta China Miéville-t, hogy megírja a Vastanácsot.

A könyvben egy idegen bolygó egész városa és annak lakói is állandó mozgásban vannak. A város mérnökeinek legfontosabb feladata, hogy újabb síneket fektessenek le miután a régieket felszedték, így biztosítsák a folyamatos haladást. A legtöbb lakó nem tudja, hogy a város mozog, hiszen még nem léptek ki a városfal határán túl.

Helward Mann ennek a Föld nevű városnak a lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan egy optimum nevű, titokzatos valami mögött. Helward egyre többet tud meg a világról, de ezzel párhuzamosan mind, több olyan dologról szerez tudomást, amit egyáltalán nem ért, és az elöljáróitól hiába vár magyarázatot.

A Kifordított világ fontos történet az időről és térről, egy különleges regény, mely bemutatja, hogy az emberi lények miképp teremtik meg saját szenvedésük feltételeit, s ezzel párhuzamosan mégis hogyan válnak képessé arra, hogy ettől az általuk kreált rabságból felszabaduljanak.

Egy kis ízelítő abból, hogy más nyelveken milyen borítókkal jelent meg Christopher Priest regénye:

angol:

bolgár:

finn:

francia:

héber:

holland:

lengyel:

német:

olasz:

orosz:

román:

spanyol:

svéd:

szerb:

A fordítással már majdnem elkészült Szente Mihály, a magyar borítóval is hamarosan jelentkezünk!

szeptember 18, 2017