Minden korban voltak olyan fantaszták, akik mertek arról álmodozni, hogy milyen lesz a jövő. Egy jármű, egy épület, egy eszköz, vagy egy életkép mutatja meg elképzeléseiket. Menthetetlenül mindenki csak a saját korából és tapasztalataiból, tudásából indul ki, hiszen nem csak álmodozik, hanem a jövőt próbálja elképzelni. Ezek az elképzelések néha meghökkentően pontosak, máskor megmosolyogni valók, de gyakran csak a megvalósítás módjában különbözik a valóságtól. Néhány érdekes ötlet a múltból.
Élvezd a híreket és a sportot vacsora közben, hirdetés 1946-ból
Robotrendőrség, 1924
Légkondicionált luxus fűnyíró, 1950-es évek
Légcsavarmeghajtású hegyivadász-katona, Popular Science Magazin, 1939. november
Külvárosi családi otthon koncepció, csendes automatikus olaj fűtéssel, 1943
Emlékszel arra az ikonikus jelenetre az Aliens – A bolygó neve halál című filmben, amikor Ripleynek, a robotnak és a kislánynak sikerül elmenekülnie a bolygóról. Sikeresesen visszatérnek az úrhajóra, csak azzal nincsenek tisztában, hogy a bosszúra éhes Alien királynő is elrejtőzött a leszálló egységben.
Ennek köszönhetjük a sci-fi történetének egyik legizgalmasabb küzdelmét, amikor Ripley egy exoskeleton rakodógéppel veszi fel a harcot a királynő ellen. Ebben van az a pillanat, amikor a királynő feje vicsorogva feltűnik az egyik rakodónyílásban. Sokak szerint ez a jelenet tisztelgés Stanley Kubrick Ragyogás című filmje előtt, amikor Jack Nicholson baltával szétveri az ajtót, és őrült tekintettel bevigyorog a résen.
Ez a jelent ragadta meg a Hollywood Collectible Group nevű mozi relikviákat készítő cég alkotóit. Elkészítették az idegen királynő valós méretű fejét.
Méretei: 94 centiméter magas, 81 centiméter széles széles és 50 centiméter mély.
A termék exkluzív, csupán 500 darab észül belőle, és minden vásárló csak egyet vehet
Régi hiedelmet cáfolt meg a tudomány: az egy háztartásban élő kutyák és macskák általában jól kijönnek egymással, noha utóbbiak jóval hajlamosabbak arra, hogy ellenségesen lépjenek fel négylábú lakótársaikkal szemben.
A Lincolni Egyetem kutatói szerint a boldog kutya-macska kapcsolat titka az, ha a macska minél fiatalabb korától él együtt a kutyával.Az együtt élő macskák és kutyák ritkán csapnak össze a „tőlük elvárt módon”.
A kutatók egy brit, amerikai, ausztrál, kanadai és európai lakástulajdonosok körében végzett internetes felmérésre alapozták az eredményeiket. A 748 válaszadó több mint 80 százaléka értékelte úgy, hogy házi kedvencei remekül kijönnek egymással, és mindössze 3 százalékuk mondta, hogy az állatok ki nem állhatják egymást. Az ebek több mint egyötöde ugyanis rendszeresen odahordja mutatóba a játékait a vele együtt élő macskának, míg utóbbiaknak mindössze 6 százaléka szokott élni ezzel a gyakorlattal.
A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, a macskák hajlamosabbak rá, hogy fenyegetően lépjenek fel a velük együtt élő kutyákkal szemben. A gazdik elmondása alapján a macskák háromszor nagyobb valószínűséggel viselkednek ellenségesen a kutyákkal, mint fordítva, és tízszer nagyobb eséllyel sebzik meg őket egy összecsapás alkalmával.
A macskák viselkedése ugyanakkor korántsem ok nélküli: a szakemberek szerint mivel a kutyákat régebben háziasították és sokkal könnyebben képezhetőek, mint a macskák, talán könnyebben tudják kontrollálni a viselkedésüket.
És mivel általában a macskák indulnak gyengébb esélyekkel, legyen szó bármilyen összecsapásról, nekik érthető módon több megerősítésre van szükségük azzal kapcsolatban, hogy biztonságban vannak a kutya mellett.
Egy kutya számára egyszerűbb együtt élni egy macskával, mint egy macskának egy kutyával.
A szakemberek azt is megállapították, hogy a boldog kutya-macska kapcsolat talán legbiztosabb záloga, ha a macska minél fiatalabb korban kezd együtt élni a kutyával. A legjobb, ha a macska egyéves kora előtt kerül a kutyás háztartásba.
Európai országként először Magyarország nyerte el a World Robot Olympiad világverseny rendezésének jogát. A verseny házigazdájaként Győr több mint 420 csapat 1200 versenyzőjét látta vendégül november 8. és 10. között. A WRO szakmai partnereként a Neumann Társaság is szakmai támogatója volt a világeseménynek, a verseny alatt pedig standdal volt jelen, valamint közreműködött a világversenyhez kapcsolódó Kódolás a köznevelésben konferencián is.
A verseny
Az Edutus Egyetem szervezésében lezajlott győri robotikai világolimpián négy kategóriában és hat korcsoportban összesen hat magyar csapat versenyzett. Az eredményhirdetésen kiderült, hogy a magyar fiatalok két ötödik helyet értek el: a Második emelet nevű csapat Open Senior kategóriában, a B-iThunterz az Advanced RoboticsChallenge kategóriában került a legjobbak közé.
A konferencia
A World Robot Olympiad™ világdöntőjéhez kapcsolódóan, műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát is szervezett a Neumann Társaság a Digitális Jólét Program Nonprofit Kft-vel együttműködésben. A WRO döntő nyitónapján tartott konferencián köszöntőt mondott dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke. Fontos előadás hangzott el a Neumann Társaság partnerségével készülő EDLRIS nemzetközi mesterséges intelligencia és robotika tananyag fejlesztése kapcsán.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nemzetközi tapasztalatairól és az algoritmikus gondolkodás lehetséges köznevelési kimeneti következményei kapcsán vezetett műhelymunkákon a Társaság szakértői is szerepet kaptak.
A kiállítás
A Neumann Társaság – a Digitális Jólét Programmal közös – standja az Open kategóriának helyet adó Teniszcsarnok egyik leglátogatottabb része volt az Olimpiai Sportparkban, mivel a fordulók között itt kiállított retro számítógépeken és konzolokon kapcsolódhattak ki a versenyzők Képes Gábor, a Neumann Társaság főmunkatársának felügyelete mellett. A játékok mellett a Neumann Társaság szegedi informatikai múzeumából származó, eredeti relikviákat, és a magyar informatikusokat bemutató tablókat szemlélhették meg.
A legnépszerűbb kiállítási tárgy egyértelműen a tavaly elhunyt magyar kibernetikus, dr. Muszka Dániel Katicabogara volt. Az 1956-ból származó, eredeti „ősrobotot”, a pavlovi feltételes reflexek bemutatására szolgáló állatmodellt és annak méretazonos, korszerű alkatrészekből a 2000-es években készült modelljét az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány vezető szakértője – Kalmár László professzor tanítványa, Muszka Dániel közeli barátja és munkatársa -, dr. Bohus Mihály mutatta be az érdeklődőknek.
Bohus tanár úrnak köszönhetően a gyerekek kipróbálhatták a fénykövető katica modern, miniatürizált verzióját, valamint a Shannon-féle, „önmagát kikapcsoló” gép egy mai példányát is. A Katicabogár egyértelműen a magyar robotika emblematikus tárgya, amely az utókort is inspirálja. Muszka Dániel robotállatai mellett a LEGO-ból épült Katica-robotok is kipróbálhatók voltak, amelyeket az Informatika Történeti Kiállításon építettek felkészülő versenyzők Rozgonyi Borus Ferenc és Kuspi Zsolt vezetésével. Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság alelnöke Bee-bot robotméhecskéket hozott az eseményre, amelyekkel akár óvodások is könnyedén megtaníthatók a robotprogramozás alapjaira.
A Neumann-standnál a nagy magyar feltaláló, Jánosi Marcell alkotásai, az MCD-1 mikrofloppy és a szintén általa tervezett Lego-mikromotorok is bemutatásra kerültek. Egykori kollégája, Gergely Sándor fáradhatatlanul mesélt minden érdeklődőnek a Jánosi-műhely titkairól, a kockacukor méretű mikromotor gyártásának fortélyairól.
A Neumann Társaság és a DJP egyik célja az volt, hogy a WRO résztvevői számára a 2023-ban megrendezendő Nemzetközi Informatikai Diákolimpián való részvételre is kedvet csináljon. Nagyszerű szinergia: Neumann János születésének 120. évfordulóján az informatikatörténet egyik fontos bölcsője, Szeged látja majd vendégül a jövő Neumann Jánosait és Bill Gates-eit.
Japánban létezik egy verseny, a Robo One, ahol mini robot szamurájok vívnak meg egymással. A kendohoz hasonló botvívásban mérik össze erejüket.
A kendó, vagyis a kard útja a vívás japán harcművészete. A kendó a kendzsucuként ismert japán kardforgatás hagyományos technikáiból fejlődött ki.
Természetesen a küzdelem előtt tisztelegnek ellenfeleik előtt. Érdekes megfigyelni az eltérő mozgásukat, taktikájukat, reakcióikat.
Nehéz megállapítani, hogy mi számít érvényes találatnak, de valódi bíró jelzi a bevitt ütéseket a zsűrinek.
Az egyik legérdekesebb mozdulatuk, amikkor esés után felállnak. A két robot más-más módon áll talpra.
A robotfejlesztésnek az egyik legnépszerűbb módja a különböző versenyek, amelyek inspirálják a fejlesztőket és felébreszti a versenyszellemet.
Ez a küzdelem most még inkább vicces, mint félelmetes, de adjunk hozzá még húsz év fejlesztést, és lefagy a mosoly az arcunkról. A mozgásban felderengenek azok a fémszörnyek, amelyek koponyákat taposnak szét a Terminator filmekben.
Indrek Hargla díjnyertes regénysorozatának érdekes aspektusára világít rá Rácz Nóra, a kötet fordítója az alábbi írásában:
Nők Indrek Hargla Melchior-regényciklusában
Habár a regényciklus főszereplője, Melchior Wakenstede, férfi, számos erőteljes, kidolgozott, hiteles női szereplővel találkozunk a regényekben, akiknek alakján, sorsán keresztül a női lét és szerep megannyi időtlen kérdését boncolgatja az író.
Melchior mellett (és mögött) ott áll a felesége, Keterlyn. Nem díszletként, nem mellesleg, hanem olyan társként, akinek a támogatása képessé teszi Melchiort áldásos tevékenységének kifejtésére úgy patikusként, mint nyomozóként. Melchior csak Keterlyn lényének derűjéből és erejéből táplálkozva tudja gyógyítani a beteg testet és a tallinni társadalmat.
Keterlyn nem emancipált, és nem is akar az lenni. Bár férje megtanította olvasni, és néha besegít a patikában, alapvetően a klasszikus női szerepkörben mozog, melyben kiválóan érzi magát: neveli a gyerekeket, viszi a háztartást, két lábbal áll a földön, ahová szükség esetén visszarángatja az onnan túlságosan elrugaszkodott hitvesét, akit mindemellett titokzatos betegségében hihetetlen lelkierővel támogat és ezáltal gyógyít. Mindezt nem áldozatként, hanem életfeladatként éli meg: „Én egész életemben téged gyógyítottalak, és boldog vagyok, hogy ezt tehettem.” mondja a regényciklus negyedik részében.
Enélkül az odaadó női szeretet nélkül Melchior nem tudná végezni feladatát, mert legyűrné a betegség: „az, akire lesújtott a Wakenstedék átka, az végül vagy belehal a kínokba, melyek úgy törnek rá, mintha a világ valamennyi bűnösének vétke az ő vállára nehezedne, vagy megtalálja maga mellé az igazit, azt az embert, aki szereti őt, imádkozik érte, és akire támaszkodva át tud gázolni a gyötrelmek tengerén. De a Wakenstedék átka segítőiket sem hagyja érintetlenül, ahogy Melchior anyjának is idő előtt kellett távoznia e világból, mert segítette férjét, hogy az felül tudjon kerekedni a mérgen, és ezzel büntetést vont saját fejére.
Keterlyn mindezzel nem törődött. Keterlyn hitt, remélt és szeretett.” – olvashatjuk a sorozat első részében.
Másfajta és talán problematikusabb női szerep jutott Melchior lányának, Agathának. A regényciklus negyedik részében már fiatal felnőttként látjuk az ikreket, akik apjuk mellett kitanulták a patikusmesterséget. Ez az ifjú Melchior esetében magától értetődő volt, testvére, Agatha esetében azonban korántsem, hiszen ebben a korban csak férfiak lehettek patikáriusok. Így titokban kell tartani a kiemelkedően tehetséges Agatha tudását. Apja pedig maga is elbizonytalanodik, helyesen tette-e, hogy lányát bevezette mestersége fortélyaiba, az intellektus fejlesztésének előtérbe helyezése nem válik-e később kárára női szerepének beteljesítése során.
„Az öreg Melchior néhanapján elbizonytalanodott, ki is a legokosabb patikus ebben a városban: ő maga vagy a lánya, Agatha. (…)
Az ifjú Melchior kiskorától tanulgatta a patikusmesterséget, mert a Wakenstedék nemzetségében ősidőktől fogva ez volt a szokás. Melchior azonban együtt cseperedett ikertestvérével, Agathával, és az ikrek szétválasztását célzó kísérletek mindannyiszor kudarcba fulladtak. Amikor a gyermekek kilencesztendősek lettek, apjuk föladta a reménytelen küzdelmet, és olyat tett, amit előtte soha, egyetlen patikus sem tett még – Agathát bátyjával együtt bevonta a tanulásba. Egymás mellett térdeltek a hideg kőpadlón, úgy olvasták a gyógyszerkönyvet. Az apa fölolvasott egy mondatot, amit a gyermekeknek háromszor el kellett ismételniük fejből. És Melchior látta, hogy Agatha gyorsabban tanul, jobban vág az esze, mint a bátyjának.
És bár soha, senki nem hallott még női patikusról, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nők kiváló betegápolók, otthon az anyák, nővérek és más női családtagok azok, akik bekötözik a férfiak sebeit, gyógyítgatják őket, ha betegek, gyógyteát főznek nekik. Az apácák is sokat tudnak a gyógyítás és az orvosságkészítés fortélyairól. Agatha csodálatos kertész volt, bármit ültetett, az szárba szökkent, és bőséges termést hozott. Ismert minden gyógynövényt, értett a szárításukhoz és a feldolgozásukhoz. Agatha egy városi polgár felesége lesz, de az, hogy a patikusmesterséghez is konyít valamit, csak nem fog kárára válni, gondolta annak idején Melchior. Mostanában azonban egyre többször morfondírozott azon, helyénvaló-e, hogy a hajadonok olyan sok tudományt szívjanak magukba, hogy végül okosabbak lesznek a férfiaknál. De ha azt vesszük… Melchior egyik legértékesebb könyvében, az AntidotariumNicholaiban szereplő receptek közül rengeteg egy Trotula nevű salernoi orvostól származik, aki nő volt, ráadásul olyan szépséges, hogy az egyetemen csak fátyolban lépett diákjai elé, nehogy az ifjak gondolatait elvonja a patikáriusmesterségtől.”
Szintén fontos kérdést vet fel a sorozat negyedik részében Kandis, a piritaibrigittina kolostor apátnőjének alakja. Míg Agatha a nő és az intellektus, addig Kandis a nő és a hatalom viszonyának problematikájára világít rá.A svéd eredetű brigittina szerzetesrend kolostoraiban férfi és női szerzetesek külön szárnyban, de mégis egy fedél alatt élnek, legfőbb parancsolójuk, a kolostor vezetője pedig az apátnő. Birodalmának falai között ő szava még a püspök döntéseit is felülírja. A rendi szabályzat szerint ő az abszolút hatalom – ami a patriarchális római katolikus egyház férfi tagjainak számára nagyon nehezen tolerálható, szinte már felfoghatatlan. Ez a legitim, de sajátságos helyzet rengeteg feszültséget szül. A kérdés megkerülhetetlen: kortünetről vagy történelmi korszaktól független problémáról van szó?
Indrek Hargla sorozata mindenkinek ajánlható. Krimi rajongóknak, vagy olyanoknak akiket érdekel a középkori világ, a hétköznapi emberek élete egy pici misztikummal fűszerezve. Amennyiben egy részletesebb ismertetőre vágytok, nézzétek meg ajánlónkat.
Az „Így neveld a sárkányodat” könyv és filmsorozat éles váltást hozott a sárkányokról alkotott elképzeléseinkben. A magyar népmesék gonosz és félelmetes hétfejű teremtményei helyett a sárkányok egyre inkább kedves, szerethető háziállattá változtak, akik hasonlóan a kutyákhoz, megvédik gazdájukat. Ezt a folyamatot viszi tökélyre Liz Flanagan „Sárkánylány” című regényében.
A „Sárkánylány” a szerzőnő második regénye, mellyel 2019-ben elnyerte a Leeds Book Award díjat a 9-11 éves kategóriában. Ezt a díjat minden évben kizárólag a gyerekek szavazatai alapján ítélik oda. Vagyis 2019-ben a gyerekek Liz Flanagan könyvét választották az év legjobb gyerekkönyvének Angliában!
Liz Flanagan and Dragon daughter
A regény egy elképzelt világban, Arcosi szigetén játszódik, ahol régen sárkányok éltek, a sziget egykori lakói pedig Sárkánylovasok voltak. A regény főhőse a 13 éves Milla, aki egy nap tanúja lesz egy gyilkosságnak; az idegen férfi a halála előtt arra a narancsfára rejti iszákját, amelyen Milla rejtőzik. A lány az iszákban négy sárkánytojást talál, és eldönti, hogy megvédi őket. A kék tojás azonban különösen nagy hatást gyakorol rá. A szigetet elfoglaló herceg mindenképpen szeretné megkaparintani a tojásokat, és saját népét szeretné a Sárkányok népévé változtatni, miközben az eredeti őslakosok ellen mind gonoszabb intézkedéseket foganatosít. Millán és barátain múlik, visszatérhet-e a szigetre újra a béke.
A sárkánytojások hamarosan kikelnek, ami azért lényeges, mert Liz Flanagan Sárkányai számára a legfontosabb pillanat, amikor a születésükkor kiválasztják maguknak azt a társat, akivel azután már örökre összekötik az életüket. Egyfajta telepatikus kapcsolat alakul ki a Sárkány és gazdája között. Míg az Így neveled a sárkányodat sorozatban Hablatyék saját sárkányokat szelídítettek maguknak, itt a Sárkányok gazdái a tojásból kikelés pillanatától óvják, nevelik lelki társukká váló Sárkányukat.
Liz Flanagan hosszasan és nagyon kedvesen írja le, hogyan kell gondozni a sárkányokat. Az olvasó folyamatosan azt érzi, hogy ő is szeretne egy ilyen aranyos sárkányt nevelgetni, aki azután majd erőssé, félelmetes harcossá válik, de közben nagyon okos, értelmes és kezes házi kedvenc marad.
Milla és barátai története 10 éves kortól ajánlható mindenkinek, aki szereti a kedves történeteket barátságról, hűségről, bátorságról és helytállásról. A könyv nagy erénye, hogy főhősei fiúk és lányok vegyesen, tehát ez nem egy kimondottan csajos könyv, vagyis a regény a fiús szülőknek is bátran ajánlható, ha azon töprengenek, mit olvasson a gyerek a Harry Potter után. Hasonlóképpen az Így neveled a Sárkányodat-hoz mindenki megtalálhatja a neki legkedvesebb főszereplőt. No és nem utolsó sorban a számára legtetszetősebb sárkányt!
Azt se felejtse el senki, hogy még 2019. november 15-ig aki a Galaktikabolton rendeli meg a „Sárkánylányt”, az részt vesz egy sorsoláson, aminek a fődíja három darab 3D nyomtatott sárkány és sárkánytojás.
Az autózás jövőjébe pillanthattak bele a brit kolumbiai Richmond városának lakói.
Már évek óta kaphatók olyan autók, amelyek különböző vezetés-támogató rendszerekkel van felszerelve, egy sávtartó automatika szinte már alapfelszerelés. Azonban az igazi önvezető lépességek még a drágább modellek kiváltságai.
Richmondban egy sofőr egyszerűen a forgalmas főút közepén hagyta a kocsiját, szinte a zebrán, ráadásul a szemközti sávban. Ez az autó azonban egy Tesla hármas modell volt. A kocsi egyszer csak megmozdult és kisebb tétovázások után elindult, és átállt a helyes sávba. Majd rövid hezitálás után beállt egy parkolóházba.
A gyártó autói a „Tesla Summon” névre hallgató funkcióval már 2016 eleje óta képesek egyenes vonalban önállóan beállni a kiválasztott helyre. Nemrégiben a cég aktiválta a továbbfejlesztett funkciót. Egyelőre még nem az összesen, mert a rendszer még tesztelés alatt áll. Az új funkcióval már nincs szükség sofőrre az autóban. A frissített szoftverű autók most már önállóan képesek alacsony sebességgel közlekedni és maguktól parkolni.
A jelenetről – igaz két részletben, de – rövid videó készült, így mi is bepillanthatunk egy kicsit az autózás közeljövőjébe..
A hölgyek biztos emlékeznek arra a szexi pillanatra a Jurassic Parkban, amikor a törött lábú Dr. Ian Malcolm félkönyéken fekve, mint egy görög isten hever a látogatóközpont biztonságában.
Az azonban az érthetetlen kategóriába tartozik, hogy miért gondolták egyesek úgy, hogy ez ideális szobor lenne, mondjuk az asztal sarkán.
Pedig a Chronicle Cllectives cég mégis így gondolta, és elkészítették a 1:4 arányú replikát.
A remekbe szabott kis szobor 46 centiméter hosszú, és 28 centiméter magas.
Az ára szinte semmiség: 600 dollár, vagyis csaknem 200 ezer forint.
Az előrendelhető szobrot 2020 második negyedévében szállítják ki a vásárlóknak.
Amszterdamba, különleges módszerrel tervezik felvenni a harcot az úszó szeméttel. Légbuborékokból emelt gátak gyűjtik össze a csatornák műanyag hulladékát.
A nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el. A világon elsőként itt alkalmazzák az új technológiát.
A technológiát a Westerdok csatornában tesztelték. Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyag darabokat – a csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék négyötödét sikerült így befogni.
Az óceánokban lévő műanyag hulladék több mint kétharmada a folyókból és csatornákból kerül oda. Jóval egyszerűbb lenne itt megfogni a hulladékot, mint később, a tengerekből összegyűjteni. De sajnos egy csatornára nem tehetnek gátat, mert ez nem csak a hajózást akadályozná, de nyitva kell állnia a vízi élőlények előtt is.
Az akváriumi levegőztetőhöz hasonlóan a légbuborékgát is egy hosszú, perforált cső, amely a csatorna mélyén ferdén fut mintegy 60 méter hosszan. Sűrített levegőt pumpálnak bele, amely a csőből buborékok formájában felszállva a vízben gátat alkot, miközben a természetes vízfolyás segít abban, hogy a csatorna széléhez sodorja a hulladékot, amelyet egy kicsiny hulladékgyűjtőben fognak fel.
Az ötletet egy ausztráliai szennyvízkezelő módszer adta, ahol az egyik fázisban levegőztetik a vizet, így az emberek által a wc-tartályokba dobott kicsiny műanyagdarabokat egy sarokban gyűjtik össze. Innen jött az ötlet, hogy a gyűjtés legegyszerűbb módja a szemét összeterelése.
Az első ilyen működő buborékgát, amely a nap 24 órájában három éven át fog működni Amszterdamban, a fenékkotrást fogja kiegészíteni, amellyel jelenleg évente mintegy 42 ezer kilogramm nagyméretű műanyag hulladékot gyűjtenek össze a város vízi útjairól.
