Kategória: Esemény

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyaralás jegyében született. Tele van bárhol előkapható, gyorsan fogyasztható mininovellákkal, és szórakoztató, ugyancsak minitörténeteket elmesélő karikatúrákkal.

    Az írók között olyanok szerepelnek, mint a rövidség mesterei: Fredric Brown, Herbert W. Franke vagy Vladlen Bahnov, de rajthoz állnak a téma nagyjai is, mint Arthur C. Clarke, Frederik Pohl, Robert Silverberg vagy Jo Walton.

    A magyarok színeiben Fedina Lídiát, Nemere Istvánt, Erdész Róbertet és Márki Istvánt köszönthetjük, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a népes társaságból. A karikatúrákat Tom Gauld, Nick Downes, Sajdik Ferenc, Rák Béla, Czifferszky Béla és Dluhopolszky László készítették, próbára téve a sci-fi kedvelők rekeszizmait.

    Még a havi retró is rövid darabokból áll, Lord Dunsany formabontó meséiből közöl egy csokorra valót.

     

    A központi tudományos rovat a Naprendszer legkülönösebb holdjait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserolvadás problémás mellékhatásáról, két új Godzilla-filmről, középiskolások Szentivánéji álom előadásáról, és egy üdítő helyről a nyári melegben, mely a nyilvános illemhelyek praktikumát ötvözi egy látványos pop-art kiállítás elvontságával.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált művének adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában Szűcs László időutazós ókori kalandjának, a „Nemeszisz követé”-nek befejező része olvasható, egy kapcsolódó ráadás novellával.

    A Galaktika 413. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • JFF Online Japán Filmfesztivál & MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál

    JFF Online Japán Filmfesztivál 

    Június 5-től július 3-ig a nappalidból mozizhatsz az egész országban!

    Egy év kihagyás után a Japán Alapítvány Budapesti Iroda idén újra megrendezi online formában a JFF Online Japán Filmfesztivált. 2024. június 5. és július 3. között az ország bármelyik pontjáról, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal, otthonunkban, a kanapéról ingyenes nézhetünk meg 23 kortárs japán filmet és 2 minisorozatot, melyek között találhatunk a kritikusok által elismert díjnyertes munkákat és szórakoztató filmeket egyaránt. Az idei kínálatban szerepel többek között Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című Golden Globe nyertes klasszikusa, Josino Kóhei a Japán Filmakadémia Díján az idén 10 jelölést begyűjtött és a Legjobb Új Színész Díját megnyert Csúcsanimék! című alkotása és az egyik legígéretesebb ázsiai tehetségnek tartott Koizumi Norihiro 2023-ban a Kinema Junpo Awards-on díjazott Az engem meghatározó vonalak című filmje.

     

    A fesztivál ideje alatt, 2024. június 5. és június 19. között a https://jff.jpf.go.jp/watch/jffonline2024/hungary weboldalon minden nap elérhető mind a 23 film, június 19. és július 3. között pedig a 2 minisorozat, melyeket a lejátszás gomb megnyomását követően 48 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, választható magyar, angol és néhány film esetében japán felirattal.

     

     

    MOZ.GO – MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL

    Június 12-től június 15-ig – Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi

    Imádod a Balatont és a magyar filmeket? A haverokkal buliznál egy nagyot? Akkor irány a MOZ.GO! Június 12-15. között a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban kedvezményes 500 Ft-os áron nézheted meg az év legjobb magyar alkotásait, a Magyar Mozgókép Díjra jelölt játékfilmeket, dokumentumfilmeket, tévéfilmeket, sorozatokat, animációs és kisjátékfilmeket, sőt számos film premierje is ott lesz. 

     

    2024. június 12-én a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték premier előtti gálavetítésével kezdődik a MOZ.GO. Az Agatha Christie stílusát idéző, humoros fordulatokban is bővelkedő krimi-vígjátékban a színészből nyomozóvá avanzsáló főszereplőt Kern András alakítja. Mellette olyan színészlegendákat láthatunk a vásznon, mint Pogány Judit, Jordán Tamás, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Hámori Ildikó, Bálint András, Bánsági Ildikó és Takács Kati, a fiatalabb generációból pedig többek között Stefanovics Angéla, Keresztes Tamás és Elek Ferenc szerepel a filmben. A fesztiválon lesz a premierje többek között Pigniczky Réka Kaláka – a Kárpátoktól a Karib-tengerig című filmjének. 55 év, 1300 dal, 45 ország, megszámlálhatatlan fellépés. A legendás Kaláka megzenésített versein immár a harmadik generáció nő fel határainkon innen és túl.

    A MOZ.GO idén először olyan, még készülő magyar alkotások kulisszatitkaiba is betekintést ad a közönségnek, mint a Hunyadi és a S.E.R.E.G.

     

    Az igazi hard core rajongók bérletet is válthatnak. A fesztivál szabadtéri vetítésekkel, több magyar film premierjével, nemzetközi fesztiváldíjasokkal, felújított klasszikusokkal, sztárokkal, közönségtalálkozókkal, gyermek- és ifjúsági programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és gasztroprogramokkal várja a filmek és alkotóik iránt érdeklődőket. Az esemény záróakkordjaként június 15-én adják át a Magyar Mozgókép Díjakat. Amikor minden a filmről szó, Négy nap mozi!

     

  • Együttműködés az űrszektorban – nemzetközi konferencia a Műegyetemen

    A H-SPACE 2024 címmel április 25–26-án Budapesten rendezendő űrkonferencia egy 2015 óta tartó sorozat újabb állomása. A programban műholdakról, űrszondákról, űridőjárásról, űrszemétről, űralkalmazásokról, űroktatásról és más érdekességekről lesz szó – hazai és nemzetközi vonatkozásokkal. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

    Minden, ami űr! A H-SPACE 2024 konferencia első napján jelenléti, második napján online előadásokat hallgathatnak a résztvevők, a szakmai programot poszterbemutatók teszik teljessé.

    A H-SPACE konferenciák sorozatát 2015 óta rendezi meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal
    (MANT). Az idei konferenciára 2024. április 25–26-án kerül sor. Akik csak a virtuális térben tudnak csatlakozni, azok is követhetik az első nap előadásait az internetes közvetítés révén.

    Az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett H-SPACE konferencia mottója Cooperation in the space sector, vagyis együttműködés az űrszektorban. Az előzetes szakmai program a meghívott és szakmai előadásokkal, valamint más hasznos tudnivalókkal együtt már olvasható a space.bme.hu honlapon. Az angol nyelven zajló, ingyenes előzetes regisztációhoz kötött konferenciára a szervezők minden érdeklődőt örömmel várnak.

    Az első napon, április 25-én (csütörtökön) 14 órakor, a BME I épülete (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.) földszinti előadójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja és Kovács Kálmán, a MANT elnöke köszöntőjével indul a program. Az Európai Unió Űrprogramügynökségéről (EUSPA), a kicsi és a legkisebb műholdakról szóló meghívott előadások utáni első szekcióban a műholdakkal való rádiós és lézeres kommunikációtól kezdve az európai és hazai tudományos űrprogramokig számos érdekes téma kerül terítékre. A résztvevők a helyszínen több mint 30 szakmai posztert is
    megtekinthetnek, amelyek szerzői rövid szóbeli bemutatkozási lehetőséget is kapnak.

    Április 26-án (pénteken) a konferencia második (online) napja 9 órakor egy újabb szakmai szekcióval indul, benne többek között szó esik űridőjárásról, űrszemétről, műholdak optikai távcsöves követéséről, műholdradaros felszínmozgás-vizsgálatokról. A 13:15-kor kezdődő délutáni szekcióban pedig az oktatásé és ismeretterjesztésé lesz a főszerep.

    A konferencia szervezésében partner a BME Kozmosz Szakkollégium és a Space Generation Advisory Council. Az esemény támogatója a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatásért Bacsárdi Lászlót, a H-SPACE 2024 konferencia társelnökét, a MANT alelnökét kereshetik (bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: +36 30 266 6845).

     

     

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az  alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma a kanadai sikerszerző, Robert J. Sawyer (Az Oppenheimer alternatíva) novellájával indul, egy noiros hangulatú, futurisztikus krimivel. Huszár Karina elbeszélésének távoli jövőjében már csak robotok lakják a Földet, akik mégis minden erőforrásukat arra fordítják, hogy feltárják és megértsék a múltat. Az idén hirtelen sztárrá nőtt Samantha Mills egy korábbi írása egy halásznőt kísér el rendhagyó útjain, évtizedeken, -századokon át. Dave Howard (A Leymann-transzfer) idegeneket hoz el bolygónkra, a kapcsolatfelvétel azonban elmarad. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – Tisztogatás) gyermekhőse egy igazi Mágussal találkozik, de a felnőttek valamiért nem akarnak hinni neki. Koch Beatrix művészettörténésze kivételes lehetőséget kap: személyesen találkozhat egy egykori nagy festővel. A havi retró Edward Page Mitchell úttörő időutazásos novellája.

    A központi tudományos rovat az eltűnt holdkőzetek történetét eleveníti fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Pittsburgh erdősítéséről, a hazánkban forgó szuperprodukciókról, egy ausztrál progresszívrock-trióról és a NASA Psyche-küldetéséről. Egy interjúban Michael Walden (A végtelen város) mesél írói munkamódszeréről és terveiről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal irodalomról és matematikáról. A képregény Gergely László munkája, címe: Visszatérés.

     

    A magazin XL-változatában Achmed Abdullah klasszikus filmregénye olvasható, az Ezeregyéjszaka meséit megidéző A bagdadi tolvaj.
    A Galaktika 404. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma utazásokat kínál térben és időben. Az amerikai Tak Hallus nyitó kisregényében például egy mexikói bandavezér akarja megkaparintani a Nobel- várományos fizikus forradalmi térkapuját. A Zsoldos- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) időutazó iskolásai ősi titok nyomára bukkannak. A Brit SF- és World Fantasy- díjas Lavie Tidhar a jövő városának kisembereiről mesél. Hantos Victor elbeszélése hazánk múltjának egy tragikus fejezetét eleveníti fel, természetesen fantasztikummal fűszerezve. A Hugo- és Nebula-díjas Nancy Kress katonái és tudósai pedig értetlenül szemlélik, ahogy az amerikai múlt kezdi ontani rájuk áldozatait. A havi retró Tormay Cécile drámai elbeszélése a kívánságok áráról.


    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, mi lehetett a valóságmagja a Bábel tornya- legendának. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Star Wars-sorozatok sikeréről és bukásáról, szélturbina-lapátok ötletes újrahasznosításáról, Kafka Kastélyáról a Vígszínházban, illetve egy SF-szörfrock bandáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az udvarias kommunikáció és az előítéletek kapcsolatáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és
    Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg Nebula-nyertes és Locus Közönségdíjas kisregénye olvasható, a „Megszületünk a halottakkal”.

    A Galaktika 403. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL 2023 – Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek

    Közeleg a Magyar Mozgókép Fesztivál időpontja (2023. június 7-10.), az esemény minden mozikedvelőnek ajánlott, azonban a könyvek szerelmeseinek is lesz miért ellátogatni Veszprémbe a Hangvillába.
    A Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek esemény lesz a legizgalmasabb a könyvmolyok számára.
    Melyik regény a legszórakoztatóbb, melyik regény a legalkalmasabb filmre? Melyik filmíró kezdheti el a forgatókönyv fejlesztését? Az idén öt izgalmas, magyar kortárs regény és öt forgatókönyv-fejlesztő verseng, szakszóval pitch-csel. A tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása.
    A versenyző forgatókönyvírók: Nagy V Gergő, Goldberg Emília, Szélesi Sándor, Móray Gábor, Somogyi György
    Zsűri: Szűcs Dóra, Sümeghy Claudia, Köbli Norbert
    Könyvek
    Csapó Ádám: Hotel California
    Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek
    Szép Zsolt: Kárpát walzer
    Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll
    Színész: Gerner Csaba
    Moderátor: Juhász Anna
    Szurkoljunk együtt Szélesi Sándornak, akinek Az ellopott troll című regénye is versenyben van, ami 2019-ben jelent meg a Metropolis Media kiadónál.
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll, borító Nagy Gábor

     

  • A tudomány: átok vagy áldás? – Gondolatok Robert J. Sawyer: Az Oppenheimer alternatíva című regényéről

    A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.

     

    A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.

    Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.

    A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű

    A borítót készítette Varga Balázs

    De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.

    Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…

    Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.

    Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.

    Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.

    A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:

    „A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”

     

    Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    Február 26. és március 7. között országosan 30 japán film látható ingyenesen

    Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF PLUS JAPÁN FILMFESZTIVÁL. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva 2021. február 26. és március 7. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, az eseményt szervező Japán Alapítvány honlapján pedig több kiegészítő program is színesíti majd a fesztivált.

    Február 26-án, pénteken 11 órakor lehet megtekinteni a legendás A kör és A kör 2 rendezője, Nakata Hideo egyik legújabb alkotását, a Pedig csak a telefonomat hagytam el című thrillert, melyben egy szerelmespár jár hasonlóan a címben foglalt szituációval, s hiába kerül meg a készülék, mégis különös események sorozatát tapasztalják maguk körül. Makoto nem is sejti, hogy a gyönyörű Asami hamarosan egy sorozatgyilkos prédájává válik, s hogy a szép arc mögött valójában sötét titok lapul. Szombaton reggel 9-kor a vígjátékok klasszikusaként számtartott Waterboys, és a nagy sikerű Swing Girls rendezője, Yaguchi Shinobu legújabb munkáját, a DANCE WITH ME-t vetítik, mely a hollywoodi musicalek hangulatát ötvözi a japán humorral. A film, melyben Shizuka egy hipnotizőrrel való találkozás után bármilyen dallamot meghallva a parkett ördöge lesz, 2019-ben a Torontói Japán Filmfesztiválon Kobayashi Közönségdíjat, valamint Különleges Rendezői díjat nyert.

    Március 1-jén reggel 9-kor egy 1952-es japán klasszikus lesz látható. Ozu Yasujirō Az ochazuke íze című drámájában Taeko és Mokichi – akik a hagyományoknak megfelelően elrendezett házasságban élnek ráébrednek csökönyös unokahuguk, Setsuko érkezésével miért is nem elégedettek jelenlegi kapcsolatukkal. A rendező a rá jellemző módon a válságban lévő családi egységet humorral és melegséggel – és egy csepp lemondással – ábrázolja.

    A kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Okita Shuichi két filmjét is vetítik a fesztiválon. Március 2 -án 11 órakor Yonosuke története című, 1987-ben játszódó munkájában a főhős Tokióba költözik, hogy elkezdje az egyetemet, ahol a fiatal Shokó helyett figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le. Ahogy Yonosuke különös története kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel az események után, de akkor ő már hiányzik a körükből. A művészfilmek szerelmesei számára izgalmas lehet március 3-án 11 órakor a 0.5 milliméter című film, mely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat fogalmaz meg, mindezt sötét humorral tálalva.

    Március 5-én reggel 9-kor Okita Shuichi másik alkotását, a 2014-es Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elismerésben részesült Nézzük meg a vízezést! című vígjátékát vetítik, mely egy túracsoport könnyed kikapcsolódásnak tervezett két napját meséli el. Már az út elején sejteni lehet, hogy zöldfülű idegenvezetőjük nincs a helyzet magaslatán, és nem sokkal később az erdőben nyoma is veszik. Az egyedül maradt társaság hamar rájön, hogy a túlélés a fő feladatuk… Március 6-án 11 órakor Ishii Yuya A nagy átkelés című egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató irodalmi adaptációja „pereg” majd, mely egy nyelvész csodabogárról szól, aki szócikkeket írva boncolgatja a szavak valódi jelentését.

    A teljes program a https://japanalapitvany.hu/ weboldalon érhető el, ahol öt japán rendezővel készült interjú, valamint a japán animációval kapcsolatban Liszka Tamással és a Mielőtt a kávé kihűl című film alapjául szolgáló megható Kawaguchi Toshikazu-regény magyar fordítójával, Béresi Csillával egy-egy beszélgetés színesíti a fesztivál kínálatát. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html

    Az ingyenes on-line japán filmfesztiválon 30 alkotáson keresztül átadhatjuk magunkat a japán filmek különleges esztétikai varázsának, miközben bepillanthatunk az önmagában is izgalmas japán kultúrába is.

    Bővebb információ: Tamás Dorka – tamasdorka@tamasdorka.hu – 304745592

  • Végső küldetés is teljesítve

    Most már egészen biztos, hogy a a twitter legnagyobb királya Mark Hamill.

    A veterán színész egy egészen különleges fotót posztolt az év utolsó napjaiban. Emlékszünk még Luke Skywalkerre, amikor még csak egyszerű parasztfiú volt nagybátyja és nagynénje farmján. Még rögtön a Star Wars IV – Új remény elején csak egy vágya volt, hogy elmehessen a pilótaiskolába. De ehelyett még maradni kellett a farmon, és elküdték Tosche-ba egy konverterért. De aztán közbejöttek a robotk, Obi Van Kenobi és a birodalmiak. A farm elpusztult és Luke sose jutott el Tosche-ba.

    A szabadság íze – E-könyv

    Aonabn ez a kép jól bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen, 43 évvel később a színészt lefotózték egy Tosche benzinkút előtt, kezében egy kemping AC/DC konverterrel.

    A képhez csak ennyit írt: „Végre kipipálhatom a tennivalók listájában”

    Kell ennél jobb motiváció erre az évre? Boldog új évet!

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek