Blog

  • Steampunk csodák óra-alkatrészekből

    Miniatűr szobrok: Dan Tannenbaum kanadai művész régi óra alkatrészekből építi csodás apróságait.

    Gőzkorszak

     

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/antijeg/

     

  • Újra magyar műhold a Föld körül

    December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat.

    A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.

    A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió. A műhold neve az „elektroszmog” szóra utal, a P pedig a ” precursor”, azaz előfutár jele.

    A SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube műhold. Ez a kategória a méreteit határozza meg. A műhold egy 5x5x5 centiméteres kocka, amelye a hordozón elhelyezett rugós szerkezet állít pályára  Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű műhold.  Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

    A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is.

    Az ATL-1 teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold.

    A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

  • 5 + 1 irodalmi különlegesség ínyenceknek

    1. Jack London – Ezer halál

    Ki ne ismerné Jack Londont a kalnadregény írót,  hiszen sokan már gyermekkorukban találkoznak olyan köteteivel, mint A vadon szava, A beszélő kutya vagy Az éneklő kutya, a Tengeri farkas, az Északi odüsszeia vagy az Aranyásók Alaszkában. Esetleg ezek filmváltozataival. De valóban ismerjük-e a sokoldalú író minden arcát?

    Mert London keze alól a realista emberi drámák, valóságban gyökerező kalandregények mellett kerültek ki fantasztikus művek is, meglepően nagy számban. Elég A Vaspata disztópikus társadalomrajzára gondolni, az Ádám előtt hősére, aki az ősvilágba álmodja vissza magát, esetleg a Kóbor csillag kozmikus látomására.

    E kötet a szerző kevéssé ismert fantasztikus novellái közül válogat, és a témák a lehető legváltozatosabbak: az emberiséget elpusztító világjárvány; a saját fián könyörtelen kísérleteket végző őrült tudós; a csillagok közül érkezett tárgy, amit a tudatlan bennszülöttek istenként tisztelnek, de üzenetét fel nem foghatják. Találkozhatunk még többek közt a terrorizmus riasztó víziójával, a biológiai hadviselés rémképével, a láthatatlanság titkával, fiatalító szérummal és gyilkos sugárfegyverrel is.

    A modern SF szinte minden kelléke felvonul ezekben az írásokban, amelyek hiába születtek 100 évvel ezelőtt, a mai olvasók számára is páratlan izgalmakat tartogatnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/ezer-halal/

    1. Aleister Crowley – Holdgyermek

    Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté,  sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

    A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa,  Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.

    Holdgyermek

    1. Mary Shelley – Az utolsó ember

    Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez a filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált.

    A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett?

    Az utolsó ember I-II.

    1. Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Carlos Chernov argentin író több irodalmi díj birtokosa. Művei eddig angol, francia és olasz fordításban láttak napvilágot. A Végtelen vetítés az első magyarul megjelenő regénye.

    Kétszáz évvel a Földet átalakító nagy klímakatasztrófa után a túlélők között sokáig dúló háború erőszakos, totalitárius társadalmat hoz létre. A világban zajló folyamatokat a győztesek doktrínája határozza meg, a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeiket kiválasztják és örökbe fogadják, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”. Eközben a  társadalom alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat.

    Goma, egy proletár család fia, tudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből és a kilátástalanságból az, hogy az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. A hosszú kiképzés a fizikai megpróbáltatásokon túl apránként elmossa a határt a szerep és a valóság között…

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    1. Petr Stancik – Múmiamalom

    Egy igazi történelmi kirándulás a XIX. századi Csehországba. Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere.

    Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem?

    Múmiamalom

         + 1 A jádekoponyák szigete

    Ez az irodalmi csemege egyetlen Lőrincz L. László rajongó polcáról sem hiányozhat!

    Különleges kötetet nyújtunk most át olvasóinknak. Lőrincz L. László 80. születésnapja alkalmából a legnevesebb pályatársak, barátok tisztelegnek benne a Mester munkássága előtt egy-egy novellával. A novellák mindegyike Leslie L. Lawrence kalandregényeihez vagy Lőrincz L. László fantasztikus írásaihoz kapcsolódik. A 12 novella szerzői: Benedek Szabolcs, Burkos Zsolt, Erdész Róbert, Fedina Lídia, Kovács Tücsi Mihály, Molnár Csaba, Ronil Caine, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Urbánszki László, Varga Csaba Béla, Vörös István.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

     

  • Klímaváltozás – Egyre kisebbek a madarak

    Megdöbbentő felfedezésre jutottak amerikai kutatók, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökken a madarak mérete. Ennek oka a klímaváltozás lehet.

    A világon rengeteg madár pusztul el a világ nagyvárosaiban úgy, hogy a toronyházaknak csapódnak. Nem kivétel ez alól Chicago sem. Ezeket a madarakat vizsgálták meg a kutatók. 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. A tetemeket az elmúlt negyven év során gyűjtötték összes, és preparálták. A vizsgálatokból kiderült, csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk.

    Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.

    Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett. Megdöbbentő, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.  Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.

    A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára. A kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során. Azonban azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.

  • 5 + 1 világ, ahol nem szeretnél élni

    Mindenki jobban szeretne élni, mint most, mindenki egy jobb világról álmodozik. Ez a vágy szüli az utópiákat. De gyakran az utópia disztópiába fordul, és a mézes-mázas felszín igazi poklot rejt el. Most 5+1 olyan világot ajánlunk, amely talán izgalmas, talán kecsegtető első látásra, de mégsem szeretnél ott élni.

    1. Walter Tevis – Sokszavú poszáta

    Először ugorjubk el a távoli jövőbe A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: „Ne kérdezz; lazíts!” E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.

    Az emberiséget már csak egy halálvágyával küzdő android mentheti meg, valamint egy fiatal pár, akik szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás és a könyvek iránt. Ez a szenvedély talán még az apátiába kövült gépi intelligenciákat is képes felrázni.

    Walter Tevis, A svindler és A pénz színe írója Nebula-díjra jelölt regényével ékesen bizonyítja, hogy az SF-nek igenis helye van a szépirodalomban. Érzelmekkel és fekete humorral átszőtt, szép könyve robotszereplői szájával is az emberi önrendelkezés jogáért kiált.

    Sokszavú poszáta

     

    1. J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Olajválság, klímaváltozás, megváltozott világ.  Száz év múlva az elpusztult világunk romjain. 2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra.

    1. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    1. Cory Doctorow – Homeland

    Nem csak a távoli jövő lehet rémisztő. Sajnos minden jel arra mutat, hogy önként vesszük nyakunkba a digitális nagy testvért. És a veszélyre nem kell várni, itt kopogtat napjainkban. A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen.

    Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán?

    A Hugo-, valamint Nebula-díjakra jelölt és több más kitüntetést el is nyert Kis Testvér folytatásában a kanadai író és internet-guru ismét elsősorban az ifjúságot szólítja meg, de valójában minden olyan embert, aki aggódik amiatt, amerre a világunk ma tart.

    Homeland

    1. Ana-Maria Negrilă – Jégcsászár

    Bár most a felmelegedéssel küzdünk, valójában egy kétmillió éve tartó jégkorszak melegebb periódusában élünk. Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét, vagy egyszer ég visszatér a jég? A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    1. Jasper Fforde – Monokróm

    Egy furcsa világ, ahol a színek, és a színek hiánya határozza meg a világot. A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.

    Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.

    Monokróm

    +1 Johanna Sinisalo – A Nap Magja

    Végezetül egy olyan történet, amely nem a jövőben játszódik, hanem a mai Finnország egy alternatív univerzumban.

    Századunk tízes éveiben Finnországban euszisztokrata rend uralkodik A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számontartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.

    A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.

    Johanna Sinisalo, a finn weird irodalom kiemelkedő alakjának alternatív történelmi regénye szellemes és lenyűgöző társadalmi polémia, középpontjában egy fiatal lánnyal, aki eltűnt testvére után nyomoz, miközben egyre inkább az illegális csilipaprika hatása alá kerül egy olyan világban, ahol a szeretet, a szex és a szabad akarat mind az állam irányítása alatt állnak.

    A Nap Magja

  • Karácsony előtt nálunk is látható a Világok harca

    H. G. Wells kultikus regénye, a Világok harca – amelyet utoljára Steve Spielberg rendezésében láthattunk Tom Cruise főszereplésével – újabb feldolgozást ért meg, ezúttal kétrészes minisorozat formájában kerül a képernyőkre. A történetet 2019. december 20-án és 21-én 21 órától tekinthetik meg az Epic Drama csatornán.

    A történetet többször feldolgozták már, különböző képernyőkre szabva, de ezekből mindig visszaköszönt egy kortárs (és kicsit amerikai) beállítottság. Ez az első olyan feldolgozás, amely hű maradt az eredeti regény periódusához és beállításához, így ez az első olyan verzió, amelynek díszleteit Angliában állították fel, VII. Eduárd korához igazítva.  A forgatókönyv tiszteletben tartja a forrásanyagot, miközben modern utazást biztosít a nézők számára.

    A Surrey-beli Horsell Commonba hatalmas meteor csapódik, a Föld lakóinak pedig egy eddig ismeretlen faj indokolatlan és ádáz támadásával kell szembenéznie. A káosz közepette George kilép házasságából, és a körülöttük élők rosszallása ellenére új életet kezd Amyvel. Azonban a Föld többi lakójával együtt hamarosan ők is az életükért küzdenek egy idegen invázió fokozódó terrorjával szemben. A férfi bátyja, Frederick és egy csillagász története is kapcsolódik az eseményláncolathoz, amint szembesülnek egy olyan kegyetlen ellenséggel, amit épp ésszel fel sem tudnak fogni.

    A marslakós sci-fit az ITV Studios és Mammoth Films gyártotta, a főszerepeket pedig Rafe Spall (A nagy dobás, Pí élete), Eleanor Tomlinson (Poldark, A mágus), Rupert Graves (V mint vérbosszú, Szoba kilátással) és a fantasztikus Robert Carlyle (Transpotting, Alul semmi) között osztották ki. Az eredeti könyv legújabb feldolgozását Craig Viveiros rendezte, aki A lélek pokláért 2011-ben elvitte a New York-i Filmfesztivál rendezői díját, a forgatókönyvet pedig a szintén többszörös filmdíjas és BAFTA-jelölt Peter Harness (Jackson Brodie esetei, Wallander) írta.

  • Könyvajánló – Anna Onichimowska: Középen

    A közelmúltban jelent meg Anna Onichimowska Középen című novelláskötete. A könyv megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A Középen az írónő második, magyar nyelven megjelent munkája. Húsz novella található benne, melyeknek középpontjában névtelen kisemberek jelentéktelennek tűnő döntései állnak, amik azonban mégis meghatározzák az életüket.

    A kötet mottója Edward Murphytől származik: Az ember csak akkor cselekszik bölcsen, ha az összes többi lehetőséget már kimerítette. A történeteket valóban az emberi döntések és gondolkodásmód furcsaságai kötik össze.

    Kétféle történettípus található a könyvben. Az egyik típusban már a történet felvetése valamilyen groteszk élethelyzet, amit a szereplők próbálnak a maguk módján racionálisan kezelni, ám épp a groteszk kiindulópont gátolja meg azt, hogy az ember cselekvése bármilyen racionális eredményre vezessen, ami túlmutat a groteszk felvetésen. Ezek a történetek emlékeztetnek némely Kafka-novellára, mint amilyen például „Az átváltozás”, amelyben a főhős egy nap bogárrá változik, de még mindig azon aggódik, hogy be kell érnie időben a munkahelyére. Hasonlóképpen az egyik történetben egy bajusszal születő kisbaba anyukájának gondolatai nem az anomália körül forognak, hanem hogy a gyermek apjának egyáltalán szóljon-e arról, hogy gyereke született. Egy másik történetben a repülőszőnyeget vásárolt pár tanulmányozza a szikár használati utasításokat, majd az asszony váratlanul elrepül, otthagyva a férjét. Egy kislány egyre szaporodó, ám mások számára láthatatlan elefántokat lát, egy felnőtt szereplőt pedig gyermekkori babái nem hagynak békén, szabadon éni.

    A történetek másik típusában viszont a teljesen hétköznapi élethelyzetek kezdnek egyre groteszkebb irányba változni egy-egy tényleg jelentéktelennek tűnő döntés következményeként. Például egy nap a feleség nem kel fel, hogy futni menjen a férjével, holott évek óta ez a napi rutinjuk, de most nincs kedve. Ez a kis viselkedésbeli változás azután az egész életüket fenekestül felforgatja. Egy másik történetben egy házaspár sütőtököt nevel a kertben, ami azután óriásivá dagadva az egész életükre rátelepszik. Egy értelmiségi nő birkapásztornak áll, egy másik pedig egy kísértettel kezd randizni.

    Az első pillantásra egyszerűnek tűnő történetek az írónő sajátos abszurd humorát mutatják. A normális és az abnormális határán egyensúlyozó szereplők külső ingerekre adott groteszk reakciói belezavarnak a kapcsolatok megszokott menetébe, s ez meghökkentő, olykor misztikus eredményekhez vezet. A kötet címe (Középen) arra utal, hogy a normális és az abnormális közötti vékony határvonalon, középen egyensúlyozunk, miközben az élet megannyi bizonytalansággal és varázslatos eseményekkel vesz körül minket. Anna Onichimowska egyszerű szavakkal képes a legbizarrabb élethelyzeteket is elmesélni, mintha a világ groteszksége a lehető legtermészetesebb létállapot lenne.

    Középen

  • Nem várt mutációk a génszerkesztett kínai babáknál

    A múlt évben óriási botrányt okozott szerte a világon, amikor kiderült, hogy egy kínai orvos még embrió állapotukban módosított két magzat genomját, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben. Most kiderült, hogy a félelem nem volt alaptalan: előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés.

    Ho Csian-kuj biofizikus nem tartotta be az etikai és tudományos normákat, amikor létrehozta az ikreket, Lulát és Nanát, akiknek születése 2018 végén megrázta a tudományos világot. A  kínai kutató azt állította akkor, hogy ezzel az orvosi áttöréssel uralni lehet a HIV-járványt, az azonban nem volt nyilvánvaló, hogy sikeres volt-e a beavatkozás eredeti szándéka, hogy a babák ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben.

    Az emberek egy kicsiny része immúnis a vírussal szembe, mert a CCR5 génjükben van egy mutáció. A kínai kutató CRISPR/CAS9 elnevezésű genetikai olló használatával ezt próbálta reprodukálni.

    Fyodor Urnov, a berkeleyi székhelyű Kaliforniai Egyetem génszerkesztési tudósa szerint az adítok fényében egyértelmű hazugság. A kutatócsoportnak nem sikerült reprodukálnia a CCR5 mutációt.

    A kutatócsoport ugyan a megfelelő gént célozta meg, de nem sikerült a beavatkozás helyette új géneket szerkesztettek, amelyeknek hatásai nem világosak.

    A kritikusok szerint a CRISPR még messze van attól, hogy embernél lehessen használni. Még nem tökéletes eszköz, mivel nem kívánatos vagy a célnak nem megfelelő géneket hozhat létre.

    A család a kínai helyzet miatt vett részt a tudományos kutatásban. A férfi HIV-pozitív volt, ami Kínában jelentős társadalmi megbélyegzéssel jár, és emiatt szinte soha nem lehet mesterséges megtermékenyítés részese, holott van egy jól ismert technika, a „spermamosás”, amellyel megelőzhető, hogy a fertőzés átkerüljön a még meg nem született gyermekre.  Ez motiválta őket abban, hogy részt vegyenek a kísérletben, annak ellenére, hogy gyermekeiket nagy kockázatnak tették ki.

  • Megjelent a decemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin decemberi számában új, Nebula-díjra jelölt kisregény indul, Gregory Benford fizikus hőse a Poklot próbálja tudományos alapon megérteni.
    Ez a hónap hagyományosan a Mikulás és a karácsony jegyében telik kicsik és nagyok számára egyaránt, így két novella is kapcsolódik a témához: az Eurocon- és többszörös Zsoldos-díjas Szélesi Sándor, az Ellopott troll szerzője a Mikulás-ünnepet próbálja átplántálni egy másik bolygóra, míg Indrek Hargla, a népszerű Melchior-krimik írója egy kísérteties karácsonyi történettel szórakoztatja olvasóit. Carter Scholz döbbenetes erejű elbeszélésében a Földről érkezett expedíciónak az idegen világban is elsősorban a saját démonaival kell megküzdenie. Richard Fox ezúttal a humoros vonalat erősíti egy esküvő leírásával, amely ellen minden összeesküdött. A havi retró igazi csemege, Sandokan atyjának, az olasz Emilio Salgarinak egy klasszikus sci-fije. A lapban még két hazai szerző írása olvasható, akiknek csak a vezetékneve egyezik, stílusuk nem is lehetne különbözőbb: Varga Csaba Béla melankolikus története egy végzetes hegyi tengerszem körül játszódik, míg Varga L. László Bervia Rt.-je egy szatirikus, mondhatni, közgazdasági fantasy.

    Mikhail Black artist - cover
    Mikhail Black artist – cover

    A központi tudományos rovat és több más rövidebb írás a sötét anyaggal foglalkozik. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az új Joker-filmről, intergalaktikus metál-musicalekről, az idei fizikai Nobel-díjasokról, a holdpor hatásairól, valamint interjú szólaltatja meg A Nap Magja szerzőjét, Johanna Sinisalót.

    A képregény is karácsonyi témájú, Isaac Asimov novellája alapján. A magazin XL-változatában pedig Martin Caidin hetvenes évekbeli bestsellerének, a Kiborgnak a befejező része olvasható, melyből a sikeres A hatmillió dolláros férfi című sorozat készült.

    A Galaktika 357. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • E.T – Visszatért!

    37 évvel az első találkozás után E.T visszatér, hogy megnézze, mi történt kis barátjával, Eliottal.

    Nem, ez nem az E.T – A földönkívüli második részének rövid tartalma. Az NBC Universal égisze alá tartozó philadelphiai Comcast tv-társaság készített egy reklámot Xfinity szolgáltatásuk karácsonyi promotálására.

    A mindössze 4 perc 18 másodperces kisfilm hozza a 37 évvel ezelőtti hangulatot. Eliott felnőtt, és már feleségével és gyerekivel él a régi házban. Itt pillantják meg egy hóember mögé bújva E.T.-t, aki egy rövid látogatásra ugrott el a Földre.

    Az E. T., a földönkívüli (eredeti címe E.T. the Extra-Terrestrial) A filmtörténet legsikeresebb sci-fi-családi filmje. A forgatókönyvet Melissa Mathison írta, Steven Spielberg rendezte , a zenéjét John Williams szerezte. A főszerepekben Henry Thomas, Robert MacNaughton, Drew Barrymore, Dee Wallace és Peter Coyote láthatóak. A filmet 9 Oscar-díjra jelölték, ebből 4-et meg is nyert, köztük a legjobb filmzene aranyszobrát.

    A film bemutatása után azonnal hatalmas siker lett Amerikában és az egész világon. A történet a Galaxison átívelő barátságról Spielberg saját állítása szerint kedvenc filmje azóta is, mely addig egyedülálló módon ötvözte a gyermekmesét és a tudományos-fantasztikus történetek világát.