A Lucasfilm kemény fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntöttek, hogy önálló előzményfilmet építenek Han Solo karaktere köré. Nem elég, hogy a Star Wars univerzum egyik leginkább földhöz ragadt emberéről van szó, aki tagadta az Erő létezését, de az eredeti (és az új) trilógiában Harrison Ford által játszott figura még egy rendkívül önző simlis is volt. Solo tehát nem a legsokrétűbb alak a messzi-messzi galaxisban, és ez nem is baj, tipikus mellékszereplőről van szó, aki a nagyok csatájában egy-egy vicces beszólással és flegma hozzáállással tudja emlékezetessé tenni saját magát. A legújabb Star Wars-történet elkészítése tehát korántsem volt indokolt, ráadásul a film körüli rossz hírek, a rendezőcsere, az újraforgatások, a színészek inkompetenciája miatt a rajongók még szkeptikusabbá váltak a spinoffal kapcsolatban.
Amit rögtön le kell szögezni, hogy Alden Ehrenreich tényleg nem egy jó Solo. A színész szinte egy olyan jelenetben se látható a történet során, melyben neki kéne előrevinni a cselekményt. Hol a sokak által feldicsért, Donald Glover által alakított Lando Calrissian, hol pedig Woody Harrelson Beckettje kénytelen kihúzni a főhőst a csávából, aki egyszerűen nem elég karizmatikus ahhoz, hogy kinézzük belőle, hogy ő lesz az univerzum egyik legmenőbb csempésze. Persze mivel előzményfilmről van szó, ezért a film első felében még Han Solo a közelében sincs az Ezeréves Sólyomnak. De izgalmas az az út, amit a karakter megteszi odáig?
Részben igen, részben pedig nem. Az akciójelenetek helyenként rettenetesen unalmasak, ráadásul a női főhős, a Trónok harcából ismert Emilia Clarke se tud felnőni a feladathoz, hiába akar a film egy sötétebb stílusú Leia Organát csinálni belőle. Ugyanakkor a Solo filmnek megvannak a maga erősségei. Az egyik az, ahogyan Han Solo és Csubakka találkoznak, illetve a sztori egyik érdekes pontja, amikor kiderül, hogy ragadt rá ez a név a főhősre. Igaz, hogy a film nagyon erőltetetten rángatja A-ból B-be a szereplőket, ugyanakkor a legendás páros összekovácsolódása tényleg olyan dinamikusra sikeredett, hogy csak ezért érdemes megnézniük a rajongóknak a filmet.
Gloverrel pedig a Disney valóban belenyúlt a tutiba, az egyre felkapottabb színész nagyon eleven a szerepben, nem csoda, hogy a cég még azon is elgondolkozott, hogy egyszer saját spinoffot adjon a karakternek. Habár meg kell jegyezni, hogy csak a Solo-ban látottakhoz képest kiemelkedő Dan Glover, erősebb színészi konkurenciával maga körül, nem lenne ennyire szembetűnő a legendás „Calrissian kapitány”.
Han és Csuvi mellett jelentős szerepet kap az Ezeréves Sólyom is, a legendás hajót nagyon érdekes újabb verziójában látni, amikor még olyan tiszta volt a jármű, hogy jóformán sterilnek hatott. A lövöldözés alatt az egyszeri nézőt az álmosság kerülgetheti, amikor azonban jönnek az űrhajós részek, tényleg képes megmozdítani valamit az emberben Ron Howard spinoffja. A ködben feltűnő Csillagromboló, a TIE vadászok, illetve a 12 parszek alatt megtett Kessel futam az a része a filmnek, amely simán hidegrázós pillanatokat hoz el.
Emellett a film főgonosza, Dryden Vos, akit az idén nyáron – a mozivásznakon elég hányattatott sorsú Paul Bettany alakít, elég fenyegető lett. A Star Wars univerzumnak mindig ment az, hogy a sötét oldalon álló figurákat is közel hozzák az emberekhez és ez most sincs másként. A forgatókönyvön múlik egyedül, hogy Dryden nem kapja meg azokat a ténylegesen emlékezetes pillanatokat, amelyek után sok éven keresztül emlegetnénk. Bár ez a Solo egészére is igaz. A film nagyon közepes, nem mer kockáztatni, ráadásul van benne egy iszonyú idegesítő droid is (újfent), a rajongók viszont élvezni fogják, hiszen jól bővíti a Star Wars univerzumot.
Mi mást is várhatnánk egy spinofftól? A színészi játék hagy kívánnivalót maga után, a sztori heistnak és zsivány szerelmi kalandnak is gyenge, űrwesternt pedig teljesen felesleges emlegetni, mert nyomokban se tartalmaz olyat a Solo. A legendához azonban hozzáad, ráadásul van egy olyan Episode I-es cameo is a filmben, amely azokat, akik csak a filmeket látták, nagyon meg fogja lepni. A hardcore rajongók persze csak mosolyogni fognak, de azért ők is meg fognak lepődni, ez garantált.
A Solo filmtől nem várjuk, hogy egy trilógia kezdete legyen, Isten ments, mert nagyon rossz irányba menne el vele a Disney. Az Obi-Wan film lehetséges felvezetésének viszont simán jó ez a kaland, ráadásul ha későbbi Star Wars-történetekben – még ha nem is jedisben -, de mellékszereplőként feltűnik még Ehrenreich, lehet, hogy már nem is fogjuk annyira húzni a szánkat a színész miatt.
Értékelés: 6/10
