Blog

  • Decemberben jön a Deadpool 2 családbarát verziója

    Deadpool a gyerek nézők igényeire szabva? A FOX nemrégiben érdekes hírt jelentett be, miszerint december 12-én bemutatkozik a Deadpool 2. részének családbarát, PG-13 verziója. A készítők szerint nem csak azoknak jelent majd újdonságot a káromkodástól és véres jelenetektől megszabadított Once Upon a Deadpool, akik elsőre látják a nagyszájú mutáns kalandját. Hanem új, eddig sosem látott snittek is érkeznek a filmmel.

    Ryan Reynolds tehát ismét magára öltötte Deadpool gúnyáját és a barátságos változathoz felvettek még néhány jelenetet. Elég őrült ötlet, de hát maga a karakter is szokatlan utat járt be, mire a mozivásznakon tiszteletét tehette. Nem lepődünk meg most már nagyjából semmin, ami a Deadpool filmekkel kapcsolatos újdonság.

    Alább mutatunk a Once Upon a Deadpoolhoz egy rövid kedvcsinálót, a Terminátor paródiának is beillő film már alapból nagyon vicces volt, kíváncsian várjuk, milyen új oldalát tudják megmutatni az alkotók a történetnek a PG-13 keretei között.

  • Kihalás, amiért nem az ember a felelős

    Sajnos egyre hosszabb azoknak a fajoknak a listája, amelyeket az ember vagy kiirtott, vagy az élőtere tönkretételével kihalásra ítélt. Ez nem csak újkori jelenség, számos őskori faj kipusztulása is az ember számlájára írható. De nem minden esetben. A legújabb kutatások szerint mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét.

    Afrika hatalmas biológiai potenciálja ellenére ma csupán Afrika öt nagy testű növényevő emlősfaj hazája (elefántok, a vízilovak, a zsiráfok és az orrszarvúk két faja), holott évmilliókkal ezelőtt azonban sokkal több volt belőlük. Nem tudni, miért pusztult ki számos fajuk, ám sok szakértő az eszközhasználó, húsevő emberelődök számlájára írta a kiirtásukat. Egy új kutatás azonban azt állapította meg, hogy az óriás növényevők száma már jóval azelőtt csökkenni kezdett, hogy az ember megjelent volna. A utah-i Természettudományi Múzeum kutatóinak tanulmánya szerint a kihalás fő oka a hosszú távú környezeti változások lehettek.

    A kutatók feltérképezték a több mint 900 kilogrammos növényevők kihalási történetét. Lucy, az ember hárommillió éves afrikai rokona korában azonban ezeken kívül egy további zsiráffaj és négy elefántszerű faj is lakta a kontinenst. Az adatok elemzése azt az eredményt hozta, hogy az utóbbi hétmillió évben 28 óriásemlősfaj halt ki Afrikában. Számuk csökkenése nagyjából 4,6 millió éve kezdődött és az üteme nem változott a homo erectus megjelenésével. Megvizsgálták az éghajlat és a környezet változásait is az évmilliók során. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás számlájára sokkal több írható, mint az emberelődökére. A klíma átalakulása miatt szorította ki a hatalmas fák és bokrok borította erdős vidéket a füves puszta.

    A változás valószínűleg összefügg azzal, hogy az utóbbi ötmillió évben csökkent a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Ha kevés a szén-dioxid, az a trópusi füves pusztáknak kedvez, így a szavannákról idővel elfogytak a fák, egyre nyitottabbak lettek. Sok óriás növényevőről tudjuk, hogy erdei növényzeten élt, így táplálékuk eltűnésével maguk is kihaltak.    A nagy testű emlősök kihalása magyarázatot ad más fajok eltűnésére, melyek levadászásával szintén a korai emberelődöket vádolták eddig. Kihalt abban az időben több ragadozó, többek köztük a kardfogú tigris is, amelynek lehet, hogy az óriás növényevők voltak a fő tápláléka.

  • Spoilerfóboknak nem ajánlott az Aquaman végső előzetese

    Nincs éppen könnyű helyzetben a DC szuperhőse, Aquaman, ugyanis a rendkívül közepes Justice League-ben mutatkozott be a nagyvásznon a karakter. A majd 2 órás sztoriban szinte semmit nem tudtunk meg Arthur Curryről, csak egyfajta humoros gagként használták őt a készítők. Most kiderül, hogy a Warner Brosnak összejön-e a bravúr és Wonder Woman után meg tudnak-e normálisan alapozni a figurának, a film végső előzetese azonban elég biztatóra sikeredett.

    Az olyan nézőknek tilos megnézniük a trailert, akik kiütést kapnak a spoilerektől, mindenki másnak viszont szabad a vásár. Kicsit túl sokat lő le ez a 2 perc az Aquaman cselekményéből, a 2018. december 13-án érkező képregényfeldolgozásról azonban ennek köszönhetően elég tiszta képet kapunk ahhoz, hogy eldöntsük, érdemes lesz-e megnézni. A CGI pofás, a zene nagyon illik a képsorokhoz, talán még a víz alatti közeg se lesz idegesítő két órán keresztül. Annyi biztos, hogy a DC most nehéz helyzetben van, a világépítésük legfőképp ezen a filmen és a Shazam!-on múlik. A Warnernél reménykedhetnek, hogy az új fősodorbeli filmek és a Jokerhez hasonló spinoffok a szuperhős rajongók több rétegét is elérik majd, aztán a későbbiekben csak sikerül eldönteniük, hogy melyik ösvényt követik inkább.

    A rendezőben, James Wanban nagyon lehet bízni, hogy nem szúrja el, az alkotó nevéhez olyan filmek kötődnek, mint a Démonok között, az Insidious vagy éppen Az apáca.

  • Csodás fotók a Nemzetközi Űrállomásról

    Húsz évvel ezelőtt állt pályára a Nemzetközi Űrállomás első modulja. Ennek alkalmából újabb fotók készültek a teljes űrobjektumról.

    A feladat nem is olyan egyszerű, mert nem lehet csak kimenni és körbefotózni az állomást. Elg messzire el kell távolodni hozzá, hogy minden egység beleférjen. Az októberben landolt Szojuz-MSZ8 űrhajóban visszatérő legénység egyik tagja, Drew Feustel készítette a képeket.

    A visszatérés során a legénység be van kötve a visszatérő kabin üléseibe. Feustel a képek kedvéért visszaért az orbitális kabinba, és annak ablakából készítette a képeket.

    Utoljára képek a teljes Nemzetközi Űrállomásról 2011-ben készültek. A 119 méter hosszú, 73 méter széles, 420 tonnás építményt az Atlantis űrsikló az utolsó repülésekor fotózta le.

     

  • Egypercesek egy ideggyógyásztól

    David Eagleman, a napokban megjelent Így múlik el… 40 egyperces a túlvilágról című kötet megalkotója, amellett, hogy író, neurológusként is dolgozik. Ez pedig talán kissé hitelesebbnek tűnik az egypercesekben megjelenő téma, hiszen tudományos szemszögből is érinti valamennyire a benne megjelenő problémaköröket. Nézzük ki is ő, és hogyan egyezteti össze a neurológiát és a történetírást.

    David Eagleman 1971-ben született Mexikóban, s eredetileg Eagleman volt a neve, az apró változtatásra később került csak sor. Tanít a stanfordi egyetemen, dolgozik különböző érzékszervi helyettesítőeszközök fejlesztésén, illetve a jogtudomány és az idegtudomány egymáshoz közelítése is célja. Területei az agyi plaszticitás, az időérzékelés és a szinesztézia. Emellett pedig New York Times bestseller író, kinek történeteit már 32 nyelven publikálták.

    A tudományos életben a kutatási eszközei talán kissé furcsának tűnhetnek, ám a tudomány megköveteli az ilyesmit. Egy kísérletben például ő és néhány önkéntes leestek egy 150 láb magasnyi toronyból, Eagleman ezzel próbálta  mérni az esés alatt történő időpercepciót.

    A tudós-irodalmár a filmek és a sorozatok világába is betekintett egy bizonyos szinten, ugyanis tanácsaival közreműködött többek között az HBO Westworld című sorozatában.

    Mindenképpen érdemes elolvasni David Eagleman negyven egyperceseit, melyek rengeteg lehetséges választ adnak arra, mi lehet a halál után. Egy neurológus aki egyszerre vizsgálja a spirituális és tudományos lehetőségeit a túlvilágnak.

     

  • Talán a kutya is tudja, ha nem tudja

    A Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni. Ebben hasonlóak a főemlősökhöz.

    Egy kísérlet során két különálló, V-alakú védőfalat állított fel, amelyek mögé egyikük egy jutalmat – ételt vagy játékot – rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem. A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon az előtt, hogy választottak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést a lyukon keresztül, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom – ami egy metakognitív képesség -, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom. Az hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele.     Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.

    Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint akkor, amikor nem végeztek előzetes ellenőrzést. Az állatok gyakrabban végeztek ellenőrzést akkor is, amikor a játékot keresték, ami azt sugallja, hogy valamelyest rugalmasak a keresési szokásaikban és nem rutinviselkedésről van szó.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.

    Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk.

  • Végre PC-n is irthatjuk a szörnyetegeket a Sunset Overdrive-ban!

    A jövőben egy mérgező energiaital megfertőzte az emberiséget, amitől mindenki mutáns zombiszerű lény lett. Mi is tagja vagyunk annak az apró közösségnek, akik megúszták az emberiséget fenyegető vírus pusztítását, és a Sunset Overdrive című játékban pont annyi golyót kell kiosztanunk az ellenségeknek, hogy éppen túléljük ezt a meleg helyzetet.

    A játék elvileg csak Xbox One-ra jelent meg, de váratlanul minden trailer és bejelentés nélkül kiadták PC-re is ezt az őrülten hangulatos játékot, ahol a Tony Hawk Pro Skater játékok stílusában kell csöveken csúszkálni, és ugrálni miközben pusztítjuk az ellent. A játék ránézésre és hangulatra is nagyon hajaz a Fortnite stílusára, és mivel már most beszerezheted a  Sunset Overdrive-ot steamen ezért még kevesebb indokod van pont emiatt venni egy konzolt.

    A játék rendkívül szórakoztató, sötét humora szuper zenével párosul, nem fogod megbánni, ha beszerzed steamen. Üde színfolt ugyanis a mostanában megjelent csalódások (pl: Fallout 76) mellett és ami a legfontosabb, nem Battle Royale, mint a mostanában megjelent játékok tömkelege.

    Ha még mindig tűnődsz, hogy megéri-e beruházni erre a 20 Eurós játékra, akkor tekintsd meg a játék trailerét, és essen le magától az állad:

  • Elborult előzetest kapott az időutazós Future Man 2. évada

    A Hulu 2018 elején mutatta be a 13 részes Future Man című műfaj-paródiáját, mely többek között James Cameron és az összes időutazós film elé állított görbe tükröt. A produkció tele volt vicces utalásokkal, illetve elborult karakterekkel. Elég a két kőkemény, jövőbeli katonára gondolni, akik egy szimpla videojátékos segítségét kérték a slamasztikában. Mind Eliza Coupe, mind pedig Derek Wilson sziporkázott a sorozatban, úgy tűnik, hogy a folytatás se lesz finomkodóbb.

    Kijött ugyanis a Future Man 2. évados előzetese, melyben láthatjuk Seth Rogent, a nyafogó Tigert és egy olyan jövőt, aminek a létrejöttét mindenképp meg kell akadályozni. Egy perces az egész, de simán mosolyt csal az ember arcára. Ez pedig a készítőket dicséri. A folytatás január 11-én érkezik meg az online videotékára, szóval a 2019 a sci-fi sorozatok rajongóinak mindenképp jól fog indulni. A következő etap ismételten 13 epizódos lesz, kíváncsian várjuk, hogy ezúttal milyen „borzalmakkal” kell hőseinknek farkasszemet nézniük.

    Ha nem ismernéd a szériát, akkor olvasd el kritikánkat, melyet az első részről írtunk.

  • Vajon mi lesz abból, ha a Marvel és a Riot Games összedolgozik?

    A napokban került napvilágra a hír, miszerint a Riot Games és a Marvel partnerként dolgoznak együtt egy képregényen. Ez a comic pedig nem másra fog fókuszálni, mint a Riot Games népszerű játékának, a League of Legendsnek a karaktereire, illetve az ő történeteikre.

    Hamarosan tehát számos információt megtudhatunk a LoL világának ikonikus hőseiről, s valószínűleg nem lesz panaszunk a képregény minőségére, hiszen az a Marvel kezéből kerül majd ki.

    A középpontba Ashe lesz, aki egy fehér hajú, fagyos íjászkarakterként ismert a játékból, s akinek célja Freljord törzseinek egyesítése. Azon kívül, hogy a mű az eredeti történetet fogja követni, nem sokat árultak el a készítők, azt azonban már tudjuk, hogy főhősünket egészen kiskorától követhetjük majd útján.

    Hogy miért pont Ashe lett a kiválasztott, arra több indokot is felsorolhatunk. Olyan figuráról van szó, akinek óriási, ugyanakkor feltáratlan szerepe van a játékuniverzumban. Ezen kívül a játék marketingjében is jelentős, illetve lassan-lassan már egy évtizede a választható hősök között szerepel.

    A képregény címe League of Legends: Ashe: Warmother lesz. A szövegírás feladata a Riot Games írójára, Odin Austin Shaferre vár, míg vizuális tartalomért Nina Vakueva (Heavy Vinyl) a felelős. A megjelenés pedig 2019 májusára várható.

    Ti melyik karaktert látnátok szívesen képregényhősként?

  • Kövesd élőben – Jövő hétfőn landol az űrszonda

    A NASA bejelentette, hogy november 26-án, közép-európai idő szerint 21 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A NASA honlapján és a közösségi platformokon élőben követhető az esemény. Az InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra.

    A május 5-én útjára indított s robotgeológus űrszonda misszióját két évre tervezik. Az InSight lesz az első olyan szerkezet, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. A cél, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogyan  keletkeztek a kőzetbolygók mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

    Az egymilliárd dolláros közös amerikai-európai misszió során az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával egészen a landolásig. A közel hétszáz kilogrammos űrszonda egy háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll, és majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába.