Kategória: Egyéb

A nagy leleplezés: íme a Szuperállam című könyvünk borítója és a hétvégi akcióink! (tovább…)

Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja 1828. február 8-án született a franciaországi Nantes-ban.
A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították.
Apja kívánságának megfelelően a fiatal Verne ügyvédnek tanult, el is végezte a jogi egyetemet, de sosem praktizált, hiszen egyáltalán nem érdekelte a jogtudomány. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta, mellyel egy új irányvonalat vezettet be az irodalomba. Édesapja nem támogatta elképzeléseit, megfenyegette, hogy megvonja az apanázsát, ezért Verne állandóan az anyagi bizonytalanság árnyékában élt. Mindenféle munkát elvállalt, emellett pedig színdarabokat és librettókat írt. Eleinte nem volt éppen sikeres, de id. Alexandre Dumas támogatását élvezte, ami kitartásra ösztönözte a fiatalembert.

(tovább…)

Cikksorozatunk negyedik részében  folytatjuk kalandos időutazásunkat az űroperák világában.
Deep Space Nine sorozatban is szép számmal előfordul, hogy az idő és a valóság néha kibillen a medréből. A sorozat sok szempontból szakít a Roddenberry-hagyományokkal, ám mégis, sok trekkernek ez a kedvenc sorozata, talán mert a karakterek ebben a legösszetettebbek, személyiségfejlődésük kidolgozottabb, mint bármelyik másik franchiseban, kapcsolatrendszereik pedig elemi részét alkotják a cselekménynek, nem csupán adalékként szolgálnak. A Csillagflotta renoméja több helyen is megkopik, sőt bepiszkolódik, elég, ha csak arra gondolunk, hogyan ugratta bele Ben Sisko a Flotta jóváhagyásával és Garak közreműködésével a romulánokat a Dominium elleni háborúba. Ha a Harmincegyes szekciónak az Alapítók teljes kiirtására való törekvését vesszük szemügyre; különös tekintettel arra, hogy amint kipattant a dolog, a Föderáció  hallgatólagos beleegyezése sem volt éppen etikus.
Ugyebár, háború idején, hallgat a törvény.
A főszál cselekménye mellett megvillanó ötletorgia szinte kimeríthetetlen, és a Voyagerrel ellentétben, itt nem ugyanabba a két-három szálba kapaszkodik az időugrós sztorizgatás. A temporális örvények mellett az alternatív valóság és a tudatsíkok közti szörfölés is kellemesen szürreális hangulatot teremt, elgondolkoztatóan boncolgatva a tudat és a psziché, a technológia, és a tudomány határait.

(tovább…)