Blog

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma a Zsoldos Péter- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor új Mysterious Universe-novellájával indul. John Russell Fearn egy tudósról ír, aki csak a mindenütt jelen lévő port akarja megszüntetni, de világméretű kataklizmát idéz elő. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla témája is a világvége, de utánozhatatlan magyar ízesítéssel. Az argentin Fernando Sorrentino egy nem mindennapi könyvkölcsönzés történetét meséli el, míg a Monolit-díjas Komor Zoltán a környezetvédelmi aktivisták apokaliptikus terrorját vizionálja.

    A havi retró az orosz Alekszandr Beljajev elképesztően modern, filmszerű klasszikusa az emberi anabiózis feltalálásáról és tömeges alkalmazásáról.

    A központi tudományos rovat a Neander-völgyi ember kihalásának titkát kutatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gravitációs áramtárolásról, a közelmúltban elhunyt amerikai filmproducerről, Roger Cormanről, egy kortárs kiberpunk kémdrámáról és a műholdas földmegfigyelésről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy antasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

     

    A magazin XL-változatában ismét Alekszandr Beljajev a főszereplő, „Az ember, aki elveszítette az arcát” című kisregénye merész biológiai SF a 20. század elejéről.

    A Galaktika 411. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • JFF Online Japán Filmfesztivál & MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál

    JFF Online Japán Filmfesztivál 

    Június 5-től július 3-ig a nappalidból mozizhatsz az egész országban!

    Egy év kihagyás után a Japán Alapítvány Budapesti Iroda idén újra megrendezi online formában a JFF Online Japán Filmfesztivált. 2024. június 5. és július 3. között az ország bármelyik pontjáról, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal, otthonunkban, a kanapéról ingyenes nézhetünk meg 23 kortárs japán filmet és 2 minisorozatot, melyek között találhatunk a kritikusok által elismert díjnyertes munkákat és szórakoztató filmeket egyaránt. Az idei kínálatban szerepel többek között Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című Golden Globe nyertes klasszikusa, Josino Kóhei a Japán Filmakadémia Díján az idén 10 jelölést begyűjtött és a Legjobb Új Színész Díját megnyert Csúcsanimék! című alkotása és az egyik legígéretesebb ázsiai tehetségnek tartott Koizumi Norihiro 2023-ban a Kinema Junpo Awards-on díjazott Az engem meghatározó vonalak című filmje.

     

    A fesztivál ideje alatt, 2024. június 5. és június 19. között a https://jff.jpf.go.jp/watch/jffonline2024/hungary weboldalon minden nap elérhető mind a 23 film, június 19. és július 3. között pedig a 2 minisorozat, melyeket a lejátszás gomb megnyomását követően 48 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, választható magyar, angol és néhány film esetében japán felirattal.

     

     

    MOZ.GO – MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL

    Június 12-től június 15-ig – Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi

    Imádod a Balatont és a magyar filmeket? A haverokkal buliznál egy nagyot? Akkor irány a MOZ.GO! Június 12-15. között a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban kedvezményes 500 Ft-os áron nézheted meg az év legjobb magyar alkotásait, a Magyar Mozgókép Díjra jelölt játékfilmeket, dokumentumfilmeket, tévéfilmeket, sorozatokat, animációs és kisjátékfilmeket, sőt számos film premierje is ott lesz. 

     

    2024. június 12-én a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték premier előtti gálavetítésével kezdődik a MOZ.GO. Az Agatha Christie stílusát idéző, humoros fordulatokban is bővelkedő krimi-vígjátékban a színészből nyomozóvá avanzsáló főszereplőt Kern András alakítja. Mellette olyan színészlegendákat láthatunk a vásznon, mint Pogány Judit, Jordán Tamás, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Hámori Ildikó, Bálint András, Bánsági Ildikó és Takács Kati, a fiatalabb generációból pedig többek között Stefanovics Angéla, Keresztes Tamás és Elek Ferenc szerepel a filmben. A fesztiválon lesz a premierje többek között Pigniczky Réka Kaláka – a Kárpátoktól a Karib-tengerig című filmjének. 55 év, 1300 dal, 45 ország, megszámlálhatatlan fellépés. A legendás Kaláka megzenésített versein immár a harmadik generáció nő fel határainkon innen és túl.

    A MOZ.GO idén először olyan, még készülő magyar alkotások kulisszatitkaiba is betekintést ad a közönségnek, mint a Hunyadi és a S.E.R.E.G.

     

    Az igazi hard core rajongók bérletet is válthatnak. A fesztivál szabadtéri vetítésekkel, több magyar film premierjével, nemzetközi fesztiváldíjasokkal, felújított klasszikusokkal, sztárokkal, közönségtalálkozókkal, gyermek- és ifjúsági programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és gasztroprogramokkal várja a filmek és alkotóik iránt érdeklődőket. Az esemény záróakkordjaként június 15-én adják át a Magyar Mozgókép Díjakat. Amikor minden a filmről szó, Négy nap mozi!

     

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a nemrégiben elhunyt Hugo-, Campbell- és Locus-díjas Vernor Vinge egy novellájával indul. Rajta kívül megemlékezik még a lapszám a szintén mostanában eltávozott, Clarke- és World Fantasy-díjas Christopher Priestről és a Brit SF-díjas Brian Stablefordról is. Steve Rasnic Tem ugyancsak Brit SF-díjas írása vérbeli horror, míg Mund Katalin egy rövid, csattanós történettel lepi meg az olvasókat. A női szekciót erősíti Huszár Karina is, a párkapcsolatok egy lehetséges jövőjét felvázolva, valamint a Preyer- pályázaton második Takács Alexandra, aki hősnőjének egy második élet lehetőségét kínálja.

    Fredric Brown, a humor és a hátborzongatás nagymestere ezúttal utóbbi minőségében mesél egy doboznyi nem mindennapi babáról. A havi retró egy kis csokorra való Gárdonyi Géza fantasztikus novelláiból.

    A központi tudományos rovat a süllyedő tengerparti települések veszélyeire hívja fel a figyelmet.

    Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításáról, egy tulipángondozó robotról, a Fallout videójátékból készült tévésorozatról és az arany kétdimenziós formájáról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában összeállítás olvasható a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak műveiből. Leghosszabb kisregényében szörnyektől hemzsegő fantasyvilág szabadul rá a mit sem sejtő Európára.

    A Galaktika 410. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma a Campbell- és Locus-díjas Barry N. Malzberg fergeteges időutazós novellájával indul. Kovách Kristóf hátborzongató története egy alternatív múltba enged bepillantást. A lengyel Marcin Przybyłek nagy sikerű kiberpunk világából először
    kepnak ízelítőt a magyar olvasók. A népszerű hazai ifjúsági szerző, Holden Rose ezúttal valóságos vérfürdőt rendez – kis csavarral. Az angol Philip E. High tengeralattjárójának legénysége egészen rendkívüli kalandba csöppen. A tavalyi Preyer Hugo-pályázat 3. helyezettje az emberiség elképzelt alkonyát mutatja be. A havi retró Julian Hawthorne kísérteties elbeszélésében egy hangszer és gazdája hihetetlen utat jár be.

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia egy lehetséges felhasználási módjáról tudósít a bűnmegelőzésben. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az idei Oscar-nyertes fantasztikus filmekről, Stephen King Az című regényének színpadi adaptációjáról, szórakoztató és ismeretterjesztő, interaktív hologramokról és az új Dűne-moziról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.


    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének befejezése olvasható, valamint Vivian Ityin szovjet-orosz utópiája utazásról egy távoli jövőbe.

    A Galaktika 409. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra

    Továbbra is meghatározó tényező a fenntarthatóság és energiahatékonyság

    Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. A fenntarthatóság és az energiahatékonyság javításától kezdve – a kereslet gyors növekedésének kezelésével egyidejűleg – egészen a szabályozási változásoknak való hatékony megfelelésig elmondható, hogy a 2024-es események messze nem a szokásos módon zajlanak majd a szektorban. A lehetséges kihívásokat Fehér Tamás, az Eaton Magyaroszág szakértője foglalta össze.

    Ahogyan a világ a mindennapi élet szinte minden területén alkalmazkodik a digitális átalakulásához, úgy a digitalizációban kulcsszerepet játszó adatközponti szektor is folyamatosan lép előre. A gyors fejlődés, valamint azok architektúrájában és kialakításában bekövetkezett változások azt jelentik, hogy idén az iparág a kihívások és lehetőségek összetett útvesztőjében navigál majd, amelyek mind ígéretesnek bizonyulhatnak az ágazat jövőjére nézve.

    A növekedést befolyásoló tényezők

    A piacot befolyásoló tényező közé tartozik az adatintenzív iparágak folyamatos fejlődése, amelyhez az is hozzájárul, hogy a szervezetek világszerte széles körben és folyamatosan használják a felhőt. Az innovatív „Dolgok internete” (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI) technológiák pedig szintén kiemelt jelentőségűek. Az AI és más digitális megoldások ugyanis egyre fontosabb szerepet játszanak az adatközpontok életciklus-menedzsmentjében. Ezek a funkciók nemcsak az adatközpont aktuális állapotát figyelik, hanem annak működésébe is betekintést is nyújtanak. Emellett előrejelző elemzést is végeznek, ami a teljesítmény megfelelő kezelését teszi lehetővé az üzemeltetők számára. Ez újabb kihívást is jelent, hiszen a mesterségesintelligencia-szoftverek nagy részét hatalmas mennyiségű adaton keresztül fejlesztik, így az ilyen technológiák megjelenése a IT-igények robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Egy felmérés szerint a generatív AI-alkalmazások – például a ChatGPT – adatigénye 2028-ra világszerte a feldolgozott munkamennyiségek 50-szeresét eredményezheti. Az üzemeltetőknek éppen ezért sürgősen több adatközpont-területet és nagyobb racksűrűséget igényelnek, hogy a meglévő beruházásaikat maximalizálják vagy bővítsék, amelyre gyorsan és hatékonyan kezelhető eszközöket kell találni.

    „Az előregyártás a rendelkezésre állás gyors növelése érdekében máris a kihívásra adott egyik válaszként jelenik meg. A moduláris adatközpont az adatközpont-kapacitás telepítésének hordozható módszere, amely bárhol könnyen elhelyezhető. A moduláris adatközpontok jellemzően szabványosított komponensekből állnak, amelyek integrálhatóak, utólagosan beépíthetőek, egy már meglévő adatközponthoz kapcsolhatóak, vagy éppen modulokból álló rendszerré kombinálhatóak” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

    Teljesítménykorlátozások

    Már számos országban korlátozták a nagyobb új terhelések hálózatba kapcsolását. Az építési vagy bővítési engedélyek megszerzése egyre nehezebbé válik, ez pedig az adatközpont-klaszterek elhelyezkedésével kapcsolatban is felvet bizonyos kérdéseket. Eddig az adatközpontok hagyományos centrumai olyan nagyvárosok voltak, mint Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin. Ez a vállalati központok jelenlétének, vagy az erős távközlési összeköttetésből és az ideális ügyféldemográfiából eredő természetes gazdasági előnyöknek köszönhető. A változás azonban egyre inkább arra irányul, hogy eltávolodjunk ezektől a hagyományos központoktól. Ezért olyan másodvonalbeli országok kisebb városaiban érdemes adatközpontokat létesíteni, ahol az energiahiány kevésbé jelenthet problémát és az igények könnyebben teljesíthetőek. Ennek köszönhetően olyan, az adatközpont-klaszterekről kevésbé ismert városok is megjelennek a radaron, mint például Varsó, Bécs, Isztambul, Nairobi, Lagos, vagy éppen Dubai.

    A fenntarthatóság kihívásai

    Mivel szinte minden tevékenységünk középpontjában az adatközpontok állnak, így elkerülhetetlen, hogy a társadalom tudomásul vegye azok jelenlétét és energiaigényét, amivel pedig kéz a kézben jár a környezetvédelmi felelősségvállalás is. Az adatközpontok jelentik a digitális világ legfőbb támaszát, és emellett arra is hatással vannak, hogy a társadalom hogyan csökkenti a kibocsátást az éghajlatváltozás elleni küzdelem során.

    „Ez a fokozott tudatosság jelentős mértékben ösztönzi az ágazatot a környezetbarát gyakorlatok bevezetésére. Várhatóan a dízelgenerátorok kiváltása, az akkumulátoros energiatároló rendszerek, a helyszíni energiatermelés, a fejlett hűtés és egyéb további technológiák kerülnek majd a középpontba. Ennek részét képezi a megújuló energiaforrások felkutatása a meglévő források helyettesítésére vagy megerősítésére, valamint a helyszíni energiatermelés bevezetésének vagy növelésének lehetőségei, például a napelemek és szélturbinák segítségével. Ugyanígy előtérbe kerül az is, hogy az adatközpontok hogyan működhetnek a hálózatban megfelelően. Nagy valószínűséggel 2024-ben a hálózati interaktív adatközpontról is többet hallunk majd, és azok üzemeltetői kétségtelenül többet akarnak majd erről a lehetőségről megtudni, amely nemcsak a hálózat szén-dioxid-mentesítésének előnyeivel jár, hanem saját fenntarthatósági céljaikhoz is hozzájárul” – tette hozzá Fehér Tamás.

    Szabályozási nyomás

    Nem meglepő, hogy az iparág felkeltette az ENSZ 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegességi céljának megvalósításával megbízott szabályozó szervek figyelmét. Kontinensünkön ebben az EU jár az élen, és az adatközpontokról szóló narratívát néhány alapvető irányelvének – köztük az átdolgozott energiahatékonysági irányelvnek – gyökeres és átfogó felülvizsgálata révén gyorsan újraformálja. Ez kötelezi az uniós tagállamokat az adatközpontok energiateljesítményének nyomon követésére, és kimondja, hogy egy uniós szintű adatbázis gyűjti és közli majd az adatközpontok energiateljesítményére, valamint vízlábnyomára vonatkozó adatokat. Így ez sokkal több lesz egy felületes szabályozásnál. Ezért ez alapján azt az üzenetet kell közvetíteni az ágazat felé, hogy jobb előre gondolkodni és felkészülni szigorodó szabályokra, mintsem késve reagálni. A felelősségvállalás jó hatással van a szektorra a megítélés miatt és valószínűleg pénzügyi szempontból is, mivel a csökkentett energia- és vízfelhasználás hosszú távon jelentős anyagi megtakarítással jár.

    Egy fényes jövő

    Egy robusztus digitális stratégia kialakítása ijesztőnek tűnhet, de ez ma már elengedhetetlen az adatközpontok számára ahhoz, hogy a trendekkel együtt tudjanak fejlődni. Mivel a IT iránti megnövekedett kereslet a műveletek gyorsaságának és optimalizálásának igényével jár, emiatt kulcsfontosságúvá vált az adattömeg hatékony kezelése. A digitális átállás az élet valamennyi területére és az üzleti környezetre is egyaránt hatással van. A digitalizáció egyértelműen jót tesz az adatközpontokra nézve, a mesterséges intelligencia pedig abban segíthet az ágazatnak, hogy ne csak reaktívan, hanem jóval előrelátóbban reagáljon.

    „Ezek alapján úgy tűnik, hogy 2024-ben fényes jövő vár az adatközponti szektorra. A kövekező időszakot a technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti igény, és a működési kiválóságra való dinamikus törekvés jellemzi majd. Ez lehetőséget nyújt az adatközpontoknak a felelősségteljes és fenntartható növekedésre, hogy a digitális innováció valódi mozgatórugójává válhatnak. Ez egy új és izgalmas lehetőség mindannyiunk számára” – összegezte a szakértő.

  • Együttműködés az űrszektorban – nemzetközi konferencia a Műegyetemen

    A H-SPACE 2024 címmel április 25–26-án Budapesten rendezendő űrkonferencia egy 2015 óta tartó sorozat újabb állomása. A programban műholdakról, űrszondákról, űridőjárásról, űrszemétről, űralkalmazásokról, űroktatásról és más érdekességekről lesz szó – hazai és nemzetközi vonatkozásokkal. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

    Minden, ami űr! A H-SPACE 2024 konferencia első napján jelenléti, második napján online előadásokat hallgathatnak a résztvevők, a szakmai programot poszterbemutatók teszik teljessé.

    A H-SPACE konferenciák sorozatát 2015 óta rendezi meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal
    (MANT). Az idei konferenciára 2024. április 25–26-án kerül sor. Akik csak a virtuális térben tudnak csatlakozni, azok is követhetik az első nap előadásait az internetes közvetítés révén.

    Az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett H-SPACE konferencia mottója Cooperation in the space sector, vagyis együttműködés az űrszektorban. Az előzetes szakmai program a meghívott és szakmai előadásokkal, valamint más hasznos tudnivalókkal együtt már olvasható a space.bme.hu honlapon. Az angol nyelven zajló, ingyenes előzetes regisztációhoz kötött konferenciára a szervezők minden érdeklődőt örömmel várnak.

    Az első napon, április 25-én (csütörtökön) 14 órakor, a BME I épülete (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.) földszinti előadójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja és Kovács Kálmán, a MANT elnöke köszöntőjével indul a program. Az Európai Unió Űrprogramügynökségéről (EUSPA), a kicsi és a legkisebb műholdakról szóló meghívott előadások utáni első szekcióban a műholdakkal való rádiós és lézeres kommunikációtól kezdve az európai és hazai tudományos űrprogramokig számos érdekes téma kerül terítékre. A résztvevők a helyszínen több mint 30 szakmai posztert is
    megtekinthetnek, amelyek szerzői rövid szóbeli bemutatkozási lehetőséget is kapnak.

    Április 26-án (pénteken) a konferencia második (online) napja 9 órakor egy újabb szakmai szekcióval indul, benne többek között szó esik űridőjárásról, űrszemétről, műholdak optikai távcsöves követéséről, műholdradaros felszínmozgás-vizsgálatokról. A 13:15-kor kezdődő délutáni szekcióban pedig az oktatásé és ismeretterjesztésé lesz a főszerep.

    A konferencia szervezésében partner a BME Kozmosz Szakkollégium és a Space Generation Advisory Council. Az esemény támogatója a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatásért Bacsárdi Lászlót, a H-SPACE 2024 konferencia társelnökét, a MANT alelnökét kereshetik (bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: +36 30 266 6845).

     

     

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az  alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu

  • „Az élet nem tartozik neked semmivel” – Interjú Lukáš Palánnal, az Útmutató apokalipszishez című könyv szerzőjével

    Galaktika: Hogyan és mikor döntötted el, hogy író akarsz lenni?

    Palán: Bárcsak kifinomultabb választ tudnék adni erre a kérdésre, de az az igazság, hogy egyszer elmentem egy versolvasó rendezvényre, és nagyképűen arra gondoltam, hogy „hmm, könnyű ilyen verseket írni”. Később azon a héten berúgtam, megírtam egy egész versgyűjteményt, és elküldtem a kiadóknak. Őszintén szólva, arra sem emlékeztem, mit  írtam előző este. És legnagyobb megdöbbenésemre egyiküknek tetszett, és kiadta. És azóta azt hiszem, írok. Szóval nem, soha nem láttam magam írónak, ez egyszerűen megtörtént.

     

    G: Mi inspirált ebben a történetben? Honnan jött az ötlet?

    P: Az ötlet évekkel ezelőtt jött, amikor késő estig dolgoztam, és mindig sötétben mentem haza, és azon gondolkodtam, milyen lenne az élet, ha állandó éjszaka lenne. Mik lennének a következmények? A növények elpusztulnának, ezért az állatok is elpusztulnának, nincs termés, nincs élelem stb. És egy elszigetelt falu történetét szerettem volna elmesélni, ahol az emberek a lehető legtovább próbálnak életben maradni. Évekig nem tudtam rájönni, hogyan írjam meg, főleg, hogy nem rajongok a disztópikus könyvekért, és soha nem olvastam semmit, kivéve Cormac McCarthy Az út című regényét. Aztán egy nap mégis elkezdtem felvázolni a saját gyerekkoromból származó emlékeimet, majd úgy döntöttem, „Igen, kezdődhet a könyvem az esemény előtt, aztán leszáll az éjszaka.” De ez végül nem történt meg a könyvben, annyira belemerültem a történetbe.

     

    G: Vannak személyes emlékeid a falusi életről?

    P: Merem állítani, hogy a könyvben szereplő események 40%-a megtörtént a való életben is. Természetesen egy kicsit alakítottam rajta, csiszolgattam, hogy inkább ilyen vagy olyan legyen, de a könyvben sok dolog valódi. Ilyen például a falu elrendezése, az, hogy pénzért szedtünk krumplibogarat, az azonos nevű, hiányzó ujjú ácsok, a Doktorról szóló történetek, és sajnos még az is, ahogy Egon elhagyta ezt a világot (a valóságban persze nem Egon volt neve, és nem utazott ennyit). Szóval igen, a könyv tele van személyes emlékekkel.  Szerintem a cseh falu, de talán minden más közép-európai falu a 90-es években, olyan furcsa hely volt. Az internet, a mobiltelefonok stb. modern korába léptünk, de az ember valahogy mégis úgy érezte, hogy még mindig a középkorban vagyunk. Munka, mezők, vodka, fájdalom, vodka, halál. Boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam, de annak is nagyon örülök, hogy ezek az idők már csak emlékek.

     

    G: Ki az az Egon? Ő valami isten? Nekem úgy tűnik, hogy Egon mindenre hatással volt. Tehát amikor ő boldog volt, mindenki boldog volt, és amikor ő meg akart halni, mindenki másnak meg kellett halnia.

    P: Egon alakját egy falusi barátomról mintáztam. A 90-es években ő volt az egyetlen a falumból, aki eljutott az egyetemre, így mindig távol volt. Amikor visszajött, sakkoztunk a kocsmában, hiszen ő volt az egyetlen, aki tudott játszani. Ahogy a könyvben is, az a barom soha nem hagyott nyerni. De hogy visszatérjek a kérdésedre, Egon gyerekkoromban és a könyvben is azt képviselte, hogy mindig van jövő, van egy külső világ. A könyvben mindenki iránytűként használja, hogy megtudja, hogy áll a világ, csak azért, mert ő ment a legmesszebbre. Ezért volt olyan erős az öngyilkossága.

     

    G: Mi van pontosan abban a levélben, amit Egon írt a fiúknak? Tényleg mindenkit meg kell ölni? Vagy valamit félreértettek a fiúk?

    P: A levél azt mondja nekik, hogy hamarosan véget nem érő éjszaka lesz. Ahogy említettem, ami az eredeti ötletem volt a könyvvel kapcsolatban. A klímaváltozást is észrevehetjük a könyvben (zivatarok, forró napok, dél-amerikai madarak, amelyeknek nem kellene Közép-Európában lenniük stb…) Mivel Egon nagyon okos, leírja, hogy mit jelent – se állatvilág, se flóra, rendkívül nehéz körülmények. Nem mondja nekik, hogy gyilkolniuk kell, de a gyerekek számára magától értetődő, hogy vérfürdő lesz az ellátás és az élelmiszer tekintetében, és ez az esélyük, hogy mindenkit megelőzzenek.

     

    G: Mi a legfontosabb üzenet, amit el akartál mondani ezzel a regénnyel?

    P: Hmmm. Nem mintha szándékomban állna üzenetet küldeni. Csak el akartam mesélni a történetet, de visszatekintve a könyvre, azt hiszem, a legnagyobb üzenet az lehet, hogy „az élet nem tartozik neked semmivel”.

     

    G: Kik ennek a regénynek az ideális olvasói?

    P: Olyan valaki, aki szereti a sötét humort, a káoszt és egy kis szürrealizmust? Vagy bárki, aki fizetni fog érte! .

     

    G: Min dolgozol mostanában? Valahol azt olvastam, hogy ennek a történetnek a folytatását írod. De nehéz elképzelni, mivel ebben a regényben szinte mindenki meghal. Tehát tényleg a következő részen dolgozol? Miről szólna az a történet?

    P: Ez igaz, és félig készen is vagyok. A legtöbb szereplő halott, de nem mindegyik. És most végre elkezdődik az igazi történet, amikor leszáll az éjszaka.

     

    G: Szerintem remek filmet lehetne ebből a könyvből készíteni, a karakterek és a történet is filmvászonra való. Te is gondolkodtál már rajta, hogyan lehetne filmmé változtatni?

    P: Szívesen megnézném filmként! Nagyon klassz lenne. Először megmutatni a nagyon lassú, vidéki hangulatot, figyelni a gyerekeket és a lassú napokat, aztán egyszer csak, hirtelen eluralkodik az őrület.

     

    A Sátántangóra gondolva Tarr Béla elképesztő filmet csinálna belőle! A stílusa tökéletesen passzolna hozzá! Tudnál neki üzenni?

  • A világegyetem peremén: To Be Gone – megjelent a Third Planet legújabb single-je.

    A space-punk űrhajója újabb galaxisokat hódít meg: jegyek még kaphatóak, kiszállni azonban garantáltan nem lesz könnyű annak, aki egyszer betette a lábát a fedélzetre.

    Március 5-én jelent meg a space-punkként definiált, experimentális synth-rockzenekar legújabb dala, amelyben újabb fejezetet ír saját sci-fi univerzumához. A szám a Third Planet hamarosan érkező második albumára is felkerül majd.

    „A To Be Gone című dalunkat a főszereplőnk szavaival értheted meg igazán: magányos sodródás az űr legsötétebb és legüresebb részein. Amikor azt sem tudod mióta tart az utazásod és mikor ér majd véget, nincs konkrét úticél, már bárhol megállnál.” –  meséli a zenekar.

    Youtube link: https://www.youtube.com/watch?v=WQ4pBMgxLtI

     

    A hattagú formáció 2018-ban alakult. A To be Gone-t a 2023-as Agent of Hope című dalukhoz hasonlóan az új-zélandi Clint Murphy producelte és mixelte, aki olyan zenekarokkal dolgozik együtt, mint az Enter Shikari és a Manic Street Preachers. A zenekar magára a space-punkként hivatkozik, amely egy saját kifejezés és egybefoglal mindent, amit képviselnek: zenei stílusukat, színpadképüket, a világegyetem, az űrkutatás és a sci-fi műfaj iránti érdeklődésüket, a jövő utáni kíváncsiságukat.

     

    A Third Planet negyedik kislemezében progresszív, pszichedelikus hangzás segítségével körbejárja az olyan emberi élményeket, mint az elhagyatottság, kiüresedés és csalódottság, amik aztán egyesülnek és feloldódnak az univerzum csendjében.

     

    Lemezbemutató az A38-on, március 14-én.

     

    Jegyek itt: https://www.a38.hu/hu/program/spiral-drive-de

    A facebook esemény: https://www.facebook.com/events/705001441720071

     

    Weboldal: https://www.thirdplanetband.com/

    Facebook: https://www.facebook.com/3rdplanetofficial

    Instagram: https://www.instagram.com/thirdplanet_official/

    Tik-tok: https://www.tiktok.com/@thirdplanetofficial

     

  • Megjelent a márciusi Galaktika

    A Galaktika magazin márciusi száma Leah Cypess Nebula-díjra jelölt novellájával indul, mely az SF egy ritka válfaját mutatja be, a „jogi fantasztikumot. Ezt Nick DiChario Hugo-jelölt írása követi a délszláv háború nehezen múló emlékeiről. Bojtor Iván a mélytengerek egy rejtélyére keresi a megoldást, földi és marsi emberek együttes munkájával. Az orosz Borisz Romanovszkij egy olyan városba látogat el, ahol nem szokott esni az eső. Tarja Kauppinen egy távoli telepesbolygó természetközeli életét szembesíti az űrt járó technikai civilizációval. Az amerikai Miriam Allen deFord egy másik kolonizációs kísérlet nem várt következményeiről tudósít. Szűcs László egy japán harcost kísér el útján, akiből előbb nagy hatalmú hadúr lesz, majd még nagyobb hatalmú origamimester.  A havi retró Andrej Platonov legendája az emberi állhatatosságról, melyen az idő múlása se tompít.

    A központi tudományos rovat arról ír, hogyan segíti a NASA a bűmüldöző szerveket. Emellett olvashatók még cikkek többek közt rovarbarát naperőművekről, újabb filmes Star Trek- tervekről, régi hajóroncsok környezeti veszélyeiről és egy military SF–death metal lemezről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének első része olvasható, mely Edgar Rice Burroughst is megihlette a maga Mars-történeteinek megírására.

    A Galaktika 408. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Egyre népszerűbbek a hálózatinteraktív UPS-ek az adatközpontokban

    Fokozatosan terjed el a megújuló energia használata

    Egy legutóbbi iparági jelentés szerint az adatközpontok piaca készen áll a hálózatinteraktív szünetmentes tápegységek (UPS) bevezetésére, hogy ezzel is hozzájáruljon a globális megújuló energia- és fenntarthatósági kezdeményezésekhez. Bár az UPS-eket és az akkumulátorokat egyelőre áramkimaradások esetén használják, további technológiai fejlesztésekkel együttműködhetnek az intelligens villamos hálózattal, hogy ezzel is hozzájárulhassanak a hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontok kialakításához.

     

    A megújuló energiaforrások azonban rendkívül változékonyak, ezért egy dinamikusabb villamos hálózatba való integrálásuk számos új kihívással párosul és új műszaki követelményeket is támaszt. Szerencsére az adatközpontoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy növeljék a hálózat megbízhatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak tartalék energiaellátó rendszereik egy részéhez. Az adatközpontokban az UPS rendszerek fő feladata a megbízhatóság javítása annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak az energiaellátási zavarok ellen.

     

    Bevezetésre készen

    Az Eaton és az Omdia „UPS Interacting with the Electric Grid can do more for Data Centres” (A villamos hálózattal együttműködő UPS többet tehet az adatközpontokért) című tanulmány egy olyan felmérés eredményein alapul, amelyet 380 olyan szakképzett informatikai döntéshozó körében végeztek, akik Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Írországban, Nyugat-Európában, a skandináv országokban és Ausztráliában dolgoznak. A kutatás célja elsősorban a hálózattal kölcsönhatásban lévő UPS-rendszerek alkalmazásának alaposabb megismerése volt.

    A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc válaszadó számol azzal, hogy a következő négy éven belül hálózatinteraktív UPS-t telepít, és a válaszadók több mint fele (54%) már a következő két éven belül számít erre. Ami pedig az adatközpontok üzemeltetőit és a végfelhasználókat illeti, 12%-uk már egy éven belül, 43%-uk pedig egy-két éven belül várja a hálózattal való együttműködést.

     

    „Úgy látjuk, hogy ennek hátterében leginkább a megújuló energiaforrásokat és energiagazdálkodási stratégiákat magában foglaló politikai intézkedések és projektek számának várható növekedése áll” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    Mozgatórugók és akadályok

    A tanulmány szerint a fenntarthatóság a fő mozgatórugója a hálózatinteraktív UPS-ek bevezetésének. Ez azt jelzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi és üzleti aggodalmak, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb súlya miatt a legtöbb szervezet napirendjében éppen ez a kérdés áll az első helyen jelen pillanatban. Valójában a fenntarthatóságot sok vállalkozás tekinti versenyelőnynek. Ez a bevezetés más kulcsfontosságú mozgatórugóiban is megmutatkozik. A szervezetek például egyre inkább törekszenek arra, hogy a technológiai innováció úttörőjeként tekintsenek rájuk, ezzel is növelve a jó hírnevüket. Érdekesség, hogy a válaszadók nem említették a gazdasági lehetőségeket, mint a bevezetés legfőbb mozgatórugóját.

     

    A bevezetés akadályai között az akkumulátorok teljesítményének csökkenése állt az első helyen, ezt követte az üzletmenet folytonosságával kapcsolatos tőkeköltségek és a kiberbiztonsági aggályok. Az akkumulátorok elhasználódása azonban nem feltétlenül jelent akadályt, ha a szervezetek az akkumulátor teljesítménye alapján választanak UPS-megoldást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a válaszadók egyértelműen a jobb teljesítményükről ismert lítium-alapú akkumulátorokat részesítették előnyben a hálózatinteraktív UPS rendszerek kialakítása kapcsán.

     

    Fokozódó kereslet

    A hálózatinteraktív UPS rendszereket alkalmazó projektekre jelenleg Nyugat-Európában mutatkozik a legnagyobb kereslet (53%), ezt követi Észak-Amerika (48%), Kelet-Európa (33%), valamint az Egyesült Királyság (24%). Ez azonban a közeljövőben várhatóan megváltozik, és Észak-Amerika válik a legnagyobb piaccá, hacsak nem vonjuk össze Kelet- és Nyugat-Európát, a sikeres esetek, a szabályozás és a politikai ösztönzők növekedésének köszönhetően.

     

    „Nyilvánvaló, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek piaca egyre gyorsabb ütemben növekszik. Nem csupán az látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban készek bevezetni a technológiát, hanem a funkciók idővel egyre fejlettebbek lesznek, ami viszont a UPS készülékek átlagos egységárának növekedéséhez vezethet” – tette hozzá Szontág Balázs.

     

    Ennek alapján, valamint az olyan kulcsfontosságú tényezők, mint a piac fenntarthatóságra való összpontosítása, a jobb politikák, a megújuló energia nagyobb kapacitása és a sikeres telepítések alapján az Omdia azt prognosztizálja, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek bevételei éves szinten 44%-kal növekednek majd. Várhatóan 2026-ra elérik a 376 millió USD-t, ami a globális UPS piac 2,6%-át teszi majd ki. A felmérés optimista a piac jövőjét és annak az adatközponti iparágra és az azt támogató hálózatra gyakorolt hatását illetően.

     

    „Az adatközpontok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hálózat megbízhatóságához, stabilitásához és rugalmasságához. Ezért biztató látni, hogy az adatközpontok piaca – főként a nagyobb fenntarthatóság iránti igény hatására – készen áll a hálózattal kétirányúan együttműködő UPS-rendszerek bevezetésére, amelyek hozzájárulhatnak a még hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontokhoz” – összegezte a szakértő.