My Blog

Blog

  • Frisco legjobb Halloween dekorációja

    San Fransisco és egyben a nyugati part legmagasabb épülete a 300 méter magas Salesforce-torony különleges fénybe borult halloween éjszakáján.

    Már azzal rekordot állított fel a 61 emeletes felhőkarcoló, hogy 18 óra alatt öntötték ki az alapját. De a torony igazi érdekessége a tetején lévő hat emelet magas LED-fal, amelyen különböző filmeket és animációkat vetítenek. Idén online akció indítottak a Gyűrűk Ura rajongói, hogy halloween éjszakáján alakuljon át Szauron tornyává, és a lángok között világító szem ragyogjon a város felett. Az épület tulajdonosai jó érzékkel megérezték a reklámlehetőséget, és teljesítették a rajongók kérését.

    (via)

  • Mi mindannyian Isaac Asimov világában élünk

    Ha valaki a science-fiction irodalom rajongója, biztosan ismeri Isaac Asimov nevét. Ha mégsem, akkor ideje pótolnia a hiányosságot.

    Olyan személyről van szó, akit a tudományos-fantasztikus irodalom mestereként emlegetnek, és akinek igen fontos szerepe volt abba, hogy a műfaj szélesebb körben is elterjedjen és kedveltté váljon. Leghíresebb művének az Alapítvány-trilógiát tekintik, mi most mégis egy kevésbé köztudatban lévő könyvét mutatnánk be, éppen azért, hogy jobban megismerjük az író teljes életművét.

    A halhatatlanság halála 1955-ben jelent meg, mégis az író egy olyan világot tár fel előttünk, amely meglehetősen hasonlít a maihoz. Akkoriban még csak gyerekcipőben járt a ma ismert technológia, mégis fantasztikusan megjósolta – még ha az idővel kicsit tévedett is -, hogy az hova fog fejlődni és milyen hatása lesz a társadalomra. A ma olvasójának épp ez lehet a legizgalmasabb. Összehasonlítani a jóslatot azzal, ami megvalósult belőle. Hogy mennyire élünk abban a világban, amelyet Asimov gondolt, hogy élni fogunk benne.

    Hősünk Andrew Harlan, aki a 95. századból jött, technikus a Halhatatlanságnál. Egy olyan szervezetnél, amelynek igen sok köze van az időutazáshoz. Gyakran beavatkoznak a történelem egyes eseményeibe, ami erkölcsi kérdéseket is felvet. A könyv egyik feladata ezekre a kérdésekre választ keresni.  Egy másik kérdéskör az ember és a gép kapcsolata, ami szintén súlyos témája a könyvnek. Mindennek oldására egy szerelmi szál is kibontakozik, persze némi bonyodalommal elvegyítve.

    A regény alapján egyébként 1976-ban készült egy magyar film Rajnai András rendezésével.

    Isaac Asimov orosz származású, amerikai író. 1920-ban született, így látta és megélte a 20. század történéseinek jelentős részét. Mindez megmutatkozik nemcsak A halhatatlanság halálában, de valamennyi művében egyaránt. Ha igazán minőségi sci-fi-re vágyunk, akkor Asimov munkái mindig mentsvárként szolgálhatnak.

     

  • Szojuz baleset – Műszaki hiba volt a szerencsétlenség oka

    Meglepően gyorsan jutott döntésre az orosz vizsgálóbizottság.

    A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója, Szergej Krikaljov jelentette be, hogy a három héttel ezelőtt történt Szojuz-FG hordozórakéta balesetet egy, az első és a második fokozat szétválását jelző szenzor meghibásodása okozta.

    Október 21-én nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.

    A vizsgálóbizottság megállapította, hogy meghibásodott az a szenzor, amely a fokozatok szétválasztását volt hivatott jelezni. A kontaktusszenzor konzoljának deformálódása – 6 fokos elgörbülése  – miatt nem nyílt ki a D blokk oxidáló tartályának elvezető szelepének teteje.  Emiatt a szétváláskor az egyik oldalelem nem távolodott el eléggé a rakétától, és a második fokozat üzemanyag-tartályhoz ütközött, aminek következtében a tartály szétszakadt, és az első fokozat megsemmisült.

    A vizsgálóbizottság vezetője szerint a szenzor bizonyítottan kizárólag az adott hordozórakéta-„csomag” bajkonuri összeszerelésekor sérülhetett meg, a gyártás során való meghibásodás kizárható. A konkrét felelősség megállapítása nem tartozott a bizottság feladatai közé.

    A gyors kivizsgálásra azért is volt szükség, mert veszélybe került a Nemzetközi űrállomás ellátása, és a személyzet feljuttatása. Így akár üresen is maradhatott volna az állomás.

    Embert szállító orosz űrhajóval legutóbb 35 éve történt baleset a felbocsátáskor. Legközelebb december 3-án indíthatnak Szojuz űrhajóval új legénységet az űrállomásra. A csapat eredetileg tervezett összeállítása nem változott. A tervek szerint Szojuz FG-t legközelebb november 16-án este indítanak majd útnak. A hordozórakéta a a Progressz MSz-10-es teherűrhajót juttatja majd el a Nemzetközi Űrállomásra.

  • Nem, Chewbacca nem eszik embert

    Emlékszünk a jelenetre, amikor Han Solot bedobják a wookie ketrecébe, és közben megjegyzik, a Szörnyeteg biztosan éhes? Ez rengeteg rajongóba kérdések zömét idézhette, de ne aggódjunk, Chewbacca nem evett embert a túlélésért.

    Mur Laferty a The Solo: A Star Wars Story című nem régiben megjelent könyvében megerősíti a tényt, hogy Chewie nem él ilyesféle nasival.

    A könyv magyarázatot ad: az őrök néhány napig húsdarabokat dobáltak neki, hogy életbe tartsák, miközben  a wookie hallotta, hogy odafönt azt beszélik, hoznak majd neki élő husit is.

    Bár Chewbacca nem akarta megcsócsálni Hant, és nem is izgatta különösképpen az ember jelenléte, mégis dühös volt, amiért szórakozásnak használják őt, s Solo ketrecbe dobása tette rá nála az i-re a pontot. Így pedig már érthető a viselkedése.

    Han a szituációban kihasználta saját improvizációs képességeit, hogy gyorsan kieszeljen egy menekülési tervet. A kettejük közti kommunikáció viszonylagos sikere kapóra jött, hiszen ez segített nekik a cél elérésében, hogy ép bőrrel kijussanak és megússzák az eseményeket.

    Az ifjú Han Solo sikeresen lenyugtatta Chewie-t, vagy legalábbis haragját afelé összpontosította, akire valóban dühös volt. Ha mindez nem sikerült volna, akkor sem valószínű, hogy wookievacsora lett volna az űrcsempész, az viszont lehetséges, hogy néhány testrésszel szegényebben szabadult volna.

  • Megjelent a novemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin novemberi számát az Eurocon-, Aelita- és Bronz Csiga-díjas Kir Bulicsov, a Túlélők szerzője nyitja, írásában egy játszótér építése és egy róla szóló cikk rejtélyes módon több idősíkot is összeköt. William Ledbetter Nebula-díjas novellája egy űrkolónia különös lázadását vizionálja, melyben az emberség győz a hideg értelem felett. Claude Lalumière időben és térben is távoli világában egy bérgyilkos igazságot oszt, nem is akárhogyan.

    A magyar szerzők közül a friss Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia „Isteni zűrzavar”-ában egy új típusú eredettörténet bontakozik ki, míg Márki István egy világégés után újjáéledő civilizációt épít fel, amelyben, természetesen, a történelem ismétli önmagát.

    A havi retro Móra Ferenc „A veriszkóp” című novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján készült képregénye, a Titok a kráter mélyén. Interjú: dr. Almár Iván beszél a SETI paradigmaváltásáról. A Filmrovat a Disenchantment című sorozatot értékeli. A Szférák zenéje a Coheed&Cambria együttes utolsó két lemezét mutatja be. A Tudomány közeli jövőnk világának éhínségét járja körül. Az Obszervatórium a gödöllői Űrakadémiáról számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a Motorola legújabb fejlesztéséről, egy robotizált kertészetről, az őskori kihalás okairól, a katari elektromos autó teveiről, valamint az Art Moments fesztivál környezetvédelmi vonatkozásairól.

    Az XL-kiadás Arthur Machen Rettegés című klasszikus rémregényét és Pierre Gévart darabját (Viszontlátásra, Monsieur Verne!) tartalmazza. Utóbbi a két legendás író, Jules Verne és H. G. Wells elképzelt találkozásáról szól.

    A Galaktika 344. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Csillagromboló halloweenre

    Azt hiszem, ebben az évben Aidan az egyik legirigyeltebb gyerek halloween estéjén..

    Édesapja a jeles estére több mint egy hónapi munkával átalakította biciklijét birodalmi rombolóvá. Háromszög alakú test, vakító hajtóművek világító ablakok. A méret miatt indokolt a támasztókerekek használata. De az Arttoo-sisak az, ami mindent visz.

    (via)

  • Végre szemügyre vehetjük Henry Cavillt Ríviai Geralt szerepében

    Ez az első pillantás, amit vethetünk a Netflix-féle The Witcher játék sorozatadaptációjára és már most jó pár részletet kivehetünk ebből a pár másodperces klipből.

    Először is a legszembetűnőbb az, hogy Henry Cavill ezúttal nem visel se szakállat se bajuszt, nehogy aztán az utómunkálatokban kelljen le CGI-zni az ajkairól a férfias szőrviseletet, de ettől függetlenül is kijelenthetjük, hogy külsőre tényleg hasonlít a színész a játékokban látott szörnyvadászra.

    Ugyan arcberendezésre jól mutat Cavill Geraltként, mégis jó pár fontos részlet lemaradt a színészről, többek között a halálosan félelmetes vaják szemek, és az az óriási heg, amit a korábban elszenvedett csatákban szerzett a vitéz.  Viszont ezzel szemben áll a tény, hogy ez a sorozat adaptáció nem kifejezetten a játékra, hanem inkább a könyvekre épít, ahol Geralt jól borotvált külsőt viselt, mert a szakálla mindig viszketett.

    Persze az is lehet, hogy ezek a részletek megváltoznak, és a kis képernyőn egy Game of Thronesból szalajtott szakállas sebhelyes Geraltot kapunk, amire mindenki számított, mégis érdemes rászánni azt a pár másodpercet ameddig a videó tart, mert őszintén szólva még a hátunk is borsódzott, amikor megláttuk ahogy a fehér hajú hős húzóra issza a tüskét.

    https://www.youtube.com/watch?v=qqn54Y7OzZE

     

     

     

  • Közös sorozatban szerepelhet Sólyom és a Tél katonája

    Nemrég derült ki, hogy a Disney új online streaming szolgáltatásán készül egy-két nagy durranásra. Például azt tervezik, hogy a Skarlát boszorkányt játszó Elizabeth Olsen és a Lokiként ismertté vált Tom Hiddleston főszereplésével jön egy-egy Marvel széria. Most kiderült, hogy a stúdiónál ezeken a projekteken felül azt tervezik, hogy közös tévés produkcióban zárják össze Sólymot (Anthony Mackie) és a Tél katonáját (Sebastien Stan), így afféle buddy comedyre számíthatunk. Nagyon érdekes ez az irányvonal, amit az MCU vehet, hiszen az eddig a filmvásznakon megismert karaktereket limitált szériákban mélyíthetik el, újabb sztorikkal.

    A Marvel rajongók már azon gondolkoznak, hogy Pókember is igazán megérdemelne egy lazább hangvételű, élőszereplős tinisorozatot. Peter Parker animációs formában többször is megállta már a helyét a képernyőkön, így a Tom Holland-féle verzió is biztosan sikeres lenne. Habár ez nem valószínű, hogy mostanában lesz, ugyanis hamarosan érkezik a Far From Home, mely az Avengers 4 után veszi fel a fonalat.

    Sólyom és a Tél katonája a Captain America filmekben nőtték ki igazán magukat, a Civil Warban pedig egész jól működtek együtt, innen jöhetett az ötlet a Disney-nek valószínűleg, hogy mi lenne, ha 6-8 részen keresztül mutatnák be a karakterek dinamikáját egymással.

  • Együttműködő drónok

    Közösen még az ajtót is kinyitják.

    Tudósoknak sikerült olyan drónokat építeniük, amelyek képesek náluk jóval nehezebb tárgyak mozgatására. A Stanford Egyetem kutatói és a svájci Ecole Polytechnique Federale de Lausanne munkatársai által kifejlesztett drónok képesek együtt dolgozni egy adott feladaton. Nem képesek repülni ekkora tömeggel, de képesek megemelni egy csörlővel és maguk után húzni. Hasonlóan pókokhoz és a darazsakhoz,amelyek elviszik zsákmányukat, de ha nem bírják megemelni, akkor vontatják őket.

    Ezen a videón bemutatják, hogy két drón közösen képes kinyitni egy ajtót is.

    (via)

  • Élőszereplős filmet készít a Warner az Attack on Titan alapján

    Újabb mangát szemelt ki magának Hollywood a Ghost in the Shell után, hiszen érkezik az Attack on Titan feldolgozása a Warner Bros részéről. Nem kis vállalkozás ez, melybe a gigastúdió újfent nagyon belebukhat, tekintve, hogy hatalmas rajongói bázisa van a franchise-nak. A film rendezője Andy Muschietti lesz, aki korábban az Az c. horrorért volt felelős, a producerek között pedig olyan nevek lesznek, mint David Heyman (Harry Potter) és Masi Oka (Hősök).

    Muschietti jelenleg az Az 2-n dolgozik, mely 2019 szeptember 6-án kerül mozikba, de a következő projektje már Hajime Isayama művének adaptációja lesz. Ha valaki nem tudná, az Attack on Titan egy olyan világban játszódik, ahol az emberiség hatalmas falakkal körülvett városokat épített, hogy megvédje magát az azokon túl pusztító óriásoktól. A manga a tévéképernyőkön is sikeres lett, köszönhetően az anime sorozatnak, de készült már egy élőszereplős verziója is a sztorinak, melyet Shinji Higuchi alkotott meg. A kétrészes film nagy bukta lett, ezért is merész vállalkozás a Warner részéről, hogy ők is megpróbálkoznak azzal, hogy a hardcore rajongókat kielégítsék.

    Izgalmas lesz, hogy az Az rendezője hogyan birkózik meg a feladattal, tekintve, hogy eddig kisebb volumenű filmeket készített, egyikben se voltak hatalmas lények és grandiózus látványvilág.