My Blog

Blog

  • Oké, gyors a fény, de mennyire?

    Azt mindenki tudja, hogy a fény sebessége vákuumban kerekítve 300 000 km/másodperc. De ez az érték már meghaladja átlagos felfogó képességünket, csupán elfogadni tudjuk. Dr. James O’Donoghue, a NASA bolygókutatója szerette volna ezt érthetőbbé tenni. Ezért különleges videókat készített, amely valós időben mutatja be a fény gyorsaságát.

    A fény 1 másodperc alatt hét és félszer megkerüli a Földet. Egy keringés csupán 0,13 másodperc.

    A Föld- Hold páros átlagos távolsága egymástól 384 411 kilométer. Ezt a távolságot az Apolló-program űrhajósainak három napig tartott legyőzni. A fénynek ehhez elég egy és egynegyed másodperc.

    Mars amikor a legközelebb van a földhöz, akkor a távolság a két bolygó között 55,6 kilométer. Ezt  távolságot a fény három perc két másodperc alatt teszi meg.

    (via)

  • Egy különleges őscápa és egy régi komputerjáték

    Az élőlények fajainak tudományos nevét – az egész világra kiterjedő egységesség érdekében – szigorú formai és technikai előírások határozzák meg. A dupla latin név elfő fele, a generikus név kötött. De a második, a faji név megadása az a felfedező/leíró  személy  joga. Időnként érdekes nevek bukkannak fel,  így kapott halhatatlanságot néhány zenész, színész, de még Yoda is.

    Most egy érdekessége miatt lett hír egy névadás.  A nyolcvanas évek egyik népszerű videojátékáról neveztek el egy ősi cápafajt A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat.

     

    A fej felfedezése többször is érdekes. Maradványait egy őskori ragadozó mellett találták meg. A cépák porcos halak, ezért gyakorlatilag csak a fogaikat szokták megtalálni. A Galagadon nordquistae apró, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű fogait abban az üledékes talajban fedezték fel.

    Ez az üledéket amelyet a chicagói Field Múzeum paleontológusai hagytak hátra, miután feltárták a később Sue névre keresztelt T. Rex csontjait. A maga 12,3 méteres hosszával Sue a világ legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontváza.

    A 30-45 centiméteres  Galagadon nagyjából 67 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Dakota állam területén és kortársai közé tartozott egyebek között a legendás Tyrannosaurus rex is. Ebben az időben a mai Dél-Dakota területét erdők, mocsarak és kígyózó folyók borították.

    Ha kiváncsi vagy, hogy is nézett ki a Galaga játék:

    (via)

  • Legostobább környezetszennyezés

    A környezetszennyezés egyik módja sem tekinthető okos dolognak, de amire most rájöttek Kaliforniában, az messze túl van a józanész határán. A kaliforniai Monterey-öbölben lévő tengeri természetvédelmi területen és partvidékén, ahonnan mintegy két és fél tonnányi golflabdát távolítottak el két év alatt.

    Ilyen mennyiségű labdánál óhatatlanul fel kell tételeznünk, hogy ezek nem csak véletlen rossz ütések miatt kerültek a vízbe, hanem szándékosan szórakoztak azzal, hogy az óceánba ütötték. Azt hiszem, a Csillagkapu: Atlantisz sorozatban John és Ronon rossz példát mutatott.

     

     

    Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusának figyelmét kaliforniai középiskolások hívták fel arra, hogy az öbölben végzett merüléseik során nagy mennyiségű golflabdára bukkantak a óceán mélyén, és elkezdték kihalászni a tengeri élővilágra káros labdákat három part menti golfpálya közeléből. 2016 májusától 2018 közepéig csaknem 40 ezer golflabdát szedtek össze az öböl mélyén. A part menti strandok megtisztításakor a fenntartók csak Pebble Beachen további mintegy tízezer golflabdára bukkantak. A szakemberek úgy becsülték, ez a mennyiség két és fél tonna súlyt tesz ki.

    A tudósok a Pebble Beach-i golfpályán játék közben elveszített labdák számát tekintve kiszámolták, hogy csak ebben a térségben évente mintegy százezer elveszett golflabda szennyezi a környező tengeri és szárazföldi térséget.

    Megvizsgálták az összegyűjtött golflabdák állapotát is. A modern golflabdák burka önthető poliuretán elasztomerből készül, belsejében szintetikus gumi van. A gyártók cink-oxidot, zink-akirlátot és benzol-peroxidot is hozzáadnak, hogy növeljék rugalmasságát és tartósságát. Ezek az anyagok mérgezők a tengeri élővilágra.

    A kihalászott golflabdák többsége alig használt volt. Találtak azonban közöttük erősen mállottakat, széttöredezetteket. A tudósok kiszámították, hogy belőlük mintegy 28 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódott, szennyezte a környezetet.

     

     

  • Félvér ősember

    A Galaktika októberi számában foglalkoztunk azzal a kérdéssel, jelenleg miért csak egyetlen emberi faj él a Földön, hova tűntek el az elmúlt évezredekben a velünk közeli rokonságban álló fajok. Itt foglalkoztunk a gyenyiszovai barlangban talált leletetekkel is.

     

    Az Antropológusok legújabb vizsgálatai érdekes eredményt hoztak: félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait az orosz barlangban találták meg.

    A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben  fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttiig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen. A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

    A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De akkora szerencsére nem számítottak a tudósok, hogy rátalálnak a két csoport egy gyermekére.

    Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.  A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik. Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.

    Eddig kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült megfejteni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtak, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői.

  • Tudomány a jégvihar mögött

    Az amerikai Weather Channel időjárás televíziós csatorna egészen új dimenziókban emelte a vizuális oktatást.

    Jim Cantore, a csatorna egyik időjósa látványos 3D grafika alkalmazásával mutatja be, télen hogyan alakul ki a az óriási károkat okozó jégvihar.

    (via)

  • Death Stranding: készen van egy része, de mi is készen vagyunk, mert nem tudunk róla semmit

    A Kojima legrejtélyesebb játéka, a Death Stranding továbbra is feszült ámulatban tartja a híveit.  Konkrét információkat továbbra sem kapunk a játékról, pusztán célozgatásokat, de annyi biztos, hogy a Horizon Zero Dawn készítői már kipróbálták a készülő programot, és tetszett nekik amit láttak.

    Azért került a Death Stranding a Horizon készítők kezébe, mert ugyan azon a grafikus motoron fog működni a játék, mint amin a Horizon futott. A horizonosok elájultak attól, hogy mit voltak képesek kihozni ebből a motorból. A Kojima kommunikációs munkatársának twittere szerint több mint 2 óra készen van a forradalmi játékból, viszont továbbra sem jelentették be, hogy milyen játék is lesz a Death Stranding, vagy hogy milyen hosszú, is lesz ez a játék.

    A titkolózás egyenlőre bejön a Kojimának, hiszen most is azt találgatjuk, hogy miről fog szólni a játék, csak reméljük, tényleg megéri hájpolni a programot, és tényleg egy nem mindennapi alkotást fogunk készhez kapni. Egy dolog viszont biztos, a játék jön, és már több mint 2 óra játékmenet el is készült, további információkért forduljatok a Horizon készítőihez, akik valóban kipróbálták a játékot.

  • Film érkezik Tolkienről – már a pontos dátumot is tudjuk

    A Gyűrűk Ura és A hobbit szerzője máig ünnepelt író, sőt egy igazi legenda, óriási rajongótáborral a világ minden részéről. Nem csoda hát, hogy filmet készítenek róla, az életéről. Ehhez az idén érkező filmhez adunk most néhány fontos információt.

    Már régóta terveztek egy filmet az író életéről, ám mindez sok éven keresztül valóban csak terv maradt, mígnem Dome Karukoksi rendező kezébe vette az irányítást.

    A film megjelenésének várható időpontja május 10.

    De pontosan mit is várhatunk majd?  A film egyrészt megpróbál majd rávilágítani arra, hogy mitől is lett Tolkien a világ egyik leghíresebb fantasy szerzője, másrészt pedig az író életének kulcsfontosságú eseményeibe nyerhetünk betekintést. Láthatjuk majd, hogy a világháború hogyan hatott a fiatal Tolkien és felesége, Edirh Brath kapcsolatára; megtudjuk, milyen tapasztalatokból merít az 1937-es A hobbit megírásához, majd hogyan bővül ez a mitologikus világ 1954-55-ig, A Gyűrűk Ura trilógia megalkotásáig. A két legismertebb művön kívül a szerző egyéb alkotásaival is megismerkedhetünk, melyek szintén Középfölde világában játszódnak, s amelyeket posztumuszként Tolkien fia, Christopher tett közzé.


    A főszerepet Nicolas Hoult fogja alakítani, akit többek közt az X-Men Bestiájaként vagy a Mad Maxban megjelenő Nuxként ismerhettünk meg, ám a színész már valós személy alakításában is szerzett tapasztalatot, hiszen J. D. Salinger amerikai írót játszotta egy 2017-es filmben (Rebel in the Rye). Tolkien szerelmének, Edith Brathnak a bőrébe Lily Collins bújik majd. A nő nagy szerepet játszott az író életében a világháború borzalmai idején, s a feleségévé is lett. A Gyűrűk Ura megalkotásában is nagy inspirációt jelentett, különösképpen Lúthien karakterének megformálásánál. További fontos szereplő még Francis Xavier Morgan, aki Tolkien gyámja volt apja halála után, s akit a filmben Colm Meaney (Star Trek) fog játszani.
    Amíg a film megjelenéséig még van néhány hónapunk, addig pont belefér, hogy újraolvassuk és újranézzük A Gyűrűk Urát és A hobbitot.

  • Ismét szembeszállhatunk a gonosszal a közelgő Power Rangers videojátékban

    A Power Rangers a 90-es évek legfelkapottabb sorozata volt, ahol egy fiatal csapat mindennapjait követhettük, ahogy tréningelnek, hogy átalakulhassanak a nagy erejű Power Rangerekké, és leverjék az óriás szörnyeket. A Power Rangers márkába most a Hasbro próbál életet lehetni, hogy eladhassanak egy pár játékot, így most a jelen fiatalságát próbálják megcélozni egy új színes videójátékkal, ami a Power Rangers: Battle for the Grid címet fogja viselni, és egy klasszikus verekedős program lesz.

    A játékról még nem sok mindent tudni, csak azt, hogy minden eddigi fontos karakter képviseltetni fogja magát benne, különös tekintettel a Mighty Morphin Power Rangers-es feldolgozásra.  A játék Xbox One-ra, Nintendo Switchre, Playstation 4-re és PC-re is meg fog jelenni, és minden bizonnyal korhatár nélküli játékra számíthatunk.

    A játékot 2019 áprilisára várjuk, viszont a PC-seknek egy picit tovább kell várniuk.

  • A Föld népessége

    200 000 évig tartott, hogy emberi népesség a Földön elérje az 1 milliárdot, és csupán csak 200 év alatt elértük a 7 milliárdot.

    A növekedés üteme szerencsére már lassulni kezdett, mivel a nők átlagosan kevesebb babát Szülnek. De csak a növekedés üteme lassul, nem maga a növekedés. Hogy alakul a jövőben a globális népesség? És hogyan tudjuk minimalizálni a Föld erőforrásaira gyakorolt ​​hatásunkat, különösen akkor, ha az emberiség a 11 milliárdhoz közelít?

    Az Amerikai Természettudományi Múzeum egy rendkívül látványos és jól érthető videóban mutatja meg, hogy mi volt, és mi vár még ránk.

    (via)

  • 11 ezer éve vadászunk együtt

    A legújabb régészeti leletek szerint mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén.

    A kutyákat feltehetően vadászatra is használták, mert a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között.

    A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. Az eredmények alapján az eddig véltnél korábban felismerte a korai kutyák vadászati képességeit.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A Subajka 6 nevű észak-kelet jordániai régészeti lelőhelyen talált csontok a régészek szerint nemcsak arra utalnak, hogy ebben a térségben már az újkőkor elején jelen voltak a kutyák, hanem arra is, hogy az emberek és a kutyák együtt vadászhattak. A lelőhelyet egész éven át lakta az ember. A kutyák és az emberek együtt éltek, a kutyák nem csak akkor keresték fel a területet, amikor lakatlan volt. Nem a település külső részén tartották őket, hanem részei voltak a mindennapoknak, szabadon kószálhattak az emberek között, ették az eldobott csontokat és az ürülékük is megtalálható a lelőhelyen mindenfelé.

    Az ásatásról származó adatok elemzésekor feltűnt az is, hogy amikor a kutyák megjelentek a területen, a nyulak száma is megnövekedett. A nyulat a húsa miatt vadászták, de az itt élők a nyulak csontjaiból gyöngyöt is készítettek. A régészek valószínűnek tartják, hogy a kutyák megjelenése összefügghet a lelőhelyen a kisebb zsákmányállatok számának megnövekedésével.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyák kisebb és gyorsabb zsákmányt – nyulat és rókát – is el tudnak fogni. A változás ugyanakkor kapcsolatba hozható a vadászati technikák megváltozásával is, mert a leletek azt mutatják, korábbiakban válogatás nélkül, hálóval vadásztak vadnyúl-populációkra, a későbbiekben válogattak, egyes állatokat vettek célba, feltehetően kutyák segítségével.

    (via)